Fülszöveg:Georgina Kincaid, Seattle város szukkubusza pokoli elismerésben részesül kiemelkedő lélek-megrontási teljesítményéért, és békességben él nagy szerelmével, a halandó Seth Mortensen regényíróval. Szerelmük egyetlen hiányossága a testi beteljesülés: könnyű csókokon és gyengéd simogatáson túl nem merészkedhetnek, mert azzal Georgina elszívná Seth életerejét. Kényszerű önmegtartóztatásuk dacára igen harmonikusan építik kapcsolatukat mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának. Georgina természetesen barátja segítségére siet, ám miközben Bastien Danát igyekszik a romlásba vinni, Georginának is szembe kell néznie saját démonaival.
Borító: 3
Sorozat: Georgina Kincaid # 2
Eredeti cím:Succubus on Top
Kedvenc karakter: Carter
Oldalszám: 304
Kiadó:Agave
Kiadás: 2012
Amennyire tetszett az előző rész, annyira nem voltam most elájulva ettől.
Azt gondoltam, hogy az első kötet amolyan bevezetés ,és ha az olyan jó volt, akkor ez még jobb lesz. Nem lett jobb. Sőt. Sokkal rosszabb.
A fülszöveg minden poént lelő. Ugyanakkor mégsem. Georgie és Seth élik mindennapjaikat, persze mindenféle erotika nélkül. Hiszen ha ez történne, akkor Seth életerejének annyi.
Bastien, az inkubusz felbukkanásával azt gondoltam, hogy íme, lesz egy kis féltékenykedés és mindenféle jó. Ez sem jött össze. Bastien és Georgie szinte már testvérek, és úgy is viselkednek egymással.
De nem akarok előre rohanni.
Bastien azért érkezett a városba, hogy megrontsa a szentéletű, konzervatív tévés és rádiós hírességet, Dana-t. Minden szépen el van tervezve, még Georgie is beszáll a melóba. Igen ám, de semmi sem úgy alakul, ahogyan az kéne.
El sem hiszem, hogy a szereplők valóban több száz, vagy ezer évesek. Olyan logikátlan és gyermeteg terveket találtak ki, hogy még egy általános iskolás is jobbat össze tud dobni. Komolyan, olyan egyszerű és sablonos cseleket vetnek be, mint a szomszédolás party-val egybekötve? Meg együtt sütögetés a konyhában? Amikor ezekről a "tervekről" olvastam, szinte kínomban felnevettem.
Az előző résszel ellentétben, itt nem a nyomozáson volt a hangsúly. Mert lássuk be. Az nagyon vérszegényre sikeredett. Pillanatok alatt ki lehetett találni, hogy ki és mi áll a háttérben. Georgie meg olyan szuper nő, hogy két oldal alatt elintézi a dolgot.
Míg az előző részben nem igazán akartam belegondolni Georgie helyzetébe, itt kénytelen voltam azzal szembesülni, hogy nem fenékig tejfel az élet mellette.
Gerogie még mindig sziporkázik. Vicces elragadó és okos. Viszont a bűnre könnyen rá lehet venni. A kötet inkább az ő érzelmeire és cselekedeteire koncentrál. Mivel már együtt van Seth-vel, rá kell jönnie, hogy valóban szereti-e, vagy csak azt szereti, hogy Seth ennyire odavan érte.
És íme, ez a sorozat tud valamit. Az első résznek köszönhetően pályafutásomban először a gonosz karakter lett az abszolút kedvencem. Ebben a részben pedig egy újabb "első" élménnyel gazdagodtam.
Nem tudom hogy Mead hogy képzelte, de egyszerűen ilyen párossal még nem találkoztam, akik ennyire nem illenének össze. Két külön világot képviselnek, és ez most nem csak a halhatatlan-halandó témára értem. Hogy Georgie és Mead mit lát Seth-ben azt csak a jó ég tudja. Egy biztos. Én a falnak megyek tőle. Ilyen ember a világon nincsen. Oké. Író, külön világban él, visszahúzódó és magánakvaló. De hogy ilyen papucs és tutyimutyi legyen, ahhoz kell nagy tehetség!
Georgie munkájából kifolyólag állandóan megcsalja. Ha ezzel együtt tud élni, akkor hajrá. De az olyan szöveg, hogy jobban szeretné - Seth - ha Georgie élvezné, amikor mással szexel...Normális az ilyen? (Igen, idegileg kivagyok.)
A könyv mély pontja számomra, az amikor Basiten és Georgie egy hotelban vannak. Amit azok műveltek. Komolyan mondom hogy teljesen kiakadtam. Olvastam már nem egy furcsa helyzetről, de ez... Nem is Bastien ténykedésével volt bajom. Azzal, hogy Gerogie belement. A pozitív véleményem róla egy az egyben a kukában landolt.
Azt gondoltam - az előző rész miatt - hogy Jerome és Carter megint központi szerepet kapnak. Nos szinte semmilyen szerepet nem kaptak. Ez enyhén szólva csalódást okozott.
És visszatérve a Dana problémára. Az olvasó már a második találkozás után tisztában van azzal, hogy Dana miért is olyan, amilyen. Valamint hogy mit titkol. Erre viszont se Gerogie, se Bastien nem jött rá. Igen, hallhatatlanok és több száz évesek. És a csábítás a lételemük.
Arról már nem is beszélek, hogy ilyen korosak, és semmi mitológiai tudással nem rendelkeznek. Sőt, semmilyen történelmi tudással.
Teljesen kiakadtam, hogy Mead hogy tudott egy ilyen könyvet megírni. A hab a tortán, amikor Georgie annak a szernek a segítségével szervezi meg a Könyvesbolti gálát. Az egész könyvben emiatt volt mindenki rosszul, erre Georgie... Értem én, hogy Mead nem akarja hogy azt higgyük hogy Georgie egy szent, de ezt teljesen értelmetlennek tartom.
Na és Seth? Totálisan meg vagyok döbbenve, hogy egy ilyen férfikaraktert alkotott Mead, és őt tette meg a főszereplő párjának. Az, ahogyan reagál a dolgokra egyáltalán nem normális. Egyáltalán nem illenek össze, és kövezzetek meg, de én semmi szenvedélyt, vagy szerelmet nem látok közöttük. Egyedül Seth részéről érzek hasonló érzelmeket, de azok inkább a megszállottsággal vannak közeli viszonyban.
Teljesen csalódott vagyok a könyv miatt. Tényleg reméltem, hogy egy jóféle történetet olvashatok. Ehelyett kaptam egy... Nem tudom mit. Nem tudom hogy örüljek vagy sírjak amiatt, hogy itthon elkaszálták a sorozatot. Mindenesetre egyszer legalább érdemes elolvasni. Főleg azoknak, akiknek alacsony a vérnyomásuk. Mert garantáltan az eget fogja verni attól, ami ebben a könyvben pár helyen felüti a fejét.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése