Rick Riordan - A titán átka

Fülszöveg:
Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.

A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.

A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.

A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…

Borító: 3,5
Sorozat: Percy Jackson és az Olimposziak # 3
Eredeti cím: The Titan's Curse
Kedvenc karakter: Percy, Nico, Riska
Oldalszám: 288
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2010, 2013, 2015

 Pár nappal ezelőtt éppen a Szörnyek tengere ment a TV-ben - ami botrányosan rossz - viszont elkapott a lendület, és úgy döntöttem, hogy ideje folytatnom a sorozatot.

Az előző rész kicsit csalódást okozott, de pozitívan álltam ehhez a kötethez.

És mire a könyv nagy részén túl voltam, kezdtem megérteni a rajongókat.

A Szörnyek tengere egy eléggé érdekes függővéggel zárult. Thália, Zeusz lánya - mondjuk úgy hogy - újraéledt. Eddig mindenki azt gondolta hogy Percy-ről szól az a bizonyos Prófécia, de itt már bizonytalanná vált.

Nem tudom ki hogy van vele, de a könyv végéig nem igazán tudtam, hogy Thália melyik oldalhoz is fog állni. Bizonytalan volt, makacs, és mivel a főisten lánya, megvolt benne a hajlam hogy a csapat élére álljon, és ő ossza az utasításokat. Viszont itt van Percy, aki maga is egy különleges félvér, hála Poszeidon-nak. Itt érvényesült a legjobban, hogy két dudás nem vér meg egy csárdában.

Sokszor nem értettek egyet, mind a kettő ment a feje után.

Percy is hanyagolva érezte magát. Persze a humoros oldala megmaradt, de érezhető volt, hogy kicsit rosszul viseli, hogy most már nem csak ő van a középpontban.

A könyv érdekesen indul. Grover hívásának hála talál a csapat egy félvér testvérpárt, bár senki sem tudja, hogy kinek a gyermekei. Annabeth-nek is nyoma vész, csakúgy, mint Artemisz-nek. Rég elfeledett szörnyek élednek újjá, és egyre fogy az idő.

Sherrilyn Kenyon-nak hála, ha Artemisz neve felmerül, egyből a tömény utálat vesz erőt rajtam. Nehéz volt most elvonatkoztatni ettől. Mert itt Artemisz olyan volt, mint ahogy azt képzelné az ember lánya.

A Vadászai is érdekesek voltak, és az életvitelük is.

Az egyik legnagyobb talány az volt számomra, hogy Bianka és Nico melyik istennek a gyermekei. A könyv közepén kiderült, hogy a testvérpár is a las vegas-i Lótusz kaszinóban raboskodott, idestova 70 évet. A képességeikről semmit sem lehetett tudni, bár így utólag belegondolva volt pár árulkodó jel.

Riordan fő erőssége a humor, és a mitológiai vonal használata. Több isten és lény is bemutatkozott. Apolló kicsit sem olyan, mint várná az ember, viszont az új lények, a mitológia beépítése a sorozatban viszi a pálmát.

Riska nagy kedvenc lett, örültem hogy ő legalább megúszta.

Akiért nagyon fájt a szívem, az Zoé. Sokszor megnevettetett a régies szóhasználatával.

Ami nagyon nem tetszett, az Bianka választása. Egyik percről a másikra beállt a Vadászok közé, és a testvérét hátrahagyta. Nem tudom hogy végül mi lett vele - mert igen, úgy tűnhet hogy vége, de ha az apját is hozzávesszük a dologhoz, cseppet sem lepődnék meg ha a későbbiekben még felbukkanna - de nem hullajtok érte könnyeket.

Ellenben Nico-t hamar megkedveltem, remélem hogy a következő részben visszatér.

A könyv nagy része olvastatta magát, de nem kapott el a lendület. Nem éreztem azt, amit a rajongók nagy többsége. Viszont a könyv háromnegyede után elkapott a gépszíj, és faltam a lapokat. Ott kezdtem érteni, hogy miért is olyan népszerű a sorozat.

Harcban nem volt hiány, és hogy a Titánok is egyre jobban bemutatkoznak, az nagyon jót tett a könyvnek.

Illő volna utánaolvasni, hogy mi igaz abból, amit Riordan belecsempészett a könyveibe.

Két nagy csattanót is tartogatott az író a könyv végére:

- Thália választása teljesen meglepett. Nem vártam erre a fordulatra.

Kíváncsi vagyok, hogy a későbbiekben felbukkan-e még.

- Nico és Bianka apja. Jó ég, nem hittem a szememnek. Ez aztán a fordulat!

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a folytatásokban mi vár még rám. Szerencsére a polcomon vannak a folytatások, már ami ezt a sorozatot illeti.

Read More

Gena Showalter - Éjsötét hangok

Fülszöveg:

Az Alvilág Urai mostanra visszanyerték az irányítást cselekedeteik fölött, és a jó oldalon küzdenek az ősi kincsekért, melyek elvezetnek Pandóra szelencéjéhez.
Vezérük, Sabin továbbra is a Vadászok elleni harcnak szenteli minden erejét, a diadal igézetében hálószobák helyett a csatamezőkön vitézkedik. A benne élő Kétség mindezidáig sikerrel mesterkedett, hogy eltántorítsa őt szerelmeitől, ám a sors ezúttal a gyönyörű, vörös hajú Gwendolint sodorja útjába. Az ugyancsak halhatatlan, félénk lány korábban azt remélte, egy szelíd halandó képes lesz majd arra, hogy féken tartsa a benne szunnyadó fenevad hárpiát. Sabin most kiszabadítja Gwent piramisbeli börtönéből, és fölébred bennük a Vágy. Az Alvilág Urai és a Vadászok közötti kegyetlen harc semmi ahhoz képest, ami Sabinban dúl a gonosz fölötti győzelem iránti elkötelezettség és a szerelem között…

Mivel ezt még 2011-ben olvastam, kicsit furcsának tűnhet a többi Showalter könyv értékeléshez képest. Amint ráveszem magam, hogy újraolvassam - amit nem akarok - akkor majd írok ehhez a könyvhöz egy normális véleményt.
Alig vártam,hogy végre olvashassak az Alvilág Urairól. Nem tudtam,hogy milyen véleménnyel legyek Sabin-ről mert nem igazán ismerhettük meg, és ez a könyv segített egy kicsit. Érdekes történet volt, bár kicsit sajnáltam, hogy most semmi kincskeresés nem volt, csupán apró nyomok után való kapirgálás. Nekem is tetszett, hogy nem csak a két főszereplő hallatott magáról, hanem a többiek is. Imádom Anja csipkelődéseit, és a hárpia nővéreket is hamar megkedveltem. Egyedül Gwen-nel volt problémám. A könyv utolsó 100-150 oldalán kezdtem úgy ahogy megkedvelni. Amikor kiszabadították, és még a saját árnyékától is megijedt, azt valahogy még megértettem. De hogy utána, mindentől-mindenkitől félt, de közben meg olyan gondolatai voltak Sabinről amilyenek…Nekem a kettő nem egyezik. Nem kedveltem meg. Eddig a női főszereplők letettek valamit azt asztalra, amiért elnyerték az elismerésem, de Gwen valahogy nem igazán. Talán csak azzal hogy a könyv vége felé segített a harcokban. És az apja…Te jó ég!
Paris…Hjajj..Annyira sajnálom szegényt. Már az első pillanatban megkedveltem, és most…De még hosszú út áll előtte. Nagyon várom már hogy ő kerüljön sorra. A többieket is kedvelem,kellemes kis társaság.

Értékelés: 3,5

Borító: 5

Sorozat: Az Alvilág Urai # 4

Kedvenc karakter:  Paris, Reyes, Kane, Gideon, Torin

Oldalszám: 510

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2011

Read More

Gena Showalter - Éjsötét bosszú

Fülszöveg:

Emberfeletti hatalom… Halhatatlan szenvedély… Aeront, a Harag őrzőjét arra kárhoztatták az istenek, hogy ne legyen nyugodalma addig, amíg Danika és a lány családja életben van. Reyes, annak ellenére, hogy csupán néhányszor találkozott Danikával, beleszeret, és hogy megmentse a lányt, a vérszomjas, dühöngő harcost leláncolja egy föld alatti üregben. Ám így sem tudja kivédeni a bajt. A lányt egy éjjel elrabolják a Vadászok – vagyis azok az emberek, akik életüket tették fel arra, hogy a harcosokat eltöröljék a föld színéről. A Vadászok vezetője elhiteti Danikával, hogy a harcosok kiirtották a családját, és ez bosszút kíván. A lánynak döntenie kell, kinek az oldalára áll, és ez a döntés akár az életébe is kerülhet…

Újraolvasás.
Tetszik. Még második olvasásra is tetszik.
Reyes az első számú kedvenc Lordom, úgyhogy öröm volt olvasni hogyan találnak egymásra Danikával.
Danikát is nagyon megkedveltem. Egyik kedvenc párosom az övék.
Örülök, hogy a többi Lord is felbukkant. Alig várom, hogy Paris, Torin, Kane és Gideon könyvét is olvashassam, mert nekem ők a kedvenceim Reyes-en és Lucien-en kívül.
A mitológiai világ is nagyon jól fel van építve, öröm volt olvasni. Aeron valahogy nem lopta be magát a szívembe és Légió sem. Azért sajnáltam Aeron-t, mert nem tehetett róla, hogy mivel bízták meg, de akkor sem tett rám túl nagy benyomást.
A Vadászok és az őrült képzelgéseik meg már a világból ki tudtak kergetni.
Visszatérve Danikáékre. Már az első kötet olvasása közben tudtam, hogy Reyes lesz a párja. Igazán sajnáltam, mert ő sem tehet arról, hogy az aki. Tetszett, hogy lépésről lépésre hangolódtak össze Reyes-sel. És amikor kiderült, hogy kicsoda. Az állam koppant a földszinten. És amikor Reyes-sel együtt vannak, szó szerint a mennyországba kerül. Mármint Reyes. Sajnáltam, amikor elragadták tőle Danika-t, de Reyes ezt is megoldotta. Imádom a pasast.
Megdöbbentő és ironikus, hogy a Vadászokat egy Lord irányítja, bár erről szerencsétlen fanatikusok semmit sem tudnak.
Oh.. És a drága Paris… Annyira sajnáltam, hogy választania kellett Sienna és Aeron között. Annyira drukkolok neki, bár tudom, hogy messze még az ő boldogsága.

Értékelés: 5

Borító: 5*

Sorozat: Az Alvilág Urai # 3

Kedvenc karakter:  Paris, Reyes, Kane, Gideon, Danika

Oldalszám: 526

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2010

Read More

Gena Showalter - Éjsötét csók

Fülszöveg:
Az Alvilág Urai bukott harcosok, akikre Pandóra szelencéje hozott romlást évezredekkel ezelőtt. Bűnükért a földre száműzték őket, míg testüket halálos démonok szállták meg. A harcosok vezérét egy csábító kisisten, Anja akarja megszerezni magának, ezért láthatatlanul követi a halál démonától megszállt férfit. Anja a Mindenek Kulcsának őre, akit a főisten parancsára Luciennek kell meggyilkolnia… de vajon a szenvedély legyőzheti-e a kötelességet?
Az Alvilág Urai megtudják, hogy egy ősi templomban őrzik Pandóra szelencéjét. Eszeveszett hajsza kezdődik, hiszen ha a Vadászok bukkannak előbb a szelence nyomára, annak segítségével elpusztíthatják Lucient és társait…

Újraolvasás.
Amikor először olvastam a könyvet, nagyon, de nagyon tetszett. Sőt. Imádtam. Most, második olvasásra, valahogy elvesztette a varázsát. Most is jó, de voltak percek, amikor már elegem volt Anja-ból, és a beszólásaiból. (Nagyon) Sokszor csak idegesített. Nem tudom miért. Lehet, hogy rossz hangulatban olvastam. Majd máskor megint elolvasom, hátha…
Lucien-t nagyon kedvelem, de sokszor ő is csak idegesített a makacsságával. Tetszettek azok a részek, ahol Anja-t üldözi, és fordítva. De egy idő után már csak magamba puffogtam, hogy mikor hagyják már abba, és lépnek tovább. Egysíkú volt.
Az előző kötethez képest ez jobb, és nem csak a szereplőkre koncentrált. Itt már lehet tudni, hogy merre is halad a történet. Imádtam olvasni, ahogy a harcosok csapatokra oszlanak, és elindulnak, hogy megkeressék a mitikus tárgyakat.
William is felbukkant, és meg kell jegyeznem, hogy imádom a pasast. És a drága Paris… Annyira sajnáltam. Sienna eleinte nem volt szimpatikus a hitbuzgóságával, de később változott a véleményem.
Reyes is felbukkant, aminek külön örültem. Sőt, a legtöbb Lord képviseltette magát.
A végkifejlet elég érdekesre sikeredett, de nekem tetszett.

Értékelés: Régi: 5; Új: 4

Borító: 4,5

Sorozat: Az Alvilág Urai # 2

Kedvenc karakter:  Paris, Reyes, Kane, Gideon

Oldalszám: 534

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2010

Read More

Gena Showalter - Éjsötét vágyak

Fülszöveg:
Hat férfi él a világtól elvonultan egy magas hegy tetején álló komor erődben. Halhatatlan harcosok egytől egyig, mind különös képességekkel felruházva, de testükben az erőszak, harag és halál démonai lakoznak. Az istenek rég magukra hagyták, egykori társaik elárulták őket, ám egy nap minden megváltozik, amikor egy gyönyörű fiatal nő segítséget kér tőlük. A legveszélyesebb közülük nem bír feltörő szenvedélyével, és bár mindketten tudják, hogy az örök kárhozatba tartanak, a nő és a démon szerelme megállíthatatlan háborút szít a harcosok között…

Újraolvasás.
Érződik,hogy a sorozat első kötete,de ez nem vette el a kedvemet.
Az első Démon Lord,aki megtalálja a szerelmet az Maddox,Erőszak hordozója.Igazán megkedveltem őt.Tetszett,hogy mindig üvöltözik.
A könyv első fele nem igazán nyűgözött le,néhol untam,de a második felében beindultak az események.Sokszor jobban érdekelt a többi Lord,mint Maddox és Ashlyn.
Ashlyn nem tett rám túl nagy benyomást.Főleg a sok belső monológja untatott.Egyszer belevaló,másszor meg csak cincog.Ez már elvette tőle a kedvem.
Nagyon tetszett,hogy több szemszögből olvashattam a történetet.A többi Lord is felkeltette az érdeklődésemet.Főleg Reyes, Kane és Gideon. Torin-t is nagyon megkedveltem.
Tetszettek a beszólásaik,és a humoruk.
Ami még elvette a kedvem Ashlyn-től és a könyvtől,hogy ahogy megissza az ambróziás bort,és jóformán meghal,egyből a fürdőszobába játszadoznak Maddox-al. Józan paraszt ésszel felfogva,ez lenne az utolsó amire gondolnék. Na meg mielőtt nekikezdenek a dolgoknak,leállnak fogat mosni.Illúzió romboló.
De Ashlyn mellett szól,hogy önfeláldozó,és megszabadította Maddox-ot az átok alól.
De ezen kívül nagyon is összeillenek,és jó könyv, főleg,hogy most indul a hajsza a szelence után.

Értékelés: Régi: 5; Új: 3,5

Borító: 4,5

Sorozat: Az Alvilág Urai # 1

Kedvenc karakter:  Paris, Reyes, Kane, Gideon

Oldalszám: 454

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2009

Read More

Sherrilyn Kenyon - Ördögi tánc

Fülszöveg: 

Zarek kétségkívül a legmagányosabb Sötét Vadász. Évszázadok óta Alaszkában él száműzetésben. Mielőtt vámpírrá változott, római rabszolgaként elképzelhetetlen kínokon kellett keresztülmennie. Minthogy veszélybe sodorta a testvériséget, most társai az életére törnek.
Astrid az igazság szűzi nimfája. Ő kapja feladatul, hogy ítélkezzen Zarek felett. A vizsgálat során számos eddig nem sejtett titok is a felszínre kerül, és a gyönyörű Astrid nemcsak a jobb sorsra érdemes embert, de a forróvérű szeretőt is megtalálja a Vadászban…

Újraolvasás.

Nagyon pozitívan álltam ehhez a könyvhöz, amikor először olvastam. Zareket már a Végzetes Ölelésben a szívembe zártam, és a könyv olvasása során ez az érzés csak erősödött. Minden sorozatban van egy Zarek-hez hasonló karakter, de Zarek-et nem lehet összehasonlítani velük. Egyedül él Alaszkában, elszigetelve a többi sötét vadásztól. Először azt hinné az ember, hogy Zarek-ben nincs semmi jó. Artemisz is hasonló véleményen van, ezért Asrid-ot küldi, hogy ítélkezzen felette. Asdrid, míg ítélkezik a bűnösök felett elveszíti a látását, hogy ne befolyásolja semmi. Érdekes volt így olvasni, Asdrid szemszögéből.

A könyv folyamán kiderül, hogy Zarek mégsem az, akinek mutatja magát, és az olvasó pillanatok alatt megkedveli. Én is így voltam vele. Imádtam olvasni, ahogy Astrid meg szelídíti. Tetszett Zarek múltjába való bepillantás, mert így mi is megérthetjük, hogy Zarek miért lett olyan, amilyen. Sokszor elszorult a torkom, amikor ezeket a visszatekintéseket olvastam.

Ash nem nagyon volt jelen, hála Artemisz-nek, de így is rengeteg segítséget biztosított Zarek-nek.

Zarek-et üldözőbe vette pár Sötét vadász, és egy új ellenség. Kicsit többet megtudunk az apollitákról, aminek örültem. Amikor Sundown feltűnt, azt hittem, hogy ő is Zarek ellen van. Későbbiekben kiderül, hogy Ash küldte, hogy segítsen Zareknek. Jó pár újraolvasásnak kellett eltelnie, mire Sundown-t megkedveltem. Nem volt vele semmi bajom, de nem igazán sikerült közel kerülnie hozzám. Ellenben, feltűnik – végre – egy sötét vadász nő, név szerint Syra, akiről többet szeretnék tudni, mert őt hamar megkedveltem.

Zarek és Astrid közös pillanatai nagyon tetszettek. Astrid-ot is hamar sikerült megkedvelnem, és a csípős, szellemes beszólásain sokszor kuncogtam.

Feltűnik egy újabb szereplő, Simi is, aki Ash-hez tartozik. Imádom ezt a kis démon-t. Ash-ről is egyre többet tudunk meg. A könyvet olvasva feltűnt, hogy mennyire hasonlítanak egymásra Zarek-el.

A végkifejlet nagyon jóra sikerült. Tetszett, hogy a könyv folyamán párszor az Olimposz is szóba került, valamint hogy Zarek az lett, ami.

„- Ő egy démon.Miért kéne ismernem?
- Mert ő Acheron társa.
Teljesen megdöbbenve, Zarek szájtátva bámulta a kicsi lényt, akinek olyan különös szeme volt,mint Acheronnak.Halvány volt, és világított, de az Acheronétól eltérően a lányét vörös sáv szegélyezte. - Ashnek társa van?
A démon felhorkant.Felállt,és hangosan súgta Astrid fülébe: – A Sötét Vadászod cuki de nagyon hülye.
Zarek duzzogó pillantást vetett rájuk,amikor látta,hogy Astrid elfojt egy nevetést.”

Értékelés: 5

Borító: 4,5

Sorozat:  Sötét Vágyak Vadásza ( Dark Hunters) # 4

Kedvenc karakter:  Zarek, Simi, Acheron

Oldalszám: 446

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2010

Read More

Sherrilyn Kenyon - Végzetes ölelés

Fülszöveg:

Amint leszáll az éj, én leszek a legszörnyűségesebb fenevad, aki az éjszakában portyázik: parancsolok az elemeknek, és nem ismerek félelmet. Évszázadok óta védem az ártatlanokat, cserébe nem kérek semmit, csak álmaim asszonyát. Sunshine Runningwolf nem akar többet, csak ezt az éjszakát, de valahányszor ránézek, elkezdek sóvárogni olyan álmok után, amelyeket már évszázadokkal ezelőtt eltemettem magamban. Tudom, hogy a szerelmem a halált jelentené számára. Megátkoztak, arra kárhoztattak, hogy soha ne ismerjem meg a békét és a boldogságot – míg ellenségem a sötétben lapul és arra vár, hogy mindkettőnket elpusztítson…


Újraolvasás.
Ez volt az első Kenyon könyv, amit megvettem. Számomra ez a kedvencek kedvence az eddigi magyar Kenyon-ok közül.
Talon az előző részben már felbukkant, és nekem már akkor szimpatikus volt. Vártam, hogy róla olvashassak.
Kenyon most egy újabb kultúrát tár elénk. A keltákról szerintem mindenki hallott. Na itt a kelta istenek is felbukkannak, a görög istenekkel karöltve. Talon-t az egyik kelta isten (Camulus) megátkozta. Ha bárkihez is kötődik, és megszereti, az rövid időn belül meghalt. Így vesztette el a feleségét, Nynia-t, és a gyereküket. Később a húga is meghalt, ezután Talon Sötét vadászként "újjászületett".  
Speirr, mert ez Talon igazi neve, ezért elszigetelve él a mocsárban kedvenc háziállataival. Az egyikük Beth-s a krokodil, aki nem kedveli Sunshine-t. 

„  – A fenébe is, semmi mást nem akartam, csak egy kávét és egy kis fánkot!
Talon szomorkásán pillantott a kávéra, miközben azon morfondírozott,
mi a fontosabb.
– Kávé… démonok… kávé… démonok…
– Azt hiszem, jobb, ha a démonokat választom.
– Igen, de ez cikóriakávé.
Wulf csettintett a nyelvével.
– Talon, azt akarod, hogy Akherón ropogósra süssön, mert nem védelmezted meg az embereket?”

Shunshine az Álomszeretőben már feltűnt, szóval nem ismeretlen. Itt remekelt. Tipikus művész. Bohókés, szórakozott, és szereti a csírás ételeket. 
Sunshine éppen megtámadták a démonok, amikor Talon megmenti. De Talon megsérül, így Sunshine hazaviszi. 
Talon megmagyarázhatlan vonzalmat érez Sunshine iránt, és végül kiderül, hogy ő az újjászületett Nynia. Tetszettek a múltba való visszaemlékezések mind Talon, mind Sunshine részéről.

Eközben persze mások is akcióba lendülnek, mert jön a Mardi Gras ( muszáj oda eljutnom egyszer) és ilyenkor mindenkinek elmegy a maradék józan esze is. Még szerencse, hogy itt van nekünk Ash, aki mindent megold. 
Több új tag is bemutatkozik, többek között Zarek és Valerius. Zarek-et már itt megkedveltem.Felbukkan Styxx, akinek már külföldön megjelent a saját kötete, és nem lövök le nagy poént, ha elmondom, hogy ő Ash testvére.

 „ – Nicknek igaza van, elmebeteg vagy.
– Félreértés ne essék, szociopata, és igen, az vagyok. De legalább tisztában vagyok önmagammal.
– Vagyis? Hogyan értelmezed magad?
Zarek vállat vont.
– Keress értelmet ott, ahol találni is lehet.”

Ebben a kötetben picit több a szexualitás, mint az előzőekben. De engem ez nem zavart. Mivel Talon a nyugalom mintaképe, sokszor felnevettem, ahányszor kiborult. 
Ash-nél is betelt néha a pohár, azokon a jeleneteken is sokat nevettem.
Maga a végkifejlet elég ütősre sikeredett, de Sunshine halhatatlanságára vonatkozó eseményeket inkább összedobottnak éreztem.
Imádom a könyvet, imádom Kenyon cinikus humorát, és imádom, hogy Ash-ről nem lehet tudni semmit. Bár én már nagyon sok mindent tudok, mert előre olvasgattam a sorozatban, de még így sem eleget.

Értékelés: 5*

Borító: 4,5

Sorozat:  Sötét Vágyak Vadásza (Dark Hunters) # 3

Kedvenc karakter:  Ash, Talon, Zarek, Sunshine, Nick

Oldalszám: 560

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2010

Read More

Sherrilyn Kenyon - Éjféli vad

Fülszöveg:
Kyrian gyönyörű férfi, kidolgozott izmokkal, aranybarna bőrrel, áradó erotikával, jó humorral, intelligenciával, bátorsággal megáldva… érthető, hogy Amandát elbűvöli, aki nemrég csalódott a nagybetűs szerelemben. A szenvedély kölcsönös, de Kyrian szörnyű titkot rejteget a lány elől. A férfi ugyanis vámpír, egy rettegett Sötét Vadász, aki kétezer éve küzd az aljas démon Desideriusz ellen. Eljött a leszámolás ideje, és Amandával az oldalán talán Kyrian most le tudja győzni a démont, ha elég erős a szerelmük…

Újraolvasás.
Molyról másolom át az értékelésem, és pár mondattal kiegészítem. Igazából itt ismerhetjük meg kicsit közelebbről a sötét vadászokat. Az előző kötet egy szép felvezetés volt, de itt kezdi Kenyon felvezeti, hogy kik is ezek a titokzatos Vadászok.
Mivel a kiadó úgy reklámozza a könyvet, hogy "vámpírrománc" az ember tényleg vámpírokat vár. Hát itt bizony nincsenek, hacsak a vérszívó, azaz lélekszívű démonokat nem tekintjük azoknak. Az értékelésem nem most készült, csak annyit tennék hozzá, hogy imádom ezt a könyvet, és ezt az őrült bagázst. Szóval az értékelésem:


Nem tudom megmondani hányszor olvastam már,de nem lehet megunni.Imádtam Kyrianosz és Amanda történetét. Kyrianosz egy olyan férfi akiért az ember lánya a fél karját odaadná.Mégis bizalmatlan és magányos.
Amanda viszont egy teljesen átlagos nő,aki imádja az unalmas életét.Vagyis csak ezt hiszi magáról.De ott van a családja, ahol van vámpírvadász, vudupapnő,bába és még sorolhatnám.Tetszett a cinikus humoruk a szereplőknek. Nick is szépen bemutatkozott.
Volt itt minden.Izgalom, szerelem, szenvedély, fájdalom.A végkifejlet furfangos volt. Acheron is bemutatkozott.Alig várom hogy még többet megtudjak róla.
Összegezve egy nagyon jó könyvet kaptunk,csak két dolgot kifogásolok.Kövezzetek meg,de én a borítót undorítónak tartom.Ránézek,és egyből egy férfi szőrös hónalját pillantom meg.A másik pedig a könyv végén van.Amanda-Devereux-Vadász. Meg Mr Vadász. Jó ég. Igazán írhatták volna azt hogy Hunter. Mindenki megértette volna.

 „ – Azt hittem, csak fából faragott karóval lehet vámpírokat ölni.
– Majdnem bárkit meg tudsz ölni azzal, ha egy fából készült karót vágsz a szívébe. Ha mégsem, akkor fuss, ahogy csak bírsz.”

Értékelés: 5*

Borító: 1

Sorozat:  Sötét Vágyak Vadásza (Dark Hunters) # 2

Kedvenc karakter:  Kyrianosz, Nick, Acheron, Amanda

Oldalszám: 446

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2009

Read More

Sherrilyn Kenyon - Álomszerető

Fülszöveg:

Egy férfi, akit arra kárhoztattak, hogy örök élete során több ezer asszony szeretője legyen. Julian mindent tud a nőkről; miként szóljon hozzájuk, mi a lelkük kulcsa és legfőképpen, hogyan tüzelje fel a testüket. Ám Julian átkozza azt a napot, amikor büszke spártai katonából szerelmi rabszolga, dicsőséges hadvezérből vágyakozó nők szexuális játékszere lett. Másnak a gyönyörű testek, a kéjes női sikolyok elérhetetlennek tűnő vágyak, neki véget nem érő kínok. Egy napon Grace Alexander hívatja a szexrabszolgát, hogy kielégítse vágyait, de a fenséges asszony – oly sok nő közül először – felfigyel a büszke férfira, és kettőjük szerelme talán még a szörnyű átkot is megtörheti…


Újraolvasás.

Sherrilyn Kenyon  az egyik kedvenc írónőm. Szám szerint a No.2. Egyedül Karen Marie Moning előzi meg, de erről majd egy másik bejegyzésnél írok.
Itt is ugyan az a helyzet, mint Ward-nál, hogy internetezés közben figyeltem fel a könyvre. Először e-book-ban olvastam. Azóta persze sikerült beszereznem. Az a helyzet a kedvenc könyveimmel/sorozataimmal, hogy képes vagyok százszor is újraolvasni. Itt is ez a helyzet.
Amikor először olvastam, nekem nagyon tetszett. Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven.
Julian azaz, Iulianosz, kétezer éve kénytelen egy könyvbe zárva élni, és amikor megidézik, egy hónapon keresztül kénytelen a megidéző szexuális kívánságait teljesíteni. Egy hadvezérnek ez biztosan megalázó lehet, de Iulianosz már régen elfogadta a helyzetét.
Grace Alexander egy átlagos nő, kivéve, hogy szexuálpszichológus. Ezen kívül tényleg egy átlagos nő életét éli. Már az első oldalakon szimpatizáltam vele. Serena - a baránő - pedig parádés. Neki, és a családjának a későbbi kötetekben fontos szerepük lesz.

Lehet, hogy maga a téma, mármint a szexrabszolgaság és hogy a könyv ekörül forog, sokaknak nem tetszik, de én valahogy úgy látom, hogy oké, hogy sok benne a szexualitás, de nekem inkább a szereplők fejlődése, és probléma megoldása viszi előre a könyvet.
Szeretem Iulianosz-t. Nyugodt, megfontolt, és magabiztos. De amolyan csendes, és nyugodt módon. Örülök, hogy a múltjába is bepillantást nyerhettem.
Grace szimpatikus, nagyon megkedveltem. Racionális, megfontolt, okos és szellemes. Kedvelem az ilyen hősnőket.
A görög istenek is szerepet kaptak, személy szerint Aphrodite, Erosz és Psyce. Lehet, hogy mások is, de most a többiek nem jutnak eszembe.

Mivel újraolvastam, sok minden feltűnt. Kyrian (Éjféli Vad) is felbukkant, bár Iulianosz azt hitte, hogy hallucinál. Sunshine (Végzetes Ölelés) is felbukkan pár mondat erejéig. Meg is döbbentem, mert a saját kötetében imádom Sunshine-t, de itt nagyon közönséges volt.

A végkifejlet szerintem senkit sem lepett meg, számítani lehetett rá. Biztos hogy még vagy ezerszer újraolvasom, mert akárki akármit mondd, szerintem ez egy nagyon jó könyv.

„ Egy ápolónő nyitott be az ajtón, és habozva megállt a küszöbön.
– Khmm, dr. Alexander – mondta Iulianosznak –, van kint egy pár, azt állítják, a rokonai. Ők… izé… – suttogássá halkította a hangját. – Motorosok.
– Hé, Iulianosz – kiáltott be Erósz az ápolónő háta mögül. – Mondd meg ennek a Gorgónak itt, hogy minden oké velünk, hogy végre bemehessünk, és körbeugrálhassuk a bébiket.”

Értékelés: 5

Borító: 2

Sorozat:  Sötét Vágyak Vadásza (Dark Hunters) # 1

Kedvenc karakter:  Iulianosz, Erosz, Grace, Serena

Oldalszám: 448

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2009

Read More