2014. 11. 18.

Egy kis esti elmélkedés...avagy hogyan is zajlik manapság egy nyereményjáték?

Már egy ideje gondolkodom azon, hogy írjak-e a témáról egy bejegyzést, de ma este megkaptam a végső lökést.
Mi a poszt tárgya? A mai nyereményjátékok, és azoknak a menete.
Régen minden olyan pofon egyszerű volt. Ha szerettél volna játszani egy könyvért, akkor csak annyi dolgod volt, hogy válaszoltál egy egyszerű kérdésre az adott blog oldalán, és azt elküldted email-ben.
Egyre többször találkozom azonban azzal, hogy jóformán ránk kényszerítik, hogy kövessük az adott blogot. Mert ha ez a feltételt nem teljesítjük, akkor alapból buktuk a dolgot. Oké, sokan feliratkoznak és ezzel le is tudják a dolgot.
Régebben én is ezt tettem volna. Ma már nem. Mivel én részvevő is lennék, és blogot is vezetek, így mindkét oldalról nagyjából átlátom a dolgot.
Az adott blog írója (direkt nem nevezem bloggernek, mert rengeteg kritikán aluli blog van manapság, és alig találni pár gyöngyszemet) szeretné, ha minél látogatottabb lenne a blogja. És életteltelibb. Szerintem mindenki ezt szeretné. Én is. Viszont amikor egy nyereményjáték "követéshez" kötött, akkor elgondolkodom, hogy ez a blog írójának miért is jó. Mert lássuk be. Igaz, sokakat bevonz az "ingyen könyv", és rengeteg "rendszeres olvasója" lesz, ami olyan jól mutat. *cinikus* 
Viszont ahogy lezajlik a játék, nem hinném, hogy ezek a feliratkozottak visszajárnának a blogra. Maximum pár százaléka. Mert lássuk be. Csak a nyereményjátékra fókuszálunk, más nem is érdekel. 
 
De ez miért jó a blog írójának? Ezzel csupán azt éri el, hogy nem tudja megkülönböztetni a valódi követőit, akiket tényleg érdekel, hogy mit csinál. Oké, aláírom. Baromi szépen néz ki, amikor a nulla követőből hirtelen 60 lesz,de ez csak önámítás.
Ha szétnéztek a követőim között, nincsenek sokan. De nekem ők is bőven elegek, hiszen ők önszántukból iratkoztak fel a blogomra, nem csupán egy játék miatt.
A másik dolog, amivel egyre többen találkozom. Nem elég, hogy kövessük a blogot, a Facebook oldalát is likeolni kell, és persze a twitterét is. Ha van. Ezek is amolyan muszáj dolgok. Ismétlem, hogy értem hogy szeretnék ha több olvasójuk lenne, viszont nem hiszem, hogy ez a helyes megoldás.
Ahogy találkozom egy ilyen nyereményjátékkal, azonnal ki is léptem onnan. Nem fogok csak azért feliratkozni valahová, hogy esélyes legyek.

Több blogger és blog író is szokott nyereményjátékot indítani. Azok igazán kreatívak. Nem kötelező őket követni és likeolni. Van hogy idézetes, van hogy borítós, van hogy találós kérdéses az adott játék. Ezt sokkal többre értékelem, hiszen nem csak abból áll a dolog, hogy kattintok egyet és kész. Gondolkodni kell, utánajárni. Szóval foglalkozunk vele. Ezáltal magát a blog íróját egy kicsit megismerjük, és az értékelésébe is beleolvasunk. Én így szoktam.
Sokkal kreatívabb és kellemesebb dolog ez, mint a kövess és nyerj megoldás.
Az már másodlagos, hogy ebben az évben semmit sem nyertem még, pedig igenis játszom. De ez legyen az én bajom.
Lehet hogy sokaknál kiverem azt a bizonyos biztosítékot, de nem sajnálom. Régóta a bögyömben van ez a rendszer, és nem is látom sok értelmét. Ha már valaki blogolni kezd, ne úgy akarjon rendszeres olvasókat szerezni, hogy vagy követsz és lehet hogy nyersz, vagy viszlát.
Mert mi értelme a blogolásnak, ha csak álkövetőknek írunk, és a senki sem tudja megmondani, hogy ki a valódi olvasó és ki az, aki a játék után lusta volt leiratkozni?

6 megjegyzés:

  1. Abszolút egyetértek veled! Én sem értem mi abban a jó, ha valakinek hirtelen lesz egy csomó követője, pusztán a nyeremény miatt. Nálam nemrég volt nyereményjáték, de inkább kitaláltam egy feladatot, minthogy feliratkozásokat kuncsorogjak. Azért így is lett pár új követőm, aminek nagyon örülök, főleg hogy tudom, a blogom miatt iratkoztak fel, vagy likeoltak, nem az ingyen könyvért. Ez pedig sokkal jobb, mint a rengeteg fantomkövető.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Reméltem, hogy nem csak nekem szúrja a szemem ez a téma. :-)

      Igen, láttam hogy volt nálad játék, és én "okos" elfeledkeztem róla. Telefonról néztem, és mire gép közelbe jutottam, ki is ment a fejemből... :-D
      Én is ezt a fajta játékot preferálom. Ezért is írtam, hogy nem értem hogy mi a jó abban, ha egy raklap hirtelen feliratkozottból nem tudja kiszűrni a valódi olvasóit. Nekem ez nem menne, mert akkor nem tudnám, hogy van-e értelme annak, hogy blogot írjak. Így legalább lehet tudni, hogy nagyjából ki kíváncsi ránk. :-D

      Törlés
    2. Bizony, nem csak neked szúrja a szemed. :) A napokban találtam rá egy blogra, ahol a nyereménykönyvért 5 pontot kellett teljesíteni, ami like-olásból, feliratkozásból, megosztásból, meg mit tudom én még miből állt. Az ilyen uncsi. De sokan biztosan szeretik, mert egyszerű, csak ezzel el is vész a varázs. Meg amit mondtál, hogy az ilyen játék miatt nem tudja a blogíró, hogy kik az igazi követői. Ahogy te, úgy szeretem én is tudni, kik kíváncsiak rám. :)

      Sajnálom, hogy nem játszottál nálam, de hátha sikerül majd szereznem pár potyakönyvet, amit kisorsolhatok. :)

      Törlés
    3. Hál' Isten! :-D

      Valóban unalmas és monoton. Ezzel teljesen egyet tudok érteni.
      Nekem nagyon jól esik, hogy van pár ember, akit tényleg érdekel a blogom. Nem tudom, hogy az ilyenek mit érezhetnek ezzel kapcsolatban...

      Na, azt nagyon remélem. Idén még nem nyertem semmit, és kezdem feladni a reményt. :-))

      Törlés
  2. Szia!

    Örülök, hogy rátaláltam a blogodra. :)

    Teljesen egyetértek veled. Ugyan nem indítottam még nyereményjátékot, de résztvevőként nagyon kiábrándít, ha kötelező a lájkolás, megosztás, ezekre a játékokra általában nem is jelentkezem. Az még belefér szerintem, ha több lehetőség közül én döntöm el, melyiket szeretném teljesíteni, és a megosztással esetleg plusz pontot szerezhetnék, de ahogy te is írtad, sokkal szívesebben veszek részt olyan játékban, ahol egy kicsit gondolkozni kell.
    Mindig mosolyt csal az arcomra, ha véletlenül lesz egy új követőm, mert ilyenkor tudom, hogy valami megtetszett az illetőnek abból, amit csinálok. A kötelező lájkolás elvenné ezt az élményt, hiába mutat jól a sok rendszeres olvasó.

    További jó blogolást! ^^

    Olívia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Örülök hogy rátaláltál. :-))

      Nálam is hasonló a helyzet. :-)) Én is mindig mosolygok, ha valaki a blogom követője lesz, mert akkor tudom, hogy igen, tetszik neki amit csinálok. Ez amolyan elismerés, és ez nagyon jó érzés. :-)

      Valóban jól mutat, de a fantom követők nem igazi követők. Jobb megdolgozni értük, mint hogy az ölünkbe pottyanjon egy rakás, akik csak a játék miatt iratkoztak fel.

      Nálam már az is sok, ha lehet választani, hogy követem-e, vagy sem. Mert ezt is elég direktnek érzem. Plusz jó nagy betűkkel ki is írják, hogy nagyobb a nyerési esély, ha követed, megosztod, like-olod stb...

      Én azt szeretem, ha még említés sincs róla. Ha kedvem van szétnézek a blogon, ha tetszik követem, ha nem, akkor nem. Valahogy igazibbnak érzem magát a blog íróját is, hiszen nem arra megy ki a játék, hogy követőket vonzzon, hanem az olvasókra bízza, hogy követik-e, vagy sem. :-)

      Off: Nagyon tetszik a blogod - kék és fehér - sablonja. Nagyon szép! *.*

      Barbara

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...