Fülszöveg:
A New York állambeli Caldwellben halálos harc folyik a vámpírok és gyilkosaik között…
John Matthew valódi kilétét homály fedi. A Testvériség befogadta, de
senki sem tudja, honnan jött, vagy ki is ő valójában. Pedig halott
testvérük, Darius tért vissza új testben, új küldetéssel. Miközben Johnt
személyes bosszú fűti, szembekerül a megtestesült Gonosszal, akinek
legyőzéséhez mindkét énjére szüksége lesz.
Xhex, a bérgyilkosnő, titokban régóta szenvedélyesen vágyik Johnra.
Egy szeretőjét már elvesztette, ezért nem akarja, hogy egy újabb értékes
férfi is áldozatul essen a háborúnak. Azonban hamarosan rájön, hogy a
szerelem, akárcsak a végzet, elkerülhetetlen…
Ajánlás:
NEKED AJÁNLOM EZT A KÖNYVET:
El sem hiszem, hogy mi ketten ilyen messzire jutottunk.
A könyved azonban nem búcsú, hanem - egy új kezdet.
De ehhez te már hozzá vagy szokva...
Újraolvasás.
John könyvét most olvasom harmadjára, de most valahogy nem voltam
teljesen elégedett. Amikor két éve olvastam, teljesen bezsongtam tőle, és
kijelentettem, hogy az egyik legjobb rész a sorozatból. Most megvétózom ezt a
kijelentést. Tény, hogy nagyon jó, de voltak benne hibák, ami felett nem tudok
elsiklani.
Lehet hülyén fog hangzani, de én Darius-t sokkal jobban kedvelem, mint
John-t. Az Éjsötét szeretőben hamar a szívembe zártam, pedig alig kapott
szerepet.
John már-már a kezdetek óta jelen van, és ha a kapcsolatunkat egy
szóval kellene leírnom, azt mondanám, hogy hullámzó. Egyszer kedvelem, máskor
teljesen oda vagyok érte, máskor meg idegesít. A Síron túli szeretőben olyan
kis gyámoltalan volt, hogy hamar megkedveltem. Hiába volt már akkor is 22 éves,
vagy több, én mindig is tinédzserként tekintettem rá. Lehet, hogy Ward miatt,
hiszen a többiekhez képest tényleg gyerek volt. Zsadist kötetében, és onnan
tovább már kicsit mérges voltam rá, hogy csak vegetál, elzárkózik a többiektől,
és senkivel sem létesít kapcsolatot. A Megváltott szeretőben már megint
kedveltem, meg is lepődtem ezen. Rehv kötetében már felütötte a fejét nálam a
gondolat, hogy nem tetszik, amerre halad. Nem tudtam elképzelni, hogy egy
frissen átváltozott gyerek hogyan kezeli a helyzetet, és mint a „nagyok”, ő is
alkoholba, és nőkbe folytja a bánatát. Nagy átmenet volt ez az ártatlan és
kedves gyerek, és a mostani felnőtt énje között.
Ha jobban belegondolok, akkor a hirtelen fejlődése a gyökere
mindennek. Már ami a kapcsolatunkat rondítja. A könyv felében annyira makacs
volt, és már-már megrögzött, hogy azt se tudtam, hogy mit kezdjek vele. Nagyon
nem tetszett ez a macsó viselkedése. És ha őszinte akarok lenni, akkor nem is
tudok a felnőtt énjére John-ként tekinteni. Egy teljesen más embert kaptam.
Néha felbukkant a kedves, és törődő énje, de ha ezeket nem nézem, egy teljesen
idegen embert kaptam. És ezzel nem igazán tudtam mit kezdeni.
Nagyon tetszett, hogy Darius múltjáról is olvashattam. Mint fentebb
említettem, őt sokkal jobban kedvelem, mint John-t. Igazából egy egész könyvet
végigolvasnék Darius-ról. Jó volt olvasni az ő és Tohrment kapcsolatáról, és
hogy hogyan váltak legjobb barátokká. Nagyon tetszett, hogy a régi Testvérek is
felbukkantak, és Wrath apja is szerepet kapott. Szóval tényleg nagyon tetszett
ez a szál. De találtam egy kis hibát, ami lehet sokaknak nem tűnt eddig fel.
Wrath itt hét éves volt, ezáltal Tohr is hasonló korú lehetett. De a történet
során Tohr nem egyszer láthatatlanná vált. Nem tudom ezt hová tenni, mert itt
még nem változott át, ezáltal erre nem is kellene képesnek lennie. Wellsie
sincs megemlítve, szóval még nem változhatott át. Lehet Ward összekeverte a
dolgokat. Nem is akarok belemenni ebbe, mert a történet szempontjából semmi
jelentősége sincs.
Xhex mindig is szimpatikus volt, tetszenek az erős és harcos női
karakterek. Xhex talán egy kicsit túl férfias, de ez nem igazán zavart. Ebben a
részben egy másik oldalát is megmutatta, ami nagyon tetszett. Kicsit nőcisebb
volt, de megmaradt annak a harcosnak, aki. Igaz, ő is elég makacs volt. Sőt,
igazából az összes karakter, aki külön szálat kapott, mind elég makacs volt.
Quinn és Blay kapcsolata elérkezett a mélyponthoz. És az érzéseim
velük kapcsolatban hasonló szintre került. Az előző két részben kedveltem őket,
bár Quinn életstílusa kezdett nem tetszeni, de mivel egy nagyon kedvelhető
karakter, elsiklottam a dolgok felett. De itt már nem csak ő, de Blay és
kezdett az idegeimre menni. Blay egy édes pofa, de az a szenvedés, amit művelt,
kezdett nagyon nem tetszeni, és eljutottam arra a pontra, hogy kezd elegem
lenni belőle. De végre más felé is kacsingat, és nem Quinn után sír.
Quinn most kezd rájönni, hogy mit is érez Blay iránt. Vagyis inkább
most kezdi beismerni. Nem tetszett, amit csinált. Alig van túl az átváltozáson,
de már rosszabb, mint amilyen Rhage volt. Fűvel-fával eltöltötte az idejét,
most már iszik is. Emészti magát Blay miatt, de mindig visszatáncol, és
ragaszkodik egy normális élethez. Megértem, hogy miért szeretne egy normális nő
mellett kikötni. De én úgy gondolom, hogy válasszon, hogy mit akar, ne
szenvedjen. Egy ideig elviselem az ilyet, de nem sokáig. Idáig bírtam.
A Murhder-es mellékszál nagyon tetszett, bár először sok értelmét nem
láttam. Nem tudom miért, Murhder nagyon szimpatikus lett, alig várom már, hogy ismét
felbukkanjon.
Lash ténykedése is kezdett már zavarni, sokkal több szerephez jutott,
mint amit én szántam volna neki. Örülök, hogy lezárták az ő részét, de egy
kicsit több akciót vártam a nagy végkifejletnél.
A Testvérek is elég sokat szerepeltek, aminek külön örülök. És végre
Payne és Vishous is találkozhatott. Az egyik legjobb része a könyvnek.
Amikor kiderült, hogy Se’nki kicsoda, kicsit megdöbbentem, de így
teljeses a kör.
Az esküvős résznek lehet, hogy kicsit happy end szaga van, de nekem
nagyon tetszett. Amit még hiányoltam a könyvből, az Beth. Elméletben testvérek
John-nal, de soha nem kapott szerepet az ő kapcsolatuk. Nagyon szerettem volna
erről olvasni, de úgy látszik, ez nem fog megtörténni.
Értékelés: Régi: 5; Új: 4,5
Borító: 4,5
Sorozat: Fekete Tőr Testvériség # 8
Kedvenc karakter: Az összes
Testvér, Darius, Murhder, Xhex, Lassiter
Oldalszám: 862
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás dátuma: 2010
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése