Diana Rowland - A démon jele

Fülszöveg:
Amikor a fiatal rendőrnőt, Kara Gilliant ötévnyi utcai járőrözés után előléptetik nyomozóvá, azonnal egy brutális gyilkosság közepébe csöppen. Az áldozat holttestére a helyi víztisztítótelepen találnak rá, testén a kegyetlen kínzásokra utaló ezernyi seb között rábukkannak egy művészi tökéletességgel kidolgozott és hátborzongatóan ismerős jelre. A louisianai Beaulacban azt hitték, három éve véget ért a rettegett sorozatgyilkos vérengzése, most azonban minden jel arra utal, hogy a Jelfaragó visszatért.
Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem egy átlagos gyilkosság, hanem egy természetfeletti erővel rendelkező démon borzalmas bűntette. Mivel Kara misztikus képességekkel rendelkezik – másik látása révén képes megidézni a démonokat –, különös összefüggésekre bukkan, és nemcsak arra jön rá, mire készül a gyilkos, de arra is, hogy mikorra tervezi mindent elsöprő gaztettének végrehajtását. Mire eljön a telihold napja, már csak a gyilkos személye kérdéses.
Kara az életét kockáztatva szembenéz a gonosszal, miközben egy természetfeletti szépségű Démon Lord kísért az álmaiban, nappal pedig egy jóképű, de gyanakvó FBI-ügynök követi minden lépését.


2011-ben olvastam, molyról másolom át az értékelésemet.
Már jó ideje terveztem, hogy elolvasom, de most jutott rá időm. A tartalom tetszett, úgyhogy nagy izgalommal vágtam bele.
Sokkal jobbra számítottam, de csalódnom kellett. A trágár szavakkal nem volt bajom, mert valahogy illett a történetbe, a nagynéni a kedvencem lett, annak ellenére hogy rá is gyanakodtam, mint fő gonosz.
Kara nem volt valami szimpatikus, de nem is volt vele túl sok bajom. Valahogy kettős személyiségnek érzem. Egyik percben „menő” dögös csaj, aki leoltja a rendőrtársakat, másik percben meg irul virul, mint egy szűz kislány.
Ryan nyomozó első percben nem tetszett, de a végére már úgy ahogy megkedveltem. Rá is gyanakodtam. Furcsa volt, hogy teljesen gyanakvó és hideg, pár óra múlva meg már úgy tapsikol és örül Karának és annak képességének mint egy gyerek.
A fő gonosz szál igazán érdekes volt, mert megvolt egy jelöltem, pár oldal múlva jött egy másik, és a végén meg teljes sokk hogy ki az, és miért.
A Démon Lord tetszett, azt hiszem az egyik kedvenc karakterem lesz a többi démonnal, mert ebben a könyvben valahogy kiteljesedik a kép, és nem csak a „jajj gonosz démonok”, hanem hangsúlyt fektet az írónő rarra, hogy vannak ugyan úgy gonosz és jó démonok, mint az emberek, és nem minden fekete és fehér.


Értékelés: 3,5
Borító: 4,5
Sorozat: Démonlátó # 1
Kedvenc karakter: Démon Lord
Oldalszám: 352
Kiadó: Kelly
Kiadás éve: 2011