Nalini Singh - Angyalárny

Fülszöveg:
Az éjfélszín szárnyú Jason az árnyak között érzi otthon magát. De amikor India arkangyalának, Nehának férjét holtan találják a palotájában, a kémmester kénytelen kilépni a fénybe. Egy arkangyal őrült haragja ugyanis szörnyű pusztítást végezhet a világban, Jasonnek pedig meg kell találnia a gyilkost, hogy ezt megelőzze.

De Neha bizalmának ára van: a kémmesternek az arkangyal vérvonalához kell kötnie magát, véresküt kell tennie Mahiya hercegnőnek. A lánynak, aki szörnyű titkokat hordoz a szívében, és már senkiben sem bízik meg. Legfőképpen nem egy ellenséges kémmesterben.

A gyilkos után kutatva Jason és Mahiya egy évszázados rémálom közepébe cseppen. A váratlan szenvedély feltámadó, fekete vihara pedig mindkettejüket magával ragadja… könnyen lehet, hogy a halálba.


Borító: 4
Sorozat: Angyali vadász # 5
Eredeti cím: Archangel's Storm
Kedvenc karakter: Raphael, Elena, Jason, Méreg
Oldalszám: 446
Kiadó: Egmont
Kiadás: 2013

Újraolvasás.
A minap volt arról szó Gretty blogján, hogy mennyire elhanyagoljuk a régi kedvenc sorozatainkat. És milyen igaz!

Ha nem is teljesen, de részben csatlakozom ehhez a megmozduláshoz ezzel a könyvvel, mutatva, hogy Nalini Singh írónőt nem felejtette el a molytársadalom, és milyen jó volna, ha folytatnák a sorozatait.

Másfél éve olvastam először ezt a könyvet. Nem is állt szándékomban újraolvasni, de Jason nem hagyta hogy otthagyjam.

Történt ugyanis, hogy csak beleolvastam a könyvbe...1 óra múlva még mindig csak olvastam, és úgy döntöttem, ha Jason ennyire megakarja - ismét - mutatni magát, akkor én bizony nem állok ellen.

Nagyon szeretem ezt a sorozatát az írónőnek. A Hetek tagjai is mind külön egyéniségek. És hiába, olvastam már ezt a részt, még mindig el tud varázsolni.

Az előző rész nem tett rám olyan mély hatást, de Jason és a könyve tettek arról, hogy ismét a szívembe zárjam az egész bagázst.

Jason Indiába indul, hogy kiderítse, hogy India arkangyalának, Neha-nak a társát ki ölhette meg. Véresküt köt Neha utolsó rokonával Mahiya-val, és megkezdi a nyomozást. Arra viszont nem számít, hogy Mahiya nem csak egy mezei hercegnő, és több áll a gyilkosságok mögött, mint azt gondolták volna...

Jason kémmester, és ehhez minden adottsága megvan. Mind külső, mind belső. Nagyon kevés embert enged magához közel, és nekik sem fedi fel valódi érzéseit. Olyan ő, mintha két világ között lenne. Ott van, de mégsem.

Nem vártam tőle olyan erős érzelmi megnyilvánulásokat, mint a többiektől. Ő amolyan csendes vihar. Nem is illett volna hozzá más.

Nagyon érdekel Jason története. Miért és hogyan lett olyan, amilyen.

Az írónő lassan adagolta a múltjával kapcsolatos dolgokat, és a könyv végére teljesen megértjük, miért olyan zárkózott.

Jó volt ismét elszakadni New York-tól. Egyrészt jót tett a sorozatnak a váltás, másrészt ismét bepillanthattunk egy újabb arkangyal udvarába.

Neha nekem mindig is szimpatikus volt. Tudom hogy nem egy szent, sőt, de mégis szimpatizálok vele.

Itt hozta azt, amit vártam tőle. Hol kegyetlen arkangyal volt, hol pedig egy igazságos uralkodó.

Mahiya-tól nem tudtam, hogy mit várjak. Hercegnő, szóval mit várhatunk tőle. Viszont Jason párja lesz, szóval olyan rossz nem lehet.

És meg kell mondjam, Mahiya igazán meglepett. Nyílt titok az udvarban, hogy ő Eris és Nivriti lánya. Ez azért kellemetlen, mert Eris Neha társa volt, míg Nivriti Neha testvére.

Neha ennek ellenére felnevelte Mahiya-t, de amit elérte a felnőtt kort, megismerte az arkangyal dühét.

Azért gondolná az ember, hogy Mahiya mindent elveszített, és egy életunt, megkeseredett nő válik belőle.

Viszont pont az ellenkezője történt. Mahiya egy kedves, és okos nő, aki tudja hogy mit és mikor lehet.

Nagyon érdekes, viszont jó párost alkotnak Jason-nel. Az egymásra találásuk nem volt olyan intenzív mint Elena és Raphael-é, de ez nem is illene hozzájuk.

Jason nem a szavak embere, viszont a tetteivel nem egyszer kinyilvánította, hogy vonzódik Mahiya-hoz.

És míg a páros ismerkedik, az udvarban egyre több gyilkosság történik.

Már olvastam a könyvet, és hiába, sok dologra nem emlékeztem, az nyilvánvaló volt, hogy ki áll a háttérben.

A hetek többi tagja is felbukkant, elég Méregre gondolni. Igazán kedvelem őt, jó volna, ha saját történetet kapna. És ott volt Aodhan, akiről szinte semmit sem tudunk.

Ami viszont nem kellett volna, az Dmitri és Honor szála. Igen, érdekes volt az esküvőjük, és az, hogyan is válik vámpírrá valaki, de teljesen kizökkentettek a jeleneteik.

A végkifejlet igazán ütősre sikeredett. Kíváncsi lennék, hogy Nivriti hová fejlődött, és mi lesz a sorsa.

És míg a testvérpár saját háborújukat vívják, globális szinten is történnek dolgok. Elég arra gondolni, hogy Caliane pár rész óta ismét ébren van, vagy Lijuan erejére, és annak továbbfejlődésére.

Az epilógus megmelengette a szívemet. Jason ha szavakkal nem, de a dalával biztosította Mahiya-t arról, hogyan érez iránt.

Ez illik hozzá, és egyáltalán nem hiányoltam, hogy szavakba öntse az érzéseit.

Igazán jó volt ismét kézbe venni ezt a részt. Hiányzott már Nalini stílusa, és ez a sorozat is.

Nagyon remélem, hogy valamelyik kiadó felkarolja az írónőt, mert vétek lenne veszni hagyni egy ilyen jó sorozatot!