Fülszöveg:Egy csábító skót földesúr…
Az egész királyság csak úgy ismeri, Hawk, a Héja, a csatamezők és a női szalonok legendás ragadozója. Érintésének egyetlen nő sem tud ellenállni, de senki sem férkőzhet a szívébe, míg egy bosszúszomjas tündér át nem ráncigálja Adrienne de Simone-t a modern Seattle-ből a középkori Skóciába. A túlságosan is merész, túlságosan is egyenes lány még egy idegen évszázad foglyaként is leküzdhetetlen kihívást jelent a XVI. századi csábítónak. Bár házasságra kényszerülnek, Adrienne megfogadja, hogy távol tartja magától Hawkot…
Egy nő, aki az idő foglya…
Hawk megesküszik, hogy felesége vágyakozva fogja suttogni a nevét, és könyörög a szenvedélyért. Nem állhat közéjük sem idő, sem távolság, el fogja nyerni a szerelmét!
Borító: 4,5
Sorozat: Felföldi Krónikák # 1
Eredeti cím: Beyond the Highlander Mist
Kedvenc karakter: Sidheach, Adam, Tavis, Adrienne
Oldalszám: 316
Kiadó: Cor Leonis
Kiadás: 2015.11.24
Nagyon régóta vártam már erre a kötetre. Mióta Moning munkásságával megismerkedtem, azóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet. Főleg úgy, hogy a Tündérkrónikák ebből a sorozatból nőtte ki magát.
Szeretném leszögezni. Aki a Tündérkrónikákhoz hasonló és volumenű könyvet keres, az ebben a könyvben nem fogja megtalálni. Egyrészt azért, mert úgy gondolom azt már nem bírja megugrani Moning, másrészt ez a könyv volt a legelső, amit megírt.
És egyből bezsebelt egy raklap díjat. És nem csodálom. Így, bő 16 év után is felveszi a versenyt a mai darabokkal. És ez az én olvasatomban nagy szó.
Na de térjek vissza A könyvre. Mi is várható az olvasóra? Skótok, időutazás, tündérek és két elég makacs főhős.
Nagyon
rég volt már, hogy egy könyvön ilyen jól szórakoztam. Moning, szóval
alapból nem lehet rossz, de meglepődtem, hogy ennyire tetszik.
Adrienne
de Simone a 20. század szülötte. Akarata ellenére olyan dolgokba
keveredett, amiért jobbnak látta, ha elmenekül, és rejtőzködik.
Egy zavaros éjszakán viszont egyik pillanatról a másikba a 16. századi Skóciában találja magát. Ha ez még nem lenne elég, megfenyegetik, hogy játssza el, hogy ő Janet Comyn, és lépjen kényszerházasságra egy ismeretlen férfival...
Se Adrienne, se Sidheach James Lyon Douglas, azaz Hawk nem akarja ezt a házasságot. Míg Adrienne az életét félti, addig Hawk Jakab király szeszélyének köteles eleget tenni.
Egy zavaros éjszakán viszont egyik pillanatról a másikba a 16. századi Skóciában találja magát. Ha ez még nem lenne elég, megfenyegetik, hogy játssza el, hogy ő Janet Comyn, és lépjen kényszerházasságra egy ismeretlen férfival...
Se Adrienne, se Sidheach James Lyon Douglas, azaz Hawk nem akarja ezt a házasságot. Míg Adrienne az életét félti, addig Hawk Jakab király szeszélyének köteles eleget tenni.
Már
az első oldalaknál éreztem, hogy ez az én könyvem. Humor, romantika,
skótok, és a néha fellibbenő kilt? Ki ne szeretné ezt a párosítást?
Nagyon tetszett, hogy két oldalról is ostromolják a párost. Míg az emberi oldalról Jakab király kényszerítette a párost, addig felbukkannak a szeszélyes tündérek is, nem kis gondot okozva.
A Tündérkrónikákban megismert Aoibheal és Adam Black is kiveszi a részét a történetből.
Mit is mondhatnék? Hiába, Moning első könyve, már itt fel lehet ismerni a stílusát, amit a fordító nagyon jól visszaadott.
Adott nekünk Adrienne, aki a 20. századnak megfelelően akaratos, független és humoros. Csípős nyelvű, nem fél szócsatákba keveredni.
Ami
a legjobban tetszett benne, hogy hiába, a 16. században találta magát,
nem esett kétségbe. Kihozta a legtöbbet a helyzetéből. Üdítő
változatosság volt ez a sok olyan hősnő után, akik a fél könyvet végig
hitetlenkedik.
És itt van Sidheach James Lyon Douglas. Nagyon vissza kell fognom magam, hogy ne kezdjek rajongói módba váltani, és ömlengeni róla.
„" [Adrienne] Készen állt arra is, hogy elmondja neki, hogyan érez. Hogy mennyire becsüli az érzékenységét és az együttérzését. Hogy mennyire imádja az erejét és a rettenthetetlenségét. Hogy még hirtelen haragját, szenvedélyes dühét is mennyire szereti.
Ennél jobban én sem írhattam volna le Hawk-ot. Természetesen jóképű és úgy néz ki mint egy isten. Na de kérem, kit érdekel ez? Tudjuk hogy romantikus könyvekbe rút férfi főszerepbe úgy sem kerül.
Nagyon röviden: Imádtam Sidheach-et!
A
páros ahányszor egy légtérbe került, szikrázott közöttük a levegő. És
Adrienne javára legyen mondva, sokáig ellen is áll Hawk csábításának,
amiért plusz piros pont jár neki.
Rengeteget szórakoztam, illetve nevettem a könyvet olvasva. A tüzes vitatkozások fantasztikusak, akárcsak a szereplők.
A könyv közepe tájékán egy kicsit leült a történet, de hamar vissza is tértünk az izgalmas történésekhez.
Amit negatívumként tudnék felhozni, az Hawk hirtelen szerelemre lobbanása. Értem én, hogy tetszett neki hogy Adrienne nem adta magát könnyen, de ez az egyik pillanatra a másikra való szerelembe esést nem értem. Valamint Adrienne múltjának bemutatását is hiányoltam.
A mellékszereplők is hamar a szívemhez nőttek. Adam Black-ről tudtam hogy nem egy szent, de imádtam, hogy állandóan kontárkodik. Az új nap virrad-ban hiába pár mondat erejéig szerepelt, ott azt szűrtem le, hogy megfontolt és higgadt. Itt inkább hasonlított egy kisgyerekre, akit nagyon könnyű provokálni. Emellett hozta a tündérek hűvös és kegyetlen stílusát is. Nagyon kíváncsi vagyok az ő történetére is.
Grimm eleinte, sőt sokáig szimpatikus volt, de kicsit veszített a varázsából. A könyv végére viszont ismét ott tartottam, hogy szeretném az ő történetét, olvasni. (Mellesleg az övé a következő kötet)
Lydia-t és Tavis-t is hamar a szívembe zártam, én mondom neked! (Akik olvasták a könyvet, érteni fogják)
A
végkifejlet várható volt, bár az nem, amit Hawk-nak sikerült
kigondolnia, és megvalósítania. Igazán okos, és ötletes megoldást talált
ki.
Maradjunk annyiban, hogy engem ez a könyv és Sidheach levett a lábamról. Úgy ahogy azt kell.
A könyv ötletes és humoros. Romantikából és fantasztikus szócsatákból nincs hiány.
És a tündéreknek hála a mitológiából sem.
Akiknek hiányzik Moning munkássága, azok olvassák el, és fedezzék fel, hogy miből is nőtte ki magát a Tündérkrónikák.
Akiknek
pedig nem tetszett a Tündérkrónikák, biztos vagyok benne, hogy ez a
kötet fog. Az erős jellemű Adrienne, és a legendás Sidheach tesz róla,
hogy jól érezzétek magatokat.
A könyvet nagyon köszönöm a Cor Leonis Kiadónak!
