Jamie McGuire - Gyönyörű sorscsapás

Fülszöveg:

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.
Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát, és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.



Az év első könyve… És milyen jól tettem, hogy ezzel kezdtem az évet! De kezdem az elejéről.

Még annak idején, @Natsu hívta fel a figyelmemet a könyvre. Elolvastam a fülszöveget, és várólistára tettem. Novemberben megláttam az egyik moly értékelését, és annyira tetszett, hogy megnéztem a könyv adatlapját. Elolvastam a fülszöveget, és szerelmes lettem. Meglepődtem, hogy már a várólistámon szerepelt a könyv, és egyből be is akartam szerezni. De valahogy nem úgy jött ki a lépés. Decemberben elszántam magam, és végre megrendeltem. Pár napja érte is tudtam menni. Az irónia az egészben, hogy pont olvasói válságban vagyok/voltam. Morogtam is miatta eleget.

Amikor hazahoztam a könyvet, azt vettem észre magamon, hogy állandóan a borítót nézegetem, és kíváncsi vagyok. Végül elszántam magamat, és beleolvastam. És olvastam, olvastam, és csak olvastam. Meglepődtem, hogy tényleg élvezem olvasni, mert szerencsétlen Hamuvárossal csak szenvedtem. Szóval a lényeg, hogy a könyv egy pillanat alatt megvett magának, és tudtam, hogy nagyon esélyes, hogy bekerüljön a kedvenceim közé.

De maradjunk a könyvnél. Ez az első new adult könyvem, de remélem, nem az utolsó. Imádtam olvasni. Annyira magával ragadott a történet, hogy észre sem vettem, és már majdnem a könyv feléig eljutottam. Amikor pedig kénytelen voltam letenni, azt vettem észre, hogy mosolyogva járkálok a lakásban, és alig várom, hogy folytassam az olvasást.

Travis egyértelműen kedvenc karakter. Sokszor, amikor felbukkant, az a gondolat futott át az agyamon, hogy imádom a pasast. Travis nem tökéletes, látom a hibáit, ennek ellenére imádom. Sokszor jól fejbe vertem volna, olyan hülyeségeket csinált, és a dühkitörései miatt szerintem terápiás kezelésre szorul, valamint a túlzott birtoklási vágya sem egészséges. De ő Travis, szóval elnézem neki. Nagyon tetszett, hogy tetovált, és izmos. Egy igazi harcos. Nálam ezzel alapból jobb pontokkal indult. A beszólásai és a viselkedése nagyon hatásos volt, szóval gratulálok neki. De ott vannak a nőügyei, és a szélsőséges viselkedése, amiért kicsit haragudtam rá.

Abby-vel nem sikerült ilyen jól kijönnöm. Sokszor felmerült bennem, hogy mennyire hülyén viselkedik, és őt is párszor jól fejbe vágtam volna. A könyv feléig fel sem tűnik neki, hogy Travis szerelmes belé. Parker-rel való kapcsolata pedig teljesen felesleges volt.

Tetszett benne, hogy nem próbál Travis közelébe kerülni, mint a többi lány, de a titkolózása, és hogy szerinte Travis olyan, mint az apja, az nem tetszett.

Közte és Travis között már a könyv elején elmosódtak a határok, csak ezt Abby nem vette észre. Vagy nem akarta. A kapcsolatuk tipikus se veled, se nélküled, ami nem mindig jó. Imádtam őket együtt, és amikor különváltak, megszakadt értük a szívem. Travis rengeteget változott Abby miatt, és öröm volt olvasni, hogyan próbálkozik, és mennyire őszinte Abby-vel.

America és Shep nagyon szimpatikusak voltak. America tényleg egy tipikus legjobb barátnő. Kiállt Abby-ért, megtett mindent, hogy segítsen Abby-nek. Shep olyan, mint egy babusgató apuka. Aranyos, kedvelem, de tényleg olyan.

Travis családját imádtam, remélem, hogy lesz saját kötetük.

Nagyon izgultam, hogy mi lesz a könyv végén, és hogy mi lesz Abby-vel és Travis-el. Az utolsó fejezeteknél alig bírtam ülve maradni. Reméltem, hogy az írónő happy end-el zárja a történetet, de még engem is meglepett ezzel a tényleges happy end-el.

Imádtam a könyv hangulatát, majdnem az összes szereplő a szívemhez nőtt. Abszolút kedvenc könyv kategória. És hogy holnap mit fogok csinálni? Természetesen újraolvasom, mert egyszer nem elég elolvasni ezt a könyvet. 

Értékelés: 5*

Borító: 5

Sorozat: Gyönyörű # 1

Kedvenc karakter:  Travis, America,

Oldalszám: 444

Kiadó: Maxim

Kiadás dátuma: 2012