Fülszöveg:Komatsu Nana Tokióba tart, hogy végre olyan életet kezdhessen Shoujival, amelyet nem a szerelem szeszélyei irányítanak.
Oosaki Nana a többi Blast-tagnak, Rennek, és elsősorban önmagának akarja bebizonyítani, hogy egyedül is képes zenei karriert befutni, nem csak mint Ren barátnője.
Egyszerre érve Tokióba, mindkét lány megfizethető lakást keres – csakhogy a fővárosban semmi sem olcsó! Szerencsére bőven el vannak látva segítőkész haverokkal… a baj csak az, hogy ezek a haverok többnyire kissé zakkantak!
Végre elolvashattam ezt a részt is. A 4. részt már pár hónapja
beszereztem, hála a rukkolának, de úgy semmi értelme, ha nem olvasom el ezt és
a harmadik részt is.
Azt hiszem, saját kis hagyományt fogok teremteni, mert ismét Anna Tsuchiya és Olivia Lufkin dalait hallgatva olvastam el ezt a részt is, és a
következőket is így fogom.
A manga azzal kezdődik, hogy Hachi végre elindul Tokióba. Igazából
nincs vele túl sok bajom, de… Valahogy nem tudom annyira kedvelni, mint Nana-t.
Hachi egy kicsit elkényeztetett, önző, és totálisan kapcsolatfüggő.
A vonaton találkoznak Nana-val, és hiába ég és föld a két lány, mégis
annyira hasonlóak. Igen, tudom, ez hülyén hangzik, de én így látom. Mind a
ketten szeretethiányban szenvednek, csak Hachi ezt azzal orvosolja, hogy úgy
váltogatja a szerelmei tárgyát, mint más lány a bugyiját. Nagyon éretlen, de
vannak vicces beszólásai, amik azért mosolyt csalnak az ember arcára.
A vonaton eltelt időt szerintem az anime jobban feldolgozta, de így is
élvezetes volt olvasni, hogyan ismerkednek össze a lányok.
Shouji valahogy nem a szívem csücske, lehet azért, mert tudom, hogy mi
lesz a későbbiekben. Zavart az is, hogy Hachi-t már az első nap
ingatlanközvetítőhöz akarja küldeni, és az álláskereséssel ostromolja. Ezért is
lepett meg, amikor Kyousuke elmondja Junko-nak, hogy Shouji majd feleségül
akarja venni Hachi-t. Junko sem egy nagy
kedvenc, nem érzem azt, hogy tényleg olyan nagy barátnők lennének Hachi-val.
Olyan, mintha valami koloncnak tartaná Hachi-t.
Nagyon tetszett, hogy Nana és Hachi összeköltöztek, és az is, miként
ismerkednek össze, és vásárolgatnak mindenféle bútort a lakásba.
Yasu alig szerepelt, de Nana fogalmazta meg legjobban, hogy milyen is
az „ügyvéd úr”. Mindenkinek segíteni próbál, de azért, akik látták az anime-t,
vagy eléggé előrébb járnak a manga olvasásával, tudják, hogy nem csak a baráti
szeretet hajtja.
Az egyik kedvenc jelenetem, amikor Nobu beállít Nana-ékhoz. Nana-nak
nagyon jó dumája van, és a mangaka is nagyon jól megrajzolja az ilyen
jeleneteknél. Szóval dőltem a nevetéstől, amikor Nobu beállított.
A másik legjobb jelenet egyértelműen a vége, amikor Nana és Nobu együtt
zenélnek. Az anime-ben a „Rose” című dalt énekli Nana, szóval muszáj ezt a
jelenetet megosztanom.
Összességében jó volt ez a rész is, de nekem hiányzott valami. Még
mindig bevezető kötetnek érzem, de ettől függetlenül nagyon szerettem olvasni.
Értékelés: 4
Borító: 4
Sorozat: Nana # 2
Kedvenc karakter: Nana, Nobu
Oldalszám: 186
Kiadó: Mangafan
Kiadás dátuma: 2008
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése