Alex Flinn: Beastly - A szörnyszívű

Fülszöveg:
Szörnyeteg vagyok
Egy szörnyeteg. Nem farkas vagy medve, gorilla vagy kutya, hanem egy teljesen új faj, ami két lábon jár – egy karmos-agyaras teremtmény, akinek minden testrészét sűrű szőr fedi.
Azt hiszed, ez egy tündérmese? Nincs olyan szerencsém.
New York Cityben vagyunk. És a jelenről beszélek. Nem baleset ért, és nem valami betegség támadott meg. De örökre ilyen torz maradok, hacsak meg nem sikerül törnöm az átkot.
Igen, az átkot, amit az irodalomórámra járó boszorkány bocsátott rám. Hogy miért változtatott szörnyeteggé, aki nappal elrejtőzik, éjszaka pedig az utcákon settenkedik?
Elárulom.
Elmesélem, milyen voltam Kyle Kingsburyként, olyasvalakiként, aki mindenki lenni szeretne, gazdagon, tökéletes külsővel és tökéletes élettel. Utána elmesélem, hogy váltam tökéletesen… szörnyeteggé.
Akarod hallani? Mered hallani?

Ígértem, hogy ma két bejegyzést hozok. Íme a második. Ez a könyv már.. Nem is tudom. Több mint két éve áll a várólistámon, de soha nem éreztem égető szükséget, hogy elolvassam.

A Könyvmolykézpő akciójának hála viszont eljött az idő, hogy megrendeljem és elolvassam.

Lévén, hogy a Szépség és a szörnyeteg modern kori változata, tudtam, hogy mit fogom olvasni, illetve mi lesz a történet vége. Ez általában elveszi a kedvemet, de most más volt a helyzet.

Nem szoktam olyan könyveket olvasni, ahol fiú az elbeszélő. Nem is tudom miért. Közelebb áll hozzám, ha egy lány/nő mesél. Itt viszont jobb volt, hogy Kyle/Adrian mesélt, mert így végigkövethettem a személyiség változását, ami nagyon tetszett.

Igazából az egész könyv, úgy ahogy van, nagyon tetszett. Bő 5 óra alatt sikerült is elolvasnom. (Idejét nem tudom, mikor volt már ilyen.)

Kyle tipikus gazdag ficsúr, a tipikus arroganciájával, gőgjével és lenézésével együtt. Láttunk már ilyen. Meg lehet érteni, miért lett ilyen. Lehetett volna más is, de akkor nem lenne belőle egy könyv.

Tetszett a változás, amin keresztül ment. Először a tagadás, hogy ilyen nincs. Aztán a modern orvosokba vetett hite, és a végén, az elfogadás. Tetszett, hogy hiába gubózott be, mindig talált pár poént, amit elsüthetett.

Az elszigetelés, amit magára vett jól visszaadta, hogy milyen helyzetben is van. Talált más elfoglaltságot, más hobbit, és a könyv végére egy teljesen más embert kaptunk, mint ami volt. Nem is tudok rá Kyle-ként gondolni. Ahogy bekövetkezett nála a változás, úgy lett Kyle-ból Adrian. A könyv végén már azt se tudtam, ki az a Klye. Adrian lett, és ezt helyénvalónak éreztem.

Lindy is szimpatikus volt. Főleg, hogy totálisan átlagos, így az ember lánya könnyen beleéli magát Lindy helyzetébe. Tetszett, ahogyan kialakult közöttük a szerelem, és a könyv nagyon jól rávilágít arra, amit a mai világban elfelejtünk: Nem a külső számít!

Kendra viszont csalódást okozott. Egy boszorkányt, de nekem minden eszembe jutott róla, csak az nem, hogy boszorkány. Inkább tündér keresztanya.

A mellékszereplők, Will és Magda is megkedveltették magukat velem. Magda kiléte cseppet meglepett, de ezen kívül elég kiszámítható volt a történet. De mint mondtam, egy cseppet sem bánom.

A borítót nézegetve nem igazán értettem, hogy miért ilyen… Átlagos. De a könyvet elolvasva rájöttem, hogy nagyon is illik hozzá.

Lévén, hogy már film is készült a könyvből ( amit még nem láttam, de tervezem) Klye-t inkább Alex Pettyfer-nek képzeltem, mint… Másnak.

Alex Flinn teljesen meglepett, nem hittem volna, hogy ennyire fog tetszeni a könyv. Amint tudom, a következő kötetét is beszerzem. A Beastly nem egy világmegváltó könyv, de segít, hogy kilépjen az olvasó a hétköznapokból, és egy tündérmesébe léphessen…

Értékelés: 4

Borító: 3,5

Sorozat: Kendra Chronicles # 1

Kedvenc karakter: Adrian

Oldalszám: 266

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás dátuma: 2010