Cora Carmack: Szerepváltás (R)

Fülszöveg:

Néha teljesen el kell engedned magad, hogy megtudd ki is vagy igazán…

A legtöbb lány álma, hogy a főiskola befejezése után körbeutazhassa Európát. Gondtalanul, szülők nélkül és egy korlátlan hitelkártyával. Kelsey Summers sem kivétel ez alól. Ez lesz élete legnagyobb élménye… vagy legalábbis ezzel győzködi magát.

Nem csak hogy élvezheti az életet kötöttségek nélküli kapcsolatokban, de még az apját is idegesítheti azzal, hogy felelőtlenül szórhatja a pénzét. Eddig minden a tervek szerint haladt. Kelsey éppen táncolni készül két magyar sráccal egy belvárosi romkocsmában Budapesten, amikor István (vagy Tamás?) megpróbálja megcsókolni és ez meg is történt. István kínos nyálban úszó csókja után elment Kelsey kedve az egésztől, ami felkeltette egy első osztályú amerikai szépfiú, Jackson Hunt figyelmét a bárpultnál. Kelsey fel akarta kelteni a srác figyelmét, de nem pont így tervezte.

Azonban a felszín alatt Kelsey magányát sem az alkohol, sem a bulizás nem képes elűzni, talán csak Hunt, aki néhány véletlen találkozás után rábeszéli a lányt, hogy utazzanak együtt, és meggyőzi, hogy az ivás helyett inkább a kalandot válassza. Kelsey minden új város és új élmény után egyre jobban magára talál, a szívét viszont lassan elveszíti. Jackson segítségével megtalálja az álmait és a vágyait, ám minél többet derít ki saját magáról, annál inkább rájön, milyen keveset tud a férfiról.


Borító: 3,5
Sorozat: Szakítópróba # 3
Eredeti cím: Finding It
Kedvenc karakter: Jackson
Oldalszám: 320
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás: 2014.11.20

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor egy külföldi író(nő) a mi kicsi országunkat is megemlíti a könyvében. Az még nagyobb öröm, amikor nem csak megemlíti, hanem itt is játszódik a történet.

Ilyenkor úgy érzem, hogy ez a könyv kicsit a miénk is
.

Kelsey már a Szakítópróbában is feltűnt, mint Bliss legjobb barátnője. Szégyen, nem szégyen, nem emlékszem rá hogy milyen hatással volt rám Kelsey, hiszen Bliss-re koncentráltam.

Őszintén szólva kicsit ideges lettem, amikor elkezdtem olvasni a könyvet. Szó se róla, tetszett, és vigyorogtam is ahogy azt illik, de Kelsey viselkedése... A való életben sem kedvelem ezt az életstílust amit Kelsey képvisel. Az ilyen lányokat inkább szánom, mint kedvelném.

És Kelsey éppen ilyen. Iszik, bulizik és bárkivel lefekszik, aki az útjában áll. Miután megszerezte a diplomáját, úgy döntött hogy utazgat, és kitalálja hogyan tovább. Menekül az élete elől, hiszen a szülei már elrendeztek mindent. De ő mást akar, és a bosszantásukban is örömöt talál.

Így gondolt egyet, és úgy döntött bejárja Európát.

Őszintén szólva az írónő tud valamit. Amíg Kelsey nálunk vendégeskedett, úgy éreztem, hogy Budapest gyönyörű. Olyan festőien írt Ms. Carmack Budapestről, hogy hirtelen kedvet kaptam, hogy a nyakamba vegyem a várost, és megcsodáljam azt, amit Kelsey is látott.

Kelsey-vel sokáig nem tudtam azonosulni, és megkedvelni sem sikerült. Köszönhető ez annak is, hogy a saját életét is úgy fogta fel, mint egy szerepet.

Nem mutatta meg senkinek sem az igazi arcát.

Amikor Hunt, vagyis Jackson felbukkant, egyből forrt a két szereplő között a levegő.

Kelsey persze hozta a legrosszabb formáját, de ezt Jackson-t nem riasztotta el. Amikor a lány megemlítette neki, hogy olyan mint egy katona, egyből tudtam, hogy kicsoda Jackson, és mi lesz a könyv vége. De ez cseppet sem vette el a kedvemet.

Páran a Soha határához hasonlítják a könyvet. Mert ahogy ott is, itt is utazgatnak a szereplők. De nekem ez a könyv jobban tetszett. Mindkét karakter makacs, és tudják hogy mit akarnak. Persze Kelsey belemegy, hogy Jackson-nal utazgasson, és hagyta magát sodródni, de amikor kellett, kinyitotta a száját, és nem hagyta magát.

Kelsey az utazás során kezdett változni, kezdett megnyílni. Élvezte az életet, és hagyta, hogy egy kicsit megrepedjen az álarca.

Nem tudtam, hogy Kelsey miért olyan, amilyen. Hiszen mindene megvolt. Pénz, társadalmi státusz, barátok... De akkor mi a gond?

Amikor kiderült... Nekem nagyon mondvacsinált volt, csakúgy, mint Jackson háttere.

Nagyon sajnálom, hogy egyik szereplőt sem sikerült megismerni. Csak a jelenüket ismertük meg, a múltjukról pár szó esett.

Jackson hamar elvarázsolt, és ez ki is tartott a könyv végéig. Szinte tökéletes volt. Ha ilyen pasikat lehet fogni a pesti éjszakában...

Mivel már a könyv elején tudtam hogy kicsoda, nem ért meglepetésként amikor kiderült, hogy mit is csinál éppen Kelsey-vel.

Annak viszont nagyon örültem, ahogy Kelsey reagált. Végre egy hősnő, aki "kínozza" és megváratja a párját, minthogy egyből a karjaiba esik, és megbocsát.

Persze Kelsey-t ez hideg zuhanyként érte, és a bizalma megrendült, de kellett ez, hogy végre a saját lábára álljon és eldöntse, mit kezd magával.

Kicsit mesébe illő, ahogy munkát kapott és egyből nekikezdett a "felnőtt" életnek.

Jackson mellett szól, hogy nagyon kitartó. Megmosolyogtatott, ahogy a leveleit küldözgette a lánynak.

És Kelsey reakciója is pozitív élményként ért. Nem titok,hogy megbocsátott a férfinek, de ahogy ő is mondta: Nem tudja, hogy a bizalmát visszatudja-e szerezni. Ilyen az élet is, szóval nagy piros pont az írónőnek.

A könyv végéről nekem nagyon hiányzik egy epilógus, vagy még pár fejezet. Hiszen nem tudjuk meg, hogy Kelsey-vel mi történik. Hazautazik, vagy marad Európában? Ott marad és tanít, vagy valami mást kezd magával? És Jackson? Neki milyen kilátásai vannak?

Kelsey a szüleivel nem igazán ápol jó viszonyt, és egy levélben el is mondja nekik a valódi érzéseit. De nekem hiányzott, hogy vajon a szülők ezt hogyan fogadják.

Összességében meglepett, hogy ennyire tetszett, Kelsey kezdeti viselkedése ide, vagy oda. Kicsit lemarad az előző rész színvonalától, de még így is tetszett. Jackson nagy húzóerő volt, mert Kelsey-t még így sem sikerült teljesen megkedvelni.

Ismét egy olyan könyv, ami pár óra alatt el lehet olvasni.

A borító illik az előző kötetekhez. Tetszik, hogy Budapest is szerepel rajta. Viszont az ajánlások nem kellettek volna. Tudom, hogy az eredeti borítón is szerepel, de nekem ez így túl zsúfolt.

A könyvet nagyon szépen köszönöm a  Content 2 Connect Kiadónak!

Read More

Ryan Winfield: A szerelem húrjai (R)

Fülszöveg:
Meddig mennél el az igaz szerelemért?
Ezt a kérdést teszi fel magának egy gyászoló anya, aki befogad az otthonába egy fiatal utcazenészt. Azt reméli, hogy ő majd választ ad a kérdéseire a lánya halálával kapcsolatban, végül azonban azon kapja magát, hogy beleszeretett. Ez a szexis, de megható szerelmi történet megkínoz és könnyet csal a szemedbe. Egy negyvenéves nő romantikus utazását ismerhetjük meg belőle, ahogy ismét felfedezi az életet, miután évekig egyedül küszködött. Néha a legnagyobb ajándék a legnagyobb fájdalom után érkezik hozzánk. Jane-nek el kell döntenie, hogy túl késő-e újrakezdenie mindent, vagy az igaz szerelem valóban nem ismer határokat.


Borító: 4
Sorozat: A szerelem húrjai # 1
Kedvenc karakter: Bill
Oldalszám:336
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás: 2014.11.06

Amikor megkaptam a könyvet, a borítékban szerepelt a Kiadótól egy kísérőlevél, és abban is: Külön érdekesség, és ennek a könyvnek a szerzője egy jóképű férfi.
Nos, egyből meg is lestem a könyv hátlapját és láss csodát. Igaza van a Kiadónak.

Érdekesnek találtam a fülszöveget, hiszen elmondhatjuk, hogy még a 21. században is tabunak számít ez a téma. Fordított felállásban ez elfogadott, de amikor a nő javára billen a évek mérlege...

Mint említettem a fülszöveget érdekesnek találtam. És azt is, hogy egy férfi tollából származik ez a romantikus regény.

Jane - a főszereplő - majdnem negyven éves, és megtörtént vele a szülők rémálma. El kell temetnie huszonéves lányát. Egy szülő sem élhet át nagyobb kínt, mint ezt. Jane teljesen magába fordul, és megszűnik létezni a világ számára. Hiába, a lányával nem voltak a legjobb viszonyban, és Melody el is szökött tőle, Jane-t mégis teljesen padlóra küldi a lánya halála, amit a drogok okoztak.

Jane hetekkel a temetés után is csak vegetál, és a lánya sírjánál az autóban ül. Ekkor bukkan fel egy férfi Melody sírjánál, és ez különleges ezüstérmét hagy ott.

Jane - aki szinte semmit nem tud a lánya életéről - az utcákat járja, és a férfit keresi abban bízva, hogy megtudhat pár dolgot Melody-ról.

Végül megtalálja a férfit, és egy érdekes ötlet pattan ki a fejéből...

Mivel Caleb - a titokzatos férfi - hajléktalan utcazenész, Jane felajánlja neki, hogy lakjon nála, és rakja rendbe a kertjét. Caleb el is fogadja az ajánlatát, csak annyit kér, hogy a nő ne kérdezze Melody-ról, de természetesen a nőnek más tervei vannak.

Három részre tudná osztani a könyvet. Van Jane és a gyásza. Hogyan birkózik meg vele, hogyan épül fel.
Ott van Jane és Caleb szerelmi szála. Hogyan talál magára a nő ennek a kapcsolatnak hála, és hogyan változik meg.
És ott van Jane és barátnője Grace kapcsolata és történetük.

Bevallom őszintén Jane gyásza és annak feldolgozása nagyon tetszett. Nagyon realisztikus lett ábrázolva. A kétségbeesése, hogy minél többet megtudjon a lányáról nagyon hihető. Ezért piros pont a  az írónak.

Viszont amint Caleb felbukkant szinte azonnal el is lett felejtve a gyásza. Szinte alig esett szó Melody-ról, és Jane is egyre ritkábban említette meg. A gyászánál még elhittem, hogy egy negyvenes nő, aki a lányát elveszítette. Caleb mellett viszont már egyáltalán nem éreztem depresszívnek és "öregnek". Kivirult, és egy szerelmes harmincas nő lett belőle. Hogy ez jó vagy rossz, mindenki döntse el maga.

Amint Caleb felbukkan, Jane nagyon hamar ráeszmél hogy vonzódik a férfihez. Viszont bajban is van, hiszen úgy gondolja, hogy Caleb a lánya párja volt.

Caleb és Jane hamar összerázódnak, meglesz a napi rutinjuk. És elég hamar be is vallják egymásnak az érzelmeiket.

Nagyon szerettem volna, ha Caleb fejébe is belekukkanthatok. Elmondta a történetét Jane-nek, de nekem ez kevés volt. Így viszont nem tudtam vele mit kezdeni. Őt is kettősség jellemzi. Van a gondtalan zenész aki mindig optimista, és mindenhez ért. Emellett nagyon érzékeny.

És ott van a felnőtt és bölcs férfi, akinek a tekintetében több van, mint az gondolnánk. De ez az olvasó számára láthatatlan marad.

Engem nem zavart, hogy ilyen nagy a korkülönbség a két főszereplő között. Valahogy összeillőnek tűntek, csak ki tudja, ez hosszútávon hogyan működik.

Szinte az egész regény Jane és Caleb kapcsolatára van kihegyezve. Nekem már egy idő után viszont nagyon kimódoltnak tűnt ez az egész. Minden úgy volt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Vártam valami pluszt, de sajnos azt nem kaptam meg.

Jane döntése a kapcsolatukkal kapcsolatban érthető és várható lépés volt. Viszont az nagyon hihetetlennek tűnt, amit az utolsó fejezetekben művelt. Mennyi az esélye ennek?

És végezetül ott van Jane és Grace kapcsolata. Valahol éreztem hogy ez fog történni. És igen, az író ismét remekelt. Amikor elutaztak Párizsba és együtt nyaraltak... Nagyon jól meg lett írva. Sajnáltam Grace-t, mert hamar megkedveltem.

És ekkor ütötte fel bennem a fejét a gondolat, hogy az író jobban ért a gyász és a trauma leírásához, mint a szerelmi kapcsolatokhoz. Mert míg az utóbbi egy idő után sótlanná vált, a trauma viszont izgalmas és hihető volt.

Ha jobban belegondolok ez az egész könyv Jane-ről és az újrakezdéséről szólt. Hogyan talál ismét magára, hogyan szereti meg önmagát és találja meg végre a helyét a világban.

A könyv lezárása nagyon tetszett és mondhatni tökéletes volt. Ez kellett. Viszont nem értem, hogy akkor miért van folytatás. Szerintem ez így van jól, ahogy van.

A könyvet nagyon szépen köszönöm a Content 2 Connect Kiadónak!

Read More

Cora Carmack - Színjáték (R)

Fülszöveg:
Mackenzie „Max” Millernek van egy problémája. A szülei meglepetésként váratlanul meglátogatják, és ha meglátják festett haját, a tetoválásait és a piercingjeit, talán még ki is tagadják a lányukat. És ami ennél is rosszabb, arra számítanak, hogy a barátja egy rendes, kedves fiú, nem pedig egy Mace nevű, tetovált nyakú srác, aki egy bandában zenél. A hazugságok hálója kis híján megfojtja Maxet, ám ekkor találkozik Cade-del. Cade azért költözött Philadelphiába, hogy színész legyen, és maga mögött hagyja a problémáit Texasban. Eddig azonban a problémáktól nem sikerült megszabadulnia, a színpadra pedig nem sok alkalommal jutott fel. Amikor Max megszólítja egy kávézóban, és azzal az őrült ötlettel áll elő, hogy játssza el a barátja szerepét… Cade beleegyezik. Az alakítása azonban túl jól sikerül, ezért arra kényszerülnek, hogy tovább folytassák a játékot. Minél hosszabb ideig színlelik a kapcsolatot, annál valóságosabbá válik.


Borító: 4,5
Sorozat: Szakítópróba # 2
Eredeti cím: Faking It
Kedvenc karakter: Max
Oldalszám: 335
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás: 2013.november.04

Amikor júniusban olvastam a Szakítópróbát, alig vártam, hogy a folytatást is a kezembe vehessem. A Szakítópróba az akkori hangulatomhoz tökéletes volt.A Színjáték is hozta a színvonalat. Sőt, túl is szárnyalta. Az írónő az előző könyvhöz képest fejlődött. A karakterek sokkal kiforrottabbak, a történet is jobb. Nem akarom ismételni magam, de az egész könyv sokkal kiforrottabb és kidolgozottabb, mint az előző rész. Míg a Szakítópróbában nem lett kedvenc szereplőm, itt Max az első pillanattól fogva a kedvenceim közé avanzsált. Teljesen jogos akkor a kérdés, hogy akkor hogyan is adhattam 5 csillagot a sorozat első részére. A válasz roppant egyszerű: Mert az akkori hangulatomhoz tökéletes volt a könyv. Egy tiltott kapcsolat, kedvelhető szereplők, vicces beszólások. De most maradjunk ennél a könyvnél.

Cade-et az előző részben már megismerhettünk. Nekem már akkor szimpatikus volt, de semmi több. Tetszett, hogy két lábbal a földön áll, és elfogadja, hogy közte, és Bliss között nem lesz semmi. Ebben a részben viszont tarolt. Az alapkoncepció nagyon tetszett, és kíváncsi voltam, Ms. Carmack mit hoz ki belőle. A két főszereplő szöges ellentétei egymásnak. Max a tipikus rossz kislány. Ahogy először felbukkant abban a kávézóban, nekem egyből egy rockabilly-s lány jutott róla eszembe.

Max tudja mit akar az élettől. Imád énekelni, és ezzel szeretne foglalkozni. Max egy tipikus underground-os személyiség. Tetoválószalonban dolgozik, énekel a bandájával, valamint az egyik klubban táncol. Egy tökös lány, aki nem fél megmondani azt, amit gondol, és azt teszi, amit szeretne. Egy valamitől fél. Hogy megmutassa a szüleinek, hogy ki is valójában. Ezzel szemben Cade megtestesíti mindannak az ellenkezőjét, amit Max képvisel. Tipikus jófiú. A legjobb barát a szomszédból, aki kedves, udvarias, és mindig segít mindenkinek. A könyv elején egy megkeseredett embernek tűnt, aki szerelmi bánatban szenved. Pár perccel később viszont fenekestül felfordul az élete, amikor Max belép a kávézóba, és szokatlan kéréssel áll elő.
Kicsit tartottam tőle, hogy mi fog ebből kisülni, hiszen hallottunk már olyanról hogy két ember eljátssza, hogy együtt vannak. Féltem, hogy unalmas lesz egy idő után. De szerencsére ez nem következett be. Cade és Max hiába különböznek annyira egymástól, mégis tökéletesen összeillenek. Kiegészítik egymást. A kémia már az első találkozásuk alkalmával beindult, és csak úgy izzottak a lapok. Cade is mindent megtesz, hogy megszerezze a lányt, aki az első együttlétük után nyúlcipőt húzott. Tetszett, hogy Max tette meg az első lépést a kibékülésük felé. Az is nagyon tetszett, hogy Cade mindent megtett, hogy segítsen a lánynak, hiába megbántotta őt.

A könyv bővelkedik humorban. Cade és Max beszélgetéseik, vagy vitáik soha nem unalmasak, mindig valami elmés válasszal rukkolnak elő. Max szülei eleinte unszimpatikusak voltak, hiszen megakarták változtatni a lányt. De egy idő után, főleg a könyv végénél már együtt éreztem velük, és örültem, hogy megoldódott a vita közöttük, és Max között. Ami egy kicsit szokatlan volt, hogy csak az epilógusban hangzott el az a bizonyos "Sz" betűs szó. De ez is nagyon tetszett, sőt, nekem már a könyv közepénél nyilvánvalóvá vált, hogy mit érez egymást iránt a két szereplő. Nem kell kimondani ahhoz, hogy tudjuk, hogy érez a másik. Bliss, és Garrick is felbukkannak, de csak alig-alig. Valahogy most elhalványultak az aktuális pár mellett.
A történet az első rész nélkül is érthető, nincs olyan utalás, amihez az első rész ismerete is szükséges. Amit egy picit hiányolok, az Cade "karrierjének" története. Szó sem esik se az egyetemről, se arról, hogy mi történik vele. Igaz, a könyv folyamán színészkedik eleget, de érdekelt volna, hogy milyen karriert fut be. És ez Max-re is vonatkozik.
Akit még megemlítenék az Milo, Cade egyik barátja. Remélem, Ms. Carmack neki is szán egy külön könyvet.
Összegezve: Egy romantikus és humoros történet két emberről, akik hiába ellentétei egymásnak, mégis összeillenek. Humor, romantika, szenvedély, könnyed stílus. Ez jellemzi a könyvet. Nagyon szerettem olvasni, csak ajánlani tudom!

 A könyvet köszönöm a Content 2 Connect-nek!

Read More

Cora Carmack - Szakítópróba (R)

Fülszöveg:
Szüzesség.
Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be.
És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…


Már amikor először megláttam a borítót, tudtam, hogy nekem ez a könyv kell. Mivel mostanában jöttem rá, hogy nekem találták ki a New Adult műfajt, még jobban akartam a könyvet.
Amikor a kezembe vettem, kicsit meglepődtem, hogy milyen kis vékonyka. De hamar túltettem magam ezen, és röpke pár - 4 - óra alatt el is olvastam a könyvet.
Már az első oldal elolvasása után vigyorogtam, és ha jól emlékszem, ez a kötet végéig kitartott. Volt, hogy Bliss olyan cikis helyzetbe került, hogy a fejemet fogtam azzal a felkiáltással, hogy " TE ATYA ÉG!" Erre, a következő mondat micsoda? Naná, hogy ugyan ez. Ezen is jót mosolyogtam.
A történet... Imádom az ilyen "tiltott" kapcsolatokkal foglalkozó könyveket. Nagyon ritkák, de mégis... Jó az ilyenekről is olvasni.
Igazából nekem ez egy mese volt, amolyan Nora Roberts-es mese. Mert főiskola ide, New Adult oda, én inkább ezt egy felnőtt, normál romantikus könyvnek éreztem, mint New Adult-nak. Lehet, ez annak is köszönhető, hogy szinte csak a színdarab miatt "látogattunk" el a főiskolára.
Többet is ki lehetett volna hozni belőle, de nekem jelenleg erre volt szükségem. Kikapcsolt, szórakoztatott és megnevettetett.
Bliss kifejezetten szimpatikus volt, bár az nem nagyon, hogy milyen módon akarta elveszíteni a szüzességét. Nem akarok részletesen belemenni, de én úgy gondolom, hogy egy lány/nő életében fontos az első alkalom, és ne már egy totál ismeretlen pasassal történjen meg.
Bliss-ről még annyit, hogy vannak olyan hősnők, akik annyira szerencsétlenek, hogy a falat kaparod tőlük, és vannak azok, akik aranyosan szerencsétlenek. Bliss az utóbbi. Szegény lánnyal olyan sok szerencsétlenség történik, hogy már csak ezért is szimpatizáltam vele. A könyv folyamán változáson esik át, és végül, a csetlő botló lányka helyett kapunk egy magabiztos színésznőt.
Garrick...Hm...Szimpatikus volt, tetszett a magabiztossága, és az is, hogy hiába, Bliss a tanítványa, látszott hogy Bliss még ezek után is foglalkoztatja, és érdeklődik iránta.
Nagyon tetszett, hogy az írónő jó pár klisét kihagyott - értem ezalatt a dühödt exet - de helyette ott az a tipikus "legjobb barát beleszeret a hősnőbe" effektus. Ez még elviselhető volt, mert Cade felfogta, megértette, hogy közte, és Bliss között nem lesz semmi.
Az epilógusról... Tetszett,hogy Garrick szemszögéből olvashattam azt a pár oldalt, de az írónőnek nem sikerült kiviteleznie Garrick "hangját" és gondolatait. Úgy éreztem, mintha még mindig Bliss fejében lennék, és ő mesélne Garrick helyett.
Lényegében: Faltam a könyvet.Nagyon tetszik az írónő stílusa, a könyv még inkább. Remélem, a folytatást hamarosan olvashatjuk!

A könyvet köszönöm a Content 2 Connect-nek!

Értékelés: 5

Borító: 4

Sorozat: Szakítópróba # 1
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 220
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás dátuma: 2013

Read More