Cora Carmack - Színjáték (R)

Fülszöveg:
Mackenzie „Max” Millernek van egy problémája. A szülei meglepetésként váratlanul meglátogatják, és ha meglátják festett haját, a tetoválásait és a piercingjeit, talán még ki is tagadják a lányukat. És ami ennél is rosszabb, arra számítanak, hogy a barátja egy rendes, kedves fiú, nem pedig egy Mace nevű, tetovált nyakú srác, aki egy bandában zenél. A hazugságok hálója kis híján megfojtja Maxet, ám ekkor találkozik Cade-del. Cade azért költözött Philadelphiába, hogy színész legyen, és maga mögött hagyja a problémáit Texasban. Eddig azonban a problémáktól nem sikerült megszabadulnia, a színpadra pedig nem sok alkalommal jutott fel. Amikor Max megszólítja egy kávézóban, és azzal az őrült ötlettel áll elő, hogy játssza el a barátja szerepét… Cade beleegyezik. Az alakítása azonban túl jól sikerül, ezért arra kényszerülnek, hogy tovább folytassák a játékot. Minél hosszabb ideig színlelik a kapcsolatot, annál valóságosabbá válik.


Borító: 4,5
Sorozat: Szakítópróba # 2
Eredeti cím: Faking It
Kedvenc karakter: Max
Oldalszám: 335
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás: 2013.november.04

Amikor júniusban olvastam a Szakítópróbát, alig vártam, hogy a folytatást is a kezembe vehessem. A Szakítópróba az akkori hangulatomhoz tökéletes volt.A Színjáték is hozta a színvonalat. Sőt, túl is szárnyalta. Az írónő az előző könyvhöz képest fejlődött. A karakterek sokkal kiforrottabbak, a történet is jobb. Nem akarom ismételni magam, de az egész könyv sokkal kiforrottabb és kidolgozottabb, mint az előző rész. Míg a Szakítópróbában nem lett kedvenc szereplőm, itt Max az első pillanattól fogva a kedvenceim közé avanzsált. Teljesen jogos akkor a kérdés, hogy akkor hogyan is adhattam 5 csillagot a sorozat első részére. A válasz roppant egyszerű: Mert az akkori hangulatomhoz tökéletes volt a könyv. Egy tiltott kapcsolat, kedvelhető szereplők, vicces beszólások. De most maradjunk ennél a könyvnél.

Cade-et az előző részben már megismerhettünk. Nekem már akkor szimpatikus volt, de semmi több. Tetszett, hogy két lábbal a földön áll, és elfogadja, hogy közte, és Bliss között nem lesz semmi. Ebben a részben viszont tarolt. Az alapkoncepció nagyon tetszett, és kíváncsi voltam, Ms. Carmack mit hoz ki belőle. A két főszereplő szöges ellentétei egymásnak. Max a tipikus rossz kislány. Ahogy először felbukkant abban a kávézóban, nekem egyből egy rockabilly-s lány jutott róla eszembe.

Max tudja mit akar az élettől. Imád énekelni, és ezzel szeretne foglalkozni. Max egy tipikus underground-os személyiség. Tetoválószalonban dolgozik, énekel a bandájával, valamint az egyik klubban táncol. Egy tökös lány, aki nem fél megmondani azt, amit gondol, és azt teszi, amit szeretne. Egy valamitől fél. Hogy megmutassa a szüleinek, hogy ki is valójában. Ezzel szemben Cade megtestesíti mindannak az ellenkezőjét, amit Max képvisel. Tipikus jófiú. A legjobb barát a szomszédból, aki kedves, udvarias, és mindig segít mindenkinek. A könyv elején egy megkeseredett embernek tűnt, aki szerelmi bánatban szenved. Pár perccel később viszont fenekestül felfordul az élete, amikor Max belép a kávézóba, és szokatlan kéréssel áll elő.
Kicsit tartottam tőle, hogy mi fog ebből kisülni, hiszen hallottunk már olyanról hogy két ember eljátssza, hogy együtt vannak. Féltem, hogy unalmas lesz egy idő után. De szerencsére ez nem következett be. Cade és Max hiába különböznek annyira egymástól, mégis tökéletesen összeillenek. Kiegészítik egymást. A kémia már az első találkozásuk alkalmával beindult, és csak úgy izzottak a lapok. Cade is mindent megtesz, hogy megszerezze a lányt, aki az első együttlétük után nyúlcipőt húzott. Tetszett, hogy Max tette meg az első lépést a kibékülésük felé. Az is nagyon tetszett, hogy Cade mindent megtett, hogy segítsen a lánynak, hiába megbántotta őt.

A könyv bővelkedik humorban. Cade és Max beszélgetéseik, vagy vitáik soha nem unalmasak, mindig valami elmés válasszal rukkolnak elő. Max szülei eleinte unszimpatikusak voltak, hiszen megakarták változtatni a lányt. De egy idő után, főleg a könyv végénél már együtt éreztem velük, és örültem, hogy megoldódott a vita közöttük, és Max között. Ami egy kicsit szokatlan volt, hogy csak az epilógusban hangzott el az a bizonyos "Sz" betűs szó. De ez is nagyon tetszett, sőt, nekem már a könyv közepénél nyilvánvalóvá vált, hogy mit érez egymást iránt a két szereplő. Nem kell kimondani ahhoz, hogy tudjuk, hogy érez a másik. Bliss, és Garrick is felbukkannak, de csak alig-alig. Valahogy most elhalványultak az aktuális pár mellett.
A történet az első rész nélkül is érthető, nincs olyan utalás, amihez az első rész ismerete is szükséges. Amit egy picit hiányolok, az Cade "karrierjének" története. Szó sem esik se az egyetemről, se arról, hogy mi történik vele. Igaz, a könyv folyamán színészkedik eleget, de érdekelt volna, hogy milyen karriert fut be. És ez Max-re is vonatkozik.
Akit még megemlítenék az Milo, Cade egyik barátja. Remélem, Ms. Carmack neki is szán egy külön könyvet.
Összegezve: Egy romantikus és humoros történet két emberről, akik hiába ellentétei egymásnak, mégis összeillenek. Humor, romantika, szenvedély, könnyed stílus. Ez jellemzi a könyvet. Nagyon szerettem olvasni, csak ajánlani tudom!

 A könyvet köszönöm a Content 2 Connect-nek!