Moning-mánia

Mind a borító, mind a történet nálam a kedvencek kedvence, szóval nálam abszolút az év könyve...

Sherrilyn Kenyon

Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven....

Széthullott Birodalom

És most nektek mondom, hogy húsz évesen Császár leszek, a Birodalom ura...

Fekete Tőr Testvériség

Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől...

Nalini Singh

Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül.Melyiket szeretem jobban?Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz...

2015. 06. 13.

Laurell K. Hamilton - A lány, akit elbűvölt a halál

Fülszöveg:

Öt szexi vámpírtörténet, két extra csemegével:
Egy új Anita Blake, és egy új True Blood / Sookie Stackhouse sztorival fűszerezve!”

Tartalomjegyzék:

Laurell K. Hamilton: A lány, akit elbűvölt a halál

Charlaine Harris: Egyszavas válaszok

MaryJanice Davidson: Nyílt színi harapás

Angela Knight: Galahad

Vickie Taylor: Vérszomj



Régi értékelés: 4
Borító: 3
Sorozat: Anita Blake # 8.5; True Blood # 7.5; Undead # 2.5; Mageverse # 1.5
Eredeti cím: Bite
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 384
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2009



Újraolvasás.

A novella a Karó c. antológiához tartozik, amiben többek között egy True Blood novella is található.

Évekkel ezelőtt olvastam már ezt az antológiát,és már akkor sem voltam elájulva tőle. Hogy miért adtam 4 csillagot akkor neki, halványlila gőzöm sincs.
Most csak Hamilton miatt vettem elő ismét.Bár ne tettem volna.

Érdemben semmit sem tesz hozzá a sorozathoz.Persze ezt egy novellától már megszoktuk.
Ez a szösszenet - tényleg az, maximum 50 oldal - a Sápadt Hold és az Obszidián Pillangó között játszódik.
Anita hónapok óta se Jean-Claude se Richard felé sem nézett.Nem is akart ezen az állapoton változtatni,de egyik ügyfele miatt kénytelen mégis Jean-Claude segítségét kérni.
Anita kivételesen a munkahelyén tartózkodik,és egy nő azzal keresi fel,hogy keresse meg neki a lányát. Természetesen Anita nem erre szakosodott,viszont kiderül,hogy a lány vámpírrá akar változni,amit az anyja nem szeretne. De a lány hajthatatlan.

Az alapötlet nem rossz.Sőt! Egy nagyon jó kis sztori lehetett volna.Volna.
De Hamilton össze vissza ugrál,és teljesen leegyszerűsíti a sztorit.Alapjában véve ez a novella Anita és Jean-Claude "fegyverszünetéről" szól.
Mert hogy a nyomozás kimerül abban hogy Anita elmegy Jean-Claude-hoz, telefonálnak egyet Malcolm-nak ,az pedig láncra verve elviszi hozzájuk azt a vámpírt, aki átváltoztatta a lányt.
A sztori le van zárva azzal hogy a lány vámpír lett,és pont.

Ismerem Hamilton stílusát.Tudom,hogy a gyors befejezéseket kedveli,de ez akkor is túlzás volt.Merthogy ha jobban belegondolok,történet sem nagyon volt.



2015. 06. 10.

Laurell K. Hamilton - Fogat fogért

Fülszöveg:

Anita Blake-nek St. Louis-ból ezúttal az egészen távoli, 2600 kilométerre fekvő Las Vegasba kell repülnie szeretett vámpírjai és vérállatai mellől, hogy eleget tegyen egy meghívásnak. A szívélyes meghívó postán érkezett egy levágott fej képében, feladója a sorozatgyilkos vámpír: Vittorio.
Melyik nő tudna ellenállni ilyen ajándéknak, pláne, ha szövetségi rendőrbíró? Anita nem is habozik, bár gyomra eléggé émelyeg a repülőúton, három kollégájával a Bűnös Város táncosait és rendőreit tizedelő vérszívó nyomába ered. Az ő nyomában viszont ott liheg Minden Sötétségek Anyja, valamint Belle Morte, vámpírerejének origója.



Borító: 4
Sorozat: Anita Blake # 16
Eredeti cím: Skin Trade
Kedvenc karakter: Anita, Olaf, Viktor, Igazság
Oldalszám: 558
Kiadó: Agave
Kiadás: 2011



Újraolvasás.
Majd' négy éve olvastam utoljára ezt a kötetet. És ezután évekig nem is nagyon vonzott Anita világa. Nem tudatos döntés volt, de örülök, hogy végre sikerült magamat is beérnem.

Emlékszem, hogy mennyire odáig voltam, hogy hosszú idő után végre egy olyan Anita regény, ami szinte a kezdetekre emlékeztet. Nyomozás, gyilkosság, brutális elhalálozások...Soroljam még?

Anitát a munkahelyén - milyen ritka hogy benn van - egy csomaggal lepik meg. A csomag tartalma pedig egy levágott fej, amit Vittorio küldött neki.
Anita nem rest, és egyből csomagol hogy Las Vegas-ba utazzon. Nincs egyedül. Edward, Olaf és Bernardo is elkíséri.

A csapat utoljára az Obszidián Pillangó c. kötetben állt össze először, és mit ne mondjak. Jó kis csapatot alkottak attól függetlenül, hogy egyikük sem éppen makulátlan múlttal rendelkezik.

Mivel a sorozatban annyi mindenki bukkan fel, ezen a szinten már szinte kötelező egy kis magánlistát is vezetni, hogy legalább az ember lánya tisztában legyen azzal, hogy ki kicsoda.
Vittorio egyébként a Lidérces Álmokban bukkant fel, mint fő gonosz, de sikeres meglépett. Most úgy döntött, hogy neki Anita kell, méghozzá azért, hogy a halandó szolgája legyen.

Las Vegas-ban szinte ugyanazok a gyilkosságok történnek mint St. Louis-ban, ezért nem is kérdés, hogy ki az elkövető. Az már más, hogy miként találják meg ezt az őrült vámpírt.
A Lidérces Álmokban túl sok minden nem derült ki Vittorio-ról. Csak annyi, hogy pár száz éves. Nos Hamilton megint bakizott, mert itt szinte az orrunkra kötötte, hogy egy idős Mariee Noir-rel, aki Minden Vámpírok Anyja.  Olyan nevekkel illeti Hamilton Vittorio-t, mint a Tigrisek Anyja, A Nap Apja...

A könyv cselekménye maximum 2 napot ölel fel. És ahogy halad a könyv, egyre távolodunk a gyilkosságoktól, és merülünk alá ismét a vámpír/alakváltó politikába.
Már megszoktam, hogy mióta Sötét Anya a képbe került a fő alakváltók a tigrisek. Itt sem volt ez másképp.
Mivel Anitába jó pár tigris befészkelte magát, azok természetesen társat is szeretnének maguknak. Hiába, Anita végre kezdi belátni hogy jó volna ha több szeretője nem lenne, sőt, úgy érzi már így is sokan vannak, és jó lenne ezt a számot csökkenteni. A képességei és Sötét Anya váltva Vittorio-val másképp szeretnék. Ismét origába torkollik egy metafizikai csata, bár azt megelőzte egy érdekes társalgás...

De nagyon eltértem a lényegtől. Edward-ot mindig is kedveltem, örülök hogy ismét felbukkant. De számomra a fő kedvenc ebben a kötetben Olaf volt. Tudom hogy beteges egy szociopata sorozatgyilkost kedvelni, de Olaf... A beszólásai és a gondolat hogy tesz azért hogy Anitával randizzon, nem egy vicces pillanatot eredményezett.
Imádtam ahogy Anita reagál rá, és ahogy Olaf ezt kezelte.

Mivel a társáság távol volt St. Louis-tól, most szerencsére a háremet is otthon felejtette Anita.
Jean-Cloude persze képviseltette magát, viszont üdítő változatosság volt, hogy ő is ki tud borulni.

Ha kivesszük az alakváltó politikát a regényből, akkor kapunk egy véres és mocskos, de egyben egyszerűen megoldható gyilkosságot.
Nem bántam viszont, hogy más vizekre is eveztünk.
Sok új és régi karakter is felbukkant, és máris vannak kedvenceim.

Domino eleinte nem igazán érdekelt, de mivel Anita hazavitte...Persze az ágyjelenetnek köszönhetően egy kicsit megismerhettük őt is.
Crispin is tiszteletét tette, és ő is St.Louis-ba deportál.
Viktor, aki Las Vegas Város Urának - Max - és feleségének - Bibiana,aki Tigriskirálynő - gyermeke, első pillanattól fogva szimpatikus, és kedvenc lett.
Remélem, hogy többször fel fog még bukkanni.

Nagyon meglepő, de a könyv 3/4-ig szinte nem is szexelt Anita. Ez azért is furcsa, mert a statisztikákat nézve már az első pár fejezetben aktusra kerül a kor. De ezt persze Hamilton orvosolta furábbnál furább dolgokkal.
Jean-Claude pár vámpírt és vérállatot küldd Vegas-ba. Igazság és Gonosz hamar révbe érnek. Későbbiekben Domino-nak is sikerül.
Requiem amikor pár kötettel ezelőtt felbukkant, nagyon szimpatikus volt. De később amikor szinte minden felbukkanásával hozta magával a hisztit is, akkor azt mondtam, hogy köszönöm belőle ennyi elég.
Itt viszont Requiem nem volt sok, sőt, közölte hogy el akarja hagyni St.Louis-t. Nem mondom, sajnálnám ha így lenne.
Anitának már volt része egyszer orgiában, és Hamilton-nak ez nagyon bejöhetett, mivel most is kaptunk egyet. Viktor/Domino/Crispin/Hunter/Cynric személyekben.
Ez már azért is verte ki Anita nem létező biztosítékát, mivel Cynric mindössze 16 éves...

Nagyon tetszett, hogy Sötét Anya ennyit szerepelt, és egyre többet tudhattunk meg róla. Mivel a kötet végén felrobbantja valaki a helyet, ahol a teste pihen, így kíváncsi leszek, hogy hogyan tovább. Érdekesnek találtam, hogy ő is volt valaha halandó, és csakúgy mint Anita, nekromanta és vérállat volt egyszerre.
Hogy ezt Hamilton hogyan gondolta azt nem tudom, de nem is próbálok rájönni.

Mint említettem, Vittorio vénségesebb volt annál, mint aminek anno Hamilton leírta. Kérdés, hogy ha ez a kettő ilyen vén, és az elsők egyike, akkor Oliver - Kárhozottak Cirkusza - hogyan is teremtődött, mivel ő 1 millió éves volt, és Hamilton nem győzte hangsúlyozni, hogy ő a homo sapiens előtti faj...

A végkifejlet, ahogyan az Hamilton-tól várható, intenzív és gyors. Túl gyors.
Vittorio-t a tigrisek hamar elintézték, persze előtte Vittorio nem győzte gyötörni Anitát azzal hogy ha nem tesz meg valamit, a túszai bánják.Ennek köszönhető, hogy Anita orálisan kielégítette Rick-et, az egyik tigrist....
Nos igen, Hamilton nem aprózza el, és fő a változatosság.

Kicsit - nagyon - hiányoltam egy jó hosszú utószót, ahol Edward és a többiek, főleg Olaf elköszönnek, és Max is köszönetet mondd. És persze, hogy mi lesz Requiem-vel.

De mindegy is. Ez a kötet visszahozta a régi Anita Blake-et, kicsit megspékelve az újjal. De ez így még elfogadható.
A kötet szinte az egyik legjobb a sorozatban, kár is volna tagadni. Remélem, Hamilton megmarad ezen a szinten. És mivel anno eddig olvastam a sorozatot, fogalmam sincs, hogy mik fognak még történni. Szerencse, hogy már az eddig kiadott kötetek a polcomon várakoznak...



2015. 06. 06.

Rick Riordan - A villámtolvaj

Fülszöveg:

A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?

Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon



Borító: 4
Sorozat: Percy Jackson és az Olimposziak # 1
Eredeti cím: The Lightning Thief
Kedvenc karakter: Percy
Oldalszám: 347
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2008




Már nagyon régóta el szerettem volna olvasni ezt a könyvet, és persze a sorozatot. De szinte lehetetlen beszerezni, és kénytelen voltam várni.
És milyen kár, hogy nem olvastam már el évekkel ezelőtt, még mielőtt a filmet láttam volna!

Én is azok táborát erősítem, akik a filmet hamarabb látták. Bevallom tetszett. De a könyv még jobban. Persze így utólag - összehasonlítva a filmmel - klasszisokkal jobb a könyv.

Azt hiszem, hogy senkinek sem kell bemutatni a történetet.
Adott nekünk Percy Jackson, aki 12 éves kora ellenére már a hat iskolát megjárt. Mindenhonnan kicsapták, és most a Yancy  Akadémia tanulója. A nagyon problémás gyerekek iskolájában tengeti mindennapjait új barátjával, Groover-rel.
Éppen tanulmányi kiránduláson vesznek részt, és olyan élménnyel gazdagodik, amire cseppet sem vágyott. Egyik tanára furcsa szörnyé változik, és Percy egy tollal - ami karddá változott - megölte a szörnyet. Senki sem hisz neki... Vagy mégis?

Mivel a filmet már láttam, az alapozás megvolt. És hogy őszinte legyek, zavart is ez rendesen. Eddig ha olyan könyvet olvastam, tetszett, hogy már láttam a filmes változatát, legyen az jó vagy rossz. Itt nagyon zavart, és nagyon nem tetszett. Főleg, hogy már a szereplők életkora sem stimmelt, és a kinézetükről már nem is mondok semmit.
Persze Percy már az első pillanattól fogva megnyert magának. Ez a humoros kis srác nagyon könnyen megkedvelhető.
A többi szereplő is hamar szimpatikussá vált. Míg a filmbéli Annabeth hagyott némi kivetnivalót maga után, itt  igen hamar sikerült megkedvelnem. Groover már más tészta. Már a filmben sem volt a nagy kedvencem, de itt kicsit jobban sikerült szimpatizálnom vele.

Percy semmit sem tud félisteni mivoltáról. Nem tudja, hogy ki az apja. De ahogy halad a könyv, az olvasó hamar rájön, hogy ki is az édesapja. És Percy ezért - is - nagy bajba keveredik.

Nagy kínok és veszteségek árán megérkezik a Félvér Táborba. Oda, ahol a magafajták biztonságban érezhetik magukat.
Nagyon tetszett a Tábor. Barátságos, otthonos, és mindenkinek megvan a maga feladata. Mr.D-t is nagyon hamar megkedveltem, hiába, a modora hagy némi kivetnivalót maga után.

Mindig is imádtam a görög mitológiát, úgyhogy nekem ez a könyv egy ínyencség volt. Rengeteg mitológiai alak felbukkant, és Riordan volt olyan jó és ezeket az alakokat/istenek a mai világba könnyedén beépítette.

Percy küldetése nagyon tetszett. Ezért is sajnálom, hogy láttam a filmet. Mert nagy különbség volt közöttük. Persze minden küldetésbeli szörny itt is felbukkant, de a filmben teljesen másképp, és ez nagyon összezavart.
Sok dolgot kihagytak a filmből. Például Árész-t. Valamiért nagyon megkedveltem a Háború Istenét.
Percy amint az Alvilágba ér, rájön, hogy van valami a mélyben, ami még az Isteneknél is hatalmasabb. És az a valami áll az egész bonyodalom mögött. Hiszen kiderül, hogy nemcsak Zeusz villáma tűnt el, hanem Hádész sisakja is.
Valaki háborút akar. De kicsoda?
Persze, akik ismerik egy kicsit is a görög mitológiát, azok könnyen rájöhettek.
A végkifejlet és az egész könyv csak úgy pörgött. Azon kaptam magam, hogy mosolyogva olvasom Percy-ék kalandjait, és drukkolok nekik, noha - a filmnek hála - ismerem a könyv végét.
Kíváncsi leszek, hogy mik fognak még történni, főleg úgy, hogy most már a filmek sem fognak bezavarni.
Egyetlen gond, hogy a könyveket szinte nem lehet beszerezni. Még a 2. részt, a Szörnyek tengerét talán, de a Titán átkát? Sehol sem. Kedves Kiadó! Örülnék neki, ha minél hamarabb újranyomás lenne a további kötetekből.


2015. 05. 30.

Rachel Vincent: Prey – Préda

Fülszöveg:

A MACSKA-EGÉR JÁTÉK DURVÁBB,MINT AZ GONDOLDÁD...

A falkám össztűz alatt áll, apám hatalma inog, a szerelmemet száműzték. Vagyis már hónapok óta nem láttam Marc szépséges arcát. Azonfelül, egy kismamával és egy mindentudó tizenévessel a nyakamon, nem is nagyon álmodozhatok róla, hogy hamarosan újra látom. És a rég várt találkozást is tönkreteszi, amikor vad kóborok ütnek rajtunk. Most a csoportunkat fenyegetik, Marc eltűnt, és igazán minden eszemre és ügyességemre szükségem lesz, hogy megakadályozzam a családom végleges szétszakítását.



Borító: 4,5
Sorozat: Shifters # 4
Eredeti cím: Prey
Kedvenc karakter: Faythe
Oldalszám: 403
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013.09.18.




Tavaly ilyentájt olvastam a sorozat harmadik részét, és akkor említettem is, hogy az a sorozat eddigi legjobb része. Nos, ez még jobb lett. Akkor miért is adok kevesebb csillagot, mint az előzőre?
Nem tudom. Mivel kevés időm van olvasni, kénytelen voltam pár oldalakkal beérni egyszerre. Nem tett jót nekem, mert éreztem, hogy végre - hosszú idő után - nyugodt szívvel adhatok 5 csillagot egy könyvre. De nem tudok annyit adni. Lehetnék elnéző is, de tudom, hogy Ms. Vincent a következő résszel még nagyobbat fog alkotni.

A történet felveszi az előző rész fonalát. Mark hónapok óta távol van, hála egy politikai játszmának. Faythe éppen hozzá igyekszik, és sikerül is végre találkozniuk, amikor megtámadják őket, és a későbbiekben el is rabolják Marc-ot. Ha ez nem lenne elég, Manx éppen a tárgyalására igyekszik, és Kaci az önsanyargatásának hála haldoklik...

Megszoktam ennél a sorozatnál hogy pörög, és nincs megállás. Itt sem volt ez másképp. Faythe-nek szinte ideje sincs pihenni, hiszen az egyik csapás követi a másikat. Nem elég, hogy Marc-ot elrabolják. Ahogy kutatnak utána, egyre több és baljóslatúbb dolgok derülnek ki.

Amiért nem tudtam a maximális pontot adni a könyvnek, hogy sokszor azt sem tudtam, hogy ki-kicsoda. Természetesen a főbb szereplőkre ez nem igaz, de el kellett gondolkodnom, hogy Vic vagy Dan kicsoda. Ez már elvből nem jó.

Viszont Dan-t sikerült nagyon megkedvelnek. Arculcsapásként is ért, hogy miket is csinált a kötet végén.

A falka és az egész macska társadalom éppen háborúra készül. Faythe apja, aki eddig mindig józan és logikus volt, most - érthető módon - szinte eszét vesztette és nem tud reálisan gondolkodni. Szerencsére ott van Faythe, hogy ezt orvosolja.

Faythe is hatalmas utat tett meg az első rész óta. Eddig is tökös és belevaló volt, de mostanra levetkőzte a kellemetlen dolgait. Kezd igazi vezető - alfa - lenni. És már készen is áll rá. Igaz, követ el hibákat, de ez ezzel együtt jár.

Őszintén szólva, soha nem voltam egy Marc rajongó. Tetszett is, hogy most kevés szerephez jut. Viszont Jace nagyon meglepett. Eddig -számomra - egy kellemetlen harmadik volt, most viszont..! Annyira szeretném, ha Faythe mellette döntene, de tudom, hogy nem fog.
Ami meglepett, az Owen és Manx kialakuló kapcsolata. Remélem az írónő ha már elkezdtem be is fejezi.

A kötet bővelkedik mindenben, ami egy jó történethez kell. Izgalom, akció, érzelem, fájdalom, veszteség.
Nagyon, nagyon sajnáltam, ami Ethan-nel történt. Igaz, nem igazán tudtam hová tenni, de hamar sikerült megkedvelnem.
Na és a végkifejlet? Imádtam!
Akciódús és ismét egy hősnő, akinek nincs szüksége arra hogy mások megmentsék. Megmenti ő saját magát.
A függővégről pedig annyit, hogy no comment. Az első gondolatom egy cifra káromkodás volt. Mi lesz itt még?



Peter V. Brett - A Rovásember

Fülszöveg:

Ahogy napnyugta után beköszönt a sötétség, megjelennek a magványok: természetfeletti erővel bíró démonok, akik izzó gyűlöletet táplálnak az emberiség iránt. Évszázadokon át uralták az éjszakát és az emberekre vadásztak, akik mágikus rovások mögött kerestek menedéket. E hatalommal bíró jelek eredete elveszett a legendákban, védőerejük pedig rémisztően törékeny. Mindez nem volt mindig így. Egykor a nők és férfiak egyenrangú ellenfelei voltak a magványoknak, de azok az idők már elmúltak. A démonok éjről éjre erősödnek, míg az emberek csoportjai egyre csak fogyatkoznak a kíméletlen öldöklésben. Most, hogy a jövőbe vetett remény múlóban van, három fiatal, akik túlélték a démonok vérengzését, megpróbálják véghezvinni a lehetetlent. Elhagyják a rovások hanyatló védelmét, hogy egy elkeseredett küldetésben tegyenek kockára mindent a múlt rejtélyeinek felkutatásáért. Együtt szállnak szembe az éjszakával.



Borító: 3,5
Sorozat: Démon-ciklus # 1
Eredeti cím: The Painted Man / The Warded Man
Kedvenc karakter: Arlen, Bruna
Oldalszám: 602
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013



Mostanában egyre többször jött velem szembe ez a könyv. Egy idő után már napi szinten gondoltam rá, és muszáj volt elolvasnom.
Viszont kicsit csalódott vagyok. Kicsit többet vártam.
Nem is tudom, mikor olvastam utoljára ilyen vaskos könyvet. Vigyáznom is kellett, nehogy megtörjön a gerince.
Nehezen rázódtam bele a sztoriba. Arlen pillanatok alatt szimpatikus lett, de a történet nem szippantott magába. De ahogy olvastam, azt vettem észre hogy fogynak a lapok, és nem akarok a végére érni.

A történet három szálon keresztül fut. Mindegyik más nézőpont, más élet bemutatása.
Őszintén szólva egyértelműen Arlen és az ő útja volt a legérdekesebb, legkiforrottabb. Leesha szála is érdekes volt, viszont Roger... Annyira értelmetlen hogy az valami hihetetlen. Egyáltalán nem izgalmas és érdekes. Roger számomra egy szimpla mellékszereplő. Jó lett volna, ha az író eldönti, hogy főszereplő, vagy egyéb mert teljesen felesleges volt az ő szála.

300 éve, minden este magúrok - démonok - lepik el a földet és gyilkolják az embereket. Senki sem tudja, hogy honnan jöttek, és mivel lehet megölni őket. Várják a Szabadítót - aki réges régen felvette velük a harcot, és összekovácsolta az embereket.

A történet összetett, és mindennek megvan a maga értelme. Az első, aki bemutatkozik az Arlen. Egy kis faluban él, és amikor a magúrok megölik az édesanyját - akit ő próbált megmenteni - betelik nála a pohár. Eldönti, hogy felveszi velük a harcot kerül, amibe kerül.

Arlen volt az,akit az író a legjobban kidolgozott. Észrevétlenül nőtt fel, és lett az, aki. Nagy kár, hogy az író rengeteget ugrik az időben, és pont azok a részek nem kerültek bemutatásra, ami a legjobban érdekelt. Arlen tanulóévei nagyon érdekeltek volna. És az is, hogy hogyan lett a Rovásember. Azt láttuk, hogy hogyan "kísérletezik", de hogy mi vezette végleg erre az útra.. Nagyon nehéz volt Arlen-t a Rovásemberként elképzelni. Arlen, a fiatal fiú, aki okos és kedves, valamint talpraesett, teljesen más, mint a Rovásember. Persze később kicsit megismerjük a Rovásembert is, és rajövünk, hogy valamicske még maradt belőle Arlen-ból.

A második szemszög Leesha-é, aki a falujának egyik leggazdagabb családjának lánya. Naiv és nincs saját véleménye. Ez megváltozik, amint megismeri Bruna-t, a falú ősöreg gyógynövészét, és kitanulja a mesterséget.
Öröm volt látni, hogy Lesha hogyan válik nővé, és lesz egy független és okos asszony.
Az már más kérdés, amikor a 27 évig tartogatott szüzességét erőszakkal elveszik, és pár perc múlva már kutya baja...

Roger, akié a harmadik nézőpont egy teljesen felesleges karakter. Unalmas maga Roger is, és a története is.
Nagyon vártam, hogy mikor ér össze ez a három szál. Mikor, és milyen körülmények között fognak találkozni a szereplők.

A könyv nagyon hosszú. Csak egyszer éreztem azt, hogy unalmas amit olvasok, és ezt is maximum 50 oldal erejéig.
A világ az nagyon jól ki van dolgozva, igazán összetett. Bár nem értem, hogy miért csak Arlen-nak jutott eszébe, hogy a rovásokat másképp is hasznosítsa...

A végkifejlet - csata - nagyon ütős volt. Alig bírtam letenni a könyvet. Alig vártam, hogy ismét Arlen-ről olvassak. Igazság szerint annak örültem volna a legjobban, ha az egész könyv Arlenről szól, és az ő szemszögén keresztül láthatjuk az eseményeket.
Kíváncsi leszek, hogy mi lesz még itt. Főleg hogy a lándzsa másnál van, viszont Arlen így is boldogul...

Kicsit csalódott vagyok, egy kicsit jobbra számítottam. De még így is nagyon tetszett a könyv. A szereplők a könyv elején még gyerekek, de a végére már felnőttet. Úgy érzem, mintha egész életükben velük lettem volna, és ez a kötődés a könyv végéig megmaradt.
Nagyon várom a folytatást - szerencsére már kiadták - kíváncsi vagyok, hogy mi lesz még itt. Főleg úgy, hogy beleszaladtam egy iszonyat nagy spoilerbe Arlen-nel és Rena-val kapcsolatban...



2015. 05. 10.

Laurell K. Hamilton: Fekete vér

Fülszöveg:

Anita Blake, nekromanta és vámpírhóhér a világ előtt, szukkubus és vérpán a barátai és szeretői körében, most jó barátként kerül nehéz helyzetbe. Egyik legjobb barátja és egyben szeretője, Jason apja haldoklik. Anita elkíséri hát szülővárosába, hogy örökre elköszönhessen a goromba szülőjétől, aki mintha soha nem olyan fiúra vágyott volna, mint Jason. És ha a családi béke felélesztése nem lenne elég nehéz feladat, kiderül, hogy Asheville nagy szülötte, az elnökjelölt-várományos kormányzó is éppen most utazott haza családjával, hogy itt ülje meg fia lakodalmát, aki a megtévesztésig hasonlít Jasonre. Sajnos, Keith Summerland nem éppen minta-vőlegény, és nemcsak a sajtó érdeklődik minden lépése iránt. Lehet, hogy az élet ismétli önmagát, és Jason megint hasonmás/unokatestvére és volt iskolatársa miatt kerül bajba? És vajon ki vagy mi ébresztette fel Anitában a vértigriseket? Csak annyi biztos, hogy néha még a legnagyobb ellenségünknek is hasznát vehetjük.




Régi értékelés: 2
Borító: 4
Sorozat: Anita Blake # 15
Eredeti cím: Blood Noir
Kedvenc karakter: Jason
Oldalszám: 360
Kiadó: Agave
Kiadás: 2010




Újraolvasás.

Novemberben olvastam utoljára Anita Blake kötetet. Igaz, az is újraolvasás volt.
Kíváncsi voltam, hogy mennyit változik a véleményem erről a kötetről (is). Hiszen több mint két éve olvastam, és bevallom nőiesen, túl sok mindenre - szinte semmire - nem emlékszem.
Az Anita Blake köteteket általában túl részletesen értékelem. Miért? Mert túl hosszú a sorozat, túl sok a szerető és a képességek. Jó tudni, hogy melyik könyvben Anita kivel szexel, csak hogy strigulázni tudjak.
A sorozat mélypontja egyértelműen a Haláltánc volt. Ez a kötet kezet foghat vele, mert ugyan azt éreztem, mint annál a résznél. Visszaolvastam a Haláltánc értékelésemet, és kísérteties, mert szinte ugyan azt gondolom erről a könyvről, mint arról. Felötlött bennem, hogy érdemesebb volna bemásolni ide azt a véleményem, mert, mert ezzel legalább időt spórolnék.

Anita ismét városon kívül van. Éppenséggel Ashville-be utazik Jason-nel, mivel egyik kedvenc vérfarkasom édesapja haldoklik, és úgy illő, ha meglátogatja.
Vártam valamit ettől a résztől. Valami izgalmat. De semmit sem kaptam, csak hisztit, érzelmi és metafizikai katyvaszt.
Olvastam pár véleményt, hogy csak(!)  2 db szexjelenet van a könyvben. Milyen jó. Nos, nem az. Hiába csak ennyi, mégis az egész könyv erre van kihegyezve.

Már az első oldalakon Anita-Nathaniel-Jason szexpartiról olvashatunk. Sokan odavannak Nathaniel-ért. Én nem. Nagyon nem. Örültem is neki, hogy most nem szerepel a könyvben. Persze az első szexjelenetet nem számítom ide.
Üdítő változatosság volt, hogy Anita a háremét otthon hagyta. Az már más kérdés, hogy szerzett helyettük új szeretőt.

Amint Anitáék megérkeznek a városba, kiderül, hogy Keith - Jason unokatestvére - azon a héten megházasodik, és a sajtó is jelen van. És mivel Jason megszólalásig hasonlít rá, egyre több kalamajkába keverednek.
Vártam ezt a kalamajkát. Végre valami izgalom! De sajnos csalódnom kellett. Keith fel sem bukkant, és ebből a sok katyvaszból csak annyit kaptam, hogy Anita - ismét - az érzelmeivel viaskodik, és - ismét - valami metafizikai gubanc van.

Hamilton mintha már kifogyott volna az ötletekből ismét előhozta a terhesség szálat. Komolyan, jobbra nem futotta?
De legalább kiderült, hogy Marie Nooire mit is művelt Anitával, és kik a rejtélyes új lakók benne. Tigrisek. Méghozzá nem is egy.
És mivel Ká Anyunak a tigrisek a hívóállatai... Igen nagy bajban van Anita. Főleg, hogy 2 napig szexmaratont tartott Jason-nel és két ismeretlen tigrissel. És a pláne, hogy nem is emlékszik rá.
Az új jövevények, Crispin a fehér tigris, és Alex aki ugyan csak tigris. Remélem, hogy Alex többször fel fog még bukkanni. Igazán szimpatikus volt. Crispin pedig... Az ardeur a rabjává tette, szóval túl sok haszna nem igen lesz.

Ami a szexjeleneteket illeti. Jason és Anita nem tétlenkedtek. Van amikor lelkiznek, és van, amikor szex előtt lelkiznek, és fuccs a hangulatnak.
Viszont így legalább Jason-t is sikerült egy kicsit jobban megismerni.

Anita ismételten új képességekre tett szert. Méghozzá hívóállatra. Eddig ott voltak neki a leopárdok. Most már a farkasokat is tudja szólítani, és Jason lett a hívóállata. Hogy erre mi szükség volt, azt ne kérdezze senki.

És ha még nem lenne elég unalmas, és ebből adódóan idegesítő ez a rész, megjelenik Richard és szokásához híven csak még több bajt csinál.
Anita visszavette tőle a haragját, viszont Richard megörökölte az ardeur-t. És Anitán akarta tesztelni...
Miért kellett ez Hamilton? Miért nem lehet Richard olyan, amilyen volt? Vagy öld meg, vagy tüntesd el, vagy adj neki több eszet, de valamit csinálj végre!

Ká Anyu egyre többször bukkan fel, és ahányszor megteszi mindig nagy bajt okoz. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz vele, mit tervez még Hamilton. Főleg úgy, hogy Anita két vámpírjegyet is kapott tőle.

A végkifejlet nagyon elsietett és erőltetett volt. Amolyan utolsó kétségbeesés ez Hamilton-tól, hogy ne csak a szappanopera menjen már. Pár oldalban lezavarta az egész könyv igazi cselekményét, és kész.
Mi lett a vége? Legalább Jason kibékült az apjával, és Esmeralda módon szinte felépült a rákból.

A könyvet olvasva teljesen olyan érzésem volt, mintha egy brazil szappanoperát néznék. Mindenki csak sír és hisztizik, szexelnek és ármánykodnak.
A könyv cselekménye - ami nem igazán van neki - abból áll, hogy Keith miatt Anitáék kénytelenek a biztonsági őröket elviselni, de még így is elrabolják őket.

Lényegében: A Haláltánchoz hasonlóan ez a sorozat második mélypontja. Semmi cselekmény, nuku izgalom, csak a szex. És ha ez nem jön be, akkor Hamilton megpróbálja a szex köré építeni a sztorit, hogy ha már nem csinálják, akkor beszéljenek róla...



2015. 05. 01.

Cora Carmack: Szerepváltás (R)

Fülszöveg:

Néha teljesen el kell engedned magad, hogy megtudd ki is vagy igazán…

A legtöbb lány álma, hogy a főiskola befejezése után körbeutazhassa Európát. Gondtalanul, szülők nélkül és egy korlátlan hitelkártyával. Kelsey Summers sem kivétel ez alól. Ez lesz élete legnagyobb élménye… vagy legalábbis ezzel győzködi magát.

Nem csak hogy élvezheti az életet kötöttségek nélküli kapcsolatokban, de még az apját is idegesítheti azzal, hogy felelőtlenül szórhatja a pénzét. Eddig minden a tervek szerint haladt. Kelsey éppen táncolni készül két magyar sráccal egy belvárosi romkocsmában Budapesten, amikor István (vagy Tamás?) megpróbálja megcsókolni és ez meg is történt. István kínos nyálban úszó csókja után elment Kelsey kedve az egésztől, ami felkeltette egy első osztályú amerikai szépfiú, Jackson Hunt figyelmét a bárpultnál. Kelsey fel akarta kelteni a srác figyelmét, de nem pont így tervezte.

Azonban a felszín alatt Kelsey magányát sem az alkohol, sem a bulizás nem képes elűzni, talán csak Hunt, aki néhány véletlen találkozás után rábeszéli a lányt, hogy utazzanak együtt, és meggyőzi, hogy az ivás helyett inkább a kalandot válassza. Kelsey minden új város és új élmény után egyre jobban magára talál, a szívét viszont lassan elveszíti. Jackson segítségével megtalálja az álmait és a vágyait, ám minél többet derít ki saját magáról, annál inkább rájön, milyen keveset tud a férfiról.



Borító: 3,5
Sorozat: Szakítópróba # 3
Eredeti cím: Finding It
Kedvenc karakter: Jackson
Oldalszám: 320
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás: 2014.11.20





Mindig nagy örömmel tölt el, amikor egy külföldi író(nő) a mi kicsi országunkat is megemlíti a könyvében. Az még nagyobb öröm, amikor nem csak megemlíti, hanem itt is játszódik a történet.
Ilyenkor úgy érzem, hogy ez a könyv kicsit a miénk is
.
Kelsey már a Szakítópróbában is feltűnt, mint Bliss legjobb barátnője. Szégyen, nem szégyen, nem emlékszem rá hogy milyen hatással volt rám Kelsey, hiszen Bliss-re koncentráltam.
Őszintén szólva kicsit ideges lettem, amikor elkezdtem olvasni a könyvet. Szó se róla, tetszett, és vigyorogtam is ahogy azt illik, de Kelsey viselkedése... A való életben sem kedvelem ezt az életstílust amit Kelsey képvisel. Az ilyen lányokat inkább szánom, mint kedvelném.

És Kelsey éppen ilyen. Iszik, bulizik és bárkivel lefekszik, aki az útjában áll. Miután megszerezte a diplomáját, úgy döntött hogy utazgat, és kitalálja hogyan tovább. Menekül az élete elől, hiszen a szülei már elrendeztek mindent. De ő mást akar, és a bosszantásukban is örömöt talál.
Így gondolt egyet, és úgy döntött bejárja Európát.

Őszintén szólva az írónő tud valamit. Amíg Kelsey nálunk vendégeskedett, úgy éreztem, hogy Budapest gyönyörű. Olyan festőien írt Ms. Carmack Budapestről, hogy hirtelen kedvet kaptam, hogy a nyakamba vegyem a várost, és megcsodáljam azt, amit Kelsey is látott.

Kelsey-vel sokáig nem tudtam azonosulni, és megkedvelni sem sikerült. Köszönhető ez annak is, hogy a saját életét is úgy fogta fel, mint egy szerepet.
Nem mutatta meg senkinek sem az igazi arcát.
Amikor Hunt, vagyis Jackson felbukkant, egyből forrt a két szereplő között a levegő.
Kelsey persze hozta a legrosszabb formáját, de ezt Jackson-t nem riasztotta el. Amikor a lány megemlítette neki, hogy olyan mint egy katona, egyből tudtam, hogy kicsoda Jackson, és mi lesz a könyv vége. De ez cseppet sem vette el a kedvemet.

Páran a Soha határához hasonlítják a könyvet. Mert ahogy ott is, itt is utazgatnak a szereplők. De nekem ez a könyv jobban tetszett. Mindkét karakter makacs, és tudják hogy mit akarnak. Persze Kelsey belemegy, hogy Jackson-nal utazgasson, és hagyta magát sodródni, de amikor kellett, kinyitotta a száját, és nem hagyta magát.

Kelsey az utazás során kezdett változni, kezdett megnyílni. Élvezte az életet, és hagyta, hogy egy kicsit megrepedjen az álarca.
Nem tudtam, hogy Kelsey miért olyan, amilyen. Hiszen mindene megvolt. Pénz, társadalmi státusz, barátok... De akkor mi a gond?
Amikor kiderült... Nekem nagyon mondvacsinált volt, csakúgy, mint Jackson háttere.
Nagyon sajnálom, hogy egyik szereplőt sem sikerült megismerni. Csak a jelenüket ismertük meg, a múltjukról pár szó esett.

Jackson hamar elvarázsolt, és ez ki is tartott a könyv végéig. Szinte tökéletes volt. Ha ilyen pasikat lehet fogni a pesti éjszakában...
Mivel már a könyv elején tudtam hogy kicsoda, nem ért meglepetésként amikor kiderült, hogy mit is csinál éppen Kelsey-vel.
Annak viszont nagyon örültem, ahogy Kelsey reagált. Végre egy hősnő, aki "kínozza" és megváratja a párját, minthogy egyből a karjaiba esik, és megbocsát.
Persze Kelsey-t ez hideg zuhanyként érte, és a bizalma megrendült, de kellett ez, hogy végre a saját lábára álljon és eldöntse, mit kezd magával.
Kicsit mesébe illő, ahogy munkát kapott és egyből nekikezdett a "felnőtt" életnek.

Jackson mellett szól, hogy nagyon kitartó. Megmosolyogtatott, ahogy a leveleit küldözgette a lánynak.
És Kelsey reakciója is pozitív élményként ért. Nem titok,hogy megbocsátott a férfinek, de ahogy ő is mondta: Nem tudja, hogy a bizalmát visszatudja-e szerezni. Ilyen az élet is, szóval nagy piros pont az írónőnek.

A könyv végéről nekem nagyon hiányzik egy epilógus, vagy még pár fejezet. Hiszen nem tudjuk meg, hogy Kelsey-vel mi történik. Hazautazik, vagy marad Európában? Ott marad és tanít, vagy valami mást kezd magával? És Jackson? Neki milyen kilátásai vannak?
Kelsey a szüleivel nem igazán ápol jó viszonyt, és egy levélben el is mondja nekik a valódi érzéseit. De nekem hiányzott, hogy vajon a szülők ezt hogyan fogadják.


Összességében meglepett, hogy ennyire tetszett, Kelsey kezdeti viselkedése ide, vagy oda. Kicsit lemarad az előző rész színvonalától, de még így is tetszett. Jackson nagy húzóerő volt, mert Kelsey-t még így sem sikerült teljesen megkedvelni.
Ismét egy olyan könyv, ami pár óra alatt el lehet olvasni.

A borító illik az előző kötetekhez. Tetszik, hogy Budapest is szerepel rajta. Viszont az ajánlások nem kellettek volna. Tudom, hogy az eredeti borítón is szerepel, de nekem ez így túl zsúfolt.


A könyvet nagyon szépen köszönöm a  Content 2 Connect Kiadónak!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...