Amy Harmon - Arctalan ​szerelem

Fülszöveg:
Ambrose Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.

Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is

Borító: 4,5
Sorozat: -
Eredeti cím: Making Faces
Kedvenc karakter: Bailey
Oldalszám: 366
Kiadó: Twister Media
Kiadás: 2016

Annyira örültem a minap, amikor sikerült igen jó áron beszereznem ezt a könyvet. A borító nagyon szép, a fülszöveg is tetszetős. Nagyon felkapták ezt a regényt, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy mitől is áradoznak olyan sokan.

És mérhetetlenül csalódott vagyok!

Sokkal, de sokkal jobbra számítottam. A könyv negyedénél már tudtam, hogy nem lesz a kedvencem. Jónak jó, de semmi több. Ahogy haladt a könyv, egyre mélyebbre csúszott, ahogy a hangulatom is. Velem lenne a baj?

Alapból imádom a kisvárosi történeteket. Mindig az otthonomra emlékeztet. De ez sem tudta elfeledtetni azt, hogy ez egy teljesen átlagos történet. Nem egyszer volt olyan érzésem, mintha már olvastam volna valahol ezt a könyvet.

Fern Taylor gyerekkora óta szerelmes Ambrose Young-ba, a birkózó csapat kapitányába.
Fern teljesen átlagos lány, akit soha nem vesznek észre, nemhogy Ambrose. A lány ebbe bele is törődött.
Amint a fiatalok leérettségiznek, Ambrose és 4 barátja katonának áll, majd 2 év múlva csak Ambrose tér vissza, lelkileg megtörve, félig vakon és süketen.

Nagyon tudtam volna szeretni ez a történetet, de ez mégsem sikerült. Egyik karakter sem került hozzám közel, és ezt nagyrészt azzal magyarázom, hogy nem sikerült őket megismernem. Kivéve Bailey-t. Ő a regény hőse!

Nem volt számomra egyértelmű, hogy Fern miért és hogyan szeretett bele Ambrose-ba. Soha nem beszéltek, csak Rita szerelmeslevelein keresztül. Nekem inkább tűnt ezt rajongásnak és megszállottságnak, mint szerelemnek.

És ez igaz Ambrose-ra is. Nem igazán érdeklődött a lány iránt, majd a könyv közepétől hirtelen szerelemre lobbant. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy semmiféle kémia nem volt a páros között.
Többször úgy éreztem, ahogy Ambrose is. A lány csak gondoskodni akar róla, mint az unokatestvéréről, Bailey-ről.

Az írónő stílusa sem nyert meg magának. A szereplők nyelvezete és stílusa leragadt a középiskolás szinten. A könyv több évet ölel fel, de a szereplők stílusa és személyisége semmit sem változott.

Nagyon hiányoltam az Irakban játszódó jeleneteket. Sokan Ambrose-t hibáztatták a történtek miatt, de nekem ez egy kicsit képmutatásnak tűnik. 18 éves fiúkról van szó, akik már önállóan tudnak dönteni. Ez az ő döntésük volt. Bár nekem elég komolytalannak tűnt a dolog. Úgy indultak el, és döntötték el a dolgot, mintha csak azt beszélnék meg hogy hová menjenek a hétvégén.

Nem sikerült egyiküknek sem meggyőzniük. Ellenben Bailey-nek!

Izomsorvadásban szenved, és nem jósolnak neki hosszú életet. Tudja hogy fiatalon fog meghalni. És mivel szinte egyik végtagját sem tudja mozgatni, ki van szolgáltatva a környezetének. Sokszor elmondta hogy a büszkeségét már régen eldobta.
Ennek ellenére megpróbált teljes életet élni, és mindenben a jót látni. Ironikus, hogy ő segített konkrétan mindenkinek. Sajnáltam őt, nem ezt érdemelte, de ez jobban illett hozzá.

Mivel szinte egyik szereplőt sem sikerült megismerni, furcsálltam a gyors változást, amit Ambrose produkált. Hónapokig bujkált az emberek elöl, majd hirtelen már szinte semmi baja, sőt, egyetemre megy! Voltak mélypontok, de ezt kevésnek és hirtelennek éreztem.

Nagyon sajnálom, hogy ennyire nem sikerült megkedvelnem se a könyvet, se a szereplőket. Szerettem volna átélni azt az élményt, amit mások.

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű ​áldozat

Fülszöveg:
Falyn Fairchild, a következő kolorádói kormányzó lánya mindent képes hátrahagyni. Már megtette ezt a kocsijával, a tanulmányaival, és még a szüleivel is. Megtörten tér vissza szülővárosába, és pincérkedést vállalva a Bucksaw Kávézóban. Falyn minden műszak után félretesz egy kevés pénzt, és reméli, hogy hamarosan összegyűlik annyi, hogy vehessen egy repülőjegyet, és eljusson az egyetlen helyre, ahol igazán megbocsátást nyerhet, a régmúlt bűneiért: Eakinsba, Illinoisba.
Taylor Maddox abban a pillanatban megérezte, hogy Falyn bajban van, amint leült egy asztalhoz a kávézóban. Taylor csábító, megszegi az ígéreteit, és még akkor is káprázatos, amikor piszok borítja be – minden megvan benne, ami Falyn szerint egy rámenős, szexi tűzoltóban is. Falynt nem vonzza az, hogy egy legyen a srác hódításai közül, ám egy Maddox fiúnak egy ellenálló lány a tökéletes kihívás.
Amint Falyn megtudja, hogy mit nevez otthonának Taylor, minden megváltozik. A Maddoxokra jellemző kitartás lehet, hogy nem lesz elég Falynnel szemben. És most először lehet, hogy Taylor lesz az, aki megégeti magát.

Borító: 5
Sorozat: Maddox testvérek # 3
Eredeti cím: Beautiful Sacrifice
Kedvenc karakter: Thomas
Oldalszám: 352
Kiadó: Maxim
Kiadás: 2016

Úgy érzem, hogy kezd a sorozat leereszteni.

Travis köteteit imádtam. Trent-ét úgyszintén. Thomas-éval már voltak gondjaim, de alapvetően az is nagyon tetszett.

És itt van Taylor története, ami nem igazán Maddox-os, és elég halovány árnyéke a testvéreiének.

Mindig örömmel vetem bele magam a srácok könyveibe. Ezzel sem volt másképp. De elég hamar rá kellett jönnöm, hogy Taylor nem igazán örökölte a testvérei temperamentumát. Cuki volt, és voltak jó pillanatai, de kevésnek érzem a többiek után.

És itt van Falyn, aki a sorozatban először elérte, hogy nagyon ne kedveljem. Sőt, szinte irritált.

A könyv folyamán megismerjük az ő történetét is. Ennek ellenére nem igazán volt szimpatikus.

A páros között sem éreztem azt a kémiát, amit kellene.

Falyn erőteljesen ellenállt Taylor-nek, amit becsülök. Viszont a stílusával voltak gondjaim. Sokszor megalázta és sértegette Taylor-t. Ő pedig mint valami pincsikutya, mindig visszament a lányhoz, hátha közelebb kerülnek egymáshoz.

A lány el akar utazni a fiú szülővárosába, de nem fogadja el a pénzbeli segítséget amit Chuck és felesége ajánlanak neki. Erre pár hét ismeretség után elfogadja Taylor-tól ugyan ezt. Itt már nagyon kinyílt a bicska a zsebembe. Főleg úgy, hogy a fiúnak fogalma sincs, hogy a lány miért akar oda utazni.

A páros jól elvoltak együtt, de mint mondtam, nem éreztem közöttük a kémiát. Falyn is folyamatosan kikosarazta Taylor-t, elég bunkó és alávaló stílusban.

Sokszor úgy éreztem, hogy az írónő sem tudja, hogy merre tart a történet. Aránytalan volt az egész könyv. A páros nagy nehezen egymásra talál, pár hétig boldogok. Utána olyan dolgokkal rukkol elő az írónő, hogy a padlón kerestem az állam, és azt mondtam hogy ez kicsit sok a rosszból.

Nagyon sokáig kínlódott a páros, és amikor ismét van remény, ismét jól arcul csapja őket. De a legkegyetlenebb módon. A könyv vége pedig túl rózsaszín...

Jó látni, hogy az írónő ilyen témákhoz nyúl, és mer róluk írni. Például milyen, amikor az egyik fél megcsalja a másikat. Mit kell érte tenni, hogy újra helyreálljon a rend. Mennyi küzdelem kell a másik félnek.

De itt úgy éreztem, hogy kicsit túl van bagatellizálva a dolog, és a páros elbeszél egymás mellett.

Kicsit untam, hogy Abby esküvőjét már sokadszorra látom, és Tyler kötetében is kénytelen leszek.

Mindenesetre nekem ez a rész csalódást okozott. Sokkal többet vártam Taylor-tól is. Több Maddox temperamentumot, és szenvedélyt. Falyn-től pedig egy kicsit több logikát és észt.

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű ​megváltás

Fülszöveg:
A kemény, tréfát nem tűrő Liis Lindy FBI-ügynök eldöntötte, hogy csupán a munkájával köti össze az életét, így felbontja jegyességét, és Chicagóból San Diegóba költözik. Thomas Maddox egy arrogáns és könyörtelen különleges ügynök. A világ legkeményebb bűnözőit tette már hűvösre, és ő a szervezet egyik legjobb embere. Annak ellenére, hogy temérdek életet megmentett, van egy ügy, amely túlszárnyalja képességeit. Öccsére, Travisre börtönbüntetés vár, mivel benne volt a keze egy alagsori gyújtogatásban, amely során számtalan főiskolás veszítette el az életét, a média pedig igazságszolgáltatást akar. Travis egyetlen mentőöve Thomas. A férfi öccse megmentése érdekében alkut ajánl: Travisnek be kell lépnie az FBI-ba. Liis makacs és kihívó, ám valahogyan sikerül meglágyítania Thomas kemény határait, és ráveszi, hogy a tökéletes ügynök elkísérje őt egy ünnepségre. Egy párként utaznak el Travis és Abby fogadalmának megújítására, és amikor véget ér a ceremónia, Liis elgondolkozik, hogy valóban csak tettették-e vonzalmukat.

Borító: 5
Sorozat: Maddox testvérek # 2
Eredeti cím: Beautiful Redemption
Kedvenc karakter:Thomas
Oldalszám: 374
Kiadó: Maxim
Kiadás: 2015

Teljesen mindegy hogy melyik Maddox srácról olvasok éppen, az biztos hogy mindegyik elvarázsolt, és elrabolta a szívemet.

Az előző részben kiderült hogy Cami titokzatos pasija Thomas volt, és ez okozott némi kellemetlenséget. Főleg ebben a kötetben.

Érdekelt Thomas története. Kíváncsivá tett az írónő. Főleg azért, mert most tényleg egy olyan regényt írt, ahol a szereplők nem 20 évesek.

Thomas az FBI kötelékében dolgozik, és igen szépen lépked azon a bizonyos ranglétrán. A munkában könyörtelen, de a magánéletben egy igazi Maddox.

Liis áthelyeztette magát Thomas egységébe, hogy minél hamarabb előre tudjon lépni. Első estélyén a városban megismerkedik egy jóképű idegennel, és együtt töltik az éjszakát. Másnap jön a döbbenet, hogy ez a bizonyos férfi Thomas, a felettese.
Liis lett Thomas egységében a nyelvi szakértő, bár arról kevesen tudnak hogy a nő hány nyelven is tud beszélni.

Kíváncsian vártam, hogy ebből az alapsztoriból mi fog kisülni. Mert egyértelmű hogy Thomas még mindig szerelmes, és Liis pedig munkamániás. Valamint a közös estélyük is rányomja a kapcsolatukra a bélyeget.

De nem kellett aggódnom. Liis-t nagyon hamar megkedveltem. Nem fél kinyilvánítani a véleményét, talpraesett és humoros. Thomas-val jó párost alkotnak.

Viszont az nehezen hiszem el, hogy az FBI-nál ilyen a légkör. Sokkal jobban emlékeztetett egy gimnazista klubbra, mint az FBI-ra.

A páros között már első este megvolt a kémia, és ez mit sem változtatott azon, hogy kiderült, hogy kollégák.

Jó volt látni, hogy Thomas kezdi Cami-t kiheverni, bár Liis ezt nem igazán hitte. Nem is alaptalanul.

A páros hivatalos Abby és Travis esküvőjére, ahol el kell játszaniuk, hogy egy pár. Mindezt a nyomozás és Travis jövője érdekében.

Jó volt látni a csapatot együtt, és a pároson sem látszott, hogy meg kell erőltetniük magukat Már ami a kapcsolatukat illeti. Nagyon jók voltak együtt, és Liis is kezdett kibontakozni.

Thomas a legnagyobb testvér, ő volt az, aki apjuk helyett apja volt a testvéreinek. Ezt a szokását most sem hagyta el. Tetszik nekem Thomas MAddox, és örülök, hogy egy olyan nőt talált magának, mint Liis.

Cami itt nekem kicsit sok volt, de örülök hogy sikerült tisztázniuk mindent Thomas-val.

Szeretem ezt a sorozatot, és a Maddox fiúkat is. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megkedvelem Thomas-t, és majdnem egy szinten fog állni Travis-vel.

Read More

Sarah J. Maas: A ​Court of Thorns and Roses - Tüskék és rózsák udvara

Fülszöveg:
A tizenkilenc éves Feyre az erdőben vadászva megöl egy farkast, ám nem sokkal ezután egy másik szörnyeteg bukkan fel, aki jóvátétel gyanánt magával hurcolja egy olyan baljós és mágikus vidékre, amit a lány csak a legendákból ismer. Feyre hamar rájön, hogy fogvatartója valójában nem állat, hanem Tamlin, egyike azoknak a halálos és halhatatlan tündéreknek, akik egykor a világ felett uralkodtak.
Tamlin birtokán Feyre jéghideg gyűlölete forró szenvedéllyé alakul át, és ez az érzés felperzsel minden olyan hazugságot és figyelmeztetést, amit neki a tündérek csodálatos, ámde veszedelmes világáról korábban mondtak. Azonban a tündérek birodalma felett egyre nő egy ősi, gonosz árnyék és Feyre-nak kell megtalálnia a módját, hogy feltartóztassa… vagy örök pusztulásra ítélje Tamlint és világát.

Borító: 5*
Sorozat: Tüskék és Rózsák Udvara (ACOTAR) # 1
Eredeti cím: A Court of Thorns and Roses
Kedvenc karakter: Rhysand, Feyre
Oldalszám: 512
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2016.11.29 / 2016.12.09

Nem igazán bízom az agyon hypol-t könyvekben. Ezt a kötetet már hónapokkal ezelőtt felkapta a blogger társadalom, és mikor kiderült hogy a Kiadó megjelenteti idehaza, mindenki erről beszélt, és szigorúan csak ACOTAR-ként emlegette.

Még nem olvastam semmit az írónőtől. Hónapok óta tervben van, de valami mindig visszatart.
De ezt a könyvet muszáj volt elolvasnom.
Urban fantasy, ami nem nélkülözi a kegyetlenséget? Nekem való!
Emellett az írónő a Szépség és Szörnyetegből merít, ami eléggé felkeltette az érdeklődésemet.

Feyre évek óta gondoskodik elszegényedett családjáról. Nővérei és apja nélküle már rég meghaltak volna. Feyre kénytelen volt vállalni ezt a megterhelő és mocskos feladatot.
Régen jómódúak voltak, de apjának hála már a koldusok is gazdagabbak náluk.
A lány éppen az erdőben vadászott, amikor felbukkant egy óriási farkas, ami nem lehetett egy mezei jószág. Mivel a könyv elején már kiderült hogy ebben a világban a tündérek az urak, izgatottan vártam mi sül ki ebből a történetből.

Eleinte lassan haladt a történet. Majd felbukkant Tamlin, és kezdett a történet magára találni. De még így sem éreztem azt, hogy rajongóvá avanzsálok.

Izgalmas volt, ahogy Feyre-vel együtt jobban megismerjük a tündéreket, és belátjuk, hogy ahogy az embereknél, a tündéreknél sem kell egy kalap alá venni egy egész fajt.

Tamlin a maga morgó módját megmutatta a lánynak  Prythian Tavasz udvarát. Hol a szépségét, hol az árny oldalát.
Öröm volt olvasni, hogy a tüskés és bizalmatlan Feyre hogyan nyílik meg, és fogadja be az újdonságot.

A kötet elején Feyre-nek sikerült meglepnie. Egy 19 éves lány, aki maga gondoskodik a családjáról. Erős és eltántoríthatatlan, aki - mint később kiderült - nagyon sok mindent feláldoz a szeretteiért.
Kedvelem az ilyen hősnőket. Még több ilyenre volna szükség!

Feyre és Tamlin egyre közelebb került egymáshoz, és én bizakodó mosollyal olvastam az évődéseiket.

Tamlin hatalma óriási, bár Amartha nagyon meggyengítette. Alakváltó képességének hála sokkal inkább egy morgó medve, mint tündér.

Nagyon vártam már, hogy Karen Marie Moning tündéreihez hasonló kegyetlenül ábrázolja valaki ezeket a lényeket. Nem csak éppen hogy rosszaknak, hanem amilyennek elképzeli az ember őket.
Sarah-tól ezt teljes mértékben megkaptam, és nem győztem hála imákat rebegni.

Amit eléggé hiányoltam, hogy Tamlin egyáltalán nem osztja meg Feyre-vel az információkat. Mi gyengítette le a Tavasz udvarát, és mi vadászik rájuk? Semmi információt nem kaptam, és a könyv közepére kezdett elfogyni a türelmem.
Szó se róla. Szerettem olvasni a könyvet, és élveztem Tamlin és Lucien felbukkanását is. Viszont úgy éreztem, hogy valami nagyon hiányzik.

Hála a hazai bloggereknek, Rhys-ról már tudtam. És kíváncsi voltam rá. Miért rajonganak ennyire érte?
És be kell vallanom, jobb lett volna ha nem tudok róla. Mert így hiába, itt volt Tamlin, akit amúgy nagyon tudtam volna imádni, de Rhysand-re készültem és várakoztam. Tudtam hogy jó karakter lesz. Az általam olvasott bloggerek nem imádnák ennyire, ha nem így volna.
De így csak a hibát kerestem szegény Tamlin-ben. És amikor Rhysand felbukkant, el is felejtettem hogy Tamlin a világon van. Minden porcikámmal az Éjszaka udvarának főurára koncentráltam.

És így végigolvasva a kötetet, az én rajongásom is elérte Rhys-ot.
Igen, kegyetlen. De ennek így kell lennie. Romantikus lelkű lévén próbáltam mindig a jót keresni a rossz cselekedete mögött. És ahogy haladt a könyv, úgy kezdjük megismeri őt.
Sok mindent megtesz az udvaráért, de mások ezt nem látják.

Valami oknál fogva Feyre-t a "szárnyai" alá veszi, bár elég furcsán mutatja ezt ki.
Egyből eszembe jutott örök kedvenc karakterem, Jericho Barrons. Ő sem válogatott a módszerekből, de a célját elérte.
Rhys is segít Feyre-nek a maga módján. Eleinte úgy tűnik hogy élvezi a kegyetlenkedést, de a férfi szeme előtt a végcél lebeg.
Öröm volt olvasni a közös jeleneteiket, és alig várom a folytatást!

És a könyv második felében jött el a pillanat hogy csalódnom kellett Tamlin-ben. Elküldte Feyre-t - bár értem miért tette - és csak úgy elfogadta a sorsát.

És Feyre bebizonyította, hogy igenis léteznek még badass hősnők. Bámulatos volt ahogy küzd, és feláldozz mindent hogy megmentse Tamlin-t.
Imádtam a könyv második felét! A feladatok, a kegyetlen tündérek, ... Igazi csemege!

Lucien-t is a szívembe zártam, remélem hogy a következő részekben többször felbukkan.

Tamlin viszont, ahogy említettem, csalódást okozott. Főleg a könyv második felében. Nem tett semmit hogy segítse a lányt, vagy éppen hogy felvegye a harcot Amarantha-val. Csak ült a helyén.

Szívesen olvastam volna még többet a tündérek udvarairól és hierarchiájukról. De ahogy utánanéztem, a következő kötetben - A köd és harag udvarában - nagyobb szerepet fog ez a szál kapni.

A végkifejlet ütősre sikeredett, alig győztem kivárni mi vár még rám. Nem hittem volna hogy Feyre-re ez a sors vár, de elégedett vagyok.

Nagyon várom a sorozat következő részét. Már az is késő volna, ha holnap jelenne meg.
Remélem Könyvmolyképző Kiadó, hogy nem kell egy egész évet várnom a folytatásra!

Read More

Jay Crownover - Rome

Fülszöveg:
Cora Lewis is a whole lot of fun, and she knows how to keep her tattooed bad boy friends in line. But all that flash and sass hide the fact that she’s never gotten over the way her first love broke her heart. Now she has a plan to make sure that never happens again: She’s only going to fall in love with someone perfect.

Rome Archer is as far from perfect as a man can be. He’s stubborn and rigid, he’s bossy and has come back from his final tour of duty fundamentally broken. Rome’s used to filling a role: big brother, doting son, super soldier; and now none of these fit anymore. Now he’s just a man trying to figure out what to do with the rest of his life while keeping the demons of war and loss at bay. He would have been glad to suffer it alone, until Cora comes sweeping into his life and becomes the only color on his bleak horizon.

Perfect isn’t in the cards for these two, but imperfect might just last forever . . .

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 3
Eredeti cím: Rome
Kedvenc karakter:Rule,Nash,
Oldalszám: 384
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2014

Jet kötetének epilógusában már bemutatkozott a páros, bár akkor még senki sem sejtette a csapat tagjai közül - még ők maguk sem - hogy egymás mellett fognak kikötni.
Rome már az első felbukkanásával megkedveltette magát velem. Rule bátyja a nagy testvér, aki mindenkire vigyázni akart. A katonaságot és Afganisztánt választotta 18 évesen, és az utolsó hazalátogatása igen megviselte. Kiderült hogy öccse Remy és Shaw is hazudtak neki, és ezt nem viselte jól.
A saját kötetében már cseppet sem volt az a kedves és törődő nagy testvér, akinek gondoltam.

Szinte rá sem ismertem Rome-ra. Miután leszerelt, tipikus katonabetegség kapta el. Nem tudta hogy mit kezdjen magával, és az a sok háború megváltoztatta. Posztraumatikus stresszben szenved, amit szerencsére a többiek hamar észrevettek, de kezelni nem tudták.

Rome úgy döntött hogy önpusztításba kezd, de szerencsére volt aki megértette és segített neki. Bertie munkát adott neki a névtelen - szó szerint - bárjában. Munkát és célt adott neki.

És ott van Cora, a szalon piercere, akire mindig számíthattak a többiek. A fiúklubban ő az egyedüli lány, aki a srácok fiatal korukban magukhoz engedtek.
Cora kicsit nyers, de tisztán látja a dolgokat. Kivéve ha a szerelemről és magáról van szó. Abban a hitben él, hogy ő csakis a tökéletes pasival elégszik meg, és nem ad esélyt senki másnak.
Érdekes volt olvasni, hogy egy kitetovált piercinges lány, és egy ex katona hogyan találnak egymásra, és lelik meg a békét.

A többi párossal ellentétben itt nem volt mindent elemésztő tűz.
Foghatjuk ezt arra, hogy pár évvel idősebbek a többieknél, és sok mindent láttak, illetve éltek át.
Mégis megvolt köztük a kémia. Cora próbálta támogatni Rome-ot, és a fiú is őt. Szerelem mellett barátság is kialakult közöttük.
Mivel már az előző kötetben kiderült, hogy a srácok mindegyike büszkélkedhet intim piercing-vel, miért lenne Cora az egyetlen aki kimarad?

Szórakoztató volt olvasni, hogy Rome ezt is felfedezi.

Cora legnagyobb rémületére teherbe esik. Kíváncsi voltam, hogy a páros hogyan fogja ezt kezelni. Hiszen Cora kialakította a maga furcsa életét, Rome pedig a saját démonaival küszködik.
De jól vették az akadályokat. Mint mondtam, inkább a barátság tartotta őket össze, és úgy alakult ki később a szerelem. Jó volt látni, hogy kezdik összeszedni magukat, és Rome, hiába több hibát elkövetett, helyre tudta ezt hozni.
Azt viszont unalmasnak találtam, hogy Cora exe is képbe került. Annyira sablonos!
De szerencsére jött és ment.

A könyv vége kiszámítható - minta sorozat többi részében - de mégis nagyon jóra sikeredett.
Rome igazi katona, Cora-nak pedig ezzel az akciójával végképp elnyerte a szívét.

Nagyon szeretem azokat a sorozatokat, ahol a régebbi szereplők is tiszteletüket teszik.
Rule a saját kötetében igazán hűvös és távolságtartó volt. Mostanra már megnyílt - valamennyire - és őszintén tud beszélni Rome-val és a barátaival.
Még most is azt mondom, hogy a sorozat húzóereje maga Rule. Egyedi és különleges, az írónő nagy figyelmet szentel neki.

Nash egyre szimpatikusabb, és az írónő okosan mutatta be a jövőbeli párját.
Kíváncsian várom a kötetüket.

Ami a szívfájdalmam a sorozattal kapcsolatban, hogy hiába a jó karakterek, és végre nem szépfiúkról van szó, hanem igazi rockerekről, tetoválókról és minden ami hiányzik az ember lányának, a történet valamint a az írónő stílusa a "B" kategóriában ragadt. Igazán kár érte.

Read More

Jay Crownover - Jet

Fülszöveg:
With his tight leather pants and a sharp edge that makes him dangerous, Jet Keller is every girl’s rock and roll fantasy. But Ayden Cross is done walking on the wild side with bad boys. She doesn’t want to give in to the heat she sees in Jet’s dark, haunted eyes. She’s afraid of getting burned from the sparks of their spontaneous combustion, even as his touch sets her on fire.

Jet can’t resist the Southern Belle with mile-long legs in cowboy boots who defies his every expectation. Yet the closer he feels to Ayden, the less he seems to know her. While he’s tempted to get under her skin and undo her in every way, he knows firsthand what happens to two people with very different ideas about relationships.

Will the blaze burn into an enduring love. . . or will it consume their dreams and turn them to ashes?

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 2
Eredeti cím: Jet
Kedvenc karakter:Rule,Nash, Cora
Oldalszám: 400
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2013

Rohamléptekben olvasok most ezt a sorozatot. Alig fejeztem be Rule kötetét, máris nekikezdtem ennek. Ma hajnalban fejeztem be, és délben már Rome kötetét olvastam, amit estére sikeresen befejeztem.

Jet az előző kötetben levett a lábamról. Mint ahogy a könyvben olyan sokan említik, egy igazi rockszár, mindenféle allűr nélkül. Jet csak zenélni akar, nem érdekli a hírnév.
Szinte izzottak az oldalak, amikor Rule kötetében koncertet adott.
Ezért is vagyok olyan csalódott. Mert itt árnyéka volt annak, akit az előző kötetben sikerült megismerni.

Ayden is szimpatikus volt az előző kötetben, de itt valami hihetetlen, hogy mennyire húzta-halasztotta a dolgokat.

Rule kötetében már kiderült, hogy Ayden bepróbálkozott Jet-nél a koncert után, és a srác - bármilyen meglepő - elutasította Ayden-t.
Ebben a kötetben ez jobban ki lett fejtve. Jet számára Ayden elérhetetlen, és a fiú úgy gondolja, hogy a lány jobbat érdemel.

És itt kezdődik el a több mint egy évig tartó macska egér játék.
A páros tagjai Cora-val együtt laknak, és kialakítottak egy furcsa barátságot. Mindkettő vonzódik a másikhoz, de sikeres elnyomják azt.
Ayden-nek megvannak a tervei. Biztos anyagi hátteret, és egy normális férjet akar. Jet ebbe nem illik bele. De mégis vonzódik hozzá.

Megmondom őszintén, a könyv nagy részét untam. Igen, baromi érdekesek a szereplők, Jet egy külön univerzumban létezik. Ennek ellenére az a huzavona és kínlódás már nekem is sok volt.
Mindketten vonzódnak egymáshoz, ennek ellenére - mindenféle koholt hülyeség miatt - inkább kerülik a másikat.
Amikor végre sikerült összejönniük, akkor is olyan volt, mintha egy helyben toporognának.

Szerencsére ott voltak a többiek, akik kicsit emelték a könyv fényét. Rowdy az előző részben szinte láthatatlan volt. Itt több szerephez jutott, és sikerült hamar megkedvelnem. Nash az egyik kedvencem, és persze Rule.

Az ő és Shaw életébe is bepillanthatunk. Haladnak előre. Rohamléptekkel. Rule már házat venne, míg az aktuális páros azt sem tudja, hogy mit kezdjenek a kapcsolatukkal.

Azt is sikerült megtudnunk, hogy az összes Marked Man intim piercing-vel rendelkezik. Ez jobban felvillanyozott, mint az aktuális páros.

Ayden múltjáról senki nem tud semmit. A könyv folyamán felbukkan a bátyja Asa, és hozza magával azt a múltat, ami elől Ayd menekült.

Jet is kínlódik a szüleivel, és ennek ára lesz.

Ami a legjobban bosszantott, hogy adott két igen érdekes és összeillő ember, a történet sem volt rossz, ennek ellenére úgy éreztem, hogy sehová sem haladunk, mindig ugyanazokat a köröket futja a páros.

Jet nem akar híres lenni, megelégszik a stúdiózással, és a helyi koncertezéssel. Amikor Ayden szakít vele, a bandájával Európába kezd turnézni. Hamar rájön hogy ez nem neki való.

Nagyon örültem, hogy Jet életébe jobban bepillanthattunk. Valóban egy igazi rocksztár, akiből árad a zene. A könyv végére megtalálja a saját útját, és valóban, neki ez való.

Az előző kötetben is volt némi akció, és ez itt sem hiányozhatott. Asa-t sokáig nem tudtam hová tenni, de Rome kötetében - igen, már azt is befejeztem - sikerült zöld ágra vergődnünk.

A könyv vége nekem kicsit túl szirupos lett. Jet pár hét után feleségül vette Ayden-t, míg Rule vett egy családi házat, ahová Shaw-val beküldöztek.

Ami még mindig nem tetszik, hogy úgy érzem, az írónő eltévesztette a srácok életkorát. Komolyan, egyszerűen nem érzem életszerűnek, hogy 20-24 éves srácok ilyen egzisztenciával és élettapasztalattal rendelkeznének.

Csalódás volt ez a kötet, főleg Jet miatt. Olyan sokat vártam, és nem kaptam semmit, csak egy sablonos történetet, rengeteg szenvedéssel.

Read More

Jay Crownover - Rule

Fülszöveg:
Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt.

A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni.

Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel.

Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt.

De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni.

A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.

Borító: 2,5
Sorozat: Marked Man # 1
Eredeti cím: Rule
Kedvenc karakter:Rule, Jet, Nash
Oldalszám: 364
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013

Nagyon régóta várólistás nálam ez a kötet/sorozat. Végre rászántam magam a könyv olvasására, és be kell vallanom, hogy sokkal jobbat vártam.
Az alaptörténet tetszett, a megvalósítás sem volt olyan rossz. Inkább az írónő stílusával nem sikerült teljesen azonosulnom.
Adott Rule, aki valóban egy rosszfiú. A legjobb szó rá a kezelhetetlen. A saját szabályai szerint él, és kialakította a saját kis életét.
Az ikertestvére halála óta széthullott a családja, és Shaw az egyetlen, aki próbálja még összetartani őket.
Shaw gyerekkori legjobb barátja volt Rule ikertestvére. Mindenki azt hitte hogy egy párt alkotnak, de a történet folyamán kiderül, hogy valóban csak barátság volt a két fiatal között.

Nem egy olyan történetet olvastunk már, ahol a good girl - bad boy téma volt terítéken. Itt ez igazán érvényesül.
Shaw valóban egy "good girl". Orvosi egyetemre jár, kedves, szűz és a szülei uralkodnak felette. Ezért is érzi magáénak az Archer családot, akik befogadták a családjukba.
Shaw minden vasárnap elmegy Rule-ért, hogy villásreggelizzenek a fiú szüleivel. Minden héten más lány mellett találja a fiút, akit ez egy cseppet sem érdekel.

Rule igazán egyedi karakter, akit nem lehet csak úgy irányítani. Tetoválóművészként dolgozik egy szalonban, és nem tűri hogy irányítsák. A testvére halála nagyon megviselte, főleg hogy azt gondolja hogy ő a hibás.

Ez a két ember nem is lehetne különbözőbb, viszont a könyv folyamán láthatjuk, hogyan sikerült összecsiszolódniuk.

Meg kell mondanom, hogy maga a társaság igencsak kedvemre való. Rockerek, punkok, és tetoválók. Nagyon jó kis csapat, öröm volt róluk olvasni. Rule is kitett magáért, mert lássuk be, hiába egy tetovált Adonisz, nagyon nehéz vele lenni.
Megszokta az egyedüllétet, és soha nem volt még barátnője. Nem tudja mit kell tenni, és ha csak egy kis akadályba ütközik, egyből visszavonul, és más lány mellett keres vigaszt.

Shaw ezzel ellentétben egy csendes szűzies lány, aki már 13 éves kora óta szerelmes Rule-ba. A születésnapján együtt töltik az éjszakát, és utána megpróbálkoznak a párkapcsolattal is. Ami a legjobban tetszett Shaw-ban, hogy nem voltak illúziói. Tudta hogy Rule milyen, és olyannak fogadta el, amilyen.

Viszont hiába egy jó páros, és történet, nekem ez a könyv akkor is egy "B" kategóriás könyv marad. Okolhatom ezért az írónőt, vagy magamat is.
Sok apró dolog volt, ami nem tetszett, vagy logikátlannak tűnt. Például Shaw, aki egy gazdag családból származik, és az orvosin tanul, miért dolgozik egy sportbárban, ami nem a legjobb környéken van. Pénzre nincs szüksége, és mégis ezzel takarózik. Úgy tűnik hogy burokban él, nincs élete. Ennek ellenére minden percben dolga van.

Tetszett, hogy hiába összejött a páros elég sok gondjuk akad. Rule próbál jobb ember lenni, viszont a lánynak a régi Rule tetszett, amit szóvá is tett.
Sokszor úgy éreztem, hogy Shaw egy papírmasé figura, aki mindig mindent azért tesz, hogy Rule-nak jó legyen, vagy hogy kihúzza a bajból. Nem igazán éreztem a saját személyiség. És ez igaz a mell piercing csináltatására is, aminek előzménye nem volt.
Tudom hogy a tetoválást bárki bárhol viselhet. Ennek ellenére nem hiszem, hogy Shaw - akin egy tetoválás sem volt - pár hónap múlva a fél testét kivarattja, főleg olyan látható helyen, ahol egy orvosnál szóba sem jöhet. Itt ismét azt éreztem, hogy nem saját magáért teszi, csak amiatt hogy Rule-hoz hasonló legyen.

A könyvben nem csak a páros szenved és próbálkozik, hanem Rule családja is. Mióta elvesztettét Rule ikertestvérét, az anyja szinte megtébolyodott. Nagyon realisztikus volt az asszony fájdalma. Az már nem, hogy a könyv végére szinte egy angyal lett. El lett túlozva ez a szál.

Valamint, nem tudom mi ez az új divat, de kezd elegem lenni hogy minden NA sorozatban felbukkan egy meleg legjobb barát. Komolyan, találjanak már ki valami újat!

A könyv szereplői 20-23 évesek. Nekem inkább tűntek 30-asnak. Mindannyian kialakították a saját életüket, biztos egzisztenciával rendelkeznek. Olyan élettapasztalattal beszélnek mint akik 100 évet megéltek. Ha már fiatalokról van szó, akkor legyenek is azok.

Annak ellenére hogy nem hibátlan a könyv, folytatom a sorozatot. Főleg, hogy Jet - aki igencsak szimpatikus - könyve a következő a sorban.

Read More

Calia Read - Szétcsúszva

Fülszöveg:
Naomi Carradine vagyok.

Hat hónapja még boldog voltam.

Egy hónapja diliházba zártak.

Tegnap Lachlan meglátogatott. Megcsókolt. És azt mondta, kezd elmenni az eszem.

Órákkal később Max belopózott a gondolataimba. Emlékeztetett arra, hogy nem vagyok őrült, és hogy szüksége van a segítségemre.

Néhány perce, amikor próbáltam összerakni a múltamat, még távolabb sodródtam a valóságtól.

És most… mindenki azt hiszi, megbolondultam. De tudom, hogy ő létezik, és kellek neki.

Te hiszel nekem?

Borító: 4
Sorozat: Fairfax # 1
Eredeti cím: Unravel
Kedvenc karakter: Max
Oldalszám: 328
Kiadó: WOW
Kiadás: 2015.03.27

A bejegyzés erős spoiler tartalmaz!

Tudom hogy az értékeléseim nem mellőzik a spoilereket, de ez egy olyan könyv, amit nem bírok úgy értékelni, hogy ne írjam le a benne történteket. Muszáj róla nyíltan írnom!

Amikor a Könyvhéten megvettem a könyvet és elolvastam a fülszöveget, nem igazán tudtam hová tenni a könyvet. Valami romantikusra vágytam, valami tipikus new adult regényre. Álmomban sem gondoltam, hogy egy olyan történetet sikerül megismernem, ami teljesen felkavart.

A könyv elején teljesen összezavarodtam. Nem értettem semmit, és nem is tudtam hogy mi vár a következő oldalon. De ahogy Max felbukkant, nem tudtam letenni a könyvet.
Naomi a Fairfax elmegyógyintézetben találja magát. Nem tudja hogy miért van ott, és azt sem tudja, hogy mi a baja. Annyi biztos, hogy hallucinál, és olyan dolgokat lát, amiket nem kéne.

Naomi bizalmatlan, és úgy érzi hogy megőrül. Új orvosa ráveszi, hogy mesélje el a történetét, miért is került oda. és megkezdődik az utazás a pokolba...

Ha jobban belegondolok, a szereplőkről szinte semmit sem tudtunk meg. Tudjuk hogy Naomi főiskolás, de azt nem, hogy mit tanul. Naomi kinézete sem ismeretes sokáig. És ez igaz az összes szereplőre is. Viszont ahogy elolvastam a könyvet, arra gondoltam hogy ki a fenét érdekel hogy ki hogy néz ki? Sokkal fontosabb, hogy mi történt a szereplőkkel.

Naomi visszaemlékezéseiből megismerjük a múltját. Legjobb barátnőjét Lana-t és szerelmét Lachlain-t. Későbbiekben pedig Max-et, akivel már az első találkozásuk olyan fülledt volt, hogy öröm volt olvasni. Soha nem olvastam még ilyen párosról. Akik csak egymásra néznek, és olyan szintű kémia van, hogy az valami hihetetlen. Mérges is voltam Naomi-ra, mert Lachlain-t megcsalja. Mekkorát tévedtem!

A könyv közepénél úgy éreztem, hogy ez inkább Lana története. Az ő tragédiáját ismerjük meg, és annak hatásait. Itt már felállítottam a magam diagnózisát. Szinte biztos voltam benne, hogy Max és Lachlain ugyan az a személy. Lana sokkoló helyzetét is ismertem már. Szóval, arra jutottam, hogy Naomi azért omlott össze, mert nem bírta elviselni, hogy senkinek nem szólhat Lana helyzetéről. Bár ilyen egyszerű lett volna!

Sajnos a mai világban szinte mindennaposak a gyilkosságok, az erőszak. Amit viszont sehogy sem bírok feldolgozni és elviselni, az az állatkínzás, nemi erőszak és a pedofília. És sajnos ebben a könyvet ebből a három tételből kettő felbukkan.

Amikor Naomi meglátja hogy Lana-t az apja megerőszakolja, muszáj volt letennem a könyvet. Nem bírtam tovább. Fel sem bírom fogni, hogy mi készteti ezeket a beteg személyek erre! És ami ezután történt? Lana tűr, már 10 éves kora óta, és nem is tud hová menni. Egyetlen választása marad. Tűrni. Naomi persze tenne valamit, de hallgatnia kell. Max persze rájön, és megindul a lavina....

Naomi mesél és mesél, közben pedig a démonaival viaskodik. Közben látszik, hogy elindult a gyógyulás útján.

Tetszettek a Lachlain-val való emlékei. Gyerekkora óta ott volt neki, igaz először csak barátként. A szerelmük aranyos, gyengéd de közben erős volt. Max-vel pedig mindent elsöprő.

Amikor kiderült hogy Lana öngyilkossággal próbálkozott, egyszerűen a szívem szakadt meg érte. Megpróbált új életet kezdeni, de az apja nem engedte. Örültem, hogy kezd a talpára állni, de amit az apja tett Max-vel... Bár ez így a könyv végére sem derült ki, hogy mi lett a következménye.

Az utolsó fejezetek pedig - ha mondhatok ilyen - vittek mindent. Fel sem merült bennem, hogy Lana és Naomi ugyan az a személy. Naomi a fél életét úgy élte le, hogy a saját apja megerőszakolja, és az anyja tudott róla, de nem tett semmit! Hogy mi történt Naomi-val? Hogy megvédje az elméje saját magát, megteremtette Lana-t. Szóval Naomi diagnózisa: Disszociatív személyiségzavar, avagy tudathasadás.

Itt volt az a pont, amikor másodszor is sokkot kaptam. Soha, ilyenről még nem olvastam. Nyilván, olvasmányaim során találkoztam olyan karakterekkel, akikre simán rá lehet sütni az őrült, vagy elmezavaros jelzőt. De ez teljesen más volt. Naomi-t gyerekkora óta bántották, és ez lett belőle. És sajnos ez a valóságban is megtörténhet!

Hogy happy end lett-e? Döntse el mindenki maga. Naomi és Lachlain természetesen együtt maradt, és fantasztikus szerelemről tettek tanúbizonyságot. Viszont Naomi soha nem lesz a régi, és nem hiszem, hogy ebből teljesen fel lehet épülni.

A könyv végére maradtak megválaszolatlan kérdéseim, de utólag belegondolva ezek teljesen illenek a könyvhöz. Egy tudathasadásos ember fejében járhattunk, nem tudni hogy mi a valós, és valóban úgy történtek apróbb események, ahogy arra emlékszik Naomi.

Egy biztos. Az utóbbi évek egyik legmegrázóbb könyvével volt dolgom, és javaslom, aki teheti, az olvassa újra, és figyelje a jeleket és az utalásokat.

Read More

B. N. Toler - Lélekvesztők

Fülszöveg:
Hat évvel ezelőtt egy tragikus baleset megváltoztatta az életem. Örökre.
Charlotte a nevem, de általában Charnak hívnak. És van egy különleges képességem: tudok a holtakkal beszélni.
Látom azokat a lelkeket, akik nem tudnak átkelni, mert valamilyen elvarratlan szál még itt tartja őket. Fáradhatatlanul segítettem nekik, de ennek az volt az ára, hogy feladtam a saját életem. Végül pénz, otthon és remény nélkül már csak egy megoldást találtam.
De abban a pillanatban, ahogy a halálba ugrottam volna, Ike McDermott megmentett. Ez a jóképű katona megmosolyogtat és felvidít mindenkit. Kedves és gyengéd.
És nem él.
Megállapodást kötöttünk. Segít nekem otthont és munkát találni, ha én is segítek neki. Az ő lezáratlan ügye az ikertestvére. George szétesett Ike halála óta, aki addig nem bír békében átkelni, amíg a bátyja élete egyenesbe nem kerül. Amikor beleegyeztem az alkuba, fogalmam sem volt, hogy bele fogok szeretni mindkettejükbe. Márpedig azzal, ha megmentem George-ot, el kell engednem Ike-ot. De hogyan mondhatnék le a szívem feléről?

Borító: 5*
Sorozat: -
Eredeti cím: Where Ones Goes
Kedvenc karakter: Ike, Charlotte, Cameron
Oldalszám: 320
Kiadó: WOW
Kiadás: 2015.12.14.

Már nagyon régóta kívánságlistás volt nálam ez a könyv. Nem elég, hogy a borító gyönyörű, de a történet is kivételes.
Charlotte látja a halottakat. Beszélni is tud velük, de megérinteni nem tudja őket.
A könyv elején éppen egy szellemnek, Casey-nek segít, méghozzá abban, hogy a holtestét megtalálja. Miután a lány békére lelt, Charlotte-t ekkor döntött úgy, hogy elege van. Éppen öngyilkos akar lenni, amikor Ike McDermott lebeszéli őrült tervéről. Ike alkut ajánl. Ha Charlotte segít neki, ő is a lánynak.
Ez minden szép és jó, de Ike halott.
Akkor hogy is van ez?

Már a beleolvasó levett a lábamról. A Könyvhéten beszereztem ez a szépséget, és ma, röpke 6 óra alatt el is olvastam.
Manapság nagyon ritka, hogy egy könyv ennyire megfog. Az még ritkább, hogy ennyire magamnak érezzem. Nagyon kevés könyv képes erre. De ennek sikerült.

Alapból nem állhatom a szerelmi háromszögeket, de itt a szó hagyományos értelmében nem erről van szó.

Ike halott, szóval semmi esélye. Ennek ellenére csodás volt, ahogy az írónő megadta ennek a jólelkű férfinak a békét.

Ike azért nem tud békére lelni, mert az ikertestvére George nem tudja elfogadnia halálát, és önpusztításba kezdett. Charlotte feladata lenne, hogy megoldja ez a problémát. Ám a lány sem számol azzal, hogy teljesen megváltozik az élete.

Az írónő igazán egyedi, és gyönyörű történettel rukkolt elő. Már az megfogott, hogy egy Isten háta mögötti helyen játszódik a történet. A pláne benne, hogy valóban létezik Warm Springs. Mindig is imádtam a kisvárosi történeteket, ahol mindenki ismer mindenkit. Ehhez jött még Ike, aki egy csodálatos lélek,  valamint Charlotte, aki nem félt véleményt nyilvánítani.

Charlotte 5 éve csak bolyong, nem enged senkit közel magához. Ike és közte már az első pillanattól megvolt az összhang. Ahogy a történet haladt, úgy lettek legjobb barátok, majd szerelmesek. Nem történt közöttük semmilyen fizikai kapcsolat, de mégis, csodálatos a kapcsolatuk. Ike, aki maga a jóság és a tisztesség, egyből elvarázsolt. Természetesen ha akart káromkodott, de nekem Ike maga a tisztaság. Megismerhettem az életét, és azt, milyen is lett volna, ha nem hal meg.

Charlotte is szimpatikus volt már az első oldalaktól fogva. Magába zárkózott, de Ike és Warm Spring hatására kinyílt, és végre elfogadta önmagát.

Tudtam hogy nem lehet Ike és Charlotte között semmi, mégis sajgott a szívem értük. És hiába, ott volt George, a mogorva testvér, én is úgy éreztem magam, mint Charlotte. Kettéhasadt a szívem. Egyik fele Ike-é, a másik George.
Mert igen, George is megéri a pénzét. Imádtam a szócsatáit Charlotte-val.
A könyv is egy tipikus kisvárosi hangulatot árasztott a kocsmájával együtt, szóval teljesen elégedett vagyok.

 Természetesen nem hiányozhatott a rossz indulatú "ex" barátnő, de nem is ez volt a történet lényege.

Fantasztikus volt, ahogy a szereplők a gyógyulás útjára léptek, és megtanultak továbblépni. Mert itt mindenki szenvedett az elvesztett szerette hiányától. Vagy a bűntudattól. De ahogy haladt a könyv, úgy lett könnyebb az ő lelkük is.

Nem szokásom, de párszor igencsak közel álltam a síráshoz. Ez főleg Ike és Charlotte "mi lett volna ha" képzelgéseinél, illetve a búcsúzásnál törtek elő belőlem.

Ahogy azt kell, a végére kiderült minden, és George-ot néha jól megcsapkodtam volna.
De szerencsére jól döntött. Akiket még feltétlenül megemlítenék, az Ike családja. Bámulatosak voltak.

Teljesen megértettem, hogy Charlotte szíve mindkét férfihoz húzott. Míg Ike-vel való szerelme lágy, kedves és tiszta volt, George-val tüzes, és szenvedélyes amit a gyász még jobban összekovácsolt.

Ami nagyon nem tetszett, az az epilógus. Szeretném is elfelejteni.

Manapság kevés időm jut olvasásra, és az olvasatlan könyveim száma is az egekben van, de ezt a könyvet ha a fene fenét eszik, akkor is időről időre újrafogom olvasni.

Read More

Tammara Webber: Breakable – Törékeny

Fülszöveg:
Landon Lucas Maxfield gyermekként azt hitte, tökéletes az élete, és örömmel nézett a reményteljes jövő elébe – mígnem egy tragédia szétzúzta a családját, és kételyeket ébresztett a fiúban mindennel szemben, amiben addig hitt.
Nem akart mást, csak maga mögött hagyni a múltat. Miután megismerkedett Jacqueline Wallace-szal, könnyen jött a vágy, hogy mindazzá váljon, amit a lány igényel…
Már amennyire könnyen jöhetett annak a férfinak, aki megtanulta, hogy a lélek törékeny, és hogy mindazt, amiben reménykedünk, egy szempillantás alatt elragadhatják tőlünk.


Borító: 5
Sorozat: A szív körvonalai # 2
Eredeti cím: Breakable
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 432
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014.12.16 / 2015.01.16

Mostanában nagyon rászoktak az írók, hogy egy történetet két szemszögből, két kötetben dolgozzanak fel. Őszintén mondom szerintem ez teljesen felesleges. Egyedül talán a Veszedelmes sorscsapásnál éreztem azt, hogy igen, jobban kedvelem mint az első részét.

Az Easy-vel igen személyes kapcsolatom van. Mielőtt megjelent idehaza, én már felfigyeltem rá, és imádkoztam hogy megjelenjen. Amint megjelent, elrohantam a Könyvhétre, megvettem, hazajöttem és pár óra alatt befaltam. Majd jött az ömlengés, és az imádat. Akkor úgy tűnt, hogy az írónő nem folytatja, mivel egy kerek sztorit kaptunk.

Ezért sem akartam ezt a kötetet elolvasni. Nekem úgy volt tökéletes az Easy, ahogy volt.

 Utólag belegondolva tényleg nem kellett volna ezt elolvasnom, mert úgy érzem hogy teljesen felesleges volt mind megírni, mind elolvasni ezt a folytatást.

Lucas az Easy-ben teljesen levett a lábamról, és a magán book boyfriend polcomon landolt. Itt viszont mintha nem is ő lett volna. Míg az Easy-ben imádtam, itt teljesen hidegen hagyott. És nem csak ő, hanem az egész könyv.

Ugyan azt a történetet kaptuk, mint az Easy-ben. Annyi az újítás, hogy itt Lucas múltját is megismertük, amit Landon-ként narrált. És a könyv végén kaptunk egy maximum 1,5 oldalas újítást, ami az Easy-ből kimaradt.

Szégyen nem szégyen, hiába imádtam az előző részt, alig emlékszem rá. Annyi viszont megmaradt, hogy az összes szereplő a szívemhez nőtt, és jókat vidultam a páros évődésein. Legyen az akár Lucas-val vagy Landon-val.

Lucas tipikus rossz fiúnak tűnik, ennek ellenére udvarias és kedves. Törődik a körülötte lévőkkel. Landon-ként egy okostojásnak tűnik, akinek nagyon jó humora van.

Jacqueline fejlődése is figyelemre méltó volt. Annak ellenére ami a kötet elején történt vele, erős maradt, és megtalálta önmagát. És ez a két ember az Easy végére meggyógyította egymást.

Hogy mi szükség van arra, hogy ezt leírtam? Elég csak róla beszélnek, és egyből látom, hogy mekkora szakadék van a két könyv között. Mert amit az Easy-től kaptam, itt annak a töredékét sem.

A könyvet olvasva úgy éreztem, mintha csak egy vázlatot olvasnék. Szinte alig vannak benne párbeszédek, az egész inkább csak elbeszélésnek tűnt.

A szereplők, köztük Lucas is inkább tűntek papírmasé figuráknak. Lucas-t kivéve konkrétan senkinek nincs se szerepe, se személyisége. Az írónő kizárólag Lucas-ra koncentrált, és rá sem eléggé. Egyáltalán nem tűnt olyannak, mint amilyennek megismertem az előző részben.

Még Jacqueline is, aki elméletben főszereplő semmi haszna, és értelme sem volt. Itt tűnt inkább egy buta és semmilyen lánynak, mint olyannak, akinek megismertem az előző részben. Inkább csak a statiszta szerepet játszotta, mint a főszereplőjét.

Az írónő gyorsan átszaladt az Easy történésein. Ahol párbeszédek és szórakoztató jelenetek voltak, itt tömény unalom, pár mondatban lerendezve.

Azt reméltem, ha már Lucas jelen élete ennyire silányra, és semmilyenre sikeredett, akkor Landon múltja megmenti a könyvet a totális csődtől.

De ez sem jött be.

Igen, az előző részben már megtudtuk hogy Lucas édesanyját meggyilkolták, és a fiú is jelen volt. Magát hibáztatta, és az apjával teljesen elhidegültek egymástól.

Itt hiába volt bőven taglalva, hogyan éli tovább Lucas az életét, mégsem tudtam meg egy fikarcnyival sem többet az édesanyjáról, vagy arról az éjszakáról.

Az írónő gondolt egyet, és elővette a legelcsépeltebb amerikai tinisztorit. Lucas hiába eszes, nem érdekli sem az élet, sem az iskola. Elzüllik, a tanulást is hanyagolja. Iszik, drogozik, később csajozik.

Annyi fény volt a sötétségben, hogy pár pillanatra felbukkant az a Lucas, akit imádtam az Easy-ben. Valamint a tetoválásoknak köszönhetően kezdett el gyógyulni. Ezeken a jeleneteken kívül kaptam egy klisés, és semmitmondó háttértörténetet.

Annyi haszna azért volt ezeknek a múltbéli jeleneteknek, hogy a sorozat folytatásában a két főszereplő bemutatásra került. Bár Boyce cseppet sem szimpatikus.

Azt reméltem, hogy Lucas tragikusan elvesztett édesanyjáról többet megtudok, és az édesapjával is leülnek és átbeszélik az elmúlt évek történéseit.

Ennek ellenére egyiket sem kaptam meg. Az utóbbi kimerült abban, hogy a fiatalok hazautaznak, és Lucas bemutatja az apjának Jacqueline-t , és minden szép és jó lett.

Reméltem, hogy több új jelenetet olvashatok a párosról, és még jobban megkedvelem őket. Esetleg a jövőjükbe is bepillanthatok.

Egyiket sem kaptam meg.

Nagyon dühös vagyok az írónőre. Az Easy tökéletes volt úgy, ahogy. Nem kellett volna ez a kötet. De ha mégis, akkor több életet és szenvedélyt kellett volna az írásba és a szereplőkbe fektetnie. Mert sajnos a történet annyira untatott, hogy el sem hittem hogy ez az Easy folytatása. Iszonyat nagy csalódást okozott az írónő és a könyv is.

Read More

Rachel Van Dyken - Egyetlen (R)

Fülszöveg:

Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval – szó szerint –, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni. Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni?



Borító: 4
Sorozat: Egyetlen # 1
Eredeti cím: Ruin
Kedvenc karakter: Weston
Oldalszám: 296
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2014.09.16

Amikor idehaza is elkezdték hódító körútjukat a New Adult könyvek, kiderült hogy hamar a kedvencemmé fog válni ez a műfaj.

Ezt a könyvet már a megjelenéskor felvettem a képzeletbeli várólistámra. De sajnos csak most jutottam el odáig, hogy el is olvassam. Kár volt ennyit várnom, mert ez a könyv igen nagy pozitív csalódást okozott.

A történet szinte mesébe illő. Kiersten megkezdi az egyetemi tanulmányait, és már az első napján - szó szerint - belefut Weston-ba.

A lány mögött hosszú és kemény két év áll. A szülei elhunytak, és az Isten háta mögötti kisvárosból érkezett az egyetemre. Minden tekintetben ártatlan. És itt van Weston, aki pont az ellentéte. De vele kapcsolatban semmi sem az, aminek látszik.

Ez a két fiatal teljesen különböznek. Weston híres és hírhedt, aki az egyetem foci csapatának sztár irányítója.

Kiersten pedig annyira láthatatlan szeretne lenni, amennyire ez lehetséges.

Arra számítottam, hogy kapok egy tipikus good girl - bad boy történetet. Nem is tévedhettem volna nagyobbat!

Már az első oldalak után vigyorogva olvastam a könyvet. Kiersten szimpatikus volt, megértettem a problémáit, és a félelmeit. Weston pedig már az első mondatával levett a lábamról, és helyet biztosított magának a book boyfriend polcomon. Persze látom hogy túl tökéletes, viszont úgy döntöttem, hogy ez nem érdekel. A fergeteges humorával és aranyköpéseivel teljesen levett a lábamról.

Az egyik legnagyobb pozitívuma a könyvnek, hogy a szereplők hiába vonzódnak egymáshoz már a kezdetek óta, megmarad a kapcsolatuk baráti szinten. Természetesen Weston tesz azért hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, viszont eltántorítja a betegsége. Kiersten pedig nem hiszi, hogy bármiféle esélye is volna a fiúnál.

A páros között szinte szikrázott a levegő. Apró érintések, és Weston részéről elég nyílt beszédek megtették a hatásukat. Nagy piros pont jár az írónőnek, hogy a szexualitás egyáltalán nem kapott szerepet a könyvben, pedig ennél a műfajnál szinte kötelező.

Elég hamar nyilvánvaló lesz az olvasónak, hogy Weston-nak egészségügyi gondjai vannak. Csak azt nem tudjuk meg, hogy mégis miféle. A könyv közepénél viszont kiderült, és nem tudtam, hogyan is kéne fogadnom.

Tudtam hogy az írónő nem lesz olyan kegyetlen, és a párosra boldog vég vár. Ennek ellenére izgultam Weston-ért, és jól megcsapkodtam volna. Azt akartam hogy mondja el Kiersten-nek hogy mi baja, és együtt vészeljék át.

Tetszett, hogy Kiersten lépésről lépésre tér vissza az életbe. Szüksége volt Weston-ra, csakúgy, mint a fiúnak őrá.

"  Még ne add fel. Néha oda, ahová Isten azt írta Vég, az igazából úgy érti, hogy Kezdet.

A könyv mellékszereplői is hamar szimpatikusak lettek.
Lise a lakótárs hamar megkedvelhető, viszont egy kicsit harsánynak tartom. Szimpatikus, kíváncsi vagyok az ő történetére is, de egy kicsit kevesebbet kellene sikítoznia.

És persze ott van Gabe, Lise unokatestvére. Hamar szimpatikussá vált ő is, viszont sokáig nem tudtam hová tenni. Az írónő azt a benyomást akarta kelteni, hogy ő egy tetkós rocker srác, akit csak az egy éjszakás kalandok érdekelnek. Ennek ellenére nagyon törődő, sőt atyáskodó volt. Kíváncsi leszek az ő történetére is, ami idehaza ebben a hónapban fog megjelenni.

Wes édesapját sem így képzeltem. Teljesen más képet festett róla az írónő. De amikor felbukkant, teljesen elbűvölt.

A történet váltott szemszögben íródott. Szeretem, amikor a férfi főhős szemszögéből is olvashatom az eseményeket. Viszont úgy éreztem, az írónő nem találta el Wes "hangját". Sokszor nem tudtam hogy kinek a szemszögéből is olvasom az aktuális eseményeket.

A történet haladt ahogy kellett, és én nem győztem csodálkozni, hogy Kiersten miért nem veszi észre, hogy Weston beteg.

Ez számomra az egyik negatívuma a könyvnek. Valamint az, ahogyan Wes viselte és kezelték a betegségét. Azt gondolom hogy ennél a betegségnél nem csak a tipikus tünetek bukkannak fel. Valamint, a gyógyszerek mellékhatásai sem csak ezek.

A könyv egyik fő mondanivalója, hogy higgyünk. A hit csodákra képes, és ezt az írónő nagyon ötletesen beleszőtte a történetbe. Az egyik kedvenc részem ez volt.

A páros egymást gyógyította meg, és ezt az írónő nagyon jól ábrázolta.

A végkifejlet nem lepett meg. Azt kaptam amit vártam. Egy fiatalos, érzelmekkel teli történetet.

Nagyon kíváncsi vagyok Gabe kötetére. Szerencse, hogy hamarosan olvashatjuk az ő történetét is, és remélem hogy a páros még visszaköszön a folytatásokban is!

A könyvet nagyon köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű tévedés

Fülszöveg:

A függetlenségét szenvedélyesen védelmező Camille Camlin, becenevén Cami boldogan hagyta a háta mögött a gyermekkorát, mielőtt az véget ért volna. Dolgozik, amióta megszerezte a jogosítványt, és a főiskola első éve óta albérletben lakik. Most pultos a Red Door bárban, és a munkán meg főiskolai óráin kívül nincs másra ideje. Trenton Maddox az Eastern Állami Egyetem koronázatlan királya volt, aki már középiskolásként egyetemista lányokkal járt. A barátai irigyelték, a nők be akarták törni, de miután egy tragikus baleset fenekestől felforgatta az életét, Trenton otthagyta az egyetemet, hogy megbirkózzon iszonyatos lelkifurdalásával.

Már tizennyolc hónappal telt el a tragédia óta, és Trenton most egy helyi tetováló szalonban dolgozik. Ám amikor már azt hiszi, hogy az élet visszazökkent a megszokott kerékvágásba, a szeme megakad Camin. Ettől a pillanattól kezdve minden a feje tetejére áll. És bár Cami hisz abban, hogy sikerül szigorúan plátói szinten tartania a Trentonhoz fűződő friss barátságát,az észérveket lassan a szív parancsa kezdi felülírni. Mert amikor egy Maddox fiú szerelmes lesz, az örökre szól, még akkor is, ha esetleg Cami miatt hullik szét a már így is szétforgácsolódott családja.



Borító: 4,5
Sorozat: Maddox Testvérek # 1
Eredeti cím: Beautiful Oblivion
Kedvenc karakter: Trenton, Travis, Cami
Oldalszám: 368
Kiadó: Maxim
Kiadás: 2014.04.27

Amióta olvastam a Gyönyörű sorscsapást, azóta kijelenthetem, hogy imádom Ms. McGuire-t. És persze Travis-t is. Imádtam Trav történetét, főleg az ő szemszögéből megírt Veszedelmes sorscsapást. Elkönyveltem magamban hogy Trenton és Cami története nem fogja megütni Travis-ék szintjét. Nos, tévedtem. És mennyire örülök ennek!

Be kell vallanom, hogy nem igazán foglalkoztam anno a Maddox fiúkkal. Hamar a szívembe zártam őket, de hát mégiscsak Travis-ről szólt a történet, és Travis, az Travis...

Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, szégyen nem szégyen, azt sem tudtam kicsoda Trenton. Utána persze beugrott hogy ki is ő, és hogy Travis kötetében elég sokat szerepelt.
És íme, Trent már pár oldal után levett a lábamról. Maddox, szóval alap hogy elbűvölt, de hogy egy szinttel, sőt egy icipicit megelőzze Travist, azt álmomban sem gondoltam volna.
Míg Travis a zabolázatlan agresszió és düh, addig Trenton már kordában tudja tartani az érzelmeit. Emellett persze ott van minden, ami Travis-ben is. Nincs rá jobb szó. Imádtam a srácot.

Cami szintén felbukkant már az előző kötetekben, és szimpatikus is volt. Itt pedig végképp megkedveltem. Független, ami a szívén az a száján. Kiáll magáért, közben pedig mindent megtesz a szeretteiért. Egy igazi fiús lány, aki közben nem felejt el nő maradni.

Ez a két ember nem is lehetne különbözőbb, és mégis, annyira összeillenek!
Sokakkal ellentétben nekem ez a páros és történet is jobban tetszett, mint Travis-ék sztorija. (Bocsi Trav!)

Trenton-ék nekem sokkal felnőttesebbek, függetlenebbek voltak.

Már az első oldalon izzott a páros között a levegő, és hiába, próbálták - Cami - a barátságot színlelni, az olvasó egyből érezte, hogy ez veszett fejsze nyele.

Cami a hírekre alapozva próbált távolságot tartani, de Trenton észrevétlenül belopózott a szívébe és az életébe.

Cami titokzatos párja számomra nem volt egyáltalán titkos. Valahogy ráéreztem hogy ki is ő, és nem lepett meg, amikor az utolsó oldalakon kiderült a kiléte.

Kíváncsian várom, hogy az írónő mit alkotott a Beautiful Redemption-ben..

A mellékszereplők is nagyon szimpatikusak voltak. A tetováló szalon dolgozói, főleg Hazel hamar a szívembe lopta magát. Az már nem tetszett, hogy Cami gondolt egyet, és tetováltatott. Úgy gondolom, mivel egy tetoválás egész életre szól, kell hogy legyen jelentése és nem hasraütésszerűen kéne tetováltatnia.

Brazil az előző részekben szimpatikus volt, de itt megismertük egy új oldalát, ami lássuk be, nem nyerte el a tetszésemet.

Mivel ez a kötet Travis-ék történetével egy időben zajlik, a páros is felbukkant. Jó volt nosztalgiázni, és örültem, hogy az írónő nem vette el Trenton-éktől a főszerepet.

Amint elolvastam a kötetet, egyből előkaptam a Gyönyörű sorscsapást, és elolvastam pár Trenton részt. Nos, az írónő ott kicsit...hogy is mondjam. Egyszerűnek és gyerekesnek mutatta be Trenton-t, miközben ő ennek a szöges ellentéte.

Nagyon tetszett, hogy Trenton baby doll-nak becézte Cami-t. Meg is lepődtem ezen, hiszen egy régi ismerősöm engem is így szólított régebben.

A végkifejlet drámaira sikeredett, de ez elvárt volt. Örülök hogy szent a béke a páros és a testvérek között, viszont hiányoltam az ikreket és Jim-et. Valamint kíváncsi lettem volna Cami családjának a sorsára is...

Egy biztos. Minél többet gondolkodom rajta, annál inkább nyilvánvaló, hogy Trenton elvarázsolt, és még Travis-t is sikerült beérnie. Imádtam a srácot, és plusz pont jár neki, mert már gyerekkora óta szerelmes Cami-be.

Van pár apró hibája a könyvnek, viszont nagyon régen volt már hogy vigyorogva olvastam, és nem bírtam letenni egy percre sem.

Az írónő ismét alkotott. Alig várom már Thomas történetét!

Read More

Cora Carmack: Szerepváltás (R)

Fülszöveg:

Néha teljesen el kell engedned magad, hogy megtudd ki is vagy igazán…

A legtöbb lány álma, hogy a főiskola befejezése után körbeutazhassa Európát. Gondtalanul, szülők nélkül és egy korlátlan hitelkártyával. Kelsey Summers sem kivétel ez alól. Ez lesz élete legnagyobb élménye… vagy legalábbis ezzel győzködi magát.

Nem csak hogy élvezheti az életet kötöttségek nélküli kapcsolatokban, de még az apját is idegesítheti azzal, hogy felelőtlenül szórhatja a pénzét. Eddig minden a tervek szerint haladt. Kelsey éppen táncolni készül két magyar sráccal egy belvárosi romkocsmában Budapesten, amikor István (vagy Tamás?) megpróbálja megcsókolni és ez meg is történt. István kínos nyálban úszó csókja után elment Kelsey kedve az egésztől, ami felkeltette egy első osztályú amerikai szépfiú, Jackson Hunt figyelmét a bárpultnál. Kelsey fel akarta kelteni a srác figyelmét, de nem pont így tervezte.

Azonban a felszín alatt Kelsey magányát sem az alkohol, sem a bulizás nem képes elűzni, talán csak Hunt, aki néhány véletlen találkozás után rábeszéli a lányt, hogy utazzanak együtt, és meggyőzi, hogy az ivás helyett inkább a kalandot válassza. Kelsey minden új város és új élmény után egyre jobban magára talál, a szívét viszont lassan elveszíti. Jackson segítségével megtalálja az álmait és a vágyait, ám minél többet derít ki saját magáról, annál inkább rájön, milyen keveset tud a férfiról.


Borító: 3,5
Sorozat: Szakítópróba # 3
Eredeti cím: Finding It
Kedvenc karakter: Jackson
Oldalszám: 320
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás: 2014.11.20

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor egy külföldi író(nő) a mi kicsi országunkat is megemlíti a könyvében. Az még nagyobb öröm, amikor nem csak megemlíti, hanem itt is játszódik a történet.

Ilyenkor úgy érzem, hogy ez a könyv kicsit a miénk is
.

Kelsey már a Szakítópróbában is feltűnt, mint Bliss legjobb barátnője. Szégyen, nem szégyen, nem emlékszem rá hogy milyen hatással volt rám Kelsey, hiszen Bliss-re koncentráltam.

Őszintén szólva kicsit ideges lettem, amikor elkezdtem olvasni a könyvet. Szó se róla, tetszett, és vigyorogtam is ahogy azt illik, de Kelsey viselkedése... A való életben sem kedvelem ezt az életstílust amit Kelsey képvisel. Az ilyen lányokat inkább szánom, mint kedvelném.

És Kelsey éppen ilyen. Iszik, bulizik és bárkivel lefekszik, aki az útjában áll. Miután megszerezte a diplomáját, úgy döntött hogy utazgat, és kitalálja hogyan tovább. Menekül az élete elől, hiszen a szülei már elrendeztek mindent. De ő mást akar, és a bosszantásukban is örömöt talál.

Így gondolt egyet, és úgy döntött bejárja Európát.

Őszintén szólva az írónő tud valamit. Amíg Kelsey nálunk vendégeskedett, úgy éreztem, hogy Budapest gyönyörű. Olyan festőien írt Ms. Carmack Budapestről, hogy hirtelen kedvet kaptam, hogy a nyakamba vegyem a várost, és megcsodáljam azt, amit Kelsey is látott.

Kelsey-vel sokáig nem tudtam azonosulni, és megkedvelni sem sikerült. Köszönhető ez annak is, hogy a saját életét is úgy fogta fel, mint egy szerepet.

Nem mutatta meg senkinek sem az igazi arcát.

Amikor Hunt, vagyis Jackson felbukkant, egyből forrt a két szereplő között a levegő.

Kelsey persze hozta a legrosszabb formáját, de ezt Jackson-t nem riasztotta el. Amikor a lány megemlítette neki, hogy olyan mint egy katona, egyből tudtam, hogy kicsoda Jackson, és mi lesz a könyv vége. De ez cseppet sem vette el a kedvemet.

Páran a Soha határához hasonlítják a könyvet. Mert ahogy ott is, itt is utazgatnak a szereplők. De nekem ez a könyv jobban tetszett. Mindkét karakter makacs, és tudják hogy mit akarnak. Persze Kelsey belemegy, hogy Jackson-nal utazgasson, és hagyta magát sodródni, de amikor kellett, kinyitotta a száját, és nem hagyta magát.

Kelsey az utazás során kezdett változni, kezdett megnyílni. Élvezte az életet, és hagyta, hogy egy kicsit megrepedjen az álarca.

Nem tudtam, hogy Kelsey miért olyan, amilyen. Hiszen mindene megvolt. Pénz, társadalmi státusz, barátok... De akkor mi a gond?

Amikor kiderült... Nekem nagyon mondvacsinált volt, csakúgy, mint Jackson háttere.

Nagyon sajnálom, hogy egyik szereplőt sem sikerült megismerni. Csak a jelenüket ismertük meg, a múltjukról pár szó esett.

Jackson hamar elvarázsolt, és ez ki is tartott a könyv végéig. Szinte tökéletes volt. Ha ilyen pasikat lehet fogni a pesti éjszakában...

Mivel már a könyv elején tudtam hogy kicsoda, nem ért meglepetésként amikor kiderült, hogy mit is csinál éppen Kelsey-vel.

Annak viszont nagyon örültem, ahogy Kelsey reagált. Végre egy hősnő, aki "kínozza" és megváratja a párját, minthogy egyből a karjaiba esik, és megbocsát.

Persze Kelsey-t ez hideg zuhanyként érte, és a bizalma megrendült, de kellett ez, hogy végre a saját lábára álljon és eldöntse, mit kezd magával.

Kicsit mesébe illő, ahogy munkát kapott és egyből nekikezdett a "felnőtt" életnek.

Jackson mellett szól, hogy nagyon kitartó. Megmosolyogtatott, ahogy a leveleit küldözgette a lánynak.

És Kelsey reakciója is pozitív élményként ért. Nem titok,hogy megbocsátott a férfinek, de ahogy ő is mondta: Nem tudja, hogy a bizalmát visszatudja-e szerezni. Ilyen az élet is, szóval nagy piros pont az írónőnek.

A könyv végéről nekem nagyon hiányzik egy epilógus, vagy még pár fejezet. Hiszen nem tudjuk meg, hogy Kelsey-vel mi történik. Hazautazik, vagy marad Európában? Ott marad és tanít, vagy valami mást kezd magával? És Jackson? Neki milyen kilátásai vannak?

Kelsey a szüleivel nem igazán ápol jó viszonyt, és egy levélben el is mondja nekik a valódi érzéseit. De nekem hiányzott, hogy vajon a szülők ezt hogyan fogadják.

Összességében meglepett, hogy ennyire tetszett, Kelsey kezdeti viselkedése ide, vagy oda. Kicsit lemarad az előző rész színvonalától, de még így is tetszett. Jackson nagy húzóerő volt, mert Kelsey-t még így sem sikerült teljesen megkedvelni.

Ismét egy olyan könyv, ami pár óra alatt el lehet olvasni.

A borító illik az előző kötetekhez. Tetszik, hogy Budapest is szerepel rajta. Viszont az ajánlások nem kellettek volna. Tudom, hogy az eredeti borítón is szerepel, de nekem ez így túl zsúfolt.

A könyvet nagyon szépen köszönöm a  Content 2 Connect Kiadónak!

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű esküvő

Fülszöveg:
TUDJÁTOK, HOGY ABBY ABERNATHY VÁRATLANUL MRS. MADDOX LETT. DE MI HÚZÓDIK MEG A NAGY ESEMÉNY HÁTTERÉBEN? Miért kérte meg Abby Travis kezét? Milyen titkokat osztott meg egymással Abby és Travis a szertartás előtt? Hol töltötték a nászéjszakájukat? Ki tudott még az eseményről… és miért nem árulta el senkinek? Abby és Travis szökése körül mindent a legnagyobb titok övezett… egészen mostanáig. A Gyönyörű sorscsapás és a Veszedelmes sorscsapás rajongói minden kérdésükre választ kapnak az esküvő (és a nászéjszaka!) viharos történetében, és mint a nagyszerű történetek esetében, erre is érdemes volt várni!


Borító: 4
Sorozat: Gyönyörű # 2,5
Eredeti cím: A Beautiful Wedding
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 156
Kiadó:Maxim
Kiadás: 2014.04.25

Köztudott, hogy imádom Travis-t. Az is köztudott hogy a sorozatért is odavagyok. És az is köztudott, hogy nem igazán szeretem a novellákat.
De ezt muszáj volt elolvasnom.

Az alapszituációt ismerjük. Abby és Travis hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntenek, hogy elutaznak Las Vegas-ba, és összekötik az életüket. Igen ám, de biztos hogy ismerjük a részleteket?

A sorozatban mint tudjuk Abby megkérte Travis kezét a balul sikerült meccs után. A Gyönyörű sorscsapást olvasva az olvasó érezte, hogy tökéletes a pillanat ahhoz, hogy ezek ketten repülőre üljenek, és összekössék az életüket.
Most viszont, a novellát olvasva kiderült, hogy nagyobb okok húzódnak a döntés mögött. Ami nekem kifejezetten nem tetszett.

Imádom a párost, Abby-vel sem voltak soha gondjaim. Igaz ami igaz nem a kedvencem, de nem is utáltam soha. Most viszont legszívesebben képen töröltem volna. Az okai egyáltalán nem tetszettek. Úgy éreztem a könyvet olvasva, hogy muszájból akar összeházasodni Travis-el, hogy meglegyen az alibijük. Az egész novella arra épül, hogy Abby hogyan győzködi magát.
Míg a könyvekben nyilvánvaló volt a szerelmük, itt ebből semmit sem kaptam. Még Travis is kevés volt ahhoz, hogy a hátán elvigye a történetet.
A szereplők teljesen kifordultam magukból. Egyedül Travis volt néha olyan, mint amilyennek megismertük. Abby viszont teljesen más volt, ami a kárára ment.
Viszont ami nagyot dobott a történeten, az Travis édesanyjának a levele. Tökéletesen illett a novellához, és Travis édesanyjából is kaptunk egy keveset.

Úgy érzem, mintha az írónő csak rajongói nyomásra írta volna a novellát, de a szívét nem tette bele. Ha gonosz akarok lenni, akkor egy még rövidebb változat beleférhetett volna az első könyvbe is.

Amit még hozzátettem volna a novellához, az az első gyermekük születése. Hogy Travis hogyan is viseli. Szerintem parádésra sikeredett volna. Így viszont kifejezetten csalódás volt ez a novella. Semmit sem kaptam vissza abból a hangulatból, ami ezt a párost övezi.
(Ajánlom Francica bejegyzését a novelláról, aki tökéletesen megfogalmazta azt, ami nekem nem igazán sikerült.)

Read More