Rick Riordan - Csata a labirintusban

Fülszöveg:
Percy Jackson semmi jót nem várt az iskolai nyílt naptól, de amikor titokzatos halandó ismerőse után két pomponlánydémonnal is találkozik, a dolgok még a vártnál is rosszabbra fordulnak.
A sikersorozat negyedik kötetében már a küszöbön áll az olimposziak és a Titán isten közötti háború. Még az eddig biztonságos menedéknek számító Félvér Tábor is sebezhetőnek bizonyul, amikor Kronosz és hadserege megpróbál varázshatárán belülre kerülni.
Hogy a támadásnak elejét vegyék, Percy és félisten barátai egy küldetésre indulnak a Labirintusba – a hatalmas, föld alatti világba, ami minden fordulóban újabb vérfagyasztó meglepetést tartogat számukra.

Borító: 3
Sorozat: Percy Jackson és az Olimposziak # 4
Eredeti cím: The Battle of the Labyrinth
Kedvenc karakter: Percy, Nico
Oldalszám: 344
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2011, 2013, 2015

Nemrég olvastam a Titán átkát, és nagy szerencsémre a folytatások a polcomon várakoztak. Így esett, hogy múlt héten, alig pár óra alatt sikerült elolvasnom ezt a részt is.

Riordan nem lacafacázik. Míg az előző részekben kellett egy kis idő, míg belecsöppentünk a dolgok közepébe, itt már szinte az első oldalakon akcióban van részünk.

Több új, és régi ismerős is beköszön, és én nem győztem ujjongani.

Izgalmas és pörgős volt a könyv. De míg az előző rész végénél éreztem a rajongást, itt ez nem adatott meg. Szó sem róla. Minden van itt, ami szem-szájnak ingere, de... Magam sem tudom.

Érdekes újragondolása volt ez a könyv a Minotaurusznak és az ő labirintusának. Az író most is brillírozott. Ahogy a jelen és a mítoszok között lavíroz, az csodás.

Ha az olvasó egyáltalán nem járatos a görög mitológiában, garantált hogy a könyv illetve a sorozat végére már nagyon járatos lesz a témában.

És a még a Wikipédiát is átolvassuk, látható hogy Riordan próbál hű maradni a történetekhez.

Szerettem olvasni a könyvet. Tetszett, hogy hőseink ismét kalandoznak, és még ezt is sikerült különlegesebbé tennie az írónak. Hiszen nem csak egy mezei labirintusban bolyongtak. Változott minden kanyarban, és senki sem tudhatta hogy mivel találkozik a folyosó végén. Továbbá az idő is másképp telt ott, ami - tekintve hogy a küldetés időhöz volt kötve - még sürgetőbbé tette a dolgokat.

Aminek nagyon örültem, hogy a kis csapat újra együtt kalandozott. Elméletben ez Annabeth küldetése lett volna, de élek a gyanúval, hogy ez csak a bemelegítés volt. Percy már 15 éves, és több tapasztalata van, mint a Villámtolvajban. De ehhez képest még mindig keveset tud. Látszik hogy sokat fejlődött, és most az isteni képességeit is használta. Ezek a jelenetek igazán tetszettek.

Akinek viszont a legjobban örültem, az Nico volt. Megváltozott, igen. De mégis, nekem az egyik kedvencem. Nem illik a társasához, viszont mégis odaillik. Igen, ez kicsit ellentmondásos, de mégis így van.

Mivel a következő kötet ennek a sorozatnak a zárórésze, látszik, hogy Riordan nem húzza az időt. Luke-val kapcsolatban pedig... Kíváncsi vagyok, hogyan is sikerült neki az, ami. És hogy mi lesz most, hogy Kronosz is képbe került.

A csata most nem hengerelt le annyira mint az előző részben, de jó volt látni. hogy a Tábor egyként küzd az ellenség ellen.

Read More

Rick Riordan - A titán átka

Fülszöveg:
Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.

A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.

A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.

A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…

Borító: 3,5
Sorozat: Percy Jackson és az Olimposziak # 3
Eredeti cím: The Titan's Curse
Kedvenc karakter: Percy, Nico, Riska
Oldalszám: 288
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2010, 2013, 2015

 Pár nappal ezelőtt éppen a Szörnyek tengere ment a TV-ben - ami botrányosan rossz - viszont elkapott a lendület, és úgy döntöttem, hogy ideje folytatnom a sorozatot.

Az előző rész kicsit csalódást okozott, de pozitívan álltam ehhez a kötethez.

És mire a könyv nagy részén túl voltam, kezdtem megérteni a rajongókat.

A Szörnyek tengere egy eléggé érdekes függővéggel zárult. Thália, Zeusz lánya - mondjuk úgy hogy - újraéledt. Eddig mindenki azt gondolta hogy Percy-ről szól az a bizonyos Prófécia, de itt már bizonytalanná vált.

Nem tudom ki hogy van vele, de a könyv végéig nem igazán tudtam, hogy Thália melyik oldalhoz is fog állni. Bizonytalan volt, makacs, és mivel a főisten lánya, megvolt benne a hajlam hogy a csapat élére álljon, és ő ossza az utasításokat. Viszont itt van Percy, aki maga is egy különleges félvér, hála Poszeidon-nak. Itt érvényesült a legjobban, hogy két dudás nem vér meg egy csárdában.

Sokszor nem értettek egyet, mind a kettő ment a feje után.

Percy is hanyagolva érezte magát. Persze a humoros oldala megmaradt, de érezhető volt, hogy kicsit rosszul viseli, hogy most már nem csak ő van a középpontban.

A könyv érdekesen indul. Grover hívásának hála talál a csapat egy félvér testvérpárt, bár senki sem tudja, hogy kinek a gyermekei. Annabeth-nek is nyoma vész, csakúgy, mint Artemisz-nek. Rég elfeledett szörnyek élednek újjá, és egyre fogy az idő.

Sherrilyn Kenyon-nak hála, ha Artemisz neve felmerül, egyből a tömény utálat vesz erőt rajtam. Nehéz volt most elvonatkoztatni ettől. Mert itt Artemisz olyan volt, mint ahogy azt képzelné az ember lánya.

A Vadászai is érdekesek voltak, és az életvitelük is.

Az egyik legnagyobb talány az volt számomra, hogy Bianka és Nico melyik istennek a gyermekei. A könyv közepén kiderült, hogy a testvérpár is a las vegas-i Lótusz kaszinóban raboskodott, idestova 70 évet. A képességeikről semmit sem lehetett tudni, bár így utólag belegondolva volt pár árulkodó jel.

Riordan fő erőssége a humor, és a mitológiai vonal használata. Több isten és lény is bemutatkozott. Apolló kicsit sem olyan, mint várná az ember, viszont az új lények, a mitológia beépítése a sorozatban viszi a pálmát.

Riska nagy kedvenc lett, örültem hogy ő legalább megúszta.

Akiért nagyon fájt a szívem, az Zoé. Sokszor megnevettetett a régies szóhasználatával.

Ami nagyon nem tetszett, az Bianka választása. Egyik percről a másikra beállt a Vadászok közé, és a testvérét hátrahagyta. Nem tudom hogy végül mi lett vele - mert igen, úgy tűnhet hogy vége, de ha az apját is hozzávesszük a dologhoz, cseppet sem lepődnék meg ha a későbbiekben még felbukkanna - de nem hullajtok érte könnyeket.

Ellenben Nico-t hamar megkedveltem, remélem hogy a következő részben visszatér.

A könyv nagy része olvastatta magát, de nem kapott el a lendület. Nem éreztem azt, amit a rajongók nagy többsége. Viszont a könyv háromnegyede után elkapott a gépszíj, és faltam a lapokat. Ott kezdtem érteni, hogy miért is olyan népszerű a sorozat.

Harcban nem volt hiány, és hogy a Titánok is egyre jobban bemutatkoznak, az nagyon jót tett a könyvnek.

Illő volna utánaolvasni, hogy mi igaz abból, amit Riordan belecsempészett a könyveibe.

Két nagy csattanót is tartogatott az író a könyv végére:

- Thália választása teljesen meglepett. Nem vártam erre a fordulatra.

Kíváncsi vagyok, hogy a későbbiekben felbukkan-e még.

- Nico és Bianka apja. Jó ég, nem hittem a szememnek. Ez aztán a fordulat!

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a folytatásokban mi vár még rám. Szerencsére a polcomon vannak a folytatások, már ami ezt a sorozatot illeti.

Read More

Rick Riordan - A szörnyek tengere

Fülszöveg:

Percy Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába. Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam… kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük…



Borító: 4,5
Sorozat: Percy Jackson és az Olimposziak # 2
Eredeti cím: The Sea of Monsters
Kedvenc karakter: Tyson
Oldalszám: 256
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013, 2015

Pár héttel ezelőtt olvastam a Villámtolvajt, és annyira tetszett, hogy rövid időn belül be is szereztem a folytatást.

Imádom a görög mitológiát, úgyhogy nekem ez a sorozat igazi csemege.

A Villámtolvaj elolvasása után - annak ellenére hogy a filmet hamarabb láttam - voltak bizonyos elvárásaim. Szerettem volna, ha az író megugorja az előző rész szintjét, és én boldogan adhatok ennek a könyvnek maximális pontszámot.

Sajnos ez még várat magára.

Ahogy a fülszöveg is jelzi, Percy élete normálisan zajlik. A tanévnek hamarosan vége, és csodák csodájára még nem rúgták ki, és semmi rendkívüli nem történt. Már ami a szörnyeket illeti.

Viszont pont az utolsó tanítási napon szörnyek támadják meg az iskolában Percy-t, és legújabb furcsa barátját, Tyson-t.

Eközben Annabeth is felbukkan, és közli, hogy a Félvér Tábor bajban van. Thalia fáját megmérgezték, és a Tábort körülzáró védőgát is eltűnt, így a táborlakók veszélybe kerültek.

Kheron-t felfüggesztették, és Thantalosz került a helyére...

Nagyon vártam már, hogy hőseink mikor és milyen formában kezdenek el ismét kalandozni. Az előző rész annyira izgalmas és akciódús volt, hogy reméltem, itt is hasonlókat fogok tapasztalni.

Viszont hiába, Percy-ék ismét elindulnak, és ismét kalandoznak. Ennek ellenére nekem valami nagyon hiányzott ebből. Szó se róla. Izgalmas volt, eseménydús és a humor is a helyén volt. Több mitológiai utalás is felbukkant, és Hermész is tiszteletét tette. Mégis, nekem valami nagyon hiányzott ebből a könyvből.

Az már nyilvánvaló, hogy Luke és Kronosz az ellenség. Viszont hiába, Luke a rossz oldalra állt, én még látok benne valamit ami reménységre ad okot.

Percy is fejlődik, viszont párszor jól megcsapkodtam volna. Főleg Tyson miatt. Örülök, hogy Percy használja az örökségét. Szórakoztató volt hogyan menekülnek meg a képességének hála, és Szivárvány is a szívemhez nőtt.

Tyson a kötet abszolút kedvenc karaktere. Aranyos, esetlen, de mégis csupa szív. Nagy haszna lesz még ennek az édes küklopsz bébinek a sorozatban.

Grover hiába nem tartott most hőseinkkel újabb kalandozásra, mégis egyik fő szereplője volt a könyvnek. Rengeteg vicces pillanatot okozott, és nem győztem vigyorogni.

A végkifejlet tetszett, és izgalmasra sikeredett. Viszont nagyon hiányoltam a Tábort, és annak a hangulatát.

De Riordan a könyv végére kárpótolt. Visszatértünk a Táborba, és minden olyan volt, mint amit az előző kötetben kedveltem.

Viszont nagyon mérges lennék rá, ha nem állna a polcomon a folytatást. Kérem, miféle függővég ez? Szó se róla, kíváncsi vagyok Rá, és hogy hogyan is illeszkedik be, de ilyen durva függővégre nem számítottam.

A könyv hozta, amit kellett. Mitológia, kaland, humor és akció. Ennek ellenére nekem most hiányzott valami plusz, ami az előző részben megvolt. Remélem, hogy a folytatástól meg kapom azt, amit itt most hiányoltam.

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű tévedés

Fülszöveg:

A függetlenségét szenvedélyesen védelmező Camille Camlin, becenevén Cami boldogan hagyta a háta mögött a gyermekkorát, mielőtt az véget ért volna. Dolgozik, amióta megszerezte a jogosítványt, és a főiskola első éve óta albérletben lakik. Most pultos a Red Door bárban, és a munkán meg főiskolai óráin kívül nincs másra ideje. Trenton Maddox az Eastern Állami Egyetem koronázatlan királya volt, aki már középiskolásként egyetemista lányokkal járt. A barátai irigyelték, a nők be akarták törni, de miután egy tragikus baleset fenekestől felforgatta az életét, Trenton otthagyta az egyetemet, hogy megbirkózzon iszonyatos lelkifurdalásával.

Már tizennyolc hónappal telt el a tragédia óta, és Trenton most egy helyi tetováló szalonban dolgozik. Ám amikor már azt hiszi, hogy az élet visszazökkent a megszokott kerékvágásba, a szeme megakad Camin. Ettől a pillanattól kezdve minden a feje tetejére áll. És bár Cami hisz abban, hogy sikerül szigorúan plátói szinten tartania a Trentonhoz fűződő friss barátságát,az észérveket lassan a szív parancsa kezdi felülírni. Mert amikor egy Maddox fiú szerelmes lesz, az örökre szól, még akkor is, ha esetleg Cami miatt hullik szét a már így is szétforgácsolódott családja.



Borító: 4,5
Sorozat: Maddox Testvérek # 1
Eredeti cím: Beautiful Oblivion
Kedvenc karakter: Trenton, Travis, Cami
Oldalszám: 368
Kiadó: Maxim
Kiadás: 2014.04.27

Amióta olvastam a Gyönyörű sorscsapást, azóta kijelenthetem, hogy imádom Ms. McGuire-t. És persze Travis-t is. Imádtam Trav történetét, főleg az ő szemszögéből megírt Veszedelmes sorscsapást. Elkönyveltem magamban hogy Trenton és Cami története nem fogja megütni Travis-ék szintjét. Nos, tévedtem. És mennyire örülök ennek!

Be kell vallanom, hogy nem igazán foglalkoztam anno a Maddox fiúkkal. Hamar a szívembe zártam őket, de hát mégiscsak Travis-ről szólt a történet, és Travis, az Travis...

Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, szégyen nem szégyen, azt sem tudtam kicsoda Trenton. Utána persze beugrott hogy ki is ő, és hogy Travis kötetében elég sokat szerepelt.
És íme, Trent már pár oldal után levett a lábamról. Maddox, szóval alap hogy elbűvölt, de hogy egy szinttel, sőt egy icipicit megelőzze Travist, azt álmomban sem gondoltam volna.
Míg Travis a zabolázatlan agresszió és düh, addig Trenton már kordában tudja tartani az érzelmeit. Emellett persze ott van minden, ami Travis-ben is. Nincs rá jobb szó. Imádtam a srácot.

Cami szintén felbukkant már az előző kötetekben, és szimpatikus is volt. Itt pedig végképp megkedveltem. Független, ami a szívén az a száján. Kiáll magáért, közben pedig mindent megtesz a szeretteiért. Egy igazi fiús lány, aki közben nem felejt el nő maradni.

Ez a két ember nem is lehetne különbözőbb, és mégis, annyira összeillenek!
Sokakkal ellentétben nekem ez a páros és történet is jobban tetszett, mint Travis-ék sztorija. (Bocsi Trav!)

Trenton-ék nekem sokkal felnőttesebbek, függetlenebbek voltak.

Már az első oldalon izzott a páros között a levegő, és hiába, próbálták - Cami - a barátságot színlelni, az olvasó egyből érezte, hogy ez veszett fejsze nyele.

Cami a hírekre alapozva próbált távolságot tartani, de Trenton észrevétlenül belopózott a szívébe és az életébe.

Cami titokzatos párja számomra nem volt egyáltalán titkos. Valahogy ráéreztem hogy ki is ő, és nem lepett meg, amikor az utolsó oldalakon kiderült a kiléte.

Kíváncsian várom, hogy az írónő mit alkotott a Beautiful Redemption-ben..

A mellékszereplők is nagyon szimpatikusak voltak. A tetováló szalon dolgozói, főleg Hazel hamar a szívembe lopta magát. Az már nem tetszett, hogy Cami gondolt egyet, és tetováltatott. Úgy gondolom, mivel egy tetoválás egész életre szól, kell hogy legyen jelentése és nem hasraütésszerűen kéne tetováltatnia.

Brazil az előző részekben szimpatikus volt, de itt megismertük egy új oldalát, ami lássuk be, nem nyerte el a tetszésemet.

Mivel ez a kötet Travis-ék történetével egy időben zajlik, a páros is felbukkant. Jó volt nosztalgiázni, és örültem, hogy az írónő nem vette el Trenton-éktől a főszerepet.

Amint elolvastam a kötetet, egyből előkaptam a Gyönyörű sorscsapást, és elolvastam pár Trenton részt. Nos, az írónő ott kicsit...hogy is mondjam. Egyszerűnek és gyerekesnek mutatta be Trenton-t, miközben ő ennek a szöges ellentéte.

Nagyon tetszett, hogy Trenton baby doll-nak becézte Cami-t. Meg is lepődtem ezen, hiszen egy régi ismerősöm engem is így szólított régebben.

A végkifejlet drámaira sikeredett, de ez elvárt volt. Örülök hogy szent a béke a páros és a testvérek között, viszont hiányoltam az ikreket és Jim-et. Valamint kíváncsi lettem volna Cami családjának a sorsára is...

Egy biztos. Minél többet gondolkodom rajta, annál inkább nyilvánvaló, hogy Trenton elvarázsolt, és még Travis-t is sikerült beérnie. Imádtam a srácot, és plusz pont jár neki, mert már gyerekkora óta szerelmes Cami-be.

Van pár apró hibája a könyvnek, viszont nagyon régen volt már hogy vigyorogva olvastam, és nem bírtam letenni egy percre sem.

Az írónő ismét alkotott. Alig várom már Thomas történetét!

Read More

Rick Riordan - A villámtolvaj

Fülszöveg:

A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?

Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon


Borító: 4
Sorozat: Percy Jackson és az Olimposziak # 1
Eredeti cím: The Lightning Thief
Kedvenc karakter: Percy
Oldalszám: 347
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2008

Már nagyon régóta el szerettem volna olvasni ezt a könyvet, és persze a sorozatot. De szinte lehetetlen beszerezni, és kénytelen voltam várni.
És milyen kár, hogy nem olvastam már el évekkel ezelőtt, még mielőtt a filmet láttam volna!

Én is azok táborát erősítem, akik a filmet hamarabb látták. Bevallom tetszett. De a könyv még jobban. Persze így utólag - összehasonlítva a filmmel - klasszisokkal jobb a könyv.

Azt hiszem, hogy senkinek sem kell bemutatni a történetet.
Adott nekünk Percy Jackson, aki 12 éves kora ellenére már a hat iskolát megjárt. Mindenhonnan kicsapták, és most a Yancy  Akadémia tanulója. A nagyon problémás gyerekek iskolájában tengeti mindennapjait új barátjával, Groover-rel.
Éppen tanulmányi kiránduláson vesznek részt, és olyan élménnyel gazdagodik, amire cseppet sem vágyott. Egyik tanára furcsa szörnyé változik, és Percy egy tollal - ami karddá változott - megölte a szörnyet. Senki sem hisz neki... Vagy mégis?

Mivel a filmet már láttam, az alapozás megvolt. És hogy őszinte legyek, zavart is ez rendesen. Eddig ha olyan könyvet olvastam, tetszett, hogy már láttam a filmes változatát, legyen az jó vagy rossz. Itt nagyon zavart, és nagyon nem tetszett. Főleg, hogy már a szereplők életkora sem stimmelt, és a kinézetükről már nem is mondok semmit.
Persze Percy már az első pillanattól fogva megnyert magának. Ez a humoros kis srác nagyon könnyen megkedvelhető.
A többi szereplő is hamar szimpatikussá vált. Míg a filmbéli Annabeth hagyott némi kivetnivalót maga után, itt  igen hamar sikerült megkedvelnem. Groover már más tészta. Már a filmben sem volt a nagy kedvencem, de itt kicsit jobban sikerült szimpatizálnom vele.

Percy semmit sem tud félisteni mivoltáról. Nem tudja, hogy ki az apja. De ahogy halad a könyv, az olvasó hamar rájön, hogy ki is az édesapja. És Percy ezért - is - nagy bajba keveredik.

Nagy kínok és veszteségek árán megérkezik a Félvér Táborba. Oda, ahol a magafajták biztonságban érezhetik magukat.
Nagyon tetszett a Tábor. Barátságos, otthonos, és mindenkinek megvan a maga feladata. Mr.D-t is nagyon hamar megkedveltem, hiába, a modora hagy némi kivetnivalót maga után.

Mindig is imádtam a görög mitológiát, úgyhogy nekem ez a könyv egy ínyencség volt. Rengeteg mitológiai alak felbukkant, és Riordan volt olyan jó és ezeket az alakokat/istenek a mai világba könnyedén beépítette.

Percy küldetése nagyon tetszett. Ezért is sajnálom, hogy láttam a filmet. Mert nagy különbség volt közöttük. Persze minden küldetésbeli szörny itt is felbukkant, de a filmben teljesen másképp, és ez nagyon összezavart.
Sok dolgot kihagytak a filmből. Például Árész-t. Valamiért nagyon megkedveltem a Háború Istenét.
Percy amint az Alvilágba ér, rájön, hogy van valami a mélyben, ami még az Isteneknél is hatalmasabb. És az a valami áll az egész bonyodalom mögött. Hiszen kiderül, hogy nemcsak Zeusz villáma tűnt el, hanem Hádész sisakja is.
Valaki háborút akar. De kicsoda?

Persze, akik ismerik egy kicsit is a görög mitológiát, azok könnyen rájöhettek.

A végkifejlet és az egész könyv csak úgy pörgött. Azon kaptam magam, hogy mosolyogva olvasom Percy-ék kalandjait, és drukkolok nekik, noha - a filmnek hála - ismerem a könyv végét.

Kíváncsi leszek, hogy mik fognak még történni, főleg úgy, hogy most már a filmek sem fognak bezavarni.

Egyetlen gond, hogy a könyveket szinte nem lehet beszerezni. Még a 2. részt, a Szörnyek tengerét talán, de a Titán átkát? Sehol sem. Kedves Kiadó! Örülnék neki, ha minél hamarabb újranyomás lenne a további kötetekből.

Read More

Kelly Oram - Szívzűrterápia strébereknek

Fülszöveg:

Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja ­bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét…


Borító: 2,5
Sorozat: -
Kedvenc karakter: Grayson
Oldalszám: 232
Kiadó: Móra
Kiadás: 2014

 
Régóta kinéztem magamnak a könyvet. Hozzám némiképp később ért el a LOL-láz, de azóta folyamatosan szembejön velem a sorozat valamelyik kötete, és végül már "muszáj" voltam elolvasni egy LOL-t. Nos, nem csalódtam. Azt kaptam amit vártam.

Egy egyszerű, szórakoztató tini regényt, amitől nem kell többet várni, mint amit nyújtani tud.

Mostanában nincs szinte semmi időm olvasni, ezt a könyvet mégis három óra alatt befaltam.
Avery egész életét Aidan határozta meg. Még meg sem születtek,  de már azóta együtt töltötték minden idejüket. És ez 17 évig ugyan így maradt. Mindent közösen csináltak. Ám Aidan szabadságra vágyik, és elindul az Avery Shaw-kísérlet. Hogy ez mit is jelent?
Avery a kocka eltökélte, hogy túlteszi magát Aidan-en és az árulásán. Hiszen a lány évek óta szerelmes a fiúba, és kész sokként éri, hogy a fiú szabadságra vágyik, hova tovább, már barátnője is van.
Ezért Avery eltökéli, hogy kigyógyul Aidan-ből, méghozzá a gyász hét fázisának köszönhetően.
Ebben hű társa lesz Grayson, Aidan Adonisz bátyja.

Az olvasó el sem kezdi olvasnia könyvet, de már tudja, hogy milyen fordulatokra és végkifejletre számítson. De hiába a tudat, attól még nagyon jól szórakozik a könyvet olvasva.
Avery és Grayson nagyon jó párost alkottak. Szerettem őket együtt. Főleg Grayson-t, aki nekem már kicsit túl tökéletes. Minden meg van benne, ami álompasivá teszi. És egy kicsit ez is a bajom vele. Túl tökéletes. Bár a könyv végi kiborulása tetszett.

Avery-vel túl sok bajom nem volt. Egy humoros kocka lány, aki mindent logikusa átgondol és megtervez. Aidan nélkül szinte életképtelen, de Grayson kirángatja ebből az állapotból, és pár hónap alatt Avery megtanul élni.
Viszont vele egy kicsit több bajom volt, mint szerettem volna. Eleinte megértő voltam a folytonos siránkozásával kapcsolatban. Viszont egy idő után kezdett unalmas lenni, hogy folyton csak szenved, és állandóan a pánikbetegségével jön. Látszik hogy az írónő nem szenvedett soha ilyen betegségben, mert nagyon hiteltelenül írt erről a betegségről.

Ennek ellenére a könyv lekötött és imádtam olvasni. Grayson pár pillanat alatt levett a lábamról, és a mellékszereplők sem voltak sablonosak. Az iskola nagyágyúi nem voltak tipikus karakterek. Az elvárt helyett inkább kedvesek és barátságosak voltak. A tudományos klub tagjai is nagyon szórakoztatóak voltak, főleg Libby. Követelek neki egy könyvet, mert iszonyatosan nagy karakter.

Aidan-nel kapcsolatban... Én biztos hogy nem lettem volna ilyen megbocsátó, mint Avery. Hagytam volna főni a saját levében, de a kísérlethez ez is hozzátartozott..

A végkifejlet kiszámítható, ennek ellenére nagyon aranyosra sikeredett.
Az egész könyv ilyen. Tudod hogy mit kapsz, de mégis falod a könyvet, és élvezed olvasni.
Csak ajánlani tudom!
A borító viszont valami rettenet. Főleg a páros rajta. A háttér illik a könyvhöz, bár az is elég gyerekes. De az a páros...! Borzalmasak!

Read More

Nora Roberts - Nyugvópont

Fülszöveg:
Már csak Shane, a gazdálkodó van „pártában”, de ő sem sokáig. Megérkezik dr. Rebecca Knight, a zseniális eszű városi kutató, aki műszerekkel szeretné mérni a polgárháborús lelkek jelenlétét. Kiderül, hogy ő is különösen fogékony az ilyesmire, és a fiúk nagyanyjával van lelki kapcsolatban. Shane tagadja a szellemek létezését, de csak azért, mert túlságosan is fájdalmas számára az „emlékezés”, ő ugyanis a nagypapa „reinkarnációja”. Aztán persze egymásra találnak…



Régi értékelés: 5
Borító: 3,5
Sorozat: A MacKade Fivérek # 4
Eredeti cím: The Fall of Shane MacKade
Kedvenc karakter: Rafe, Devin, Shane, Regan,
Oldalszám: 384
Kiadó: Harlquin
Kiadás: 2006

Újraolvasás.

A MacKade Fivérek az egyik kedvenc sorozatom az írónőtől. Végre sikerült az összes kötet beszereznem, így semmi sem akadályozhatott meg abban, hogy újraolvassam Shane kötetét is.
Nagyjából emlékeztem rá, hogy mi történik a könyvben, hiába több év telt el, mióta először olvastam.
Először is. A fülszöveg teljesen spoileres, és minden benne van, ami a könyvben történik. Egyetlen apró eltérés van. Shane nem a nagyapja reinkarnációja, hanem a dédapjáé.

Shane mindig is közel állt hozzám. Ő a legfiatalabb MacKade, de ez nem gátolja meg abban, hogy úgy viselkedjen, mint a testvérei. Vonzza és szereti is a nőket. Tisztelettel bánik velük, de nem akar komoly kapcsolatot. Mindene a farm, és ezt már gyerekként tudta. Mindig is magáénak érezte a földjét, és ez soha nem is változott.
Shane elég bohókás, vicces, elbűvölő és édes. Ezekkel a szavakkal tudnám a legjobban jellemezni őt. Már Rafe kötetében megkedveltem, és ez a saját kötetében sem volt másképp.
Rebecca viszont fejtörést okozott. Egyszerűen nem tudtam vele mit kezdeni. Regan barátnője, és azért érkezett a városba, hogy a hobbijának hódoljon. Vagyis a paranormális jelenségeket kutatja. Igazi kis csodabogár, akinek több diplomája van. Teljesen sablon karakter, láttunk már ilyet. Egész életében tanult és az életet távolról sem ismeri. Mindent logikusan közelít meg, és ezzel Shane-t az őrületbe kergeti.
Rebacca karaktere egyáltalán nem fogott meg. Volt, hogy azt éreztem hogy végre egy hullámhosszra kerülünk, de valahogy mégsem történt meg. Furcsa egy karakter. Maradjunk annyiban, hogy nem sikerült megkedvelnem. Mondhatni hidegen hagyott.

Miközben persze a főpáros próbál egymásra találni, addig máshol zajlik az élet. Roberts ebben a kötetben lezárja a "szellemes" szálat, és mindenre fény derül. Valamint a többi MacKade életébe is bepillanthatunk. Ezek a nők úgy szülik hegyre halomra a gyerekeket, mintha kötelező volna. Regan és Cassie is szült még egy gyereket, valamint Savannah éppen a kötet közepén ad életet a második gyerekének. Rebecca pedig a könyv végén jelenti be, hogy gyereket vár.

Szóval MacKade-ekből nem lesz hiány.

Szerettem a fivérekről olvasni, és a közös jelenetiekről. Imádom a Roberts féle nagy családokat. A hangulata megvan ezeknek a könyveknek.

Viszont Rebecca valahogy nem illett ide. Nem tudom miért, de így van. Sőt, ahogy egyre többet gondolok a regényre, annál nyilvánvalóbb, hogy el lett kapkodva, és úgy érzem, hogy össze lett dobva. Sokkal többet, és jobban vártam.

Valamint a reinkarnációs szál is vérzik pár sebből. Shane és Rebecca is látta John és Sarah szellemeit. (Dédszülők) Viszont ők ezeknek a személyeknek a reinkarnációik. Nem akarok belemenni, de ennek így nincs semmi értelme. Valamint amikor kiderült, hogy Rebecca csak 25 éves, enyhén szólva is megdöbbentem. Valahogy az az érzésem volt, hogy minimum 30 felett jár.

Az erotikus jelenetekkel túl sok bajom nem volt, csak az első együttlétükkel. Nem hiszem el, hogy Rebecca semmiféle fájdalmat nem érzett, amikor elveszítette a szüzességét. (Egy kis realitást, könyörgöm!)

A végkifejlet is össze lett dobva, csakúgy, mint az egész regény. Nem éreztem magam elvarázsolva, mint Rafe vagy Devin köteténél. Elég gyengére sikeredett az egész kötet, pedig tényleg jobbat vártam.

A szerelmi szálat sem igazán értettem, elég kidolgozatlannak tűnik.

Maradjunk annyiban, hogy nem ez a legjobb MacKade kötet, hiába imádom Shane-t. Hiányzott belőle valami, és Rebecca sem vett le a lábamról. Viszont Roberts szépen végigvezette a szellemes szálat, ezen a négy köteten keresztül.

Időről időre visszafogok térni a MacKade fivérekhez, hiszen hiába, van pár hibája a sorozatnak, mégis egy pillanat alatt el tudnak bűvölni ezek a zöld szemű bajkeverők.

Read More

Richelle Mead - A szukkubusz éjszakája

Fülszöveg:
Georgina Kincaid, Seattle város szukkubusza pokoli elismerésben részesül kiemelkedő lélek-megrontási teljesítményéért, és békességben él nagy szerelmével, a halandó Seth Mortensen regényíróval. Szerelmük egyetlen hiányossága a testi beteljesülés: könnyű csókokon és gyengéd simogatáson túl nem merészkedhetnek, mert azzal Georgina elszívná Seth életerejét. Kényszerű önmegtartóztatásuk dacára igen harmonikusan építik kapcsolatukat mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának. Georgina természetesen barátja segítségére siet, ám miközben Bastien Danát igyekszik a romlásba vinni, Georginának is szembe kell néznie saját démonaival.


Borító: 3
Sorozat: Georgina Kincaid # 2
Eredeti cím:Succubus on Top
Kedvenc karakter: Carter
Oldalszám: 304
Kiadó:Agave
Kiadás: 2012

Amennyire tetszett az előző rész, annyira nem voltam most elájulva ettől.
Azt gondoltam, hogy az első kötet amolyan bevezetés ,és ha az olyan jó volt, akkor ez még jobb lesz. Nem lett jobb. Sőt. Sokkal rosszabb.
A fülszöveg minden poént lelő. Ugyanakkor mégsem. Georgie és Seth élik mindennapjaikat, persze mindenféle erotika nélkül. Hiszen ha ez történne, akkor Seth életerejének annyi.
Bastien, az inkubusz felbukkanásával azt gondoltam, hogy íme, lesz egy kis féltékenykedés és mindenféle jó. Ez sem jött össze. Bastien és Georgie szinte már testvérek, és úgy is viselkednek egymással.
De nem akarok előre rohanni.
Bastien azért érkezett a városba, hogy megrontsa a szentéletű, konzervatív tévés és rádiós hírességet, Dana-t. Minden szépen el van tervezve, még Georgie is beszáll a melóba. Igen ám, de semmi sem úgy alakul, ahogyan az kéne.

El sem hiszem, hogy a szereplők valóban több száz, vagy ezer évesek. Olyan logikátlan és gyermeteg terveket találtak ki, hogy még egy általános iskolás is jobbat össze tud dobni. Komolyan, olyan egyszerű és sablonos cseleket vetnek be, mint a szomszédolás party-val egybekötve? Meg együtt sütögetés a konyhában? Amikor ezekről a "tervekről" olvastam, szinte kínomban felnevettem.

Az előző résszel ellentétben, itt nem a nyomozáson volt a hangsúly. Mert lássuk be. Az nagyon vérszegényre sikeredett. Pillanatok alatt ki lehetett találni, hogy ki és mi áll a háttérben. Georgie meg olyan szuper nő, hogy két oldal alatt elintézi a dolgot.
Míg az előző részben nem igazán akartam belegondolni Georgie helyzetébe, itt kénytelen voltam azzal szembesülni, hogy nem fenékig tejfel az élet mellette.
Gerogie még mindig sziporkázik. Vicces elragadó és okos. Viszont a bűnre könnyen rá lehet venni. A kötet inkább az ő érzelmeire és cselekedeteire koncentrál. Mivel már együtt van Seth-vel, rá kell jönnie, hogy valóban szereti-e, vagy csak azt szereti, hogy Seth ennyire odavan érte.

És íme, ez a sorozat tud valamit. Az első résznek köszönhetően pályafutásomban először a gonosz karakter lett az abszolút kedvencem. Ebben a részben pedig egy újabb "első" élménnyel gazdagodtam.
Nem tudom hogy Mead hogy képzelte, de egyszerűen ilyen párossal még nem találkoztam, akik ennyire nem illenének össze. Két külön világot képviselnek, és ez most nem csak a halhatatlan-halandó témára értem. Hogy Georgie és Mead mit lát Seth-ben azt csak a jó ég tudja. Egy biztos. Én a falnak megyek tőle. Ilyen ember a világon nincsen. Oké. Író, külön világban él, visszahúzódó és magánakvaló. De hogy ilyen papucs és tutyimutyi legyen, ahhoz kell nagy tehetség!
Georgie munkájából kifolyólag állandóan megcsalja. Ha ezzel együtt tud élni, akkor hajrá. De az olyan szöveg, hogy jobban szeretné - Seth - ha Georgie élvezné, amikor mással szexel...Normális az ilyen? (Igen, idegileg kivagyok.)
A könyv mély pontja számomra, az amikor Basiten és Georgie egy hotelban vannak. Amit azok műveltek. Komolyan mondom hogy teljesen kiakadtam. Olvastam már nem egy furcsa helyzetről, de ez... Nem is Bastien ténykedésével volt bajom. Azzal, hogy Gerogie belement. A pozitív véleményem róla egy az egyben a kukában landolt.

Azt gondoltam - az előző rész miatt - hogy Jerome és Carter megint központi szerepet kapnak. Nos szinte semmilyen szerepet nem kaptak. Ez enyhén szólva csalódást okozott.

És visszatérve a Dana problémára. Az olvasó már a második találkozás után tisztában van azzal, hogy Dana miért is olyan, amilyen. Valamint hogy mit titkol. Erre viszont se Gerogie, se Bastien nem jött rá. Igen, hallhatatlanok és több száz évesek. És a csábítás a lételemük.
Arról már nem is beszélek, hogy ilyen korosak, és semmi mitológiai tudással nem rendelkeznek. Sőt, semmilyen történelmi tudással.

Teljesen kiakadtam, hogy Mead hogy tudott egy ilyen könyvet megírni. A hab a tortán, amikor Georgie annak a szernek a segítségével szervezi meg a Könyvesbolti gálát. Az egész könyvben emiatt volt mindenki rosszul, erre Georgie... Értem én, hogy Mead nem akarja hogy azt higgyük hogy Georgie egy szent, de ezt teljesen értelmetlennek tartom.

Na és Seth? Totálisan meg vagyok döbbenve, hogy egy ilyen férfikaraktert alkotott Mead, és őt tette meg a főszereplő párjának. Az, ahogyan reagál a dolgokra egyáltalán nem normális. Egyáltalán nem illenek össze, és kövezzetek meg, de én semmi szenvedélyt, vagy szerelmet nem látok közöttük. Egyedül Seth részéről érzek hasonló érzelmeket, de azok inkább a megszállottsággal vannak közeli viszonyban.

Teljesen csalódott vagyok a könyv miatt. Tényleg reméltem, hogy egy jóféle történetet olvashatok. Ehelyett kaptam egy... Nem tudom mit. Nem tudom hogy örüljek vagy sírjak amiatt, hogy itthon elkaszálták a sorozatot. Mindenesetre egyszer legalább érdemes elolvasni. Főleg azoknak, akiknek alacsony a vérnyomásuk. Mert garantáltan az eget fogja verni attól, ami ebben a könyvben pár helyen felüti a fejét.

Read More

Richelle Mead - A szukkubusz dala

Fülszöveg:
Georgina Kincaid, a gyönyörű könyvesbolti eladónő látszólag mindennapi életet él Seattle-ben. Reggelente a macskájával játszik, napközben elbűvölően csacsog a vásárlókkal, este pedig táncórákat ad barátainak, vagy éppen valamelyik környékbeli banda koncertjén lóg. Legjobb barátai két vámpír és egy kisördög. Ja, igen, ő maga pedig szukkubusz. Férfifaló, alakváltó démon, aki áldozatai gyönyöre közben elszívja életerejüket, s lelküket a kárhozat felé taszítja. Nem ma kezdte a pályát, mintegy 1600 éve, 16 évesen adta el a lelkét a halhatatlanságért, azóta csábítja a hímnemű halandókat, főnökei legnagyobb megelégedésére.

A hangulatos estéket azonban egy gyilkos zavarja meg, aki a halhatatlanokat vette célba, és aki ráadásul szerelmes vallomásnak szánt levelekkel bombázza Georginát. Angyalok, démonok, vámpírok és más különös lények bukkannak fel, és bár a pokol és a mennyek harca folyamatos, az örökkévalóknak ez meg sem kottyan….


Borító: 4
Sorozat: Georgina Kincaid # 1
Eredeti cím: Succubus Blues
Kedvenc karakter: Roman, Georgina
Oldalszám: 352
Kiadó: Agave
Kiadás: 2012

Nagyon sokáig úgy voltam ezzel a könyvvel, hogy nem fogom elolvasni. Se a borító, se a fülszöveg nem fogott meg igazán. Ráadásul a sorozatot is elkaszálta a Kiadó, és úgy voltam vele, hogy miért kezdjek bele egy olyan sorozatba, amit soha nem fognak magyarul folytatni?
De mégis, pár napja szinte rávetettem magam a boltban. És be kell látnom, hogy kár lett volna kihagyni ezt a könyvet!
Mead-et már a hazai rajongók jól ismerik, hála a Vámpírakadémia sorozatnak. Félő volt, hogy azt a magas mércét nem fogja átugrani. De ismét tévedtem. Kövezzetek meg, de nekem ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint a másik sorozata. A Vámpírakadémiáért pár éve meg voltam veszve. Tavaly újraolvasva viszont eléggé megkopott a varázsa. Viszont ez a kötet! Levett a lábamról!

Óhatatlanul is összehasonlítja az olvasó a két sorozatot. Van pár közös pont, de szinte észre sem lehet venni.

Georgina Seattle-ben éli mindennapjait ki tudja hány éve. Szukkubuszként az a feladata, hogy a férfiakat elcsábítsa, és ellopja az életerejüket. Természetesen aktus során. Viszont Georgina felállított egy szabály, amit nem akar megszegni. Csakis a romlott férfiak erejét lopkodja, hisz nekik "úgyis mindegy".
A főnöke nem nézi jó szemmel ezt, de még elviseli, hiszen Georgina mégiscsak dolgozik.

Igen ám, viszont a városban megölnek egy vámpírt, és megindul a találgatás, hogy ki áll a háttérben. Georgina a kezébe veszi a dolgokat, és magánnyomozásba kezd, aminek sokan nem örülnek...

Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire tetszett a könyv, hogy sikerült egy nap alatt elolvasnom. Az első oldalaknál még nem voltam abban biztos, hogy megéri nekem ezt elolvasni, de elég hamar meggyőzött, és szinte faltam a lapokat.
Georgina karaktere eléggé emlékeztet Rose-ra (Vámpírakadémia). Viszont Georgina-t sokkal jobban megkedveltem. Okos, humoros és csípős nyelvű. Ritka az ilyen jó főhősnő. A foglalkozásából kifolyólag nem egy szende szűz, de mégis, próbál a helyzetéhez mérten jól cselekedni. A hétköznapokban egy könyvesboltban dolgozik, és megszállottan rajong egy Seth nevű író könyveiért. Minő szerencse, hogy pont lesz a könyvesboltban dedikálása az írónak.

A világkidolgozás egyedi, szinte soha nem olvastam még szukkubuszról. (Anita Blake-et nem számolom ide). Kíváncsi voltam, hogy Mead hogyan oldja meg, hogy mégse menjen át pornóba a könyv. Főleg úgy, hogy eddig nem igen olvastunk tőle efféle jeleneteket. Mead nagyon jól teljesített. A szex jelenetek igényesen voltak megírva, és kevés is volt belőle. Pont, amennyi kellett!

Georgina baráti társasága sem mindennapi. Két vámpír, egy és kisördög. Ott a főnöke, aki fődémon és annak igencsak furcsa barátja egy angyal, aki úgy néz ki, mint egy csöves. Szóval tobzódunk a fura, de érdekes karakterekben.

Mivel Georgina kettős életet él, emberi barátai is akadnak, akiket hamar sikerült megkedvelnem. És ne felejtsük el a pasikat sem.

Azt hiszem pályafutásomban először fordult velem elő, hogy a fő gonosz lett a kedvenc karakterem. Egyszerűen imádtam már az első pillanattól! Elbűvölő volt a magabiztossága, és úgy az egész személye. Amikor kiderült hogy ő áll a háttérben.. Nem voltam boldog.

Viszont Seth-el nem igazán tudtam mit kezdeni, csakúgy, mint Georgina. Az email-ben nagyon humoros és szórakoztató volt, viszont "élőben" nem igazán tudtam vele mit kezdeni. Kedves és aranyos volt, aki a saját világában él, és alig beszél magáról.

A szerelmi szál tetszett, hiába volt szerelmi háromszög. Vagyis mégsem volt az annyira háromszög, mivel Seth háttérbe húzódott, és csak pár pillanatra bukkant fel az a bizonyos szikra.

Ezért sem értem, hogy miért lett szerelmes Seth. Oké Georgina-ban megvan minden ami kell, de na. A könyv végéig Seth nem gyakran bukkant fel, ha mégis, akkor a saját kis világába volt elmerülve, vagy teljesen visszahúzódó volt.

Sokkal jobban tetszett Roman és Georgina párosa. Annyira jók voltak együtt...

A krimi szál nem volt egy nagy durranás, de élveztem olvasni. Elég hamar kiderült az elkövető faji hovatartozása, ami nem lepett meg. A két fő gonosz kiléte nem ért váratlanul. Mindkettejükről sejtettem valamit, de nem akartam elhinni, hogy Mead tényleg fő gonoszt csinált az egyik kedvenc karakteremből.

Amit negatívumként felhoznék, az hogy senkinek még füstje sem volt arról, hogy nephilimek is léteznek. Persze Jerome és Carter kivételek. Teljességgel hihetetlen számomra, hogy Georgina aki 1600 éves soha nem halott róluk, vagy nem olvasott utána. Ha már ilyen korosak ezek a népek, akkor tudniuk kellene róluk, és a Bibliai szövegekről, ha már ezekben a körökben mozognak.

Valamint Mead is hibázott, már ami Georgina korát illeti. A fülszövegben 16 éves, viszont a visszaemlékezésekből kiderült, hogy 15 évesen házasodott és rá három évre lett szukkubusz.

Georgina visszaemlékezései szépen beleilleszkedtek az aktuális történésekbe, nem lógtak ki. Tetszett, hogy egy kicsit Georgina múltjába is beleláthattam.

A végkifejlet amolyan Georgina-s volt. Örülök hogy végül sikerült megúsznia a dolgot az egyik elkövetőnek. Remélem Roman-t még viszontláthatjuk.
Az epilógusban elhangzott könyvajánló, amit Seth írt... Annyit mondok, hogy amikor olvastam, vigyorogtam mint a vadalma. Imádtam!

Kíváncsi leszek, hogy mi lesz a párossal. Főleg úgy, hogy Georgina megalkudott Jerome-val, és újult erővel veti bele magát a munkába...És ne feledkezzünk meg Carter-ről. Van egy olyan érzésem, hogy fog még meglepetéseket okozni, csak győzzem kivárni.

Read More

Sandra Brown - A legelső férfi

Fülszöveg:
A világhírű amerikai írónő új kötetének női főszereplője, Lilah Mason olyan gyógytornászszakember, aki a balesetben megrokkant embereket képes visszavezetni a teljes értékű életbe. Magányos, de elégedett, mert sikeres, és mert pácienseinek győzelmeit sajátjainak is tekinti. Lilah szépen megszerkesztett világa alapjaiban rendül meg, amikor pályafutása legnehezebben kezelhető betegét, a deréktól lefelé megbénult Adamet próbálja meggyógyítani. Szakmai megfontolásai érzelmek vad áradatával viaskodnak: lehetséges-e, hogy olykor éppen a beteg jelenti a gyógyírt az orvos számára?


Borító: 2,5
Sorozat: Mason nővérek # 2
Eredeti cím: Adam's fall
Kedvenc karakter: Lilah, Adam
Oldalszám: 306
Kiadó:Maecenas
Kiadás: 1999/2013

Újraolvasás.

Sandra Brown könyvei szintén a kezdetek óta az olvasmánylistámon szerepelnek. Kevesen tudják, hogy ez a könyv egy kétrészes sorozat, a Mason nővérek második kötete. Az első rész a Valóra vált álom, amit szintén olvastam, de nem tetszett annyira, mint ez.

Lilah-t már az előző részben megismerhettük. Igaz, hogy semmire sem emlékszem belőle, de az írónő gondoskodott róla, hogy az előző könyv apró részleteit belecsempéssze a történetbe.

Lilah gyógytornász terapeuta, akinek a feladata a balesetben rokkant embereket újra lábra állítani. Minkét értelemben. Viszont elég szabadelvű, és szabad szájú. Ennek ellenére ne higgyétek, hogy mindenre kapható. Leginkább egy 60' évekbeli szabadelvű nőhöz tudnám hasonlítani.

Adam is feltűnt az előző részben, méghozzá eleinte Lilah nővérének udvarlói szerepkörében. Vagyis csak próbálkozott. Most viszont egy balesetben deréktól lefelé megbénult, és teljesen visszavonultan duzzog és sajnáltatja magát a saját szigetén.

Lilah nővére nyomására elvállalja, hogy segít Adam-nek, bár tudja, hogy nehéz dolga lesz, mivel már a kezdetek óta ki nem állhatják egymást. A lány el is utazik Hawaii-ra, és megkezdődik a csata a páros között.

Nagyon szeretem az írónő könyveit. Több álnéven is publikál, de nekem a modern romantikus történetei a legnyerőbbek. Ez a kötet is közel áll hozzám, pedig már kismillió ehhez hasonló történet olvastam. Viszont Brown stílusa annyira könnyed és szórakoztató, hogy észre sem veszi az olvasó, és már a könyv be is szippantotta.

Tipikusak az ehhez hasonló történetek, ahol a páros utálja egymást, és fokozatosan vált át ez az érzés szerelemmé.

Tipikus lenne a történet, de mégis más. Lilah karaktere igazán egyedi. Szókimondó és humoros, mindig az övé az utolsó szó. Rendszerint azt teszi amihez kedve van, viszont a betegeiért a tűzbe menne. Még Adam-ért is, akivel csak marják egymást. Lilah eltökélte, hogy lábra állítja ezt az egocentrikus férfit, és addig nem tágít, míg ezt a célt meg ne valósítja.

Adam sem egy sablonkarakter. Hiába, rendelkezik mindennel ami kell egy ilyen történethez, viszont az állapotából kifolyólag megismerjük a szégyenkező, segítségre szoruló férfit. Mivel mindent egyedül ért el eddig, nagyon rosszul érinti, hogy segítségre van szüksége.

A páros igazán elbűvölő volt. Tudom hogy nem szokás ezt mondani, mégis igaz. Ahogy eleinte szinte ölre mentek, igazán vicces volt. Viszont ahogy haladt a történet, egyre közelebb kerültek egymáshoz, egyre több mindent tudtak meg egymásról. És Adam is rájött, hogy vonzódik Lilah-hoz.

Nagyon tetszett, ahogy Adam az egoista, hogyan fogadja el a segítséget, és lép a gyógyulás útjára. És Lilah módszerei is nagyon szimpatikusak voltak.

Természetesen nem hiányozhat a történetből az ex-új barátnő. Lilah-val együtt dühöngtem, ahogy a kimondhatatlan nevű nőszemély szinte tönkreteszi azt, amit a páros kemény munkával elért.

Ami kicsit zavaros volt, az Lilah menekülése. Az Viszont nagyon tetszett, ahogy Adam felbukkant, és beismeri az érzéseit.

Az egyik kedvenc könyvem az írónőtől, többször fogom még újraolvasni. Egy egyszerű romantikus történet megspékelve azzal, hogy megtanítsa,  hogyan kell ismét lábra állni. Csak ajánlani tudom!

Read More

Julie James - A hamis partner

Fülszöveg:
A SORS KÉT ELLENSÉGET EGYMÁS KARJAIBA SODOR.

Cameron Lynde helyettes államügyész a sok ezer chicagói szállodai szoba közül pont azt az egyet választja ki, amelyiknek a szomszédságában egy házasságtörő politikus heves szerelmi hancúrozása halállal végződik. Az ügyet Jack Pallas FBI-ügynökre osztják ki, aki még mindig Cameront okolja azért, hogy három évvel korábban csaknem derékba tört a karrierje…
Még hogy Cameronnal dolgozzon együtt? A bolondját járatják vele? Ez csak valami ugratás lehet, gondolja Jack, miután a száműzetéséből ismét visszatérhetett Chicagóba. De szó sincs tréfáról – félre kell tenniük a zaklatott múltat, és az ügyre kell összpontosítaniuk. Feltéve, ha a borotvaéles szócsatáik és a köztük fellángoló forró szexuális vonzerő lehetetlenné nem teszik a közös munkát…


Borító: 4,5
Sorozat: FBI # 1
Eredeti cím: Something About You
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 342
Kiadó:Pioneer Books
Kiadás: 2012

Az írónő könyve már két egész éve terítéken van nálam, de mindig találtam valami kifogást arra, hogy elolvassam. Bár ne halogattam volna eddig.
Szeretem a modern romantikus sztorikat. Igaz, hogy túl sok újat már nem tudnak mutatni, de mégis élvezem őket olvasni.
Az írónő stílusa már az első oldalon megvett magának kilóra. Imádom az efféle stílust.
A történet igazán egyszerű. Adott Cameron, aki helyettes államügyészként dolgozik. Viszont jól kibabrált vele a sors. Pont egy olyan hotelszobát vett ki, ahol a szomszédban egy politikus éppen szexmaratont tart a szeretőjével. Nem is lenne ezzel - olyan - nagy gond. Csakhogy Cameron szem és fültanúja lesz annak, ahogy ezt a nőt meggyilkolják. Sőt, egy keveset is lát a gyilkosból, így potenciális tanúvá lép elő.

Cameron a munkájából kifolyólag szinte naponta találkozik rendőrökkel és FBI ügynökökkel. Viszont teljes sokként éri, amikor kiderül, hogy az ügyét Jack kapta. Az a Jack, akivel három évvel ezelőtt már együtt dolgozott, és akinek majdnem derékba törte a karrierjét...

Cameron és Jack között már az első pillanattól kezdve forr a levegő. Jack elég merev és hűvös, de a hideg külső mögött egy olyan férfi lakozik, akit még mindig érdekel Camaron. Bár ezt nagyszerűen tagadja.

Cameron és Jack ismét együtt dolgoznak, és versenyt futnak az idővel, mivel valaki kiszivárogtatja, hogy volt egy szemtanúja a gyilkosságnak.

A krimi szál nagyon gyenge. Már a könyv negyedénél kiderül, hogy ki volt a tettes, így az írónő nem sok mindent hagy az olvasó fantáziájára. Még a tettes gondolataiba is bepillanthattunk, így az indokra is fény derül.

Ennek ellenére igazán élveztem olvasni. Az írónő stílusa nagyon tetszik, a romantika és a humor keveredéséből egy igazán élvezetes olvasmány kerekedett.
A karakterek is nagyon el lettek találva. Cameron a munkájából kifolyólag igen eltökélt, és makacs. Független és humoros, és nem fél elmondani a véleményét. Jack eleinte elég hűvös, viszont a történet előrehaladtával ő is változik. Felszínre kerül a gondoskodó énje, amitől nem csak Cameron alél el.
A páros eleinte csak kóstolgatta egymást, de ahogy a cselekmény halad, úgy kerülnek közel egymáshoz. A kémia nagyon jól működött közöttük.

A többi karakter is elég kidolgozott, szóval erre sem lehet panasz. Cameron barátai is igazán szimpatikusak, főleg Collin. Mostanában szinte kötelező lett a romantikus történtekben, hogy a főszereplőnek legyen egy homoszexuális barátja. Viszont Collin nem egy tucatszereplő. Igazán megkedveltem. Az viszont nem tetszett, ahogy az írónő beállította a párját, Richard-ot. Vagyis inkább az, hogy az egész kötetben arra törekedett, hogy egy igencsak negatív karaktert faragjon belőle. A kötet végén viszont mintha kicserélték volna...

Cameron és Jack közötti régi konfliktus igazságára is fény derült, ami nem igazán lepett meg. Elég kiszámítható volt. Csakúgy, mint a kötet vége.
Ennek ellenére én mégis élveztem olvasni. Továbbra is figyelemmel fogom követni az írónő munkásságát, és minél hamarabb beszerzem az eddig megjelent köteteket.
A könyv egy sorozat kezdődarabja, így remélem, hogy a későbbiekben még találkozhatunk a párossal.

Read More

Li Jong-Hi: Annyira király vagy! Vol.3

Fülszöveg:
Mikor Szung-Ha féltékenysége már az egész osztály életét megkeseríti, Nanunak elege lesz a fiú rémes viselkedéséből. A mosolyszünet végül még az iskolai sportnapra is kihat… Ráadásul a lehető legrosszabb módon! Majd amikor Szung-Ha megismerkedik Nanu egy igen kötekedő családtagjával, számos próbát kell kiállnia, hogy bebizonyítsa, méltó rá, hogy Nanu barátja legyen. Lehet, hogy ezúttal a tökéletes sem lesz elég jó?


Borító: 3
Sorozat: Annyira király vagy # 3
Eredeti cím: You're so Cool (angol)
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 196
Kiadó:Vad Virágok Könyvműhely
Kiadás: 2009.10.19.

 Igazán kellemes volt olvasni ezt a manhwa-t. És éppen ez a baj. Hogy csak kellemes. Semmi eget rengető, semmi extra. A rengeteg vicces jeleneten kívül semmi extra nincs a sztoriban.
Az előző részben is említettem, hogy szinte semmit sem haladt előre a cselekmény. Azt vártam, hogy mivel már a feléig elértünk, történik valami extra, de nem.
A kötet első fele csak az iskolában játszódik, valamint láthatjuk, hogy Ryu Szun Ha (Ryu Seung Ha) hogyan hagyja figyelmen kívül Nanu-t (Nan Woo) . És igen, a kötelező sport nap is előtérbe kerül. Vagyis. Az égvilágon semmi előrelépés nem történt. A párosnak még össze kell csiszolódni, és őszintén szólva a kutya sem mondaná meg róluk, hogy ők egy pár. Annyi előrehaladás történt, hogy végre fogják egymás kezét. Valamint Nanu bevallja az érzéseit Ryu Szun Ha-nak. (Csak tudnám, hogy mitől lett szerelmes...)

Viszont amint megjelenik Nanu anyja (!) beindul a cselekmény.  Még most sem bírom felfogni, hogy ő tényleg egy nő. Nehezen lehet belerázódni, főleg hogy Dzsei férfi, és teljesen olyan, mint egy háztartásbeli feleség.

És ha már itt tartunk. Dzsei (Jae) és Hjon-Ho (Hyun Ho) kapcsolata sokkal jobban kibontakozott, mint a főpárosé. Nagyon aranyosak együtt, és végre Hjon-Ho (Hyun Ho) is beismeri az érzéseit önmagának.

Ami nagyon tetszett, az Nanu (Nan Woo) születésnapi bulija. Ryu Szun végre megismeri Nanu (Nan Woo)  cseppet sem normális családját. Nagyon jókat mulattam, míg olvastam ezeket a jeleneteiket. Nanu-ék végre kezdtek közelebb kerülni egymáshoz, viszont nekem ez még mindig kevés.

Összességében egy igazán szórakoztató kötet, a tipikus romantikus manga/manghwa elemekkel. Se több, se kevesebb. Sokkal többet vártam, viszont még így is jól szórakoztam olvasás közben.

Read More

Li Jong-Hi: Annyira király vagy! Vol.2

Fülszöveg:
Nanu nagy bajban van… Szung-Ha úgy döntött, hogy a saját szórakozására szigorúan a markában fogja tartani újdonsült “barátnőjét”. De ha csak ennyi az egész, miért vicsorog azzal a ragyogóan fehér, tökéletes fogsorával Cshan-Kjura, aki még mindig vonzódik Nanuhoz, és szeretné megszerezni magának?


Borító: 3
Sorozat: Annyira király vagy # 2
Eredeti cím: You're so Cool (angol)
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 196
Kiadó:Vad Virágok Könyvműhely
Kiadás: 2009.08.24.

 Az első kötet igazán tetszett, így kíváncsian vágtam bele a folytatásba. De egy kicsit csalódtam. Kicsit többet vártam, lévén hogy 6 kötetes ez a manhwa, és szinte semmi előrelépés nem történt ebben a kötetben.

Nanu (Nan Woo) még mindig szerencsétlenkedik, és hozza a szokásos formáját. Még mindig nem adta fel, hogy fellázadjon Ryu Seung Ha (Ryu Szung-Ha) ellen, de nem tudja elkerülni a sorsát.
Ami a legnagyobb csalódást okozott, az a páros "szerelmi viszonya". Már ha beszélhetünk erről. Nem jutottunk előrébb semmit. Na jó, egy nagyon kicsit, de mint említettem, egy 6 kötetes manhwa-ban kicsit gyorsabban kéne haladni.

Viszont betekintést nyerhettünk egy kicsit Ryu Seung Ha gondolataiban, és egy kicsit a családi hátterébe. Kezd kialakulni egy kép bennem róla. Kíváncsi vagyok, mit mutat még nekünk.
Nagyon tetszett, hogy kezd nyitni Nanu felé, és ha kell, akkor megvédi. Persze a maga módján.

Vicces, de a másik páros nagyobb előrelépést mutat, mint a főpáros. Jae (Dzsei) egy nagyon édes pofa, és fogalma sincs, hogy Hjon-Ho (Hyun Ho) milyen érzéseket táplál iránta. Aranyosak együtt, szóval remélem, hogy a végén együtt lesznek.

A kötet túl sok újdonságot nem mutatott, viszont a humora még mindig nagyon jó. Remélem, hogy a következő kötetben már beindulnak az események.

Read More

Kresley Cole - A sötétség démona

Fülszöveg:
Kresley Cole – akinek regényei állandó szereplői a New York Times bestsellerlistájának – perzselően forró meséje egy vámpírvérrel fertőzött, kitaszított démonról és egy sebezhető, fiatal boszorkányról, akit a férfi megvéd mindenkitől – ha kell, még önmagától is.

EGY VESZÉLYES DÉMON, AKINEK NEM KÉPES ELLENÁLLNI…

Malkom Slaine: kínozza sötét múltja, gyötri a vámpíréhség, a védelmét élvező zöld szemű lány pedig a pusztulás szélére sodorja.

EGY ŐRJÍTŐ BOSZORKÁNY, AKIT A MAGÁÉNAK AKAR…

Carrow Graie: elrejti a bánatát, csak a következő bulinak és csínytevésnek él. Egészen addig, amíg nem találkozik egy kínlódó harcossal, aki érdemes rá, hogy megmentsék.

ÖSSZEZÁRVA EGY RETTENETES BÖRTÖNBEN…

Ahhoz, hogy Malkom és Carrow túlélje a kalandot, a férfinak szabadjára kell engednie a benne rejlő démont és vámpírt. Vajon amikor Malkom azzá a rémálommá változik, amelytől a saját népe is retteg, elveszíti-e a nőt, akiért teste-lelke eleped?


Borító: 5
Sorozat: Halhatatlanok Alkonyat Után # 8
Eredeti cím: Demon from the Dark
Kedvenc karakter Carrow, Malcolm
Oldalszám: 458
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013. december

Az előző rész csalódást okozott. Kíváncsi voltam hogy Cole most mit alkot, hiszen ilyen párossal még nem találkoztunk. Az előző rész epilógusa igazán figyelemfelkeltő volt, szóval izgatottan vágtam bele ebbe a könyvbe.

Carrow-ot és még sok más halhatatlan elraboltak, és egy ismeretlen helyen raboskodnak. Csak annyit tudunk, hogy egy szigetre szállították őket, az erejüket egy különleges nyakperec segítségével elzárták, és kísérleteket végeznek rajtuk. Carrow egyik cellatársa Lanthe, aki Sabine húga. Már a Démonkirály csókjában felkeltette az érdeklődésemet, de ebben a részben aztán... Alig várom, hogy olvashassam Lanthe és Thronos történetét!

Carrow és mindenki más is próbál rájönni, hogy hogyan tudnának megszökni a börtönükből. De senki sem jár sikerrel.

Mint kiderült a Rend azért rabolta el a Szövetség különböző fajainak képviselőjét, hogy rájöjjenek, hogyan tudják őket legyőzni. A Rend különösen érdeklődik egy vémon iránt, és Carrow-ot bízzák meg azzal, hogy elhozza nekik ezt a vémont. Természetesen Carrow nem önszántából teszi ezt. Megzsarolják Ruby-val, a Boszorkányok Házának egyik gyerek tagjával.

Carrow egyik képessége, hogy észlelni tudja, hogy kivel fonódik össze a sorsa. Ruby-nál ezt megérzi, és úgy dönt hogy mindenáron elcsábítja ezt a vémont.

Carrow-ra mindig is kíváncsi voltam. Ebben a sorozatban a boszorkányok nagy party arcok a valkűrökkel együtt, így tudtam, hogy jól fogok szórakozni olvasás közben. Carrow eleinte Mariketa-ra emlékeztetett. Felfogásban és stílusban egyaránt. Viszont ahogy haladt a könyv, úgy változott Carrow is. Állítom, hogy a sorozat folyamán ő esik át a legnagyobb változáson. Az eleinte semmivel sem törődő, bulizó fiatal lányból a könyv végére egy felelősségteljes, érett nő válik.

Carrow eltökélte, hogy elcsábítja az ismeretlen vémon-t. Ennek érdekében el kell utaznia egy másik dimenzióba, ahol ez a vémon él.

Malkon Slaine teljes ellentéte Carrow-nak. Míg a lány előkelő származású, ő egy démonprostituált gyermeke. Nem tud se írni és olvasni, viszont a harchoz nagyon ért.

A könyv elején bebörtönzik, és egy gonosz varázsló Scarba-t csinál belőle. Ezek mesterségesen létrehozott lények. Malkom-ból aki mellesleg démon, egy vémont, azaz démon-vámpír hibridet csinálnak. Több megnevezése is van: vémon, vámon, vagy Nix után szabadon, démpír.

A történet cseppet sem unalmas. Engem a Vámpírharc-ra emlékeztet. Carrow egy új dimenzióban találja magát. A küldetése, hogy megtalálja Malcolm-ot. Ám arra nem számít, hogy ő a férfinek rendelt asszony.

A férfi olyan, mint egy barbár. Carrow elmenekül a férfi elől, de Malcolm követi, és jó udvarlóhoz illően vigyáz a lányra, és ajándékot is ad neki. Amolyan barbár ajándékot.

Carrow angolul beszél a férfihez, az viszont elfelejtette ezt a nyelvet, és csak démonul vagy latinul tud beszélni. A nyelvi korlát megnehezíti mindkét fél dolgát, de végül csak megértetik magukat a másikkal.

Kicsit féltem, hogy Cole hogyan fogja megoldani ezt a helyzetet. De rá kellett jönnöm, hogy Cole profi, és tudja hogy mit csinál. Imádtam olvasni mindkét fél gondolatát és beszólásait. Főleg úgy, hogy a másik nem is érti, hogy miről beszél neki az adott fél.

Malcolm eltökélt célja, hogy ágyba vigye aráját. Carrow tiltakozik ez ellen, főleg azért mert a férfi egy igazi barbár.

Míg eleinte Malcolm fekete hajú, a fürdés után kiderül, hogy az csak piszok, és valójában szőke, kék szemmel.

A kémia lassan indul be a főszereplők között, de később annál intenzívebb lesz. Természetesen szexről szó sem lehet közöttük, de ez nem gátolja meg őket. Pár napot töltenek együtt Oblivion-ban, és már ekkor is megvan a napi rutinjuk. Nem tudnak beszélni egymással, de így is megértik egymást.
Carrow erejére és annak forrására is fény derül. Igazán jól szórakoztam rajta.

Malcolm megbízik a lányban. Ezért is döbben meg nagyon, amikor aráját követve kiderül, hogy hazudott neki Carrow, és csapdába csalta. Megesküszik, hogy ezért a lány meglakol.

A börtönbe visszatérve megváltozik a hangulat. Míg az Oblivion-ban történteket felszabadulva, mosollyal az arcomon olvastam, a börtöni jeleneteket viszont szorongva, és feszültséggel tele.

Nem ért meglepetésként, hogy Declan Ádáz Aidan, Regin berserkerje. Az viszont megviselt, hogy egyik kedvenc valkűrömet, aki mindig vicces és tettre kész, most ez az alak megkínozza, és most árnyéka önmagának. Hogyan lesz ebből romantikus történet Ms.Cole? Mert az tuti, hogy nagyon nem szeretem Declan Chase-t.

Carrow-on kívül még Lothaire és Uilleam MacRieve is itt raboskodik. Az előző részben Lothaire ellopott egy aranygyűrűt, és most ennek is meglett a következménye.

La Dorada eljött, hogy visszaszerezze az elveszett gyűrűjét. Ennek következtében a rabok el tudnak menekülni a börtönükből.

A könyv egyértelműen bővelkedik kalandban, és túlélőtúrában. Malcolm mindegy melyik világban van, mindig talál módot arra, hogy egyszerűen éljen. A börtönben ismét elsajátította az angol nyelvet, és végre a valódi személyisége is felszínre került. Birtokló, morgó, de segítőkész. Persze ezt úgy teszi, hogy még véletlenül se tűnjön fel az embernek. Nagyon megkedveltem ezt a vémont.

A szigeten elszabadul a pokol. Minden halhatatlan kiszabadul a börtönéből, de ismerjük ezt a brigádot. Soha sem unatkoznak. La Dorada és a wendigók megnehezítik az életet a szigeten, de Malcolm ebben a káoszban is feltalálja magát.

Malcolm nehezen bízik meg bárkiben is. Ha valaki elárulja, akkor az meghal. De Carrow-nak ad még egy lehetőséget, bár maga sem tudja, hogy miért.

Míg hőseink az ismeretlen szigeten tengetik napjaikat, addig New Orleans-ban is zajlik az élet. Mariketa próbálja felkutatni barátnőjét, és segítsége is akad Conrad Wroth személyében. Nagyon kedvelem Conrad-ot, főleg mert ilyen őrült.

A végkifejlet nagyon tetszett. Carrow bebizonyította hogy igenis érdemes Malcolm bizalmára.

A Boszorkányok Házában összegyűl egy kis csapat a régi párosokkal. És persze amint Malcolm beteszi a lábát, egyből megindul a csetepaté.

Amiért haragszom Cole-ra az a könyv vége. Könyörgöm, miért így lett vége? Ettől csak még jobban várom Regin történetét. Már tudom hogy az sem lesz egy sétagalopp, szóval előre izgulok egyik kedvenc valkűrömért.

A könyv az egyik legjobb a sorozatban. Egyedül a Vámpírharc-ot nem előzte meg. Akciódús, humoros, szellemes és romantikus. Mindkét szereplőnek nehéz múltja van, de végül felülkerekednek azon is.

A fordítással is megvoltam elégedve. Végre egy Cole könyv, aminek a borítója és a fordítása is nagyon jó. A borító egyértelműen a sorozat legjobbja. És a fordítás is. Végre Nix visszakapta a Furva Klúgos nevét. Mariketa is a Várt helyett Hőn Áhított Mariketa lett. Regin is végre Ragyogó Regin lett, és az ara,ara maradt.
Teljes mértékben megvagyok elégedve a fordítással, és remélem, hogy a folytatásoknál is eltudom ezt mondani.
Remélhetőleg idén Regin és Lothaire kötetére is sor kerül. Már alig várom!

Read More

Kresley Cole - A gyönyör sötét hercege

Fülszöveg:
Szépség és szörnyeteg…

Lucia, a gyönyörű, csábító valkűr, és Garreth MacRieve, Lykae hercege, a parázsló szemű, szenvedélyes vérfarkas elsöprő erejű románca titkokkal és veszélyekkel terhelt – pusztulást hozhat a lányra és szeretteire is. Ám a fékezhetetlen vágynak semmi sem állhatja útját, Lucia érintése felkorbácsolja Garreth érzékeit, míg a férfi csókjának ellenállni lehetetlen.

Garreth mindenáron birtokolni akarja ezt az őrjítő nőt, védelmezni szeretné, de hogyan tudná rávenni, hogy Lucia elfogadja őrzőjének?

Egyetlen megoldás kínálkozik: Garreth kihasználja a nő gyengeségét – azt, hogy olthatatlanul vágyik a szerelmére…


Borító: 3
Sorozat: Halhatatlanok Alkonyat Után # 7
Eredeti cím: Pleasure of a Dark Prince
Kedvenc karakter Nix
Oldalszám: 428
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013. augusztus 27.

Az egyik nagy kedvencem ez a sorozat. Főként a világkidolgozása és a szereplők miatt. Nagy kedvenceim a valkűrök és a farkasok. Ha a sorozatban egy ilyen páros van,az csak jó lehet. Vagy néha nem...

A könyv elolvasása előtt gyorsan átlapoztam a Vámpíréhséget, mivel mindkét szereplő csak ott bukkant fel. Mint kiderült felesleges volt, mivel a könyv első negyedet a Vámpíréhségben említett cselekményt dolgozza fel egy kicsit másképp, más szemszögből.

A Vámpíréhségben imádtam Garreth-et. És Lucia-t is. Valkűr és farkas? Tökéletes párosítás. Ahogy haladt a könyv, úgy zártam a szívembe Garreth-et. Főleg azért mert: farkas, kitartó, humoros és szórakoztató. Oh, és említettem már, hogy kitartó?

Ahogy haladt a sorozat, mindig hiányoltam azokat a valkűröket, akik az első részben szerepeltek. Hol van Lucia, Annika, Daniela? Nos most Lucia-n a sor hogy párra leljen, és be kell vallanom,hogy nagyon megkedveltem. A könyv első felében. Tetszett a története, hogy miként lett belőle Íjász, és mit kell ezért nélkülöznie.

A páros kezdetben szórakoztató volt. Izzott közöttük a levegő, humorosak voltak a szócsatáik, és járták a világot. Hála Lucia-nak.

Kicsit zavaró volt az egy éves ugrás, de hamar túltettem magam rajta. Lucia és Garreth az Amazonas vizein tengetik napjaikat, hála annak, hogy Lucia-nak küldetése van. És itt jött el a mélypontja a sztorinak. Azt a 100 oldalt simán kivágtam volna, mert semmiről sem szólt. Sőt! Ha belegondolok, hiába ilyen hosszú a könyv, úgy éreztem, mintha alig olvastam volna valamit.

Valamint Lucia is változásnak indult. És nem pozitív irányba. Ő az első valkűr, akit kilőnék a Holdra. Eleinte kedveltem, de egy idő után sok volt. Az állandó titkolózása már untatott, és az is, hogy nem bízik Garreth-ben.

Nem értem, hogy Cole miért fordított ilyen sok figyelmet a hajóútra. Számomra teljesen felesleges volt. És unalmas.

Majd' ismét felpörgött a cselekmény. Garreth elveszíti a karperecét, amiért Lucia-nak menekülnie kell, ha nem akar a farkas karmai közé kerülni. És így találja meg azt, amit keresett. Igen ám, de felbukkan Lothaire is, és elszabadítja a gonoszt, aminek később lesz jelentősége.

A könyvben ismételten felbukkan Nix, akit csak imádni lehet. A fordító ismét Bolond Nix-nek keresztelte. Gratulálok kedves fordító!

Regin is szerephez jutott, ami nem meglepő, hiszen nemsokára az ő kötete következik.

Központi kérdés volt hogy Lucia ereje honnan ered, és mit nem szabad tennie, ha meg szeretné tartani a tudását. Erre Cole egy mondatban elintézi azzal, hogy 2000 év tudása elegendő, nem kell ide más. Nos, köszönjük.

Viszont az utolsó fejezetek nagyon jóra sikeredtek. Láthattuk, hogy mi történik egy farkassal, ha meghal a társa. Garreth állapota nem oldódott meg pillanatokon belül, amiért piros pont jár Cole-nak.

Viszont nekem már sok volt ez a páros. Garreth eleinte nagyon közel állt ahhoz hogy a kedvenceim között szerepeljen, de a könyv végére úgy éreztem, hogy egy igazi papucs lett. Nem számít hogy Lucia mit művel vele, ő megy utána.

Szeretem Cole-t, de nekem ez a könyv...Tetszett mert voltak benne izgalmas részek, de Lucia nagyon lehúzta a könyvet. Valamint a cselekménye is lassú volt.

Viszont az epilógus nagyon ígéretes. Még szerencse, hogy a folytatás a polcomon várakozott!

A fordítást már meg sem említem: Regin a Ragyogó, Bolond Nix és Felemelkedés? No comment...

Read More