Karen Marie Moning: Iced - Megnyílik az ég

Fülszöveg:
„Teljesen megdöbbentő új felfedezést teszek. Meghalni könnyű. Visszajönni az életbe, na az a szívás.”

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán ott, hogy imádom Moning-ot! Bár, aki egy kicsit is ismer, az tudja ezt rólam!
Amikor tavaly októberben külföldön megjelent a könyv, alig vártam, hogy én is olvashassam. A Könyvhétre csak ezért - meg egy másik könyvért mentem ki - és egyből szerelem volt első látásra. A könyv borítója nálam minden idők egyik legjobb borítója, és nem lehetek elég hálás a kiadónak, hogy megtartotta az eredeti borítót.
De vissza a történethez. A fülszöveg - már ha annak számít - nem árul el semmit. Én sem nagyon mennék bele a részletekbe, csak amennyire muszáj. Több hónap telt el a Falak Leomlása óta, és azt hinnénk, hogy a Sinshar Dubh után már nem lehet rosszabb, amikor kiderül, hogy tévedtünk.
Dublin egyes részeit valami megfagyasztja, nem kímélve se a  tündéreket se az embereket. És ha még ez nem lenne elég, szembe kell néznie az embereknek az étel,ital és áram hiányával is...
És most jöjjön az ömlengés, mert tőlem most csak azt kaphattok.
Kicsit féltem Dani-től, mert az eddigiek alapján nem igazán tudtunk összehaverkodni. De így, a könyv elolvasása után be kell látnom, hogy bíznom kellett volna Moning-ban. Szerintem leszünk még páran, akik azt mondjuk, hogy Dani igenis eltud vinni a hátán egy könyvet, nincs szüksége ehhez se Mac-re, se senki másra. Igaz, jobban szeretem Mac narrációját, de míg a Tündérkrónikákban Mac-el együtt csetlettünk-botlottunk, itt okosabbnak éreztem magam, mert mi tudunk pár dolgot, amit még Dani nem. Most már tudjuk - nagyjából -, hogy mit, hogyan kell értelmezni. Ezt a Tündérkrónikákban még nem tudtuk, de itt már igen.
Ironikus, hogy míg Mac életkora megfelelő volt, addig a harci tapasztalata a béke feneke alatt volt. Itt pont fordítva van a helyzet. Dani jobban beleillik ebbe a társaságba, csak az életkora... De mindkét lányban ott a közös pont. A naivitás. Voltak utalások, amiket mi értettünk, de Dani nem. Pár év múlva rájön, de addig van ideje.
Nagyon örültem, hogy most Ryodan és Lor is a középpontban voltak. Hölgyeim! Hivatalosan is igényt nyújtok be Lor-ra! Imádom a pasast már az Új nap virrad óta. Ez van.
Ryodan meglepetést okozott, pozitív csalódtam benne. Imádtam az állandó kérdőjel nélküli mondatait. Olyan mint Barrons, de mégsem olyan. Azt hinné az ember, hogy mivel már tudjuk - nagyjából - hogy kicsodák is ezek kilencen, van valami fogalmunk róluk, és arról, hogy milyenek. Hát nem! Barrons-ben és Ryodan-ben annyi a közös, hogy a kiszemelt nőt a saját  szabályaik szerint védik és tanítják. És elérkeztem az egyik kedvenc témámhoz. Ryodan és Dani... Gyilkos egy páros. Míg az olvasónak nyilvánvaló, hogy Ryodan mit is akar (majd) Dani-től, szerencsétlen lánynak fogalma sincs róla. Mac és Barrons is gyilkos együtt, de Ryo és Dani... Lepipálják majd őket.
Dani múltjába is bepillantást engedett Moning, és míg én abban a hitben voltam, hogy Dani-nek "normális" gyerekkora volt, kiderült, hogy mégsem. Megkedveltem Dani-t, de voltak pillanatok, amikor kicsit mérges voltam rá. A szuperhős dolog kicsit már untatott, és az állandó "csak én tudom megmenteni őket" gondolatai is. Kicsit önelégült - de  minden joga megvan hozzá.
Dani sokszor naiv, de emellett nagyon okos, és érett is. Ez a kettő, az érettség és a naivitás sokszor nem fér meg egymás mellett, de Dani-re ez a kettő nagyon is igaz. Dani egy igazi harcos. Az is volt, az is lesz. Nem lehet megtörni, mindig megtalálja a megoldást a dolgokra.
Jó volt a Cheester's-ben is időzni egy kicsit, és megtudni, hogy mi zajlik ott.
A szemszögváltások is tetszettek, bár Kat részei kicsit untattak. De bízok Moning-ban, és tudom, hogy ezzel is megvan a célja.
Christian...Ó az a jóképű skót pasiból mi lett! Annyira kedveltem, most viszont...Sajnálom. Ismerkedik az erejével, és az a megszállottság, amit Dani irányába mutat...Nos, kicsit bizarr.
Ha már Mac és Barrons is szóba került. Párszor felbukkantak, de őszintén szólva most nem is hiányoztak. Annyira imádtam olvasni Ryodan és Dani vitatkozását és évődését (Ryodan részéről) hogy minden másról elfeledkeztem.
Táncos viszont... Valami nem stimmel vele. Nem tudom miért, de van egy ilyen érzésem, és remélem hamarosan kiderül, hogy mi is a gond vele.
Amit viszont nagyon nem értek, hogy Ryodan mit akar Jo-tól. Na jó, a nyilvánvalón túl. Hogy Barrons szavaival éljek, Jo romantikus köntösbe öltöztette Ryodan-t. A vicces az, hogy Dani látja, hogy milyen Ryodan, míg Jo nem. Mondjuk kíváncsi vagyok rá, hogy Dani hogy hogy még életben van. Hiszen ezek kilencen úgy védik a titkukat, mintha nemzeti kincs lenne. Dani látta Barrons-t és Ryodan-t is meghalni...Következtetés..Hogy hogy még él?
Érdekes volt visszatérni a Fehér Palotába, az már kicsit se volt jó, amit Dani szabadon engedett.
A Burned-ben tuti kiszabadítja Christian-t, de addig várni kell... Nagyon sok hónapot.
Na és a könyv vége? Számomra nem volt olyan gyilkos a vége, mint az előző köteteknek. Mac nem akarja megölni Dani-t, de akkor miért is az lett a vége, ami?
Atyám! Ha minden jól alakul, akkor jövő ilyenkor olvashatjuk a folytatást, de addig mi lesz velünk? ( Természetesen addig kismilliószor újraolvassuk a sorozatot ;-) )

Értékelés: 5

Borító: 5*

Sorozat: Tündérkrónikák # 6 ; Dani O'Malley Történet # 1

Kedvenc karakter: Lor, Ryodan

Oldalszám: 464

Kiadó: Cor Leonis

Kiadás dátuma: 2013