Laurell K. Hamilton - Telihold Kávézó

Fülszöveg:
ANITA BLAKE SZERELMES LESZ. DE EZ A LEGKISEBB PROBLÉMÁJA. Az ember nem szeret bele csak úgy egy vérfarkasba. Rossz hatással lehet a munkájára, főleg ha egy olyan természetfölötti szakértőről van szó, mint Anita Blake. Anita hamar rádöbben, hogy ez a szerelem az életébe kerülhet. Nyolc alakváltó tűnt el nyomtalanul a városban, és a vérfarkasok falkavezére azzal bízza meg a város első számú vámpírvadászát, hogy adottságait kihasználva járjon a végére az ügynek. Az eset önmagában sem látszik egyszerűnek, de Anita életét tovább bonyolítja új szerelme, Richard rivalizálása a falkavezérrel, valamint a színen feltűnő Jean-Claude, aki még mindig nem mondott le Anitáról. Néhány gyilkosság, a vérszomjas fejvadász, Edward, egy titokzatos pornófilm és a Telihold Kávézó egyre türelmetlenebb vérfarkasai gondoskodnak arról, hogy ezt a decembert Anita Blake ne tudja könnyen elfelejteni. Ha egyáltalán túléli.


Régi értékelés: 4
Borító: 5
Sorozat: Anita Blake # 4
Eredeti cím: The Lunatic Cafe
Kedvenc karakter Edward
Oldalszám: 354
Kiadó: Agave
Kiadás éve: 2004

Újraolvasás.

Ismét Anita Blake, ismét baj a baj hátán, ismételten több szálon futó cselekmény. Szóval csak egy szokásos Anita kötet, de mégsem.

Megszoktuk már, hogy több szálon fut a cselekmény, és a kötet végére összeáll. Már írtam az előző bejegyzéseknél is, hogy mivel már olvastam ezeket a köteteket, van némi fogalmam, hogy melyik könyvben mi történik. Nos, itt cseppet mellélőttem, mivel nem azt történt, amit én vártam. Lehet, hogy a következő könyvben történnek meg azok a bizonyos dolgok?

Ez a kötet kicsit másabb, mint az előző. Szó se róla, még mindig pörög a könyv. Anitának ismét meg kell oldania egy bűntényt, de felüti a fejét a romantikus szál is. Aminek nem tudom, hogy örülök, vagy sem.

Az előző kötetekben csak enyhe flört volt, de itt már konkrét dolgok történnek. Anita bepasizott. Richard, az alakváltó vérfarkas és egyben biológia tanár jól viseli Anita szeszélyeit. Úgy éreztem, a könyv Anita érzelmeire koncentrált. És ami azt illeti, Anitával is voltak gondjaim. Szó se róla, még mindig nagyon bírom Anitát. Tényleg. Imádom hogy olyan fanyar humora van, hogy pimasz, és totálisan feminista. De Anita nem ismeri azt a szót, hogy kompromisszum. A sorozat folyamán nem egyszer előkerül ama bizonyos mondat, hogy: Ha nem tetszik, el lehet menni.

Logikus oldalam bőszen bólogat, de mégsem értek egyet. Vagy az van, amit Anita mondd, vagy mehet minden és mindenki a levesbe.

Maga a történet. Tényleg pörög, és ismételten alig tudtam letenni a könyvet. Hiába, Anitával voltak gondjaim, de a történet annyira tetszett, hogy nem is foglalkoztam azzal, hogy Anita milyen kis önző.

St.Louis-ban több alakváltó is eltűnt, és a helyi farkasfalka alfája azzal bízza meg Anitát, hogy járjon az ügy végére. Kiderül, hogy Richard nem mondott el jó pár dolgot Anitának, és emiatt elég nagy feszültség van közöttük.

De Richard olyan édes, hogy Anita nem tud haragudni rá. És két hónap együtt járás után Richard megkéri Anita kezét, aki boldogan igent mond. Akkor. Egy perc múltán már kétségek gyötrik.
Őszintén szólva nekem nem igazán jött át az, hogy Anita szerelmes. Többször elhangzik, az a bizonyos szó, de engem nem győzött meg . Nem nevezném szerelemnek azt, amit Anita érez. Inkább kéjvágynak.
És elhangzott egy olyan magyarázat a könyvben, amitől szívem szerint hangosan felnevettem volna. De nem az örömtől. 

„ – Mindig jó kislány voltam. Nem feküdtem le akárkivel. Az egyetemen megismerkedtem valakivel. Eljegyeztük egymást. Majd kitűztünk egy időpontot, és lefeküdtünk egymással. Aztán elhagyott.

(...)
– Nem szeretett annyira, hogy szembeforduljon a családjával. Sok minden hiányzott utána. A testem is hiányolta. Megfogadtam, hogy soha többé nem hagyom, hogy ez történjen.

– Ezek szerint az esküvőig vársz – mondta.”

 

Ironikusnak tartom ezt, főleg, hogy még mi lesz ezek után.

És ha már itt tartunk, Jean-Claude is bejelenti az igényét Anitára. Édes volt, ahogy érvelt, és valahol meg is értem. Azt már nem annyira, hogy mi szükség arra, hogy Anita mindkét férfival randizzon. Egyszerre. Ezek után már nem lepődtem meg azon, hogy Anita bevallja, hogy valahol a lelke mélyén szerelmes a Város Urába.

Richard-ra visszatérve. Anita valahogy nem fogta fel, hogy Richard ki is valójában. Ebben a részben ízelítőt kapott belőle, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy eltávolodjon a férfitól.

Több újabb szereplő is bemutatkozott, akik majd visszatérő "vendégek" lesznek a sorozatban. Ott van Jason, aki még nem tudja uralni az erejét, Kaspar a hattyú. És Stephen is képviseltette magát.

Maga a krimi szál nagyon tetszett, de úgy éreztem, hogy kicsit háttérbe szorult. Kicsit jobban megismerkedhettünk a helyi farkasfalkával, és a tagjaival. Raina egy szadista, csak úgy mint Gabriel.

Edward is képviseltette magát. Komolyan, nem is emlékeztem rá, hogy ilyen sokat szerepel ez a pasi ebben a sorozatban.

Anita is fejlődik, most már beletud nézni egy vámpír szemébe anélkül, hogy bármilyen következménye lenne.

Akikre kitérnék még, azok Titus és a rendőrei. Ennyire idegesítő alakokról is ritkán olvasok. Anita helyében már régen lelőttem volna mindet, de szerencsére a könyv végére ez is megoldódott.
Mivel teljesen eltájoltam magam a könyv fő szálát illetően, cseppet meglepett a végkifejlet. Nagyon izgalmas volt, teljesen beleéltem magam a történtekbe.

Nagyon tetszett ez a rész is, talán kicsit jobban, mint az előző. De Anita viselkedése, és az, hogy nem akar kompromisszumot kötni senkivel, kicsit elvette a kedvem, így fél pontot kénytelen vagyok levonni.