Moning-mánia

Mind a borító, mind a történet nálam a kedvencek kedvence, szóval nálam abszolút az év könyve...

Sherrilyn Kenyon

Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven....

Széthullott Birodalom

És most nektek mondom, hogy húsz évesen Császár leszek, a Birodalom ura...

Fekete Tőr Testvériség

Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől...

Nalini Singh

Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül.Melyiket szeretem jobban?Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz...

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jennifer L. Armentrout. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jennifer L. Armentrout. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. 04. 11.

Jennifer L. Armentrout: Origin - Eredet

Fülszöveg:

Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.

Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül.

Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.

Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel. Katy számára csak a túlélés marad.

Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek? Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.

A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy? Együtt maradnak egyáltalán?



Borító: 4
Sorozat: Luxen # 4
Eredeti cím: Origin
Kedvenc karakter: Archer, Daemon,Luc
Oldalszám: 428
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014.11.25 / 2014.12.12



Karácsony óta porosodott a könyv a polcomon. De ha tudtam volna, hogy az írónő ilyen dögös és " azonnal kell egy saját Archer" karaktert mutat be, akkor némiképp hamarabb is elolvastam volna a könyvet. Talán.

Az Opál igencsak durva függővéggel ért véget. Katy-ék akcióba léptek, hogy kiszabadítsák Beth-et. Igen ám, de Katy-t elfogták, és ki tudja, hogy mi fog vele történni...

Nagyon tetszett a könyv. Viszont, mint az Opálnál is, itt is hiányzott valami. Pörgős volt, akciódús és az írónő nem kíméli a szereplőket. De mégis...

Ebben a kötetben megkaptuk végre a váltott nézőpontot is. Hol Katy, hol Daemon narrálásával követjük az eseményeket.

Katy-re a könyv első felében rájár a rúd. A Daedalus elkapta, és mindenféle kísérleteket végeznek rajta. Katy-t nem sok választja el attól hogy eszét vesztse, de ki kell tartani.
Megismerjük a Daedalus nézőpontját is. Hogy mit is akarnak valójában, mi a céljuk. Nos, kicsit betegek, de nekik ez a dolguk.
Kíváncsi voltam, hogy a cím mit is takarhat. Mik vagy kik az Originek? Nos, amikor megtudtam...Csak nekem ugrott be folyamatosan az Elfen Lied?

Daemon nem volt rest, mindent elkövetett, hogy megtalálja és kiszabadítsa Kat-et. És itt jön az első problémám. Olyan "könnyen" sikerült neki. Míg Katy fogságban volt, elhittem mindent, ami történt. A tehetetlen dühét és félelmét. A kétségbeesését, hogy soha nem szabadul. De Daemon túlságosan és könnyen jutott be hozzá. Ezután pedig mintha csak nyaralnának. Eltűnt minden kétségbeesés. Ehelyett én kezdem kétségbeesni, hogy mi lesz már. Hol van az az érzés, amit az előző kötetektől megkaptam?

Viszont, amikor sikerült megszökniük... Nos, onnantól ismét ismét éreztem, hogy igen, ez az amit akarok.

A végkifejlet pedig? Atya. Ég. Tudjuk hogy Daemon-nek mindig őrült ötletei támadnak, de ez...
A mellékszereplőkről is szeretnék szót ejteni. Először is.Luc. Imádlak! Olyan fura vagy. Jófajta fura. Komolyan, nem tudom nem imádni. Na és Archer?
Ismétlem magam: Atya.Ég.
Tudtam én már az elején hogy lesz valami szerepe, de hogy mennyire megkedveltem ezt a srácot!
 Az Originektől egyszerűen a hideg is kirázott, és tuti, hogy lesz még jó pár zűr, ahol fel fognak bukkanni.

Andrew-t és Ash-t nagyon sajnáltam. Kezdtem őket megkedvelni, és erre mit tesz az írónő?

Amin nagyot nevettem, az Katy-ék új nevei. Ann White és Kaidan Rowe? Kinek ismerős? Imádom, amikor az írónők ezt művelik.

Mint említettem, a végkifejlet nagyon ütős, és a enyhén durva függővég is garantált. Arról meg már nem is beszélek, hogy Dawson és Beth pár hónap múlva szülők lesznek!
Az egész könyv pörgött. Izgalmas és eseménydús. Ennek ellenére romantikából nincs hiány. Na és végre Blake-től is megszabadultunk. Kell ennél több?
Igen, a sorozat befejező kötete, méghozzá nagyon gyorsan!



2014. 12. 31.

Szerzeményeim # 9 (December)

Megmondom őszintén, én sokkal rosszabbra számítottam, már ami a Karácsonyi akciókat illeti. Augusztustól még külön spóroltam is a 200-asokból, hátha nem lesz elég a havi keretem. És láss csodát, nem hogy nem költöttem a havi keretemből egy árva figyinget sem, még a spórolt aprómnak több mint a fele megmaradt. Vagyis. Egyetlen egy darab könyvet vettem, a többi ajándék volt.
Ami legelőször eszembe jut erről: Lehangoló.
Ki hallott már ilyesmiről? Szó se róla, voltak akciók. De olyan gyengék, mintha egy normális akció lett volna, nem Karácsonyi, ami az év legjobban várt eseménye. Mert ilyenkor aztán van akció dögivel. Na most nem volt.
Konkrétan majdnem nem is lett Karácsonyi ajándékom, de erről talán később.
2-3 éve a Könyvmolyképző egy fantasztikusan jó akcióval áll elő decemberben. Minden nap egy újabb akciót rejt, és emlékszem, tavaly a seggem vertem szinte a földhöz, mert nem volt keretem bevásárolni. Viszont most olyan szegényesre sikeredett ez az akció, hogy inkább sírtam, mint nevettem. Sokakat bizony elcsábított a 26-27-28 %-os akciójuk. Engem viszont nem, mivel az egyik webáruházban egy kuponnal és a törzsvásárlói kedvezményemmel alapból megkapom a 28%-ot. Szóval vártam. És vártam. És meguntam.

Az Ulpiustól sokan nem vártam, de hogy a gagyibbnál gagyibb könyveit akciózza.... Gratulálok! Pedig tőlük is be akartam szerezni a szokásos pararomance packomat. (Ward, Cole, Frost)
A többi Kiadó pedig még ennél is gyengébben teljesített, csakúgy minta webáruházak.

December közepén már kezdtem kétségbe esni, hogy ajándék és könyv nélkül maradok. Viszont a Líra meglepett, mert több kupon is kiszórtak és ennek eredményeképp a fél webáruházat a lelkes molyok ki is fosztották.
A líránál sikerült 34% kedvezménnyel 3 db könyvet vásárolnom, amiből kettő Karácsonyi ajándék lett. Nekem, természetes.
De előtte persze a Maximnál is kihasználtam a szokásos 30% előrendelési akciót, ami a névnapi ajándékom lett a családtól.

Legnagyobb megrökönyödésemre, kevesebbet költöttem ebben a hónapban, mint egy szokásos hónapban. 6 db könyvvel gazdagodtam, ebből 5 db ajándék. (1 db a Maxim Kiadótól)



De ehhez hozzá kell tenni, hogy rendeltem volna én több könyvet is a Lírától, csakhogy a nagy akcióban a fél webáruház kiürült, és pont azok fogytak el - vagy nem is voltak - amiket szerettem volna a polcomon látni.

Sokkal több és jobb akcióra számítottam, és még több kétségbeesésre, hogy mik közül kell választanom. Ez sajnálatos módon nem jött be.
Végül is örülök az 5 db könyvemnek is, csak... Csalódás volt ez a Karácsonyi akció. Bár az egyik Kiadótól várható volt, hogy ez meglépik, és értem is hogy miért.
Nos, nem akarok nagyon panaszkodni, és ez a bejegyzés sem az lett, aminek eredetileg szántam. (Szerzeményeim gyűjtő poszt)
Mindenesetre remélem, hogy Ti legalább jobban be tudtatok vásárolni, mint én.
És végezetül szeretnék Nektek, rendszeres olvasóimnak Boldog Új Évet Kívánni!
Találkozzunk jövőre is!


Kuroko no Basuke

2014. 12. 21.

Jennifer L. Armentrout: Opál (Jegyzet # 1)

Fülszöveg:
Senki sem érhet fel Daemon Blackhez. Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam, komolyan beszélt. Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok. Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket. Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim nem ismernek határokat. A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza. Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket. Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.


Borító: 4,5
Sorozat: Luxen # 3
Kedvenc karakter: Daemon
Oldalszám: 452
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014.08.26 / 2014.09.26


Még a tavalyi Könyvhéten robbant be a köztudatba a sorozat, és én sikeresen távol tartottam magam tőle. Hiszen ha valamit ennyire hypolnak, az nem biztos, hogy olyan jó. Karácsonyig bírtam. Az első rész egyszerűen levett a lábamról. Az Ónix kicsit lassabban csábított el, de a hatása majdnem ugyan olyan volt, mint az Obszidiáné.
Az Opál is hozta az elvárt színvonalat, viszont nekem valami hiányzott belőle. A fél könyvet végigvigyorogtam, és faltam a lapokat. De hiába, nekem valami nagyon hiányzott, bár magam sem tudom, hogy micsoda.
A könyv fő cselekményszála, hogy a kis csapat, Dawson-nal az élen hogyan szabadítsa ki Beth-et, Dawson társát.

Már az előző részben kiderült, hogy Dawson él. És ezáltal Beth is, mivel összeköttetésben állnak. Dawson persze már nem az, aki volt. Árnyéka önmagának, bár mi erről semmit sem tudunk, mivel csak most bukkant fel a sorozatban.
Persze a konfliktus nem hiányozhat. Nem elég, hogy Beth-et ki kell szabadítani, még Blake is megjelent, és benyújtotta az igényét. Vagy segítenek neki, vagy lebuktatja Katy-t, akiről azt hitték a Daedelus tagjai, hogy már "nem jelent fenyegetést".
Minél jobban gondolkodom a könyvről, annál nyilvánvalóbb, hogy számomra tényleg hiányzik valami a könyvből. Minden megvan ami kell, és mégis.
Rengeteg a feszültség, és Katy valamint Daemon sem tétlenkedik. Mégis...

Katy-t mindig is szimpatikusnak tartottam. Viszont nem értettem, hogy miért erősködik, hogy ő is csatlakozhasson a mentőakcióhoz.
A könyv jóformán csak erre koncentrál. Hogyan és meddig készülődik a csapat az akcióra. Több dolog is kiderült, ami így utólag elég egyértelmű.
Katy és Daemon között még most is izzik a levegő, és végre, sikerült annyi ideig kettesben maradniuk, hogy Katy elveszítse a szüzességét. Innen viszont mintha megszállta volna a párost valami, mert folyamatosan csak a szex körül jártak a gondolataik. Ami nekem már kezdett egy kicsit unalmas lenni.
A mentőakció sem úgy sikeredett, ahogy azt várták volna a szereplők. Persze az olvasó tudta, hogy nem lesz ilyen egyszerű, és az Origin:Eredet borítóját látva sejtettem, hogy mi lesz a végkifejlet.
A könyv utolsó fejezetei igazán izgalmasak. Daemon is hozta az elvárt színvonalat, sőt, többet is.
A mellékszereplők közül Dawson aki igazán érdekel, valamint az újabb hibridek.
Zárásképp: A könyv még mindig jó, szerettem olvasni. Gyorsan haladtam vele. A szereplők még mindig nagyon kedvelhetők, és a humor sem hiányozhatott, bár az olvasó érzi, hogy valami közeleg. Viszont nekem ez a kötet egy hangyányival lemarad az első két résztől. Remélem az Origin majd kárpótol!


2014. 10. 08.

Szerzemények # 8 (Szeptember)

Ismét véget ért egy hónap, és ismét hoztam a lassan szokássá vált posztomat. Szeptember hónapban inkább a minőségre, mintsem a mennyiségre mentem.
Nem sok könyvet vásároltam, viszont így is meg vagyok elégedve.




A hónapot J. R. Ward - Bűvölet c. kötetével indítottam. Szerencsére az Ulpius egy jó kis KeddVeddi akciót állított össze, így 50%-os akcióban sikerült erre a könyvre lecsapnom. Hiába, vannak hibák a sorozatban, viszont én így is nagyon szeretem. Az Irigységet még így sem szárnyalja túl, de egy szórakoztató olvasmány.
Szinte szokássá vált mostanában nálam, hogy betérek az egyik itteni antikváriumba. Pár szász forintért nagyon jó kis köteteket szoktam ott találni. Nora Roberts munkásságát kedvelem, és 100 Ft-ért még úgy is megéri, hogy ha nem fog tetszeni a könyv.
Akik egy kicsit is ismernek, azok tudják, hogy megveszekedett Kenyon fan vagyok. Pár hónapja BookDepository-ról megrendeltem Ravyn kötetét (Dark Side of the Moon) bár még nem kezdtem el olvasni.
A BookDepo volt olyan kedves, és küldött egy 10%-os kupont. Nem akartam én semmit sem rendelni, viszont... Rászántam magam, hogy megrendeljem a nagyon régóta vágyott The Dark Hunters manga 3. kötetét, ami Talon könyvének első felét dolgozza fel.  Igen, jöhetne a kérdés, hogy miért nem az első kötetet rendeltem meg. Nos, egy az, hogy jóval drágább volt, mint ez. Más részt... Nem tudom. Talon-nal amúgy is jó viszonyt ápolok. Az ő könyve volt az első, amit megvettem a sorozatból. (Pedig az előzőeket is olvastam akkoriban.) És Talon könyve volt az első könyv, amit megvettem, még a könyvmolyságom kezdetén. Szóval nem volt kérdés, hogy Talon-nal indítok itt is.
Imádom a mangákat, és imádom Kenyon-t is. Szóval nem kérdés, hogy imádom ezt a kötetet, pedig még az elején tartok.

Kicsit már unalmas lehet azoknak ezt olvasni, akik rendszeresen visszatérnek erre az oldalra, de Anita Blake kötetet szinte kötelező minden hónapban vennem. Tudjátok, nagy újraolvasást tartok tavaly óta, és mivel e-book-ban olvastam anno a részeket, most papír formátumban vadászok rájuk.
A Lidérces Álmokat elég jó áron sikerült megszereznem a Libri Antikvárium "aloldalán". Volt egy 20%-os kuponom, és ki is használtam.
Az Agave webshop-ra időről időre felkerülnek az úgynevezett szépséghibás könyvek, amiket nagyon olcsón meg lehet vásárolni.  A Fekete vér is ilyen könyv volt. 990 Ft-ért árulták, és van egy olyan érzésem, hogy én vittem el az utolsó darabot. Amúgy a könyvnek semmi baja, hiába kapta meg a "szépséghibás" titulust. Maximum annyi, hogy a borító alján a fekete csík egy kicsit kopott. Nagyon örültem ennek a darabnak. Viszont nem tudom elolvasni, mivel még van két kötet és egy novella (Haláltánc, Micah, A Harlekin) amiket még be kell szereznem, mielőtt olvashatnám a Fekete vért.

A hónap utolsó szerzeménye J.L. Armentrout - Opál című kötete, ami a Luxen sorozat 3. része.
Még a Lírából rendeltem elő a hónap közepén egy 25 %-os kupon segítségével, és pont a hónap utolsó napján szállították. Mivel a kötet az úgynevezett Elit Team tagja, már augusztusban megjelent, viszont csak a Kiadótól lehetett beszerezni. A hónap végén vált mindenhol elérhetővé, és én nem haboztam. Ebben az évben ismerkedtem meg ezzel a sorozattal, és egyáltalán nem bánom. Pedig kézzel-lábbal tiltakoztam ellene.

A szeptember úgy mondd elég gyengére sikeredett. Viszont az október... Előre félek.

2014. 02. 01.

Szerzeményeim # 5

Ismét eltelt egy hónap, és ideje hogy színt valljak. Már ami a könyves vásárlásokat illeti.
Ebben a hónapban sikerült két jó akciót is kifognom, szóval nem panaszkodom.


A hónapot a Könyvmolyképzővel indítottam. Ugyanis onnan rendeltem hamarabb, de később érkezett meg, mint az Ulpiusos rendelésem.
Karácsonykor megleptem magam az Obszidiánnal, és az annyira tetszett, hogy nem haboztam. Kihasználtam a Könyvmolyképző pótkarácsonyos kuponját, és megrendeltem az Ónixot, valamint az Angelfall-t. Mind a két könyvet olvastam már. Nagyon tetszettek, kár hogy a folytatások még sehol sincsenek.




Még aznap átvettem az Ulpiusos könyveimet is. Hónapok óta nem rendeltem semmi a Kiadótól. Semmilyen olyan akció nem volt, amiért fejvesztve rohantam volna  boltba. Még karácsonykor sem. Már elvből sem veszek náluk semmi 40% alatt.
Szóval igazán meglepett, hogy most tényleg jó könyveket akcióztak le. Jaci Burton könyvét szerettem volna elolvasni, de Isten bocsá' 3999 Ft vagy 3000 Ft nekem sok egy könyvért. Szóval vártam. És vártam. És íme, a KeddVeddi akcióban 999 Ft-ért megtudtam venni. Vagyis mégsem ennyiért, de arról később.
Szóval Burton tuti hogy kellett. Mellé még a Heti csaj-t is a kosaramba tettem. Olyan áron megérte. Már csak egy kötetet kellett választanom, és a Soha határára voksoltam.
Mivel 999 Ft-os egységáron voltak, úgy gondoltam hogy megéri ennyiért megvenni őket. Igen ám, de ehhez jött még a 2+1 akció is. Vagyis potom pénzért enyémek lettek a könyvek. Ha mégsem tetszenének, akkor sem megyek a falnak.


A következő héten ismét egy olyan könyv szerepelt a KeddVeddi akcióban, amit már régen kinéztem magamnak. A Forever My Girl borítóját imádom, a fülszöveg is tetszett, és jó ideje a kívánságlistámon volt.
Sokat gondolkodtam, hogy hozzácsapom még az Esztelen-t, de annyira mégsem kellett az a könyv. Főleg, hogy itt is érvényes volt a 2+1 akció, de ha megfeszültem volna, akkor sem tudtam volna három akciós könyvet összevadászni.

Összességében elégedett vagyok. Szeretem kifogni a jó akciókat, és ebben a hónapban ez sikerült is. Sajnos Anita Blake kötetet nem sikerült beszereznem, mert sehol sem találtam reális áron eladó Obszidián Pillangót.
És ha még ez nem lenne elég, a hónap utolsó KeddVeddi akciójában sikerült végre megszereznem az áhított könyveket is, amiket majd a következő ilyen bejegyzésemben teszek közzé. ;-)




2014. 01. 16.

Jennifer L. Armentrout - Ónix

Fülszöveg:
Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…

Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…



Borító: 4,5
Sorozat: Luxen # 2
Eredeti cím: Onyx
Kedvenc karakter Daemon
Oldalszám: 472
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013.12.11. 


Alig vártam, hogy olvassam a könyvet. Amint befejeztem az Obszidián-t, azzal a lendülettel rendeltem is a folytatást. Szerencsém volt, hogy már decemberben megjelent az Ónix, és nem kellett hónapokat várnom. Most viszont jöhet a várakozás, és nagyon remélem, hogy pár hónap múlva már az Opált is olvashatom.

A történet ott folytatódik, ahol az Obszidián abbamaradt. Olyan érzése van az embernek, mintha csak lapozott volna egyet.
Az Obszidiánban Katy és Daemon összekapcsolódtak, és most jelentkeznek a hatásai ennek a lépésnek.
Katy megbetegszik, és kórházba kerül. Ami egy mezei influenzának indul, kiderül, hogy sokkal több. Mivel Katy és Daemon összekapcsolódtak, ennek következtében a lány mutálódik. Átváltozik egy ember-luxen hibriddé. A képességei is megmutatkoznak. A tárgyak körülötte eltörnek, ajtók és ablakok nyitódnak ki. Katy nem hiszi, hogy köze lenne hozzá, de amikor napokig megmagyarázhatatlan dolgok történnek, akkor már ő is elgondolkodik azon, hogy mégis mi történik vele.
És ennek tetejében egy új srác is felbukkan, és nem véletlenül...

Bevallom őszintén, hogy kicsit tartottam a könyvtől. Az Obszidián már az első oldalon beszippantott, de itt jó pár oldal eltelt, és még akkor sem éreztem azt a bizonyos érzést, hogy elkapott a könyv. Megijedtem, de a félelmem alaptalan volt. Bő 80 oldal után végre elkapott a gépszíj, és igen, ismét pár óra alatt befaltam a könyvet.

A történet számomra lassan indult be. De amilyen lassan indult, olyan pörgős, és eseménydús lett.
A könyv most az érzelmekre koncentrál. Katy és Daemon között még mindig működik a kémia. Sőt! Sistergett a levegő közöttük. Kezdik megismerni egymás, és kezdenek közelebb kerülni egymáshoz.
Daemon eldöntötte, hogy Katy az övé lesz. Ennek érdekében megtesz mindent, hogy levegye a lábáról a lányt. A kedvenc epres turmixtól megkezdve a rózsáig mindent bevetett, és lássuk be. Daemon Black előbb vagy utóbb eléri azt, amit akar.
A két szereplő sokkal több időt tölt együtt, és most már Daemon sem talál ki holmi kifogást,hogy miért. Csak egyszerűen a  lánnyal akar lenni.
Daemon is a változás útjára lépett. Az előző részben annyira bunkó és arrogáns volt, hogy nem tudtam néha eldönteni, hogy imádom vagy esetleg jól felpofoznám-e. Bár a kettő néha együtt jár.
Most viszont visszavett magából. Most is bunkó, sokszor seggfej de sokkal lightosabb, mint volt. És ne feledkezzem meg arról sem, hogy kedves és törődő. Többet mutatott most magából, megosztotta Katy-vel a gondolatait. Bevallom, tetszett ez a Daemon. De a kőbunkó picit jobban bejön.
Katy és Daemon kapcsolata nagyon tüzes. Hol marják egymást, hogy egymásnak esnek. Az előző részben szinte szétszedték egymást, már ami a szópárbajokat illeti. Itt most ez is lightosabb volt.  A kedvenc jelenetem egyértelműen a vlogolós rész. Magam előtt láttam, és imádtam!
Katy is hozta a formáját, még mindig kedvelem. Egy igazi könyvmoly, és az olvasó már csak ezért is szimpatizál vele. Szeretem azt Katy-ben, hogy saját maga akarja megoldani a problémáit. De vannak helyzetek, amikor fel kell tudni ismerni, hogy a dolgok túlnőttek rajtunk, és segítséget kell kérni. Katy sajnos ezt nem tette, és meg is lett ennek a kára. Haragudtam rá, főleg azért, mert minden ott zajlott előtte, és nem vett ebből észre semmit.

Kíváncsi voltam, hogy az írónő milyen történettel áll elő. Tudtam, hogy az Arum vonalat nem ismétli meg. És mivel már az Obszidiánban megemlítette a Védelmi Minisztériumot, szinte tudtam, hogy most ők lesznek a középpontban. De az írónő ezt is megspékelte, szóval ámultam, és bámultam.
A történet jobb, mint az előző. Itt már nem csak Katy és Daemon kapcsolatának alakulása folyik, hanem annál több.

Felbukkan egy új fiú az iskolában. Blake szinte mindenkit levesz a lábáról, kivéve Daemon-t. Annyiféle nevet gyártott Blake-nek, hogy már csak nevetni tudtam rajta.
Mivel új fiú, felmerül a kérdés, hogy lesz-e szerelmi háromszög. Megnyugtatok mindenkit, hogy ennek az esélye sem áll fenn. Persze Katy találkozgat Blake-el, de inkább azért kedveli a fiút, mert normális. Katy kicsit ki akart szakadni a luxenek világából, és Blake tökéletes volt ehhez a lépéshez. De nem sokáig. Kiderül, hogy a fiú olyan olyan, mint Katy. Ő is összekapcsolódott egy luxennel, és segíteni akar a lánynak, hogy a képességeit uralja.
Katy bízik is a fiúban, meg nem is. Nos, én helyette is túl paranoiás voltam. Senkiben nem bíztam, csak Daemon-ban, és mindenkiben az ellenséget láttam.
Katy természetesen elkezdi az edzéseket Blake-el, ami Daemon-nak egy cseppet sem tetszik.
Blake edzésterve cseppet sem veszélytelen, és ha Katy helyében lettem volna, tuti, hogy felgyújtom a srácot. Lehetett látni, hogy valami nem stimmel vele, és a végén...

A könyvben nem egyszer felbukkan a Minisztérium, ami cseppet sem tesz jót a szereplők lelki békéjének. Daemon persze most is a helyzet magaslatán állt. Részben.
A könyv folyamán nem egy megdöbbentő tényre fény derül. Mit akar a Minisztérium? Kik dolgoznak nekik? Nos ezekre meg is kapjuk a választ...
Az írónő remekül ír, ez nem vitás. Érezni a könyv hangulatán, hogy kezd egy kicsit sötétebb, komorabb lenni. Persze Daemon generál jó pár vicces pillanatot, de mégis, ott az érzés. A vihar előtti csend. Talán ezért is volt lassabb a könyv eleje.
Izgalmas volt a könyv, főleg, amikor Katy meglátja Bethany-t. Onnan aztán megindul a spekulálás, és a reménykedés. Hiszen kiderült, hogy ha egy luxen és egy ember összekapcsolódik, egyik sem élhet a másik nélkül. Ha az egyikük meghal, vele együtt hal a másik is.
Tudtam én, hogy Dawson életben lesz. Túl sokszor bukkant fel a neve ahhoz, hogy ne így legyen. De mégis, annyira izgultam érte. És Bethany-ért is. Nem értettem, miért nem szökik el Katy-vel. De ennek is biztosan meglesz az oka.

A végkifejlet nagyon ütős lett. Amikor Katy-t elrabolták, magamban fohászkodtam, hogy nehogy vége legyen a könyvnek, mert különben olyan levelet írok az írónőnek....
Amik viszont nagyon sajnálom, az Adam. Ebben a könyvben igazán megkedveltem, erre mit csinál Armentrout? Na mit? Annyira nem akartam ezt. De Armentrout egyáltalán nem bánik kesztyűs kézzel a szereplőkkel, amit díjazok is, és közben meg a falat kaparom tőle.

Ami a negatívumokat illeti. Katy édesanyja reakciója amikor meglátta a párost egy ágyban, cseppet sem tetszett. Ártatlanul aludtak,erre Katy anyja olyan patáriát csapott, hogy csak pislogtam. Nem értettem, hogy miért van úgy kiakadva, főleg, hogy ő is bepasizott. És irtó nagy lépésben haladtak, én nekem ez nagyon nem volt hihető.
A másik. Katy érzelmi változásai. Eleinte tetszett, hogy nem bízik Daemon érzéseiben, de amikor mindent az összekapcsolódásra fogott, akkor egy idő után már legszívesebben felpofoztam volna. Katy, bízz egy kicsit jobban Daemon-ben!
Dee az előző részben nagyon szimpatikus lett, itt viszont... Semmit sem csinált azon kívül hogy evett, és csókolózott Adam-el. Mi értelme volt, hogy akkor jelen legyen?
Az utolsó pár fejezeten szinte a körmöm rágtam. Reménykedtem benne, hogy Dawson végre előkerül. Amikor már egy karnyújtásnyira van, Armentrout megint kitol velünk. De az utolsó oldalakon...
Nem is tudom, hogy mit gondoljak a könyv végéről. Egyértelműen öröm, de mégis...Tudja az olvasó, hogy Dawson megváltozott.És hogy még mi lesz itt!

Kedves Kiadó! Remélem minél hamarabb olvashatjuk a folytatást, mert ez így nem járja! Főleg úgy, hogy ismét kaptunk pár oldalt Daemon szemszögéből.


2014. 01. 03.

Jennifer L. Armentrout - Obszidián

Fülszöveg:
Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam. Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…



Borító: 4,5
Sorozat: Luxen # 1
Eredeti cím: Obsidian
Kedvenc karakter Katy, Daemon
Oldalszám: 424
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013.06.10


Az év első olvasott könyve. Remélem, hogy az idén hasonló jó könyveket fogok olvasni.
Nagyon nagy pozitív csalódás volt nekem ez a könyv. Amikor júniusban megjelent, nem igazán érdekelt. De úton útfélen szembejött velem a könyv, mindenki el volt ájulva tőle, és hangoztatták, hogy mekkora jó ez a könyv. Nem értettem őket. De most, hogy elolvastam a könyvet...Na, most már értem. Nagyon is.
Nincs olyan ember, aki ne hallott volna már a könyvről. Kismillió értékelés született a könyvről, és nem hiszem, hogy én valami újat tudnék mondani róla.
Már az első oldalaknál vigyorogtam. És ha ilyen történik, akkor az ember lánya belátja, hogy jó lesz ez a könyv.

A történet szó szerint beszippantott. Ahogy a kezembe vettem, nem tudtam letenni. Azt vettem észre, hogy különböző pozíciókat veszek fel hogy kényelmesen olvassak, de a könyvet még véletlenül sem tettem le.
A történet adott. Katy és az édesanyja az isten háta mögötti kisvárosba költöznek. A lány nem hitte volna, hogy egy unalmas kisvárosban bármi érdekes történhet vele. Nos, tévedett. A szomszéd ikerpár kicsit sem azok, akiknek kinéznek. Földönkívüliek.
Soha nem olvastam még ilyen könyvet, és ezért is idegenkedtem tőle. Most komolyan, földönkívüli romantika?Mi sülhet ki ebből? Nos, egy fantasztikus, humoros pergő történet.

Katy az első pillanattól nagyon szimpatikus volt, és nagyon megkedveltem. Ismét egy olyan YA hősnővel hozott össze a sors, aki nem fél kinyilvánítani a véleményét, okos és tud magára vigyázni. Ezek mellé jön még a páratlan humora és a csípős nyelve. És megszületett egy kedvenc YA hősnő. Persze az is hozzátartozik a szimpátiámhoz, hogy Katy imád olvasni, és könyves blogot vezet. Racionális, és hiába, a szomszéd sráctól leolvad a bugyija, mégsem adja meg neki magát. Sőt!

Daemon Black-ről más sokat hallottam.
Mindenki el van ájulva tőle, aki olvasta a könyvet. Ezt sem értettem.
Imádom a pasast! Soha életemben nem olvastam még ilyen bunkó férfikarakterről. Sokszor túllépte a határt,
Közte, és Katy között szikrázott a levegő. Nem hinném, hogy olvastam már olyan YA könyvet, ahol ennyire heves volt a kémia. Ha ez a két ember egy szobában van, tuti, hogy kő kövön nem marad. Szó szerint marják egymást, állandóan vitáznak, de mégis vonzódnak egymáshoz, bár ezt nehezen ismerik be. És az a bizonyos jelenet, ahol Katy laptopja felrobban... Hűha!

És most jöjjön a történet, mert arról is írni kéne pár sort.
Érdekelt, hogy Daemon és Dee miféle lények, és amikor kiderült, hogy tulajdonképpen fényemberek, nem is tudtam, hogy nevessek, vagy gratuláljak az írónőnek a fantáziájáért. Mert azért lássuk be. Fényemberek.  Akik csak fényből vannak, ha levetik az álcájukat. A képességeik érdekesek, és a helyzetük a Földön is. Kíváncsi vagyok, mi lesz még itt.
Az ellenségeik kiléte is felkeltette az érdeklődésemet, és a könyv története is. A romantikus szál mellett szerepet kapott az akció is. Nagyon tetszett ez a szál is.
A mellékszereplők közül egyértelmű, hogy Dee a kedvenc. Egyszerűen imádni való ez a pörgős lány.
A végkifejlet nagyon ütős lett, szinte füstölt a kezem, ahogy lapoztam, hogy minél hamarabb megtudjam, mi lesz a szereplőkkel.
Amiért egy hatalmas fenékberúgást érdemel az írónő, az a vége. Most komolyan! Miért így lett vége? Teljesen nyugodt voltam, mert láttam, hogy jó pár oldal még hátra van. De amikor lapoztam egyet, és a köszönetnyilvánítás bukkant fel a következő oldalon..Nos, cifra káromkodás közepette követeltem a folytatást, hiszen nem lehet így vége.
Egyrészt örülök, hogy Katy nem adta meg magát, ezért nagy piros pont jár, másrészről kicsit mérges vagyok, hogy miért nem az lett a vége, amit gondoltam. Hiszen a vak is látja, hogy mit akar egymástól a két főszereplő, és mégis...
De most már nagyon is értem.
jó párszor ráborítottam volna az asztalt, de mégis van benne valami, amitől az ember lánya Daemon függő lesz. Persze a kedvesebb oldalát is megmutatta, csak hogy lássuk, hogy ő olyan is tud lenni.
Az a pár plusz fejezet Daemon szemszögéből nagyon kedvemre való volt . Piros pont az írónőnek érte, hiszen tényleg érdekelt, hogy mi járhat ennek a srácnak a fejében.
Egy biztos. Ebben a hónapban olvasni akarom a folytatást, mert megőrülök, hogy nincs a polcomon. (Még szerencse, hogy vártam, míg megjelent az Ónix, különben bajban lennék...)


2013. 12. 23.

Szerzeményeim # 4

Ismét eltelt egy hónap, és érkezik a szokásos "beismerő" bejegyzésem.
December...Mindenkinek a Karácsony jut róla az eszébe. Azt hittem, hogy milyen rossz lesz nekem, mivel annyi akció lesz, hogy azt sem fogom tudni, hogy mit vegyek. Nos, ez nem jött be, mivel nekem az idei év karácsonyi akciója finoman szólva is gyengére sikeredett. Tavaly jók voltak, de idén...Bíztam az Ulpius-ban (én hülye), hogy majd egy jó akcióban lecsaphatok Kenyon és Cole köteteire. Nem jött be. Bíztam a Könyvmolyképzőben, hogy egy raklap könyv közül kell majd választanom, olyan jó akció lesz. Ez sem jött be igazán. Na de lássuk, hogy mit sikerült ebben a hónapban összevadásznom.


 


A hónapot Catherine Anderson könyvével kezdtem. Ismételten a CBA-ban bukkantam rá. Még augusztusban sikerült ugyan ott beszereznem a  Kendrick/Coulter/Harrigan 9. részét, a Csillogást. Bajban is voltam, mert az a sorozat 9. része, én pedig évekkel ezelőtt a 4. kötettel indítottam, és nem is emlékszem a szereplőkre. Nos legalább a 8. részt bezsebeltem, így egymás után tudom majd olvasni a könyveket.
 
Az Anita Blake kötetek kötelező darabok minden hónapban. Piros pont nekem, hogy kettesével vagy hármasával szerzem be őket, így nem kell sokat várnom a folytatásra. Ezeket a köteteket is az egyik molytagtól zsákmányoltam nagyon jó áron, és azóta már el is olvastam őket.

 
Higasino Keigo kötetét már egy ideje kinéztem magamnak ahányszor a Libri akciózott. De mindig akadt más könyv helyette, így mindig csak tologattam a könyv megvásárlását. Most viszont karácsonyi ajándékként megkaptam a nővéremtől. A fülszöveget olvasva nekem hirtelen a Death Note jutott róla eszembe. Kíváncsi vagyok rá.

A svéd szerzőpáros könyvét már tavaly kinéztem magamnak, de ezt is csak halogattam. A Kiadó pár havonta megörvendezteti a könyvmolyokat a 15 percenként változó akciójukkal, de sajnos én soha nem tudtam kihasználni, mivel elég messze vannak az átvevőhelyek. De most!
Sikerült kifognom egy 50%-os akciót, így enyém lehet ez a szépséges könyv. Persze a dologhoz hozzátartozik, hogy egy fél napom arra ment el, hogy 15 percenként néztem a kiadó honlapját. A másik örömöm, hogy ezt a könyvet édesapám vette nekem karácsonyra, szóval igencsak becsben tartom.És kaptam a könyv mellé Vérbe öltözött Anna könyvjelzőt is. Mivel az a könyv is várólistás nálam, így örülök az ajándéknak. És a madarak azt csiripelték, hogy tavasszal lesz újranyomás a Vérbe öltözött Annából, így majd a kiadótól közvetlenül is meg lehet majd vásárolni. ;-) (Főleg egy ilyen jó kis 15 perces akcióban...)


 
 
Ha már a Karácsonynál tartok. Tavaly ugyancsak a Könyvmolyképzőnél rendeltem meg a karácsonyi ajándékomat, amit a szüleimtől kaptam. Általános dolog nálunk, hogy születésnap vagy egyéb ünnepkor én rendelem meg magamnak a kívánt könyveket, ők pedig finanszírozzák. Így elkerülhetőek a fiaskók. Szóval. Idén kiderült, hogy nem kapok könyvet Karácsonyra, szóval úgy döntöttem, akkor saját magam lepem meg.(Azóta persze kiderült, hogy csak kapok könyveket) Így sikerült beszereznem Jus Accardo: Érintés, valamint  Jennifer L. Armentrout - Obszidián című kötetét.
Az Érintést így is, úgy is megszereztem volna. Az Obszidiánnal már bajosabb volt a helyzet, mivel még most sem vagyok benne elég biztos, hogy tetszeni fog. A borítója tetszik, szóval kíváncsi vagyok. De ez csak jövőre derül ki, mivel szerepel a várólistámon, és idén én is beneveztem a "Csökkents a várólistád 2014"-re.

 
És utolsóként szerepel a kis listámon Roger Martin du Gard -  A Thibault család c. kötete. Ez ajándék volt a Könyvmolyképző Kiadótól. Nem ismerem az írót, se a könyvet. Nem érzek indíttatást az olvasására, de lehet hogy ez majd idővel változik.

Maximálisan elégedett vagyok az e havi szerzeményeimmel, és alig várom, hogy olvassam is őket.
Remélem, ti is hasonló jó könyvekkel gazdagodtatok ebben a hónapban!

Mivel ez az év utolsó bejegyzése, megragadom az alkalmat, hogy Békés és Boldog Karácsonyt kívánjak Nektek!
Találkozunk jövőre is!

Kellemes Ünnepeket Mindenkinek!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...