Catherine Anderson - Csillogás

Fülszöveg:
Rainie Hall elhatározza, hogy maga mögött hagyja egész addigi életét, keserves házasságát, brutális férjét, és új személyazonossággal letelepedik Crystall Fallsban. Könyvelői állást talál Parker Harrigannél, akinek már az első pillanatban megtetszik az asszony. Kapcsolatuk óvatosan, fokozatosan teljesedik ki, hiszen Rainie szörnyű titkának emlékei újra és újra kettejük közé állnak. Parker megpróbálja rávenni, hogy forduljon a rendőrséghez, ám a nő hajthatatlan: biztos benne, ha felfedi személyazonosságát, a férje a nyomára bukkan, feldúlja alakuló boldogságát, és végez vele.
A gyengéden szerető Parker és az egész Harrigan család felajánlja segítségét, hogy Rainie végleg lezárhassa a múltat. De elég lehet mindez az alattomos férj ellen? Rainie átadhatja magát a valódi boldogságnak?


Borító: 3
Sorozat: Kendrick/Coulter/Harrigan # 9
Eredeti cím: Star Bright
Kedvenc karakter -
Oldalszám: 376
Kiadó: General Press
Kiadás: 2010

Amint befejeztem a Hajnali fényt, egyből nekikezdtem ennek a könyvnek. Molyon érdekes módon ennek rosszabb átlaga van mint az előző résznek, de nekem ez valamivel jobban tetszett.

Raine fondorlatos módon elszökik egy hajóról erőszakos férje elől. Crystall Falls-ba érkezik új személyazonossággal. Abban a hiszemben telepedik le a városban, hogy új életet kezd Anna néven. Állást vállal Parker Harrigan-nél, de a férfi hamar rájön, hogy a nő hazudott neki a kilétét illetően. Parker rájön, hogy Raine miért menekül, és miért fél nemcsak tőle, hanem még a saját árnyékától is. Parker-nek megtetszik a nő, de türelmesnek kell lennie, ha megakarja magának szerezni az asszonyt.

Nagyon, de nagyon jól indult ez a könyv. Élveztem olvasni. Raine erőszakos férje elől menekül, és próbál új életet kezdeni. A nő állandóan feszült és ideges, és ez rányomja a bélyegét a mindennapjaira.

Anderson nagyon jól ábrázolta Raine helyzetét. Tökéletesen ábrázolta a bántalmazott nőt. A szorongását, a félelmét, a bizalmatlanságát. Hogy fél nyitni az emberek felé, és sehol sem érzi magát biztonságban.

Parker már az előző részben felbukkant, de őszintén szólva nem tett rám túl nagy benyomást. Itt viszont jobban megismerhettem. Ő a tökéletes férfi. Türelmes, kedves, vicces és be nem áll a szája. Nekem már túl tökéletes volt. De Raine-nek pont ilyen férfira volt szüksége.

A kötet során Raine megtanul bízni Parker-ben, de nem megy ez olyan könnyen. Nagyon sokáig csak barátság van közöttük. A szerelmet nem is hiányoltam.

Parker hamar rájön hogy szereti Raine-t, de nagyon türelmesnek kell lennie.

Időközben felbukkan a Harrigan család többi tagja is. Loni is tiszteletét teszi, és neki köszönhetően kiderül, hogy Peter, Raine férje tudja hogy a nő még él, és az a célja hogy megtalálja és megölje őt.

Ennek hallatán összegyűlik a család, és kezdetét veszi Raine kiképzése is.

És itt jött el az a pillanat, amikor ellaposodott a könyv. Raine edzése túl sok oldalon keresztül folyik. Nem értem, mi szükség volt rá. Itt már ellaposodott a történet, és ismételten jó pár oldal átlapoztam, pedig nem szokásom az ilyesmi.

A végkifejlet itt is sejthető. Tudja az olvasó, hogy mi fog történni. Ennek következtében kicsit csalódott voltam, hiszen tudtam hogy mi fog következni.

Az is negatívumként hozható fel, hogy a páros a könyv 3/4-ben magázódik. Barátok, de magázódnak. Ki érti ezt?!

A szerelmi szál fokozatosan, szinte észrevétlenül bontakozik ki. A történet szempontjából ez telitalálat volt. Parker a végletekig türelmes, és nem sietteti Raine-t.

Raine pedig az edzések során magára talál, és a félős, ijedős nőből végre ismét az lett, aki a házassága előtt. Egy talpraesett, humoros nő.

A Harrigan családot is sikerült egy kicsit jobban megkedvelnem. Végre megláttam bennük a potenciált. De itt is jóval több szerepet kap a vallásosság, bár nem annyira, mint az előző részben. Mivel Raine házas, így Parker számára bűn lenne közeledni felé. De Anderson ért hozzá, hogy  úgy keverje a dolgot, hogy mégis elfogadható legyen. Vagyis a tény tény marad, de mivel erőszakos a férj, és az egyház előtt ez nem valódi házasság.

Ez a könyv jobban lekötött mint az előző, de még most sem az igazi. Jó volt a könyv, de egy idő után itt is ellaposodott. Anderson sokáig húzta a szálakat.Ha nem tette volna, egy sokkal jobb történet bontakozott volna ki.

Read More

Catherine Anderson - Hajnali fény

Fülszöveg:
Loni MacEwent különleges jövőbelátó képességgel áldotta meg a sors. A csodaszép, fiatal nő Crystall Fallsba költözik, hogy új életet kezdjen. Itt találkozik álmai férfijával, de egy véletlen érintés a borzalmas jövőbe repíti. Sorsdöntő fordulatokat hoz mindkettejük életében, amikor egy vadrezervátumban rekedt, balesetet szenvedett kisfiút kell megmenteniük. Azért, hogy a gyerek nyomára bukkanjanak, Loninak minden látnoki erejét latba kell vetnie. Megkezdődik a veszélyekkel teli harc az idővel, a természettel, miközben a két merőben más háttérrel rendelkező ember elkezd egymásban bízni. A kimerítő nappalok és hosszú éjszakák során kettejük között láthatatlan kötelék fonódik: a kezdeti feszültségek megértéssé, bizalommá, majd igaz szerelemmé alakulnak.

Catherine Andreson nagyszerű regénye tovább szövi a Harrigan család történetét. Jól ismert szereplők bukkannak fel ismét, akiknek történetén keresztül az írónő hűségről, hitről, helytállásról és odaadásról vall.


Borító: 3
Sorozat: Kendrick/Coulter/Harrigan # 8
Eredeti cím: Morning Light
Kedvenc karakter Trevor, Nana
Oldalszám: 320
Kiadó: General Press
Kiadás: 2010

Nagyon régen olvastam már Anderson könyvet. Több éve. És amilyen ügyes vagyok, éppen a sorozat 8. részével indítok. Vagyis nem, mert évekkel ezelőtt olvastam az Ég kékjét, ami ennek a sorozatnak a 4. része, de semmire sem emlékszem belőle.

Ahogy a fülszöveg is írja, Loni-nak van egy - több - különleges képessége. Ha megérint egy tárgyat vagy egy embert, akkor belelát az emberek múltjába.

Loni ennek a képességének hála nem élhet normális életet. Crystall Falls-ba menekül, hiszen egy rosszul végződött "jövendölésbe" majd bele rokkan.

Egész életében egy férfiról álmodott. Egy cowboy-ról. Amint a bérelt házába érkezik, a látomása olyan intenzív, mintha a férfi valóban ott lenne mellette. Elhatározza, hogy elkerül minden Stenson kalapos férfit, de a sorsa elől nem menekülhet.

Egy kisboltban találkozik véletlenül álmai cowboy-ával. Amint megérinti a férfit, Loni rájön, hogy a férfi fia hatalmas veszélyben van. És ő is, hiszen ez az a férfi, akiről egész életében álmodott.

Clint Harrigan nem hisz semmiféle médiumban. A vallása is tiltja. Ezért is döbben meg, amikor egy ismeretlen nő beállít hozzá éjnek évadján, és azt állítja, hogy a fia veszélyben van. Hiszen neki nincs is gyereke! Vagy mégis?

Sajnálatos, de a könyv olvasása során rájöttem, hogy kiszerettem a cowboy-okból. Míg régebben imádtam őket, most már teljesen hidegen hagynak.

A könyv nagyon jól indult. Adott egy médium nő, aki vallásos, és átoknak tekinti a képességét. És adott egy férfi, aki szkeptikus, és nem hisz semmi ilyesmiben. De végül elindulnak a kisfiú után, és a kezdeti bizalmatlanságot és hitetlenséget átveszi a bizonyosság, hogy ez a nő mégis igazat mondd.

Nem állítom, hogy megkedveltem a szereplőket. De szimpatikusak voltak. Valóságosak, és realisták. De ahogy haladt a történet, úgy veszítettek az enyhe varázsukból, és a könyv végére teljesen hidegen hagytak.

A könyv nagyon el lett húzva. Adott egy jó sztori, és érdekes szereplők, de a végére teljesen ellaposodott.

Az írónő is túl vallásosra vette a témát, ami már nekem nagyon nem tetszett.

Adott egy cowboy, aki minden este imádkozik. Ezzel nincs is baj. Jó dolog. De amikor mindenhez Isten-t köti, és már a végén azzal érvel, hogy Isten ajándéka Loni képessége, az nekem sok volt. Főleg, hogy a könyv felében pont az ellenkezőjét bizonygatja.

Clint számomra egyáltalán nem férfias. Persze mindent megtesz, de nekem kevés volt.

A túlzott vallásossága elnyomta a személyiségét. A könyv közepénél közölte a nővel, hogy házasságon kívül senkivel sem fog szexuális viszont folytatni. Ezzel sincs baj. De jó pár oldal után ez a terve is dugába dől.

Loni-ban is megvolt a potenciál. Érdekes és szórakoztató karakter volt. De egy idő után már ő is átváltott vallási őrületbe, is minden második mondata ezzel volt kapcsolatos. Loni soha nem élt normális életet. És soha sem volt egy normális kapcsolata, hála a képességének.

Clint álmai férfija, de teljesen különböznek. Clint kinn él az Isten háta mögött, és lovakkal foglalkozik. Loni ezzel szemben imádja a várost, és a különböző kulturális tevékenységeket.

De végül csak egymásra talál a páros. Ami valljuk be, cseppet nyálasra sikeredett. És nagyon instant love szaga van.

Eközben folyik a kutatás az elveszett gyerek után, akit Clint még mindig nem fogadott el fiaként. Nem hiszi el, hogy van egy fia.

A történtekkel párhuzamosan Loni-nak hála nyomon követhetjük Trevor és Nana kalandjait. Hogyan éli túl az erdőben egy kisfiú egy kutyával? Imádni valóak voltak együtt.

Azt kaptam a könyvtől, amit vártam. Bár egy kicsit kevesebben. Már pár oldal után tudtam, hogy mi lesz a végkifejlet.

Természetesen sikerül Trevor-t megtalálni. Ekkor jön az újabb probléma. Hogyan mentsék meg a fiút? És hogyan érjék el, hogy Clint meglátogathassa a gyereket a kórházban?

A Harrigan család is tiszteletét tette. Megvan bennük is a potenciál, de mivel számomra ismeretlenek, kicsit csalódott voltam. Persze részben ez az én hibám is, mivel a sorozat majdnem végénél kezdtem el olvasni a könyveket. Valaki ismerős arcot akartam látni, de egyel sem találkoztam.

Mint említettem a végkifejlet  kiszámítható volt. Sokszor laposakat pislogva lapoztam át az oldalakat, mert annyira nem kötött le a történet.

Az eleje jól indult, de ellaposodott. A szereplők is kifulladtak a könyv végére. Egyszer olvasható kategória, de Anderson-tól egy kicsit többet vártam.

Read More