Moning-mánia

Mind a borító, mind a történet nálam a kedvencek kedvence, szóval nálam abszolút az év könyve...

Sherrilyn Kenyon

Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven....

Széthullott Birodalom

És most nektek mondom, hogy húsz évesen Császár leszek, a Birodalom ura...

Fekete Tőr Testvériség

Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől...

Nalini Singh

Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül.Melyiket szeretem jobban?Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz...

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nalini Singh. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nalini Singh. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. 04. 01.

Na, mik a hírek?

Úgy gondoltam, mivel elég régóta nem volt frissítve az oldal, illő volna életjelet adnom magamról.
És mivel az egyik nagy kedvenc írónőm kötete épp ma jelent meg, gondoltam csináljunk 2 in 1 bejegyzést.
Szóval. Február óta szinte alig volt könyv a kezemben. Egyrészt azért, mert nincs időm rá, másrészt valahogy nem éreztem az indíttatást arra hogy olvassak. (Tudom, szégyen.) De vannak ilyen időszakok mindenki életében. Inkább hagyom ülepedni a dolgokat.
De mivel itt a tavasz, én is kezdek újraéledni. Pár napja belekezdtem Brent Weeks - Az árnyak útján c. kötetébe.
Nagy elvárásokkal indultam neki, de úgy tűnik hogy csalódnom kellesz. A felén már túl vagyok, és nem igazán köt le. Még gondolkodom, hogy félbehagyjam, folytassam, vagy hagyjam egy kicsit ülepedni.
Másrészről mivel mindjárt itt a Könyvfesztivál, a Kiadók jobbnál jobb könyveket jelentetnek meg. És elérkeztem a mondanivalóm fő tárgyához.
Aki egy kicsit is ismer, tudja, hogy megveszekedett Kenyon rajongó vagyok. Amikor az Ulpius becsődölt, sírni tudtam volna. Na nem a Kiadó miatt, hanem a jobbnál jobb pararomance sorozatok miatt, amik mentek a süllyesztőbe.
Igen, tudom hogy Kenyon kötetét elkezdték gondozni rajongói szinten, de legyünk őszinték. Jobban kedveljük a jó minőségű, hivatalos fordítást, amit fizikai formában is tudunk birtokolni.
És itt jön a képbe az Athenaeum Kiadó.
Nagy csendben, egyik pillanatról a másikra bejelentették hogy pár hét, és jön a Dark Hunter (Sötét Vadászok/ Sötét Vágyak Vadásza) sorozat folytatása.

Anno nem bírtam magammal, és nekikezdtem angolul. (Itt olvashatjátok a véleményemet.)
És egyáltalán nem csalódtam. Humoros, szórakoztató, és ismerős közeg köszönt vissza a lapokon. És végre egy női Dark Hunter kerül főszerepbe.
Na de mit akarok ebből kihozni?

MA megjelent a könyv, és uccu neki, mindenki vegye meg, aki kicsit is kedveli az írónőt. Ritka, amikor a rajongók kapnak egy második esélyt, és mi megkaptuk. Éljünk vele! Itt tudjátok megrendelni.

És ha már a reklámozásnál tartok, a kiadó egy újabb jó hírrel szolgált. Kresley Cole (ugyan csak egyik nagy kedvencem) Halhatatlanok Alkonyat Után sorozatát is a szárnyai alá vette a kiadó.
A soron következő kötet Lothaire-é, ami előreláthatólag 06.03-án, Vámpírbosszú címmel fog megjelenni.
Nem igazán értem hogy miért nevezték át a címet, és a borító körül is balhé volt.


Első illetve végleges

Az első borító tényleg illeszkedik az elődeihez. A betűstílus, a szövegelhelyezés. Sőt még a borító témája is. Viszont az alsó része miatt nekem inkább már az ízléstelenség határát súrolta. Fel is vetettem molyon, hogy vágják le az alját, vagy legyen új borító. Nos, kaptunk újat, de inkább visszasírom a régit. Tudom, koldus ne válogasson, és örüljünk hogy egyáltalán megjelenik. De mi magyarok mindig többet akarunk.
Csak remélhetjük, hogy kapunk egy elfogadható borítót.
A kötetet amúgy itt tudjátok előrendelni.


Igaz, hogy még nem tudni ki fogja folytatni szeretett írónőm, Nalini Singh - Angyali Vadász sorozatát, de molyos körökben már tudvalevő, hogy idén érkezik a sorozat folytatása, az Archangel's Legion is.
Igen, szinte sikítani tudtam volna örömömben, amikor meghallottam a hírt.
Megjelenés, borító, kiadó felől semmi hír, de jobb minél hamarabb hirdetni az igét. A véleményem a könyvről.

Úgy tűnik, hogy az Ulpius és más megszűnt Kiadók könyveire aki tud, az lecsap. Pár napja jött szembe velem a hír Facebook-on, hogy Karen Rose könyveinek jogait a Könyvmolyképző vette meg.
Csupa olyan írónő, akiknek a könyveit érdemes megvenni.

Nagyon örülök, hogy a Kiadók gondolnak a rajongókra, és a félbehagyott sorozatokra is gondolnak.
Csak győzzük kivárni a megjelenéseket, és bízzunk abban, hogy a folytatások is érkeznek.


2016. 01. 02.

Nalini Singh - Archangel's Legion

Fülszöveg:
Angels are falling from the sky in New York, struck down by a vicious, unknown force.

Vampires are dying impossibly of disease.

Guild hunter Elena Deveraux and the Archangel Raphael must discover the source of the wave of death before it engulfs their city and their people, leaving New York a ruin and Raphael’s Tower under siege by enemy archangels.

Yet even as they fight desperately to save the city, an even darker force is stirring, its chill eyes trained on New York…and on Raphael. Rivers of crimson and nightmares given flesh, the world will never again be the same…


Borító: 5*
Sorozat: Angyali vadász # 6
Kedvenc karakter: Raphael, Elena, Illium, Aodhan
Oldalszám: 384
Kiadó: Jove
Kiadás: 2013



 Mai napig nem értem, hogyan lehet az, hogy az írónőt még senki sem karolta fel.
Fantasztikus történetekkel ajándékoz meg minket, és a szereplők sem mindennapiak.

Nagyon hiányzott már, hogy a fő párosról olvassak. El sem hittem, míg nem azon kaptam magam, hogy szinte falom a könyvet, és régi ismerősként köszöntöttem őket.
Nem igazán emlékszem arra hogy mi is történt az Angyaltáncban. Annyi megmaradt, hogy Caliane felébredt, és Lijuan sem normális.

Ha az eddigi kötetek akciódúsak voltak, akkor ez még azokon is túltesz.
Már a könyv elején meghűlt bennem a vér. Nem azért mert olyan rossz volt, hanem mert Nalini már az elején bekeményített.
New York egéből nem csak a madarak, de angyalok is hullottak. Egyre több furcsa természeti jelenség követi egymást, és a Tanács tagjai is újabb erőkre tesznek szert.

A kötet elején lévő úgynevezett Aláhullás megadta a háborús, és drámai hangulatot.
Érezhető hogy valami készül, és mindenki Lijuan-ra tippel. Ha ez nem lenne elég, egy furcsa kór tizedeli a vámpírokat, ami a himlőhöz hasonlatos.
És persze ott van a fő páros is, és aktuális problémáik.

Röviden: Az olvasó egyáltalán nem unatkozik. Nalini mesterien adagolja az izgalmakat.
Nehéz a könyvről írni, hiszen olyan sok minden történik.
Hiába, Elena Raphael párja, mégis most kezdi feldolgozni, hogy ez mivel is jár. Raphael párjaiként kezelik, és erőt merítenek belőle is. Igazán jó volt erről is olvasni.
Egyre hangsúlyosabb a halhatatlansággal kapcsolatos problémák is. Teljesen megértettem Elena érzéseit. Nehéz lehet elfogadni, hogy míg Elena él, addig a barátai megöregednek és meghalnak.

Elena és Raphael kapcsolata igazán egyedi, és ennyi kötet után sem unom őket. Mindketten változtak az első kötet óta. Ennek ellenére Raphael ugyan olyan arrogáns és hűvös tud lenni ha kell. Egyszerűen imádom ezt az arkangyalt.
Elena is vét hibákat, néha ugyan azt, de tanul belőlük.

Nagy piros pont az írónőnek, hogy a Hetek tagjai is bőven kivették a részüket a történetből. Illium-ot mindig is imádtam. Most egy kicsit komolyabb volt mint azt megszoktuk, de hozta azt, amiért imádjuk. Nalini pedzegeti hogy egyszer arkangyal válhat belőle. Akarom is meg nem is, hogy így legyen.
Aodhan szerencsére egyre több szerephez jut. Örülök annak, hogy kezd megnyílni, hiába lesz ez egy hosszú folyamat.
Naasir-ra valamiért nem emlékeztem. Hamar megkedveltem, és fogalmam sincs hogy mi is lehet valójában. Nagyon várom, hogy a saját kötetét elolvassam.
A többiek elég kevés szerephez jutottak. Hiányoltam Jason-t, de a kötet előrehaladtával egyre többet szerepel. Méreg és Galen ha csak virtuálisan, de megmutatták magukat.

Nagyon tetszett, hogy Nalini nem felejtette el a novellákból megismert Nimra-t. Ha csak említés szinten, de felbukkant. Valamint az Ősöreg arkangyal, Alexander neve is egyre többször bukkan fel. Kíváncsi leszek, hogy az írónő mit tervez vele kapcsolatba.
Nalini valamiért nagyon elhanyagolja a többi arkangyalt. Elijah, Neha, Lijuan elég sokat szerepelnek a sorozatban, de a többiek szinte semmit. Jó lenne, ha Nalini ezt orvosolná.

Nagyon mérges voltam az írónőre, hogy minden arkangyal új képességeket nyert, csak Raphael nem. Hátborzongató dolgok történtek New York-ban, de új erőre nem tett szert.
Viszont a könyv végére megbocsájtottam. Érdekes, és halálos új "képességet" kapott, ha még kezelni nem is nagyon tudja.
A könyv vége, illetve a csata fantasztikus volt. Izgultam ahogy az kötelező. Hiába, tudtam hogy a fő párosnak baja nem lesz, mégis drukkoltam nekik.
Megható volt, ahogyan Raphael és az emberei kitartottak egymást mellett, hiába, Lijuan mindent elkövetett hogy megtörje őket.
Nem akartam hogy vége legyen a könyvnek, legszívesebben máris újraolvasnám.

Ennek ellenére van hibája a könyvnek. Nekem már sok volt a szex a páros között. Valamint a Jeffrey-vel való dolgok is ugyan ott tartanak és ugyan úgy, mint az első részben.
Ennek ellenére kötelező elolvasni a Nalini fanoknak. Úgy gondolom, hogy a hibáival együtt is a legjobb könyv a sorozatból!

Visszaolvasva az értékelésemet úgy érzem, hogy csak a töredékét adja vissza a könyvnek. De Singh az egyik, akinek a könyveiről nem tudok értelmes értékeléseket írni.
Nagyon remélem, hogy idén valamelyik kiadó lesz olyan jó, és felkarolja az írónő sorozatait, mert vétek veszni hagyni az írónő munkásságát!




2015. 12. 31.

Nalini Singh - Angyalárny

Fülszöveg:
Az éjfélszín szárnyú Jason az árnyak között érzi otthon magát. De amikor India arkangyalának, Nehának férjét holtan találják a palotájában, a kémmester kénytelen kilépni a fénybe. Egy arkangyal őrült haragja ugyanis szörnyű pusztítást végezhet a világban, Jasonnek pedig meg kell találnia a gyilkost, hogy ezt megelőzze.

De Neha bizalmának ára van: a kémmesternek az arkangyal vérvonalához kell kötnie magát, véresküt kell tennie Mahiya hercegnőnek. A lánynak, aki szörnyű titkokat hordoz a szívében, és már senkiben sem bízik meg. Legfőképpen nem egy ellenséges kémmesterben.

A gyilkos után kutatva Jason és Mahiya egy évszázados rémálom közepébe cseppen. A váratlan szenvedély feltámadó, fekete vihara pedig mindkettejüket magával ragadja… könnyen lehet, hogy a halálba.


Borító: 4
Sorozat: Angyali vadász # 5
Eredeti cím: Archangel's Storm
Kedvenc karakter: Raphael, Elena, Jason, Méreg
Oldalszám: 446
Kiadó: Egmont
Kiadás: 2013



Újraolvasás.
A minap volt arról szó Gretty blogján, hogy mennyire elhanyagoljuk a régi kedvenc sorozatainkat. És milyen igaz!
Ha nem is teljesen, de részben csatlakozom ehhez a megmozduláshoz ezzel a könyvvel, mutatva, hogy Nalini Singh írónőt nem felejtette el a molytársadalom, és milyen jó volna, ha folytatnák a sorozatait.

Másfél éve olvastam először ezt a könyvet. Nem is állt szándékomban újraolvasni, de Jason nem hagyta hogy otthagyjam.
Történt ugyanis, hogy csak beleolvastam a könyvbe...1 óra múlva még mindig csak olvastam, és úgy döntöttem, ha Jason ennyire megakarja - ismét - mutatni magát, akkor én bizony nem állok ellen.

Nagyon szeretem ezt a sorozatát az írónőnek. A Hetek tagjai is mind külön egyéniségek. És hiába, olvastam már ezt a részt, még mindig el tud varázsolni.
Az előző rész nem tett rám olyan mély hatást, de Jason és a könyve tettek arról, hogy ismét a szívembe zárjam az egész bagázst.

Jason Indiába indul, hogy kiderítse, hogy India arkangyalának, Neha-nak a társát ki ölhette meg. Véresküt köt Neha utolsó rokonával Mahiya-val, és megkezdi a nyomozást. Arra viszont nem számít, hogy Mahiya nem csak egy mezei hercegnő, és több áll a gyilkosságok mögött, mint azt gondolták volna...
Jason kémmester, és ehhez minden adottsága megvan. Mind külső, mind belső. Nagyon kevés embert enged magához közel, és nekik sem fedi fel valódi érzéseit. Olyan ő, mintha két világ között lenne. Ott van, de mégsem.

Nem vártam tőle olyan erős érzelmi megnyilvánulásokat, mint a többiektől. Ő amolyan csendes vihar. Nem is illett volna hozzá más.
Nagyon érdekel Jason története. Miért és hogyan lett olyan, amilyen.
Az írónő lassan adagolta a múltjával kapcsolatos dolgokat, és a könyv végére teljesen megértjük, miért olyan zárkózott.

Jó volt ismét elszakadni New York-tól. Egyrészt jót tett a sorozatnak a váltás, másrészt ismét bepillanthattunk egy újabb arkangyal udvarába.
Neha nekem mindig is szimpatikus volt. Tudom hogy nem egy szent, sőt, de mégis szimpatizálok vele.
Itt hozta azt, amit vártam tőle. Hol kegyetlen arkangyal volt, hol pedig egy igazságos uralkodó.

Mahiya-tól nem tudtam, hogy mit várjak. Hercegnő, szóval mit várhatunk tőle. Viszont Jason párja lesz, szóval olyan rossz nem lehet.
És meg kell mondjam, Mahiya igazán meglepett. Nyílt titok az udvarban, hogy ő Eris és Nivriti lánya. Ez azért kellemetlen, mert Eris Neha társa volt, míg Nivriti Neha testvére.
Neha ennek ellenére felnevelte Mahiya-t, de amit elérte a felnőtt kort, megismerte az arkangyal dühét.
Azért gondolná az ember, hogy Mahiya mindent elveszített, és egy életunt, megkeseredett nő válik belőle.
Viszont pont az ellenkezője történt. Mahiya egy kedves, és okos nő, aki tudja hogy mit és mikor lehet.

Nagyon érdekes, viszont jó párost alkotnak Jason-nel. Az egymásra találásuk nem volt olyan intenzív mint Elena és Raphael-é, de ez nem is illene hozzájuk.
Jason nem a szavak embere, viszont a tetteivel nem egyszer kinyilvánította, hogy vonzódik Mahiya-hoz.
És míg a páros ismerkedik, az udvarban egyre több gyilkosság történik.
Már olvastam a könyvet, és hiába, sok dologra nem emlékeztem, az nyilvánvaló volt, hogy ki áll a háttérben.

A hetek többi tagja is felbukkant, elég Méregre gondolni. Igazán kedvelem őt, jó volna, ha saját történetet kapna. És ott volt Aodhan, akiről szinte semmit sem tudunk.

Ami viszont nem kellett volna, az Dmitri és Honor szála. Igen, érdekes volt az esküvőjük, és az, hogyan is válik vámpírrá valaki, de teljesen kizökkentettek a jeleneteik.

A végkifejlet igazán ütősre sikeredett. Kíváncsi lennék, hogy Nivriti hová fejlődött, és mi lesz a sorsa.
És míg a testvérpár saját háborújukat vívják, globális szinten is történnek dolgok. Elég arra gondolni, hogy Caliane pár rész óta ismét ébren van, vagy Lijuan erejére, és annak továbbfejlődésére.

Az epilógus megmelengette a szívemet. Jason ha szavakkal nem, de a dalával biztosította Mahiya-t arról, hogyan érez iránt.
Ez illik hozzá, és egyáltalán nem hiányoltam, hogy szavakba öntse az érzéseit.

Igazán jó volt ismét kézbe venni ezt a részt. Hiányzott már Nalini stílusa, és ez a sorozat is.
Nagyon remélem, hogy valamelyik kiadó felkarolja az írónőt, mert vétek lenne veszni hagyni egy ilyen jó sorozatot!



2014. 03. 04.

Nalini Singh - Angyalkard

Fülszöveg:
A folyóban talált vámpírfej ügye a Vámpírvadász Céh fennhatósága alá tartozna, de Raphael arkangyal jobbkeze, Dmitri ösztönei azt súgják, neki kell vezetnie a nyomozást. Van valami az áldozat bőrére tetovált, titokzatos írásban, ami régmúlt idők szörnyűségeit idézi fel benne.
A Céh Honort küldi, hogy segítsen megfejteni a jeleket, de a szörnyű támadás és kínzások során megtört vadász nem áll készen arra, hogy együtt dolgozzon a kegyetlenségéről és sötét embertelenségéről hírhedt vámpírral; még akkor sem, ha gyermekkora óta megmagyarázhatatlanul vonzódik a férfihoz.
A Honor elrablói és a vámpírfej eredete utáni nyomozás során feléled a múlt, pedig egyikük sem akarja újra átélni annak borzalmait. De a fájdalomba gyönyör is vegyül…



Borító: 5
Sorozat: Angyali Vadász # 4
Eredeti cím: Archangel's Blade
Kedvenc karakter Elena, Raphael, Illium,
Oldalszám: 440
Kiadó: Egmont
Kiadás: 2012


Kicsit szégyellem magam. Nalini Angyali vadász sorozatát nagyon elhanyagoltam. Két éve nem is olvastam semmit a sorozatból, pedig az egyik kedvencem. Míg a sorozat első három részét jó párszor újraolvastam már, ehhez a részhez valahogy nem igazán volt hangulatom. Ezért is tartott majdnem két évbe, mire rászántam magam és elolvastam Dmitri kötetét.

Titokzatos vámpírgyilkosságok történnek New York-ban, és Dmitri, mint Raphael jobbkeze a kezébe veszi az irányítást. Mivel a testeken különböző ősi írások találhatók, Dmitri úgy dönt, bevonja a Vámpírvadász Céhet is.
Sara Honor-t küldi, hogy segítsen felderíteni a rejtélyt.

Dmitri-t mindig is kedveltem, de nem tartozott soha a kedvenceim közé. Megvolt bennem egy kialakított kép róla, és így a könyvet elolvasva elmondhatatlan, hogy nem csalódtam. Azt kaptam Dmitri-től, amit vártam. Hűvös, irányításmániás és kegyetlen. Bár sokszor csak rájátszik.
Amint megpillantja Honor-t, eldönti, hogy elcsábítja a nőt. Ezzel nem is lenne gond. Csakhogy Honor retteg a vámpíroktól...

Honor-t hónapokkal ezelőtt elrabolták, és több héten keresztül kínozták ismeretlen vámpírok. Hála Ashwini-nek és Ransom-nak sikerült kiszabadulnia, de azóta árnyéka önmagának.
A Céh könyvtárába menekül, és hónapokig ki sem teszi onnan a lábát. Sara viszont meggyőzi, hogy vállalja el az ügyet.
Honor retteg Dmitri-től, de a büszkesége nem engedi, hogy meghátráljon. És a feladat amit kap is érdekli, így rákényszerül, hogy együtt dolgozzon a vámpírokkal.

Kicsit csalódott vagyok. Valahogy többet vártam a könyvtől. Hiányzott Elena és Raphael. Hiányzott, hogy az ő fejükben legyek, és az ő kalandjukat olvassam. Sem Dmitri, sem Honor nem tudta megadni nekem azt az érzést, amit vártam.
Honor nem született vadász, így nincs rá hatással Dmitri egyik különleges képessége. De még így is, évek óta figyelemmel kísérte a vámpír sorsát a sajtóból. Évek óta vonzódik a vámpírhoz, bár maga sem tudja, hogy miért.

Sajnos nekem úgy tűnt, hogy Nalini megpróbálja másolni Elena-t és Raphael-t. De ez nem sikerült neki. Oké, Dmitri hozta a formáját, de Honor nekem nagyon Elena másolatnak tűnt. Nalini megpróbálta elhitetni hogy Honor egy képzett vadász, különböző fegyverekkel, de nekem inkább tanárnőnek tűnik, mintsem fegyverekkel rohangáló vadásznak.

A könyv főleg az érzelmekre koncentrál. A nyomozás háttérbe szorul. A nyomozás annyiban ki is merül, hogy Dmitri és Honor felkutatják azokat, akik megkínozták Honor-t. És így végül bekapcsolódik az eredeti gyilkosság szál is a nyomozáshoz.
Az egész könyv Honor bosszújáról szól, és arról, hogyan talál ismét önmagára.
Be kell vallanom, nekem nagyon hirtelen történt ez a változás. A történet pár nap alatt játszódik, és Honor már "meg is gyógyult". Számomra ez egyáltalán nem hihető.

A könyv olvastatja magát, szinte faltam a lapokat. De mégis hiányzott valami. Akkor éreztem csupán azt, hogy szeretem a könyvet, amikor Elena, Raphael vagy Illium felbukkant.

Ahogy halad a történet, úgy ismerjük meg Dmitri múltját. Megtudjuk, hogy volt családja. Felesége, és két gyereke. De tragikus módon elveszítette őket, "hála" egy kegyetlen angyalnak, Isis-nek. Ez az angyal változtatta át Dmitri-t is.
Eközben Honor-t egyre furcsább álmok gyötrik. Nem tudja eldönteni, hogy a saját tragédiáját éli újra, vagy valaki másét.
És itt jön egy újabb hiba, amit Nalini elkövetett. Olvastam már olyan párról, akinek az egyik tagja reinkarnálódott, és visszatért a párjához. Pl: Kenyon - Végzetes ölelés. Ott Kenyon megtartotta az egyensúlyt a két karakter között.
Itt Nalini nagyon nem találta el ezt. Úgy éreztem, mintha Honor skizofrén lenne. Egyszer úgy beszél mint Honor, máskor - főleg a könyv végén - mint egy teljesen más ember. Nalini nem találta meg az egyensúlyt, és ennek meg is lett az ára.

Dmitri múltja igazán szívszorító. Megtudjuk hogy nagyjából hogyan találkozott Raphael-el, és miket éltek át együtt.
De mégis, nekem valami hiányzott ebből a történetből. Szerencsére ott volt  Illium, Méreg, sőt Sorrow is hogy szórakoztasson, és kitöltse azt az űrt, amit Dmitri és Honor hátrahagytak. De nekik sem sikerült igazán.
Elena és Raphael is képviseltette magát, aminek nagyon örültem. Akkor igazán úgy éreztem, hogy tudnám szeretni ezt a könyvet.

Dmitri és Honor egymásra találása egyáltalán nem volt könnyű. Adott egy vámpíroktól rettegő nő, és egy kegyetlen vámpír férfi. De mégis, Dmitri a maga módján segített a nőnek, és türelmes volt vele.
Erotikus jelenetre is inkább a könyv vége felé került sort. És akkor is Honor irányított. Dmitri úgy ahogy átengedte neki az irányítást.

A végkifejlet nekem kicsit zavaros volt, de hozta az elvárt színvonalat.
A legjobb jelenet a könyvben egyértelműen az, amikor Dmitri bocsánatot kér Honor-tól. Az egyik legjobb jelenet, amit valaha olvastam.
Az, hogy Honor-al mi lesz, az egyértelmű volt. Tudtam, hogy Dmitri nem engedi el maga mellől soha a nőt, így nyilvánvaló volt, hogy mi lesz vele. Bár azért kíváncsi lettem volna rá, hogyan is zajlik egy ember átváltoztatása.


2013. 09. 26.

Nalini Singh - Egy világ - két faj állandó küzdelem

(Psy-Changeling)



# 0,5. Beat of Temptation
Tamsyn “Tammy” Mahaire Ryder (leopárd-gyógyító) & Nathan “Nate” Ryder (leopárd)
Bejegyzés 


# 1. Vonzódás (Slave to Sensation)
Sascha Duncan (P-mentál) & Lucas Hunter (alfa leopárd)


# 1,5. The Cannibal Princess (novella)
Bejegyzés 

# 2. Látomás (Visions of Heat)
 Faith NightStar (J-mentál) & Vaughn D’Angelo (jaguár)

 
# 3. Borzongás (Caressed by Ice)
Brenna Shane Kincaid (farkas) & Judd Lauren (Tk-Cell mentál)


#3,5. Stroke of Enticement (novella)
Zach Quinn (leopárd) & Annie Kildaire (ember)
Bejegyzés


4. Feloldozás (Mine to Possess)
Talin “Tally” McKade (ember) & Clay Bennett (leopárd)


# 4,5. A Conversation (novella)
Bejegyzés 

# 5. Szabadulás (Hostage to Pleasure)
Ashaya ”Shaya”  Aleine (O-mentál) & Dorian Christensen (leopárd)


# 5,5. A Gift for Kit (novella)
Kit Monaghan (leopárd)
Bejegyzés 


#5,6. Movie Night (novella)
Bejegyzés 


# 6. Branded by Fire
Melisande ”Mercy” Smith (leopárd) & Riley Aedan Kincaid (farkas)
Bejegyzés 


#6,5. The Party (Deleted Scene - Branded by Fire)
Bejegyzés


#7. Blaze of Memory
Ekaterina “Katya” Haas & (M[edical]-mentál) & Devraj “Dev” Santos (Elfeledett)
Bejegyzés 


#7,5. Christmas in the Kitchen (novella)
Bejegyzés 


#8. Bonds of Justice
Sophia Russo (J[ustice)-mentál) & Max Shannon (ember)
Bejegyzés 


#8,5. Whisper of Sin
Ria Wembley (ember) & Emmett (leopárd)
Bejegyzés 


#9. Play of Passion
Indigo Riviere (farkas) & Andrew “Drew” Liam Kincaid (farkas)
Bejegyzés 


#9,1. Wolf School (novella)
Bejegyzés 


#9,5. Declaration of Courtship
Grace (farkas) & Cooper (farkas)
Bejegyzés 


#10. Kiss of Snow
Sienna Lauren Snow (Kardinális X-mentál) & Hawke Snow (alfa farkas)
Bejegyzés 


#10,5. Wild Invitation (0.5, 3.5, 9.5, 10.5 novellák)
-0,5. Beat of Temptation: Tamsyn “Tammy” Mahaire Ryder (leopárd-gyógyító) & Nathan “Nate” Ryder (leopárd)
-3,5. Stroke of Enticement: Zach Quinn (leopárd) & Annie Kildaire (ember)
-9,5. Declaration of Courtship: Grace (farkas) & Cooper (farkas)
- 10,5 Texture of Intimacy: Lara (farkas-gyógyító) & Walker Lauren (mentál [telepata és tanító])
 Bejegyzés 


#11. Tangle of Need
Adria Morgan (farkas) & Riaz Delgado (farkas)
Bejegyzés 


#11,1. Poker Night (novella)
 Bejegyzés 


#11,2. Stalking Hawke (novella)
 Bejegyzés 


#12. Heart of Obsidian
Sahara Kyriakus (mentál) & Kaleb Krychek (Kardinális [telekinetikus és telepata] – mentál)
Bejegyzés 


Nalini Singh - Angyali Vadász




(Guild Hunter)


#0,1. Angyalszárny (Angels’ Dance) (novella)
Jessamy & Galen
Bejegyzés


#0,2. Angyali próbatétel (Angels’ Judgment) (novella)
Sara & Deacon
Bejegyzés


#0,5. Angyali játszmák (Angels’ Pawn) (novella)
Ashwini & Janvier
Bejegyzés


#1. Angyalvér (Angels' Blood)
Elena Deveraux & Raphael


#2. Angyalcsók (Archangel's Kiss)
Elena Deveraux & Raphael


#3. Angyaltánc (Archangel's Consort)
Elena Deveraux & Raphael
Bejegyzés

 
#3,5. Angyal és farkasa (Angel's Wolf) (novella)
Nimra & Noel


#4. Angyalkard (Archangel's Blade)
Honor & Dmitri


# Angyali szárnyalás (Angels' Flight) (antológia)
-0,1. Angyalszárny (Angels’ Dance): Jessamy & Galen
-0,2. Angyali próbatétel (Angels’ Judgment): Sara & Deacon
-0,5. Angyali játszmák (Angels’ Pawn): Ashwini & Janvier
-3,5. Angyal és farkasa (Angel's Wolf): Nimra & Noel
Bejegyés


#5. Angyalárny (Archangel's Storm)
Mahiya & Jason


#6. Archangel's Legion
Elena Deveraux & Raphael
Bejegyzés


#7.  Archangel's Shadows
Ashwini & Janvier
Bejegyzés


#8. Archangel's Enigma
Andromeda & Naasir
Bejegyzés




2013. 09. 22.

Nalini Singh - Szabadulás

Fülszöveg:
Ashaya Aleine a látszat szerint a tökéletes mentál: rideg, érzéketlen és gyakorlatias. Ő a tudós, aki az egész mentál népet rabszolgasorba döntő implantátumot készíti. Valójában azonban elkeseredetten küzd, hogy megmentse a fiát, és szabaduljon a Mentál Tanács befolyása alól. De hiába menekül: nem biztonságba kerül, hanem egyenesen a halálos alakváltó mesterlövész karjaiba fut. Dorian Christensen húgát egy mentál gyilkos ölte meg. A DarkRiver őrszem nem tud ugyan leopárd alakot ölteni, de a vadállat benne él, és bosszúra szomjazik. Most mégis védelmeznie kell Ashayát és fiát. Dorian soha nem gondolta volna, hogy mentál iránt a gyűlöleten kívül mást is érezhet, de a szenvedély sokszor átírja a játékszabályokat.


Borító: 4,5
Sorozat: Egy világ - két faj - állandó küzdelem # 5
Eredeti cím: Hostage to Pleasure
Kedvenc karakter: Sascha, Lucas, Dorian, Ashaya, Mercy, Tamsyn, Kaleb, Vasic, Anthony
Oldalszám: 406
Kiadó: Egmont
Kiadás éve: 2013




Tudjátok mi a jó abban, ha egy sorozattal le vagytok maradva?

- Ott a megnyugtató tudat, hogy már megjelent, és bármikor megveheted
- Olvashatod mások értékeléseit a könyvről, és vigyoroghatsz hogy mi minden történik a könyvben
- Mazsolázhatsz az idézetek között
- Olvashatsz beszélgetéseket, melyben mások megosztják egymással a teóriájukat, elképzeléseiket és véleményeiket


Na de mi van akkor, ha beérted a magyar megjelenést?

- Ki tudja meddig rághatod a körmöd, hogy mikor olvashatod a folytatást
- Leszel olyan fanatikus, hogy a google segítségével utánanézz a sorozat többi köteteinek, véleményeket olvass, és közben siránkozz, hogy mikor olvashatod magyarul a folytatásokat *magára mutogat*
- Leszel még fanatikusabb, és jó sok spoilert elolvasol, és lelősz pár "poént"
- Hálát rebegsz az úrnak, hogy külföldön már a sorozat a 12 kötetet is elérte, és örömködsz, hogy neked legalább nem kell 1-1 évet várni, hogy megtudd, ki lesz a következő sorozat fő párosa
-Többször újraolvasod a sorozatot

Na igen. Bennem ezek a gondolatok kavarognak napok óta. Beismerem, Nalini Psy Changeling sorozata teljesen elvarázsolt. Bevallom, hogy teljesen, totálisan fanatikus lettem. Csodálkozol? Ne tedd!
De maradjunk most Dorian köteténél. Tényleg úgy voltam ezzel a sorozattal, hogy ott a megnyugtató tudat, hogy a folytatásért csak be kell lépnem egy webshop-ba, és megrendelnem. De most, amikor beértem a megjelenést, nagyjából visítani tudnék Mercy kötetéért.
Dorian már az első részben szimpatikus volt. Ahogy haladt a sorozat, úgy zártam a szívembe. Latens leopárd, így alakot soha nem tudott váltani, ami akarva-akaratlanul befolyásolta a személyiségét. A felszínen ő a "Szőke herceg", a jóképű, vicces és elragadó Dorian. A Vonzódásban elveszítette a húgát, és így egy másik arcát is megmutatta. A haragosét, aki az egész mentál fajra haragszik, és gyűlöli őket. Ironikus hát, hogy éppen egy mentál lesz a párja? Aki mellesleg O-mentál? Számomra nem.
Faith-nek anno volt egy benyomása, miszerint Dorian-nek sikerül majd alakot váltania. Akkor a homlokomra csaptam, hogy igen, ez így lesz. Abban is biztos voltam, hogy egy mentál lesz a párja. Nalini nem hagyná ki ezt a lehetőséget.
A könyv onnan folytatódik, ahol az előző abbamarad. Ashaya alkut köt Talin-nal, és ennek az az ára, hogy rabolják el Ashaya gyerekét.
Nalini mindig el tud varázsolni a gyerek szereplőkkel. Mindet szeretem, így Keenan sem maradhat ki a sorból.
Ashaya sem tétlen, hiába O-mentál. Kijut a Tanács megfigyelése alól, és kezdetét veszi az ő és Dorian története. Mondtam már, hogy Vasic-ot is megkedveltem? Új karakter, de nekem már most szimpatikus.
Szóval Dorian és Ashaya. Jó páros, tetszettek. De most inkább úgy éreztem, hogy a mentál politika nagyobb szerepet kapott, mint az ő érzelmeik. Szó se róla, Dorian kételkedik, szenved, gyötrődik, Ashaya úgyszintén.
Tetszett, hogy Dorian először fel sem ismeri a párját, szimplán vonzódik hozzá, és gyűlöli is. Hiszen mentál. De ahogy halad a történet, meglátja Ashaya-ban a nőt. Nagyon összeillenek ezek ketten. Ashaya is szimpatikus, nagyon megkedveltem. Tipikus orvos/kutató. Racionális, logikus és higgadt. Mentál faj ide, vagy oda. Nagyon tetszett, ahogyan a gyerekét védelmezte, és az is, ahogy elfogadta, hogy ő Dorian párja. Míg Dorian a forrófejű, Ashaya a racionalitás.
Ismét több szálon fut a történet, alakulnak a dolgok, és felbukkannak az emberek is. Senki sem számít rájuk - én sem - ezért tudnak meglepetést okozni. A Tanács háza táján is történnek dolgok, és be kell látnom, hogy én kedvelem Kaleb-et. Nem tudom hogyan történt, de így van. Főleg most, hogy tudok róla egy két dolgot.
Judd is képviseltette magát, aminek külön örültem. Nalini megalapozta a következő kötetet is, hiszen Mercy most elég sokat szerepelt, és a jövendőbeli párja is felbukkan. (Mondtam már, hogy alig várom, hogy olvassam az ő kötetüket?) Mercy-t amúgy is kedvelem, szóval...
Amara viszont egy olyan karakter, akivel nem tudok mit kezdeni. Tény, hogy egy tökéletes pszichopata, és én nem ilyen sorsot szántam volna neki...De Nalini tudja, mit csinál.
Annak viszont nagyon örülök, hogy a többi pár, és a többi szereplő is képviseltette magát. Sascha már egyáltalán nem tűnik mentálnak, ami jó dolog. Faith és a többiek is jelen voltak, ami nálam plusz pont. Anthony is képviseltette magát, és be kell látnom, hogy nagyon szeretem az ő karakterét is.
És a végére maradt Dorian és az alakváltás. Gyereket, komolyan, majdnem elsírtam magam, amikor sikerült neki. Olyan édes volt, hogy miközben visszapislogtam a könnyeimet, ezzel együtt  nevettem is. Örültem neki, hogy végre ő is alakot tudott váltani, hiszen megérdemli. De azért kíváncsi lettem volna a többiek reakciójára is. Remélem a folytatásban olvashatok erről is.


2013. 09. 16.

Nalini Singh - Feloldozás

Fülszöveg:
Clay Bennett falka nélkül, emberek között nőtt fel. Megpróbálta elfojtani leopárd énjét, de az a felszínre tört és embert ölt. A vérengzés után a fiú elvesztette egyetlen barátját, Talint is. A DarkRiver falka otthont és hivatást adott neki, de a lelkének fájdalmát, a bűnhődését nem tudta enyhíteni. Talin McKade túlélte rettegéssel és szenvedéssel teli gyermekkorát. Régi rémálmaihoz azonban újabbak adódnak, amikor az utcagyerekek, akiket pártfogol, sorra tűnnek el. Talin szívének legfájóbb sebeit is hajlandó felszakítani, hogy megmentse őket: bár retteg a találkozástól, segítséget kér a legerősebb férfitól, akit valaha ismert. Clay segít Talinnak, de közben szembe kell nézniük a közös múltjuk gyötrő titkaival is. Ha nem teszik, mindketten elveszítik az egyetlen dolgot, ami eddig életben tartotta őket.


Borító: 5
Sorozat: Egy világ - két faj - állandó küzdelem # 4
Eredeti cím: Mine to Possess
Kedvenc karakter: Judd, Dorian, Sascha, Lucas, Tamsyn
Oldalszám: 400
Kiadó: Egmont
Kiadás éve: 2012




Ironikusnak tartom, hogy a sorozat legjobb borítójával rendelkező könyv egyben a leggyengébb is.
Be kell vallanom, hogy Clay soha nem tartozott a kedvenceim közé. Sőt, nem is igazán kedveltem meg, lévén, hogy alig szerepelt. Most, a könyv elolvasása után sikerült egy kicsit megkedvelnem, de még most sem vagyok oda érte.
Amennyire oda meg vissza voltam Judd kötetéért, most annyira nem vagyok oda ezért. Úgy álltam neki a könyvnek, és a szereplőknek is, hogy lesz, ami lesz. Tiszta lappal indultak. De már az első 20 oldal után rá kellett jönnöm, hogy nekem ez most nem igazán tetszik. Se a főszereplő páros, se a történések, semmi. Olyan érzésem volt, mintha nem is Nalini írta volna.
Clay magányos - farkas - macska. Még Vaughn-nál is jobban elszigetelte magát a falkatársaitól. Őrszem pozíciójából adódóan mindent megtesz, hogy elvégezze a feladatát, hűséges a falkához, de nem igazán engedi közel magához az embereket. Nem az a beszédes fajta, inkább az a tipikus háttérbe húzódó, csendes megfigyelő.
A múltja sok titkot rejt, és ezt nem is akarja megosztani senkivel. Mindenki úgy gondolta, hogy Vaughn a "legállatiasabb", de Clay tisztában van vele, hogy egy hajszál választja l attól, hogy a vérengző legyen.
Mint írtam, Clay nem tartozott soha a kedvenceim közé. Itt alakultak a dolgok, kezdett szimpatikus lenni, de...Nekem ez így kevés volt. Főleg, hogy olyan társa talált, amilyenre.
El sem hiszem, hogy Nalini képes volt egy ilyen női karaktert megalkotni, mint Talin. Ő az első, aki annyira unszimpatikus, hogy hiába csinált bármit - főleg a könyv vége felé - nem nyerte el a tetszésemet. Sőt! Bevallom, hogy sokáig ki nem állhattam. Egy gyerekes, hisztis  idióta, akiben több az önzőség, mint kellene. Nem is csodálom, hogy Faith úgy viselkedett vele, ahogy. Sőt, az egész falka.
Míg az eddigi DarkRiver párokat befogadták, és mondhatni rendesen viselkedtek velük, hiába mentálok, Talin-t ember létére teljesen máshogy kezelték. Még Sascha is, aki köztudott, milyen kedves mindenkivel. Talin persze panaszkodott ezért, de nem tudtam ezért sajnálni őt.
Rettegett Clay-től, bár fogalmam sincs miért. Mármint oké, tudjuk mi történt , amikor gyerekek voltak, de könyörgöm, annak 20 éve, és Clay sem úgy viselkedett, mintha bántani akarta volna. Szóval igen, Talin megnyerte a "legutálatosabb Nalini főhősnő" díját.
Nem is értem, Clay mit lát benne. Persze, Nalini próbálta szimpatikussá tenni, de nálam ez nem jött be.
Olvasás közben azon gondolkodtam, miért nem csak egy novellát kapott ez a páros. Úgy gondolom, bőven elég lett volna nekik. Úgy éreztem, mintha Nalini sem tudott volna velük mit kezdeni, ezért volt annyi mellékszál, és ezért mutatta máris be Ashaya-t.
A többi mellékszál sem kötött le nagyon, főleg a gyerekrablásos. Hiányoltam a falkát a nyomozásnál, nekem nem volt elég, amikor páran összegyűltek a könyv végén levadászni az elkövetőt.
Bár az tetszett, hogy volt egy bál, ahová elmentek a falka tagjai. Lévén, hogy Zach és Annie miatt volt ez a kis buli. ( Zack és Annie novellája a The  magical christmas cat kötetben olvasható)
Az Elfeledettek mellékszála felkeltette az érdeklődésemet, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz még itt. És Jon is szimpatikus,remélem majd még képviselteti magát.
Judd is felbukkant, a legnagyobb örömömre. Imádom a pasast, komolyan.
A Tanács háza táján is történnek dolgok, és ami a legjobban megdöbbentett, az Faith apjának az új...Hm..Nevezzük munkakörnek. Kaleb is pitiszkálja az fantáziámat már a kezdetek óta, és van egy elméletem, hogy ki is az a bizonyos Szellem.
Nalini szépen felvezette Ashaya és Dorian kötetét, izgatottan fogok nemsokára nekikezdeni. (Még szerencse, hogy azt is megrendeltem)
Hiányoltam Clay és Talin közös múltjába való betekintést, örültem volna, ha lett volna pár visszaemlékezés.
Összességében nekem ez a kötet csalódás volt. Nem is gondoltam volna, hogy egy Nalini regényt így le kell pontoznom, de Talin engem szó szerint kiidegelt, hiába kezdett normálisan viselkedni a könyv 3/4-ben. 



2013. 09. 15.

Nalini Singh - Borzongás

Fülszöveg:
Judd Lauren mentálképességei gyilkolásra valók. A mentálhálón egy titkos osztag katonájaként iszonyatos dolgokat tett; most a farkas alakváltó falka odújában a Mentál Tanács végzetes tervének meghiúsítására használja erejét. Az Elcsendesedést azonban nem törheti meg, mert ezzel a környezetére szabadítaná gyilkos hajlamait. Brenna Shane Kincaid ártatlan farkas alakváltó lány volt, mielőtt egy sorozatgyilkos mentál elrabolta és megtörte az elméjét. Azóta látszólag felgyógyult, de a sérülések mélyebbek, mint ami a felszínen látszik. Kísérti a múltja. Juddhoz fordul segítségért, de bármilyen erős is közöttük a vonzalom, a rideg mentál nem tudja megadni a lánynak azt, amire a teljes gyógyuláshoz szüksége van.


Borító: 4
Sorozat: Egy világ - két faj - állandó küzdelem # 3
Eredeti cím: Caressed by Ice
Kedvenc karakter: Judd, Sascha, Lucas, Dorian, Hawke, Indigo
Oldalszám: 416
Kiadó: Egmont
Kiadás éve: 2012




Azzal kezdem az értékelésem, hogy folyamatosan korholom magam, hogy miért nem olvastam sokkal, de sokkal hamarabb ezt a könyvet. Mert ez... Iszonyatosan, totálisan az egyik kedvenc könyvem lett.
Kezdem az elején. Amikor elkezdtem ezt a sorozatot, magam is meglepődtem, de nagyon tetszett. De Vaughn kötete után elakadtam. Nem tudom miért, nem folytattam a sorozatot. Ebben az évben viszont folytatni akartam. De be kellett iktatnom egy újraolvasást, mert - szégyen, gyalázat - azt se tudtam, hogy kicsoda Judd Lauren. Szóval idén végre beszereztem az első Nalini kötetemet, a Vonzódást. Szerettem. Sőt, odavoltam érte. A Látomás-t is szerettem. Nem annyira, mint első olvasásra, de szerettem. És jön a Borzongás. Ha Lucan és Sascha kötetét szerettem, akkor ezt...Nem is tudom. Az imádat az nagyon enyhén fejezi ki az érzéseimet.
Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül. Melyik szeretem jobban? Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz: EZT a sorozatot. Annyira magába szippant, annyira elvarázsol, annyira a magaménak érzem, hogy nem kérdéses, a Top 5 sorozataim között a helye.
Ahányszor elővettem az első két részt - mostanában folyton újraolvasom - mindig ott az a fura érzés: Olyan mintha otthon lennék. Otthonos volt a DarkRiver falkáról olvasni, és velük lenni. Ebben a részben viszont most a SnowDancer falkáé a főszerep. Be kell vallanom, hogy most nem éreztem azt az otthon feelinget, mint a DarkRiver-ek között. De így is imádtam ezt a könyvet. Sőt, a sorozat kedvenc darabja lett. Na és Judd? Ő az abszolúte kedvencem az egész sorozatban. Lucas, Dorian, Mercy, Hawke, Sascha...Imádom őket, de Judd egy teljesen más kategóriában van.
Amikor olvastam a könyvet, elkapott egy bizonyos érzés, és tudtam, hogy Judd-al egy újabb fiktív szerelem kezdődött. A nagy könyves kedvenceimnél mindig elkap egy érzés, és onnan tudom, hogy ő egy különleges személy. Hülyén hangzik? Naná! De ez van.
De kezdem az elején. Judd teljesen más, mint az eddigi mentálok. Értem ezt Sascha-ra és Faith-re. Ők elszigetelve éltek, nem tudtak semmit a mentálhálóról. Bíztak a népükben, és meg voltak győződve arról, hogy hibásak. Judd viszont...Realista, és nem hülye. Látja, hogy mi történik, átlátja a dolgokat, de mégsem töri meg az Elcsendesedést. Miért? Mert ismeri a képességeit, és annak határait.
Judd már az első részben felkeltette az érdeklődésemet. Hiába próbálta elhitetni, hogy ő nem érez, ez már akkor hazugságnak tűnt, amikor kiderült, miért léptek le a mentálhálóról. Ha nem érez, akkor ilyet nem is tett volna. A második részben újra tanúbizonyságát tette az érzelemnek, mert bárki akármit mondd, pimaszkodott a többiekkel.
És most, a saját kötetében? Istenem, imádtam. Komolyan. Totál fangirl módban vagyok, ahányszor felbukkan. Amint elolvastam a könyvet, egyből nekiugrottam még egyszer. Soha nem csináltam ilyet, de ez a könyv... Imádtam. Na igen. Szóval Judd. A legjobban Brenna írja le őt, de még ez sem teljes:

"-Csodálatos vagy,tudod?Szörnyen logikus és gyakorlatias, de csodálatos."

Emellett arrogáns, birtokló,féltékeny, gőgös és - hiába, nem alakváltó - olyan domináns, mint egy alfa. Oh, és szörnyen erős. Ezért is fél megtörni az elcsendesedést. Mert a képességei...Nem hétköznapiak. Sokkal halálosabb, mint azt bárki is gondolná.
Jegyzetelgettem olvasás közben, és vagy 30 megjelölés van, ahol megmutatkozik Judd valódi érzései, és hogy hogyan is csavarta el a fejemet.
Nagyon tetszett, hogy nem tagadta le maga előtt a kapcsolatát Brenna-val. Hamar elfogadta, de nem tudott mit kezdeni ezzel az egésszel. Megmondta a lánynak, ő nem tudja megadni neki azt, amire - szerinte - szüksége van. De Brenna nem hagyja, hogy Judd lerázza. És legyünk őszinték. Judd se akarja, hogy Brenna békén hagyja.
Imádtam a kapcsolatukat, már a kezdetektől. Brenna-t is hamar megkedveltem. Nem volt könnyű neki, főleg, amit tett vele Enrique tanácsnok, de talpra állt, és ment előre. Olvastam pár véleményt, és voltak, akiknek Brenna egy kicsit sok volt. Nekem valahogy pont elég volt. A kiborulásai érthetőek voltak, a makacssága pedig kellett, különben Judd-al nem jutottak volna sehová.
Judd és ő... Tényleg nagyon tetszett, ahogyan szépen, fokozatosan, észrevétlenül közelebb kerültek egymáshoz. Szex-re is csak az utolsó fejezetekben került sor, és hát Judd... Maradjunk annyiban, hogy türelmes és alapos volt.
Több szálon fut a történet, nem csak az aktuális pár kapcsolatát követhetjük nyomon, hanem bepillanthatunk a DarkRiver falkába is, a Mentál tanácsba szintén, és végre akiről már sokat hallottam: A Szellem is felbukkant. Múltkorában ez a bizonyos Szellem elfoglalta Nalini twitter oldalát. Fogalmam sem volt róla, hogy kicsoda, de minden információ jól jöhet. Ezért is szeretem ezt a sorozatot, mert egy nagyobb szál is figyelmet követel, nem csak a vakvilágban zajlanak a történések. Nalini nagyon jól keveri a lapokat. Minden könyvben plusz dolgokat tudunk meg, és így még komplexebb lesz ez a világ.
Dorian jövendőbeli párja is felbukkant, igaz, csak említés szintjén. (Még szerencse, hogy már a polcomon várakozik Dorian kötete.)
Rengeteg dolgot szeretnék még írni, de ideje lesz abbahagyni. Csak még annyit, hogy Judd totálisan levett a lábamról, egyértelműen ő a sorozatban a nagy kedvencem. És a többi kedvenceim között is előkelő helyet foglal el. Egyértelműen egy a kötet a legjobb a sorozatban, és én mondom fiú, lányok, vétek lenne kihagyni. Az idén olvasott kedvenc könyveim között az első helyen szerepel.



2013. 05. 01.

Nalini Singh - Látomás

Fülszöveg:
Az Elcsendesedés ridegségében élő Faith NightStar képessége még a mentálok között is különleges: a lány a jövőbe lát. De amilyen értékes a tehetsége, olyan sérülékeny az elméje. Sötét víziók gyötrik, vért és halált lát – és valami még fenyegetőbb dolgot: érzéki gyönyört. Márpedig őt a legkisebb érzelem is az őrületbe taszíthatja. Vaughn D Angelo a DarkRiver alakváltó falka tagja. Vadabb a többi falkatársánál, jaguár énje uralkodik rajta. A benne lakó macska pedig Faith-t szemelte ki prédájának, még akkor is, ha a vonzalma megölheti a lányt. Faith képességeit sok mentál a saját céljára akarja kihasználni. Ehhez irányítaniuk kell őt, és minden áron távol kell tartaniuk Vaughntól.


Borító: 4,5
Sorozat: Egy világ - két faj - állandó küzdelem # 2
Eredeti cím: Visions of Heat
Kedvenc karakter: Sascha, Lucas, Faith, Dorian, Judd
Oldalszám: 384
Kiadó: Egmont
Kiadás éve: 2011




Újraolvasás.
Majd’ két éve olvastam először a könyvet, és azóta elő sem vettem. Ez után a kötet után maradtam le a sorozattal, mert… Igazából nem is tudom miért. De az biztos, hogy eléggé nagy marhaság volt ez tőlem.
Elolvastam molyon azt a pár sort, amit anno írtam a könyvről, és… Változott a véleményem. Persze, miért ne változna, csak kicsit meglepő, míg régebben ez a kötet jobban megfogott, mint a Vonzódás, most pont fordítva van. Szó se róla, nagyon szerettem olvasni ezt is, hiszem durván két nap alatt el is olvastam. Vagyis inkább faltam, de az egy másik sztori.
Mindkét főszereplő szimpatikus volt, bár Faith kicsit közelebb áll hozzám, mint Vaughn. Faith képessége is nagyon tetszett, és az is, hogy nem bírja elviselni a külső ingereket, és az emberi – alakváltó érintést. Nem egyik percről a másikra kezdte elviselni ezeket a dolgokat. Voltak rohamai, és soha nem is fog olyan lenni, mint teszem azt Sascha.
Vaughn sokszor túl nyers volt, amit néhol imádtam, néhol nem. Nem tetszett, hogy Faith-t ennyire kikészítette, és a szakadék szélére sodorta. Persze, érthető, hogy miért tette, de ha a nő azt mondja, hogy állj, akkor az azt jelenti, hogy fejezze be. De Vaughn csak csinálta, csak megérintette Faith-t, és meg is lett az eredménye.
De ennek ellenére megkedveltem ezt a magányos jaguárt. Védelmező volt, néhol humoros, és tetszett benne, hogy nem annyira civilizált, mint a falka többi tagja.
Nagyon tetszett, hogy Lucas és Sascha is szerepet kapott. És a falka többi tagja is. Hiányoltam őket, mert az előző kötetben központi szerepet játszottak, itt viszont a könyv fele eltelt, és még se hírük, se hamvuk nem volt. De utána Nalini orvosolta a problémát, és a DarkRiver falka remekelt.
Több apró információt is sikerült kiszűrnöm, bár ez inkább Faith-nek köszönhető. Dorian kötete most jelent meg idehaza, de én biztos vagyok benne, hogy sikerül majd neki alakot váltani. Ahogy Faith is látta. Clay kötetére is utal Nalini és Hawke és Sienna kapcsolatára is. Na és… Judd-ra. Teljesen meglepődtem, de alig várom, hogy olvassam Judd kötetét. Nem is értem, anno miért pont itt hagytam félbe a sorozatot. Judd meglepett ebben a két kötetben, és már most szimpatizálok vele. Sőt. Már imádom.
De ott van még Anthony, Faith édesapja. Remélem, hogy még hallunk felőle. Ami még nagyon tetszett, hogy a Mentál Tanács világába is bepillanthattam, és ez a vonal is könyvről-könyvre halad tovább. Minden könyvben megtudunk pár dolgot, és így ez a világ is komplexebb lesz.
Faith és a Hálóelme beszélgetése most is nagyon tetszett. Aranyosnak találom a Hálóelmét, és remélem, hogy még felbukkan a további kötetekben ez a szál.
A borító „élőben” jobban tetszik, és Vaughn-t is így képzeltem el. Számomra is meglepő, de Nalini-nek ez a sorozatát most sokkal jobban szeretem, mint az Angyali Vadász-t. Imádom ebben a sorozatban az összetartást, azt az érzést, hogy otthon vagyok. Most kicsit búcsút veszek a DarkRiver falkától, és remélhetőleg, még ebben a hónapban megismerkedem a SnowDancer falkával… Alig várom!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...