Fülszöveg:
A hírhedt kalóz, Black Jack Rhys még sohasem került szembe olyan
hajóval, amit ne tudott elfoglalni vagy olyan nővel, akit ne tudott
volna ágyba csábítani. Ám a magával ragadó bandita is méltó párra akad
egy tüzes szépség személyében, aki megesküdött, hogy az
igazságszolgáltatás kezére juttatja őt.
A félelmet nem ismerő, lángvörös hajú kis boszorkány, Lorelei Dupree úgy gondolja, tartozik a vőlegényének és a városnak annyival, hogy véget vessen a rossz hírű Black Jack uralmának. Ám amikor a vakmerő kalóz kicsúszik a számára felállított csapdából, a lány pillanatokon belül az ellenállhatatlan bűnöző hálójába gabalyodik. S Jack, akit a csábítás mesterének is neveznek, rabul ejtő pillantásával elvarázsolja őt, így a vonzó gazfickó érzéki bűvöletébe esik. De ekkor a hatalmas tenger olyan veszéllyel fenyegeti őket, amire nem is számítottak. S bár a kalózkapitány rengeteg szívet elrabolt már, soha nem álmodott arról, hogy egy nő ilyen könnyedén meghódíthatja őt.
Újraolvasás.
Régebben olvastam, de úgy döntöttem, ideje felfrissíteni az emlékeimet ezzel az olvasmánnyal kapcsolatban. Szeretem a kalóz történeteket, de majdnem mindegyik ugyanazon a sémára épült, ami elég lelombozó. Ez kiemelkedik közöttük, mert Jack kapitány is igazán kitűnik a többi kalóz közül.
A borítót látva, megvolt Jack-ről a kialakított képem, de egyből romba is dőlt, mert kiderült, hogy szőke, és hosszabb is a haja. Általában elveszi a kedvemet az ilyen eset, de Jack annyira elbűvölő volt, hogy el is feledkeztem a barna hajú idegenről.
Igaz, hogy néhol arrogáns és egoista, de annyira magával ragadó is. Jack az egyik, ha nem a legelbűvölőbb kalóz – karakter, akivel olvasmányaim során találkoztam. Sokszor merült fel bennem még ez a szó olvasás közben.
Lorelei-tól kicsit féltem, mert az első oldalakon egy elkényeztetett kis csitrinek tűnt, de szerencsére erről szó sem volt a későbbiekben. Talpraesett, okos, humoros és szellemes, bár megvannak a maga előítéletei a kalózokkal szemben.
Maga a történet nagyon jó, élvezet volt olvasni. Már a legelején rájöttem, hogy ki is lehet Jack apja, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor fény derült a kilétére.
Örülök, hogy a könyv nagy része a kalózhajón játszódik, és a mellékszereplők is eléggé kidolgozottak. Egyedül Kit jelenlétét nem értem, mert úgy érzem, mintha csak azért lenne, hogy legyen.
Párszor még biztosan elolvasom, mert imádtam minden sorát.
A hírhedt kalóz, Black Jack Rhys még sohasem került szembe olyan
hajóval, amit ne tudott elfoglalni vagy olyan nővel, akit ne tudott
volna ágyba csábítani. Ám a magával ragadó bandita is méltó párra akad
egy tüzes szépség személyében, aki megesküdött, hogy az
igazságszolgáltatás kezére juttatja őt.
A félelmet nem ismerő, lángvörös hajú kis boszorkány, Lorelei Dupree úgy gondolja, tartozik a vőlegényének és a városnak annyival, hogy véget vessen a rossz hírű Black Jack uralmának. Ám amikor a vakmerő kalóz kicsúszik a számára felállított csapdából, a lány pillanatokon belül az ellenállhatatlan bűnöző hálójába gabalyodik. S Jack, akit a csábítás mesterének is neveznek, rabul ejtő pillantásával elvarázsolja őt, így a vonzó gazfickó érzéki bűvöletébe esik. De ekkor a hatalmas tenger olyan veszéllyel fenyegeti őket, amire nem is számítottak. S bár a kalózkapitány rengeteg szívet elrabolt már, soha nem álmodott arról, hogy egy nő ilyen könnyedén meghódíthatja őt.
Újraolvasás.
Régebben olvastam, de úgy döntöttem, ideje felfrissíteni az emlékeimet ezzel az olvasmánnyal kapcsolatban. Szeretem a kalóz történeteket, de majdnem mindegyik ugyanazon a sémára épült, ami elég lelombozó. Ez kiemelkedik közöttük, mert Jack kapitány is igazán kitűnik a többi kalóz közül.
A borítót látva, megvolt Jack-ről a kialakított képem, de egyből romba is dőlt, mert kiderült, hogy szőke, és hosszabb is a haja. Általában elveszi a kedvemet az ilyen eset, de Jack annyira elbűvölő volt, hogy el is feledkeztem a barna hajú idegenről.
Igaz, hogy néhol arrogáns és egoista, de annyira magával ragadó is. Jack az egyik, ha nem a legelbűvölőbb kalóz – karakter, akivel olvasmányaim során találkoztam. Sokszor merült fel bennem még ez a szó olvasás közben.
„– Ön nagyon arrogáns.
A férfi nevetett.
– Ezt garantálhatom.
Pillantásuk találkozott, mielőtt a lány megint másfelé nézett. Úgy gondolta, nem hagyja ennyiben.
– Idegesítő – szólt egyszerűen.
– Előfordul.
A válasz feldühítette.
– Bosszantó.
Jack szélesen elmosolyodott.
– Próbálkozom.
Ám ez alkalommal a tekintetük újból találkozott.
– Miért ennyire készséges és beleegyező?
A férfi megrántotta a vállát.
– Csak az igazat mondja, és az igazsággal szemben nem tehetek semmit.”
Lorelei-tól kicsit féltem, mert az első oldalakon egy elkényeztetett kis csitrinek tűnt, de szerencsére erről szó sem volt a későbbiekben. Talpraesett, okos, humoros és szellemes, bár megvannak a maga előítéletei a kalózokkal szemben.
Maga a történet nagyon jó, élvezet volt olvasni. Már a legelején rájöttem, hogy ki is lehet Jack apja, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor fény derült a kilétére.
Örülök, hogy a könyv nagy része a kalózhajón játszódik, és a mellékszereplők is eléggé kidolgozottak. Egyedül Kit jelenlétét nem értem, mert úgy érzem, mintha csak azért lenne, hogy legyen.
Párszor még biztosan elolvasom, mert imádtam minden sorát.
Értékelés: 4,5
Borító: 4,5
Sorozat: Tengeri Farkasok # 2
Kedvenc karakter: Jack
Oldalszám: 378
Kiadó: Alexandra
Kiadás dátuma: 2006
