Moning-mánia

Mind a borító, mind a történet nálam a kedvencek kedvence, szóval nálam abszolút az év könyve...

Sherrilyn Kenyon

Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven....

Széthullott Birodalom

És most nektek mondom, hogy húsz évesen Császár leszek, a Birodalom ura...

Fekete Tőr Testvériség

Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől...

Nalini Singh

Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül.Melyiket szeretem jobban?Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz...

2016. 12. 03.

Katie McGarry: Dare ​you to – Aki mer, az nyer

Fülszöveg:
„FOGADJUNK!”

Ha kiderülne az igazság Beth Risk családi életéről, a tizenhét éves lány édesanyját börtönbe zárnák, ő maga meg ki tudja, hová kerülne. Mindenáron védeni igyekszik tehát az anyukáját, mígnem egy szép napon a nagybátyja beavatkozik, és választásra kényszeríti Bethet: az anyukája szabadsága vagy a saját boldogsága. Így találja a lány egy fedél alatt magát a nagybácsi feleségével, aki ki nem állhatja, és új iskolában, ahol senki sem érti meg. Egyetlen srác kivételével, akit viszont ő nem akar közel engedni magához, de hiába… 

Ryan Stone a város büszkesége, népszerű baseballsztár – olyan titkokkal, melyekről mélyen hallgat. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, például őrült fogadásokban. Vajon mi a legőrültebb fogadás tárgya? Randira hívni a deszkás csajt, aki fütyül rá.
A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…

Borító:4
Sorozat: Feszülő húr # 2
Eredeti cím: Dare to You
Kedvenc karakter: Beth, Isaiah
Oldalszám: 496
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014.12.02 / 2014.12.12





Évekkel ezelőtt olvadtam Echo és Noah történetét, és be kell vallanom, hogy semmire sem emlékszem belőle. Illő volna újraolvasnom.
Ezt a könyvet is hirtelen felindulásból szereztem be. Tegnap nekikezdtem, és azon kaptam magam, hogy hajnal van, és mindjárt a végére érek!
Nem akartam hogy vége legyen Beth és Ryan történetének. Megszerettem őket, és a történet sem hagyott nyugodni.

Beth élete enyhén szólva sem könnyű. Az apja magára hagyta még gyerekkorában, az anyja pedig egy alkoholista drogfüggő, aki saját magáról sem tud gondoskodni, nemhogy Beth-ről. Így a lány vigyáz - többé kevésbe - az anyjára, de még ő sem védheti meg önmagától.

Egy nagyobb balhé után Beth válaszút elé kerül. Vagy elköltözik a nagybátyjához, vagy az a anyja börtönbe került.

Így Beth megkezdi új életét egy olyan kisvárosban, amit nyugodtan nevezhetünk tipikus amerikai kisvárosnak...

Nagyon hamar megkedveltem Beth-et. Sajnáltam hogy idáig jutott, és nagyon hamar fel kellett nőnie. Imádtam a mocskos szája miatt, hogy nem adta fel önmagát. Sajnáltam látni, hogy csapdában vergődik, és muszáj megszoknia az új környezetét. Utáltam hogy bántják, és bűnözőnek nézik, pedig ő az anyja által generált hibákat próbálta eltakarítani.
Öröm volt látni, hogy a könyv haladtával hogyan nyílik meg, és kezdi elhinni, hogy neki jó is jár.

Nagyon közel érzem magamhoz Beth karakterét, ezért teljesen át tudtam érezni, hogyan érezheti magát. Tudom mennyire nehéz másokban megbízni, és nyitni feléjük.

Beth egy lázadó, akihez egy nyugodt fiú kell. Bármennyire is imádtam volna Isaiah-val együtt őket, látom hogy nem egymásra van szükségük. Isaiah-ért megszakadt a szívem, és nagyon remélem hogy az írónő tisztességes könyvet írt róla, neki.  

Ryan-val kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Egy nyugodt, tisztességes és udvarias srác, aki imád baseball-ozni. Emellett írni. Így eltudtam volna képzelni. Viszont az írónő úgy döntött, hogy egyik pillanatban egy nyugodt srác, a másik pillanatban egy tökéletes, az iskola legnépszerűbb fiúja, akinek a családja csak külsőre tökéletes. 
Nehezen tudtam összeegyeztetni ezt a két fiút. Nekem a nyugodt és kedves Ryan sokkal jobban tetszett. Szó se róla. Az írónő nagyon jól egyensúlyozott a két "személyiség" között. Csak valahogy nekem furcsa volt ez.Jó volt látni, hogy Ryan hogyan változik, áll meg a lábán és száll szembe a szüleivel, és a tökéletes életükkel. 

A két fiatal szüleik közöl egyik sem normális. A könyv végére Ryan anyja mutatott némi józanságot.Öröm volt látni, ahogy a páros nyit egymás felé. Ryan megértette hogy Beth milyen, és időt, valamint teret hagyott neki. Amiért igen közel került hozzám. 

Nagyon tetszett, hogy most - a tipikussal ellentétben - itt a női főszereplő sokkal több tapasztalattal rendelkezik, mint a fiú. Legyen ez szexuális, vagy általános. 

Beth a pokolból indult a könyv elején. Egyre lejjebb jutott. Majd a nagybátyjának - akit amúgy nagyon kedvelek - és Ryan-nek köszönhetően, egyre magasabbra jutott. Érzi hogy van fény az alagút végén. Hogy vele is történhet valami jó. A könyv végén még a pokolnál is lejjebb jut, és nem tudtam hogyan fogja viselni. Nagyon fájt érte a szívem. De szerencsére végre Beth is békére talált az új életében. 

Örülök hogy az írónő nem felejtette el az előző könyve szereplői. Remélem a jövőben is felbukkannak. És Ryan igazi barátai is szimpatikusak, bár Chris egy kicsit önző. 

Nagyon ajánlom hogy McGarry valami nagyon alkosson a következő kötetében, mert Isaiah még annál is többet érdemel!




2016. 12. 01.

Naomi Novik - Rengeteg

Fülszöveg:
Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.

Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.

Borító: 5
Sorozat: -
Eredeti cím: Uprooted
Kedvenc karakter:-
Oldalszám: 488
Kiadó: Gabo
Kiadás: 2016




Hosszú történetünk van ezzel a könyvvel. Megjelenés óta érdekelt, de csak a Könyvhéten tudtam beszerezni. Szeptemberben elővettem, mert azért illik elolvasni azt ami pár hónap óta a polcomon áll. Valamint, igen csak jó értékeléseket kapott.

És mi történik? Untam a könyvet. Az elejétől a végéig. Kérdés, hogy akkor miért olvastam el? Mert gyönyörű a borítója, és bosszantott hogy untat. Azt gondoltam, ahogy haladok, úgy fog változni a helyzet. De egyre rosszabb lett.

Ezért is tartott majdnem 3 hónapig, míg a végére értem.

Ígéretes volt a történet, és szívesen kezdtem el olvasni. De nem kapott el. Semennyire. Untam, száraznak éreztem. A szereplőket élettelennek éreztem. Kivéve Kasja-t. Ő volt a regény hőse.

Nagyon izgatta a fantáziám Sárkány de benne is csalódnom kellett. Az gondoltam, hogy kapok egy erős alfahímet, valami olyasmit mint Moning Barrons-je, de Barrons kisujjában több élet volt, mint Sárkányban.

Agnyeska eleinte szimpatikus volt. Egy olyan lány, akiben nincs mágia, és inkább a háttérben szeret meghúzódni.
De tőle sem azt kaptam, amit vártam.
És ez az egész regényre igaz.

Ami még jobban elvette az életkedvem, hogy a könyv közepe tájékán fedeztem fel, hogy az egyik oldal ketté van tépve.
Ekkor éreztem azt, hogy összeesküdött ellenem a világ. Nem elég, hogy kínlódom vele, erre még ketté is van tépve?
A makacsságomnak köszönhetően csak azért is végig akartam olvasni. És nem voltam lenyűgözve.

Azt vettem észre, hogy alig várom már hogy vége legyen. Több mondatot átugrottam. Sőt több bekezdést.
A könyv végére mondom azt, hogy értékelhető. A könyvhöz képest elégedett voltam. Valami  hasonlót vártam.

Agnyeska képességei hirtelen ugrottak meg. Természetesen a "tanulási" időszakban semmi sem sikerült neki, de amint átugrottuk a kötelező köröket, Agnyeska hirtelen a nagyok között találja magát, és olyanokat tesz, mint akinek több évtizedes tapasztalata van.

Maga a Rengeteg és az ötlete nem rossz. De nekem nagyon száraz és sótlan volt. És ez a szereplőkről is elmondható.

Kimondottan csalódott vagyok! Annyival többet vártam ettől a regénytől, és semmit sem kaptam. Próbálkoztam, hátha rosszkor olvasom. De három hónap alatt egyszer sem éreztem hogy jó amit olvasok, csak amikor már csak 20 oldal volt hátra.
Kár érte!



Cassandra Clare - A ​hercegnő

Fülszöveg:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.

Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.

Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?

Borító: 5*
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 3
Eredeti cím: Clockwork Princess
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 552
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013





Cassandra Clare összetörte a szívemet!

Tudtam hogy keserédes lesz a befejezés, de nem gondoltam volna hogy ennyire megráz a végkifejlet.
Minden ott folytatódik, ahol a Herceg befejeződött.
Tessa menyasszony, méghozzá Jem-é. Mindenki boldog, kivéve Will-t, és Tessa-t.
De ezenkívül is zajlik az élet Londonban.
A Magiszter terveit és mindig homály fedi, és közben az Árnyvadászok is zúgolódnak.

Annak ellenére, hogy az Angyal anno nem tett rám túl nagy benyomást, mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy igazán szívemhez nőtt a sorozat, és a szereplők is.
Tessa sokkal életképesebb hősnő mint Clary. Egyik legnagyobb erénye hogy kedves, és törődik a többiekkel. És fejlődik. Igaz, több hibát is vét, de legalább a sorozat folyamán fejlődött, és egyáltalán nem volt idegesítő. Ellenben Clary-vel.

Izgalmas, és akciódús volt a befejező kötet.
A Magiszer tervei igazán érdekeltek. Az Árnyvadászok is a széthullás szélére kerültek. Ott volt Tessa származása, valamint a szerelmi háromszög kérdése is.
És természetesen Jem és az élete is.
Annyi spoiler-t olvastam vele kapcsolatban, hogy tudtam mire kell számítanom. De mégis, majd' megszakadt érte a szívem.
Tessa és Jem egy jó páros volt együtt. Szerették és tisztelték egymást. Megértettem Tessa-t. Jem-et mindenki pátyolgatni szeretné. Még az olvasó is.
De Will és Tessa... Izzott közöttük a levegő, és alig vártam a közös pillanataikat.

Új lakók is érkeztek az Intézetbe. Mivel az "alap" sorozatot is olvastam - még a Mennyei tűz városa hátra van -  a családnevek is ismerősek voltak. Szóval amikor a Lightwood testvérek az Intézet lakói lettek, igazán jókat vidultam rajtuk. Most már tudjuk, hogy honnan ered a fekete haj/kék szem kombináció.

Mint említettem, igazán izgalmas volt a könyv, viszont úgy érzem, hogy Clare most inkább az érzelmekre koncentrált. Ami egyáltalán nem volt baj.
Hol a szereplőkkel együtt nevettem, hol velük sírtam. Az érzelmi skála nagyját velük együtt éltem át.
Jessamine-t nem igazán kedveltem, de sajnáltam, hogy ez jutott neki, és nem sikerült megbékélnie önmagával.
Cecily egy üde színfolt volt. Öröm volt látni, ahogy Gabriel-vel egymásra találtak.
Sophie és Gideon párosa parádés volt!

Rengeteg az utalás a Végzet Ereklyéi sorozatra, aminek csak örülni tudtam. Imádom az ilyesmit.

Az Intézet lakói is a szívemhez nőttek. Örültem Charlotte-nak. A babának és a pozíciójának is.

Annak is örültem, hogy a Néma Testvérekről is többet megtudtunk, és szerves részei lettek a sorozatnak. Jó volna, ha Clare róluk is írna könyvet.

Na és Magnus? Itt is, és a másik sorozatban is imádom. Vicces volt olvasni a másik sorozatban, amikor Alec Will-re féltékenykedett...

De mégis, ami vitte a pálmát, az Jem-Tessa-Will párosa.
Annyira szeretik egymást, hogy feláldoznák a saját boldogságukat, hogy a másik kettő boldog legyen.
Will átkára is fény derült, ami elég nagy arculcsapás volt neki.

Will-nek nehéz lehetett Jem-et így látni, és úgy gondolni rá, ahogy. Az olvasónak is nagy arculcsapás Jem helyzete, nem hogy Will-nek...

A végkifejlet? Zseniális! Ismét hol nevettem, hogy potyogtak a könnyeim. Nem akartam hogy vége legyen a könyvnek, mert tudtam hogy mi vár rám.

Természetesen mindenki boldog és elégedett volt. Ez is a cél. De mégis keserédes, és ezért igencsak fájt a szívem.

Az utolsó pár fejezetet pedig alig bírtam végigolvasni. Nem szokásom könyvön sírni, de a Hercegnő feladta a leckét. Szinte végigsírtam az utolsó 50 oldalt. Hogy is tehettem volna másképp?

Kíváncsian várom, hogy Tessa és Jem mikor és milyen formában fog még felbukkanni ebben az univerzumban. Jó lenne ha a rokonaikkal ismét találkozhatnának.

Clare nagy húzóereje pont ez. Olyan jól vegyíti a családi és baráti szálakat, hogy már csak azért is elolvassuk a többi sorozatát, hogy összefüggéseket találjunk, és mosolyogjunk a párhuzamokon.




2016. 11. 12.

Jay Crownover - Rome

Fülszöveg:
Cora Lewis is a whole lot of fun, and she knows how to keep her tattooed bad boy friends in line. But all that flash and sass hide the fact that she’s never gotten over the way her first love broke her heart. Now she has a plan to make sure that never happens again: She’s only going to fall in love with someone perfect.

Rome Archer is as far from perfect as a man can be. He’s stubborn and rigid, he’s bossy and has come back from his final tour of duty fundamentally broken. Rome’s used to filling a role: big brother, doting son, super soldier; and now none of these fit anymore. Now he’s just a man trying to figure out what to do with the rest of his life while keeping the demons of war and loss at bay. He would have been glad to suffer it alone, until Cora comes sweeping into his life and becomes the only color on his bleak horizon.

Perfect isn’t in the cards for these two, but imperfect might just last forever . . .

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 3
Eredeti cím: Rome
Kedvenc karakter:Rule,Nash,
Oldalszám: 384
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2014



Jet kötetének epilógusában már bemutatkozott a páros, bár akkor még senki sem sejtette a csapat tagjai közül - még ők maguk sem - hogy egymás mellett fognak kikötni.
Rome már az első felbukkanásával megkedveltette magát velem. Rule bátyja a nagy testvér, aki mindenkire vigyázni akart. A katonaságot és Afganisztánt választotta 18 évesen, és az utolsó hazalátogatása igen megviselte. Kiderült hogy öccse Remy és Shaw is hazudtak neki, és ezt nem viselte jól.
A saját kötetében már cseppet sem volt az a kedves és törődő nagy testvér, akinek gondoltam.

Szinte rá sem ismertem Rome-ra. Miután leszerelt, tipikus katonabetegség kapta el. Nem tudta hogy mit kezdjen magával, és az a sok háború megváltoztatta. Posztraumatikus stresszben szenved, amit szerencsére a többiek hamar észrevettek, de kezelni nem tudták.

Rome úgy döntött hogy önpusztításba kezd, de szerencsére volt aki megértette és segített neki. Bertie munkát adott neki a névtelen - szó szerint - bárjában. Munkát és célt adott neki.

És ott van Cora, a szalon piercere, akire mindig számíthattak a többiek. A fiúklubban ő az egyedüli lány, aki a srácok fiatal korukban magukhoz engedtek.
Cora kicsit nyers, de tisztán látja a dolgokat. Kivéve ha a szerelemről és magáról van szó. Abban a hitben él, hogy ő csakis a tökéletes pasival elégszik meg, és nem ad esélyt senki másnak.
Érdekes volt olvasni, hogy egy kitetovált piercinges lány, és egy ex katona hogyan találnak egymásra, és lelik meg a békét.

A többi párossal ellentétben itt nem volt mindent elemésztő tűz.
Foghatjuk ezt arra, hogy pár évvel idősebbek a többieknél, és sok mindent láttak, illetve éltek át.
Mégis megvolt köztük a kémia. Cora próbálta támogatni Rome-ot, és a fiú is őt. Szerelem mellett barátság is kialakult közöttük.
Mivel már az előző kötetben kiderült, hogy a srácok mindegyike büszkélkedhet intim piercing-vel, miért lenne Cora az egyetlen aki kimarad?

Szórakoztató volt olvasni, hogy Rome ezt is felfedezi.

Cora legnagyobb rémületére teherbe esik. Kíváncsi voltam, hogy a páros hogyan fogja ezt kezelni. Hiszen Cora kialakította a maga furcsa életét, Rome pedig a saját démonaival küszködik.
De jól vették az akadályokat. Mint mondtam, inkább a barátság tartotta őket össze, és úgy alakult ki később a szerelem. Jó volt látni, hogy kezdik összeszedni magukat, és Rome, hiába több hibát elkövetett, helyre tudta ezt hozni.
Azt viszont unalmasnak találtam, hogy Cora exe is képbe került. Annyira sablonos!
De szerencsére jött és ment.

A könyv vége kiszámítható - minta sorozat többi részében - de mégis nagyon jóra sikeredett.
Rome igazi katona, Cora-nak pedig ezzel az akciójával végképp elnyerte a szívét.

Nagyon szeretem azokat a sorozatokat, ahol a régebbi szereplők is tiszteletüket teszik.
Rule a saját kötetében igazán hűvös és távolságtartó volt. Mostanra már megnyílt - valamennyire - és őszintén tud beszélni Rome-val és a barátaival.
Még most is azt mondom, hogy a sorozat húzóereje maga Rule. Egyedi és különleges, az írónő nagy figyelmet szentel neki.

Nash egyre szimpatikusabb, és az írónő okosan mutatta be a jövőbeli párját.
Kíváncsian várom a kötetüket.

Ami a szívfájdalmam a sorozattal kapcsolatban, hogy hiába a jó karakterek, és végre nem szépfiúkról van szó, hanem igazi rockerekről, tetoválókról és minden ami hiányzik az ember lányának, a történet valamint a az írónő stílusa a "B" kategóriában ragadt. Igazán kár érte.


Jay Crownover - Jet

Fülszöveg:
With his tight leather pants and a sharp edge that makes him dangerous, Jet Keller is every girl’s rock and roll fantasy. But Ayden Cross is done walking on the wild side with bad boys. She doesn’t want to give in to the heat she sees in Jet’s dark, haunted eyes. She’s afraid of getting burned from the sparks of their spontaneous combustion, even as his touch sets her on fire.

Jet can’t resist the Southern Belle with mile-long legs in cowboy boots who defies his every expectation. Yet the closer he feels to Ayden, the less he seems to know her. While he’s tempted to get under her skin and undo her in every way, he knows firsthand what happens to two people with very different ideas about relationships.

Will the blaze burn into an enduring love. . . or will it consume their dreams and turn them to ashes?

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 2
Eredeti cím: Jet
Kedvenc karakter:Rule,Nash, Cora
Oldalszám: 400
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2013




Rohamléptekben olvasok most ezt a sorozatot. Alig fejeztem be Rule kötetét, máris nekikezdtem ennek. Ma hajnalban fejeztem be, és délben már Rome kötetét olvastam, amit estére sikeresen befejeztem.

Jet az előző kötetben levett a lábamról. Mint ahogy a könyvben olyan sokan említik, egy igazi rockszár, mindenféle allűr nélkül. Jet csak zenélni akar, nem érdekli a hírnév.
Szinte izzottak az oldalak, amikor Rule kötetében koncertet adott.
Ezért is vagyok olyan csalódott. Mert itt árnyéka volt annak, akit az előző kötetben sikerült megismerni.

Ayden is szimpatikus volt az előző kötetben, de itt valami hihetetlen, hogy mennyire húzta-halasztotta a dolgokat.

Rule kötetében már kiderült, hogy Ayden bepróbálkozott Jet-nél a koncert után, és a srác - bármilyen meglepő - elutasította Ayden-t.
Ebben a kötetben ez jobban ki lett fejtve. Jet számára Ayden elérhetetlen, és a fiú úgy gondolja, hogy a lány jobbat érdemel.

És itt kezdődik el a több mint egy évig tartó macska egér játék.
A páros tagjai Cora-val együtt laknak, és kialakítottak egy furcsa barátságot. Mindkettő vonzódik a másikhoz, de sikeres elnyomják azt.
Ayden-nek megvannak a tervei. Biztos anyagi hátteret, és egy normális férjet akar. Jet ebbe nem illik bele. De mégis vonzódik hozzá.

Megmondom őszintén, a könyv nagy részét untam. Igen, baromi érdekesek a szereplők, Jet egy külön univerzumban létezik. Ennek ellenére az a huzavona és kínlódás már nekem is sok volt.
Mindketten vonzódnak egymáshoz, ennek ellenére - mindenféle koholt hülyeség miatt - inkább kerülik a másikat.
Amikor végre sikerült összejönniük, akkor is olyan volt, mintha egy helyben toporognának.

Szerencsére ott voltak a többiek, akik kicsit emelték a könyv fényét. Rowdy az előző részben szinte láthatatlan volt. Itt több szerephez jutott, és sikerült hamar megkedvelnem. Nash az egyik kedvencem, és persze Rule.
Az ő és Shaw életébe is bepillanthatunk. Haladnak előre. Rohamléptekkel. Rule már házat venne, míg az aktuális páros azt sem tudja, hogy mit kezdjenek a kapcsolatukkal.
Azt is sikerült megtudnunk, hogy az összes Marked Man intim piercing-vel rendelkezik. Ez jobban felvillanyozott, mint az aktuális páros.
Ayden múltjáról senki nem tud semmit. A könyv folyamán felbukkan a bátyja Asa, és hozza magával azt a múltat, ami elől Ayd menekült.
Jet is kínlódik a szüleivel, és ennek ára lesz.

Ami a legjobban bosszantott, hogy adott két igen érdekes és összeillő ember, a történet sem volt rossz, ennek ellenére úgy éreztem, hogy sehová sem haladunk, mindig ugyanazokat a köröket futja a páros.

Jet nem akar híres lenni, megelégszik a stúdiózással, és a helyi koncertezéssel. Amikor Ayden szakít vele, a bandájával Európába kezd turnézni. Hamar rájön hogy ez nem neki való.
Nagyon örültem, hogy Jet életébe jobban bepillanthattunk. Valóban egy igazi rocksztár, akiből árad a zene. A könyv végére megtalálja a saját útját, és valóban, neki ez való.

Az előző kötetben is volt némi akció, és ez itt sem hiányozhatott. Asa-t sokáig nem tudtam hová tenni, de Rome kötetében - igen, már azt is befejeztem - sikerült zöld ágra vergődnünk.
A könyv vége nekem kicsit túl szirupos lett. Jet pár hét után feleségül vette Ayden-t, míg Rule vett egy családi házat, ahová Shaw-val beküldöztek.

Ami még mindig nem tetszik, hogy úgy érzem, az írónő eltévesztette a srácok életkorát. Komolyan, egyszerűen nem érzem életszerűnek, hogy 20-24 éves srácok ilyen egzisztenciával és élettapasztalattal rendelkeznének.

Csalódás volt ez a kötet, főleg Jet miatt. Olyan sokat vártam, és nem kaptam semmit, csak egy sablonos történetet, rengeteg szenvedéssel.


2016. 09. 22.

Jay Crownover - Rule

Fülszöveg:
Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt.

A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni.

Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel.

Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt.

De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni.

A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.

Borító: 2,5
Sorozat: Marked Man # 1
Eredeti cím: Rule
Kedvenc karakter:Rule, Jet, Nash
Oldalszám: 364
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013




Nagyon régóta várólistás nálam ez a kötet/sorozat. Végre rászántam magam a könyv olvasására, és be kell vallanom, hogy sokkal jobbat vártam.
Az alaptörténet tetszett, a megvalósítás sem volt olyan rossz. Inkább az írónő stílusával nem sikerült teljesen azonosulnom.
Adott Rule, aki valóban egy rosszfiú. A legjobb szó rá a kezelhetetlen. A saját szabályai szerint él, és kialakította a saját kis életét.
Az ikertestvére halála óta széthullott a családja, és Shaw az egyetlen, aki próbálja még összetartani őket.
Shaw gyerekkori legjobb barátja volt Rule ikertestvére. Mindenki azt hitte hogy egy párt alkotnak, de a történet folyamán kiderül, hogy valóban csak barátság volt a két fiatal között.

Nem egy olyan történetet olvastunk már, ahol a good girl - bad boy téma volt terítéken. Itt ez igazán érvényesül.
Shaw valóban egy "good girl". Orvosi egyetemre jár, kedves, szűz és a szülei uralkodnak felette. Ezért is érzi magáénak az Archer családot, akik befogadták a családjukba.
Shaw minden vasárnap elmegy Rule-ért, hogy villásreggelizzenek a fiú szüleivel. Minden héten más lány mellett találja a fiút, akit ez egy cseppet sem érdekel.

Rule igazán egyedi karakter, akit nem lehet csak úgy irányítani. Tetoválóművészként dolgozik egy szalonban, és nem tűri hogy irányítsák. A testvére halála nagyon megviselte, főleg hogy azt gondolja hogy ő a hibás.

Ez a két ember nem is lehetne különbözőbb, viszont a könyv folyamán láthatjuk, hogyan sikerült összecsiszolódniuk.

Meg kell mondanom, hogy maga a társaság igencsak kedvemre való. Rockerek, punkok, és tetoválók. Nagyon jó kis csapat, öröm volt róluk olvasni. Rule is kitett magáért, mert lássuk be, hiába egy tetovált Adonisz, nagyon nehéz vele lenni.
Megszokta az egyedüllétet, és soha nem volt még barátnője. Nem tudja mit kell tenni, és ha csak egy kis akadályba ütközik, egyből visszavonul, és más lány mellett keres vigaszt.

Shaw ezzel ellentétben egy csendes szűzies lány, aki már 13 éves kora óta szerelmes Rule-ba. A születésnapján együtt töltik az éjszakát, és utána megpróbálkoznak a párkapcsolattal is. Ami a legjobban tetszett Shaw-ban, hogy nem voltak illúziói. Tudta hogy Rule milyen, és olyannak fogadta el, amilyen.

Viszont hiába egy jó páros, és történet, nekem ez a könyv akkor is egy "B" kategóriás könyv marad. Okolhatom ezért az írónőt, vagy magamat is.
Sok apró dolog volt, ami nem tetszett, vagy logikátlannak tűnt. Például Shaw, aki egy gazdag családból származik, és az orvosin tanul, miért dolgozik egy sportbárban, ami nem a legjobb környéken van. Pénzre nincs szüksége, és mégis ezzel takarózik. Úgy tűnik hogy burokban él, nincs élete. Ennek ellenére minden percben dolga van.

Tetszett, hogy hiába összejött a páros elég sok gondjuk akad. Rule próbál jobb ember lenni, viszont a lánynak a régi Rule tetszett, amit szóvá is tett.
Sokszor úgy éreztem, hogy Shaw egy papírmasé figura, aki mindig mindent azért tesz, hogy Rule-nak jó legyen, vagy hogy kihúzza a bajból. Nem igazán éreztem a saját személyiség. És ez igaz a mell piercing csináltatására is, aminek előzménye nem volt.
Tudom hogy a tetoválást bárki bárhol viselhet. Ennek ellenére nem hiszem, hogy Shaw - akin egy tetoválás sem volt - pár hónap múlva a fél testét kivarattja, főleg olyan látható helyen, ahol egy orvosnál szóba sem jöhet. Itt ismét azt éreztem, hogy nem saját magáért teszi, csak amiatt hogy Rule-hoz hasonló legyen.

A könyvben nem csak a páros szenved és próbálkozik, hanem Rule családja is. Mióta elvesztettét Rule ikertestvérét, az anyja szinte megtébolyodott. Nagyon realisztikus volt az asszony fájdalma. Az már nem, hogy a könyv végére szinte egy angyal lett. El lett túlozva ez a szál.
Valamint, nem tudom mi ez az új divat, de kezd elegem lenni hogy minden NA sorozatban felbukkan egy meleg legjobb barát. Komolyan, találjanak már ki valami újat!

A könyv szereplői 20-23 évesek. Nekem inkább tűntek 30-asnak. Mindannyian kialakították a saját életüket, biztos egzisztenciával rendelkeznek. Olyan élettapasztalattal beszélnek mint akik 100 évet megéltek. Ha már fiatalokról van szó, akkor legyenek is azok.

Annak ellenére hogy nem hibátlan a könyv, folytatom a sorozatot. Főleg, hogy Jet - aki igencsak szimpatikus - könyve a következő a sorban.






Cassandra Clare - Elveszett ​lelkek városa

Fülszöveg:
Mi az az ár, ami még a szerelemért is túl magas? Amikor Jace és Clary ismét találkoznak, a lány elborzadva tapasztalja, hogy szerelmét és gonosz bátyját Lilith varázslata egymáshoz köti. A Klávé célja megölni Sebastiant, de lehetetlen anélkül végezni az egyik fiúval, hogy a másiknak ne essék bántódása. Alec, Magnus, Simon és Isabelle tündérekkel, démonokkal meg a könyörtelen Vasnővérekkel alkudozik, Clary pedig veszélyes játszmába kezd. A tét nem csak a saját élete, de Jace lelke is egyben. De bízhat-e még a fiúban egyáltalán?

Borító: 4,5
Sorozat: A Végzet ereklyéi # 5
Eredeti cím: City of Lost Souls
Kedvenc karakter: Magnus, Sebastian
Oldalszám: 512
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013




Azt hiszem kijelenthetem, hogy ismét elkapott a Clare mánia. Rég volt már hogy ebben a világban jártam, és az előző részhez hasonlóan bele kell még rázódnom. Próbálom olyan sorrendben olvasni a könyveket ( Pokoli szerkezet és a végzet ereklyéi) ahogyan anno Clare írta, mert így elég sok utalással találkozom, ami lássuk be, igencsak szórakoztató.

A Bukott angyalok városa elég nagy csalódás volt. Egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam. Itt viszont - ha nem is teljes mértékben - de elégedett vagyok.
Ismét olyan világban jártam, ahol szívesen élnék. Akció, humor és romantika. Clare jól keveri a dolgokat, mert szinte faltam az oldalakat.

A Bukott angyalok városa igencsak függővéggel zárult, és kíváncsi voltam, hogyan tovább.
Nos, igencsak kedvemre való volta történet. Jace eltűnt Sebastian-val együtt, a Klávénak pedig nem prioritása őt keresni, mivel fontosabb dolgok is történtek.

Nagyon tetszett, hogy a a csapat nyomoz és olyan dolgokba is beletenyerel, amikbe nem kéne. Simon remekelt, csakúgy mint Izzy. Simon-val még most sem vagyok teljesen kibékülve, de remekül összedolgozik az Árnyvadászokkal, amiről öröm volt olvasni.
Clary soha nem volt a kedvencem, és nem is lesz. Hiába, itt a harcos oldalát is megmutatta - ami többször is szemöldökráncolásra is késztetett - de nekem ő még mindig felesleges és buta karakter. Jace említi neki, hogy a bátorsága miatt szereti. Nos, én ezt nem annak nevezném. Inkább a tudatlanságának, amiből következik a "bátorsága", ami szinte mindig csak rosszra vezet. Itt sem volt ez másképp. Míg a többiek démont és angyalt idéztek, addig Clary utazgatott és sétált Velencében, és más városokban. Csak úgy volt. Rosszabbnál rosszabb döntéseket hozott, amit már megszoktunk tőle. A könyv végén azért igencsak meglepett...

Alex és Magnus együtt nagyon jók, és öröm róluk olvasni. Viszont Alec-et is jól megcsapkodtam volna. És a könyv vége? Magnus, te jó ég! Remélem rendeződnek a dolgaik, mert nekem ők együtt az igaziak.

Több szálon fut a cselekmény. Volt amit kivágtam volna - Jordan és Maia szála - mert egyáltalán nem látom értelmét. Aranyosak együtt, de hogy miért kellett őket ennyire központi figurának beállítani, azt nem értem.

Sebastian-t már az Üvegvárosban megkedveltem. Egyik gyengém az ilyen jól összerakott negatív karakterek. És itt sem hazudtolta meg önmagát. Örültem neki, hogy ilyen sok szerepet kap. Őrült, de mégis annyira jó karakter. És amit a könyv végén tett? Hogyan és mikor?

Voltak hullámvölgyek a könyvben, de a humor és a fantasztikus karakterek nem engedték hogy unatkozzam. Elég Jace-re gondolnom, aki ha önmaga, ha nem, tudja hogyan mosolyogtassa meg az olvasót. Furcsa volt most így látni, de a könyv végére ismételten kiderült, hogy nem egy mezei árnyvadász.

És a Néma Testvérekről valamint a Vasnővérekről még nem is beszéltem! Ha nem jön velem szembe egy iszonyat nagy spoiler Zakariás testvérrel kapcsolatban, akkor itt már nagyon gyanakodnék rá. Hogy ennyire érdekelje a Herondale vérvonal, az már nagyon gyanús.

Mindenesetre nagyon jól szórakoztam, és alig várom hogy olvashassam a befejező kötetet. De előtte  - hogy sorrendben haladjak - el kell olvasnom a Hercegnőt. Tudom hogy keserédes lesz a befejezése, de Tessa, Will és Jem története is nagyon érdekel.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...