Jeaniene Frost - Sírig hű szerelmed

Fülszöveg:
A félvámpír Catherine Crawfield és élőhalott szerelme, Bones az izgalmakban és véres csatákban bővelkedő évek után némi pihenésre vágyik. Párizsba utaznak, hogy végre gondtalanul élvezhessék egymás társaságát, ám közbeszól a múlt… Cat egy éjjel lidérces álomból ébred. Egy nagy hatalmú vámpír, Gregor furakszik be az álmaiba, olvas a gondolataiban, s ami a legijesztőbb: azt állítja, Cat az ő felesége, s Bones elrabolta tőle. A vámpírtörvények rendkívül szigorúak. Ha egy házasság megköttetett, az immár felbonthatatlan. De hogyhogy Cat nem emlékszik semmire? Mi ez a nyomasztó őrület? Gregor hajthatatlan, és semmi sem tántoríthatja el, hogy visszaszerezze, ami az övé… Őrületes hajsza veszi kezdetét, s persze Cat nem tagadja meg önmagát – jó szándékú, ám gyakran hebehurgya akcióival végveszélybe sodorja mindkettejüket…


Borító: 5
Sorozat: Cat és Bones # 4
Eredeti cím: Destined for an Early Grave
Kedvenc karakter: Bones, Cat, Vlad, Ian
Oldalszám: 382
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2011

Újraolvasás.

A borítón lévő ajánlás teljesen helytálló: Cat és Bones a legeredetibb páros. Olvasmányaim során még soha nem találkoztam ilyen párossal, és tudom, hogy nem is fogok.

Többször olvastam már a könyvet, és a sorozatot is. Legutóbb tavaly nyáron tartottam újraolvasást. És hiába, tudom hogy mi lesz a könyv végén, Ms. Frost eléri, hogy ahányszor a kezembe veszem az egyik Cat & Bones könyvet, falom az oldalakat és eközben tövig tudnám rágni a körmöm.

Vannak könyvek, amiket bármennyire is szerettem, egyszerűen képtelen vagyok egy épkézláb értékelést írni róluk. Könnyű lenne azt írni, hogy szerettem, imádtam, Bones az egyik legjobb, de… Szeretnék bővebben is írni a könyvről. De hiába gondolkodom, pár mondatnál soha nem tudok többet írni. Ez a sorozat is az ilyen könyvek közé tartozik.

A történet. A fülszöveg szerintem tökéletes, hiszen pontosan összefoglalja a könyv történéseit.

Kedvenc párosom akaratlanul is egy újabb kalandba keverednek. Éppen élvezik a nyugodt és megérdemelt szabadságukat, amikor Cat-et furcsa álmok kezdik gyötörni. Egy idegen szőke vámpír ostromolja álmában, és azt kéri Cat-től, hogy menjen el hozzá, hiszen a felesége.

A történet haladtával fény derül a titokzatos idegen kilétére, és arra is, hogy vajon igazat állít-e…

Új történet, új akció, váratlan események, izgalom, dráma, erotika. Pár címszó, ami összefoglalja a könyvet.

Ms. Frost nagyon ért hozzá, hogyan táncoljon az ember lánya idegein. A történet pörög, nincs megállás. Egyik percben még nevetsz Cat egyik poénján, a másik percben viszont vele együtt félsz, és rettegsz, hogy talán elveszíti Bones-t.

Miután az első könyvben összejöttek majd szétváltak a szereplők útjai, az olvasó azt hinné, hogy semmi újat nem tud mutatni a kapcsolatuk. De Jeaniene annyi jó író, hogy hiába, minden könyvben drámáznak valamin, annyira jól elő van adva, hogy rettegsz a párosért, hogy maradjanak együtt. Újabb válság áll be a páros kapcsolatába, és most úgy tűnik, egy sokkal nagyobb volumenű, mint az eddigiek. Bones kitálal, elmondja az összes gondolatát, és számomra valahogy érezhető, hogy ő jobban szereti Cat-et, mint fordítva. Szó se róla, Cat azért csinál sok butaságot, hogy megvédje Bones, és azért, mert szereti. De Cat és én is elfelejtettünk egy fontos dolgot. Bones mestervámpír. Erősebb, gyorsabb és kitartóbb, mint az átlag.

Viszont Cat-et párszor jól fejbe vertem volna. Az előző kötetben is megjegyeztem, hogy nagyon kezd átváltani szuperhősbe, de Bones fogalmazta meg a legjobban, mit is érzek ezzel kapcsolatban. Valahogy nem is lepődtem meg azon, hogy vámpírként is más, mint a többiek. A tanulékonysága – már ami a vámpírlétet illeti – kicsit túl gyors volt, de ezt még el tudom nézni.
A könyvet…Imádtam. Sok régi szereplő képviseltette magát, és akinek a legjobban örültem, az Vlad volt. Most egy másik oldalát is megmutatta, és ezzel még jobban megkedveltem őt.

Több új szereplő is bemutatkozott, és az aktuális fő gonosz is. Gregor-ról olvasva nekem valahogy mindig az jutott eszembe, hogy inkább északi származású, mint francia. Az ő jellemét is megismerhettük, és a közös múltját Cat-el.

A végkifejlet. Atya.Ég! Imádtam! Annyi feszültség, annyi izgalom… Imádom, ahogy ez a nő ír. Igaz, nekem a lezárás kicsit túl hírtelen jött, hiszen egyik percben még harcol egymással Bones és Gregor, a másikban már csak pislogok az utolsó szóra a könyvben.

Akiért fáj a szívem, az Rodney… Annyira jó páros voltak Justine-val.

Spade-ra és Denis-re külön figyeltem fordítottam, hiszen az ő történetük a soron következő. De, be kell látnom, nem vagyok oda értük, bármennyire is szeretném. Azt reméltem, az újraolvasás majd segít, hogy megkedveljem őket, de ez nem igazán jött be.

És most egy kicsit a fordításról. Amiért nagyon mérge voltam, az Vlad nevének elírása. Vlad Tepe?. Miért kellett ez? Minden egyes alkalommal, amikor Vlad teljes neve felbukkant, az a kérdőjel szúrta a szememet. Pár elírás is volt a könyvben, de azokon túltettem magam. Valamint a két testőrvámpír neve. Ragtapasz és Ugróiskola. Ez most komoly?

De amiért nagy dicséret jár a kiadónak: Megtartották az eredeti borítót, amit imádok!