Fülszöveg:„A nevem Anita Blake. Hadd mutassam be Edwardot!”
Hivatását tekintve Edward fejvadász. Mindegy, hogy milyen szörnyről van szó, neki csak az a fontos, hogy a hajsza minél hosszabb és véresebb legyen.
Edward most Új-Mexikóba viszi Anitát, hogy segítsen neki egy problémás ügy felderítésében. Valami ismeretlen és titokzatos szörnyeteg vérszomjas zombikat gyárt az áldozataiból, ez pedig nem jelent túl sok jót a helyiek számára.
Új-Mexikó kietlen, sivatagos világába csöppenve Anita hamarosan az események sűrűjében találja magát. A rejtélyes gyilkosságok, ősi Azték szertartások, vámpírok és farkasemberek között Anita már nemcsak az életéért küzd, hanem a józan eszéért is, hogy belőle ne válhasson olyan könyörtelen gyilkológép, mint Edward.
Borító: 4,5
Sorozat: Anita Blake # 9
Eredeti cím: Obsidian Butterfly
Kedvenc karakter: Edward
Oldalszám: 480
Kiadó:Agave
Kiadás: 2006
Újraolvasás.
Utoljára 5 hónappal ezelőtt olvastam Anita Blake kötetet, és meg kell mondjam, hogy hiányzott már ez a világ. Régen eddig a kötetig voltam rajongó. Most kiderül, hogy meddig bírom.
Anita az előző részben is távol volt St. Lous-tól. Igaz akkor a kis brancsát vitte magával. Most viszont egy szál magában indul el Új-Mexikó-ba, mivel Edward úgy döntött, ideje behajtani a tartozását.
Végre egy kötet, ahol Edward szinte főszereplő. Az előző részekben mindig felbukkant, de semmit sem tudtunk meg róla. Most bepillantást nyerhettünk egy kicsit az életébe, és az érzelmeibe.
Anita Új-Mexikóba érkezik, hogy segítsen Edward-nak felderítenie egy ügyet. Alig teszi be a lábát Mexikó-ba, máris egy hatalmas sokk éri. Edward-nak, bocsánat Ted-nek menyasszonya van, akinek ráadásul gyerekei is vannak.
De itt nem ér véget a döbbenet. Döbbenetes gyilkosságok történek, és a túlélők a megszokottnál is furcsábbak. Anitának szüksége van minden tapasztalatára, hogy józan maradjon, és túlélje ezt a kalandot.
Azt kaptam amit vártam a könyvtől. Nyomozás, gyilkosság méghozzá elég véres és egy kis vámpírpolitika.
A könyv elég lassan indul be, hiába van Anita Új-Mexikóban. Úgy éreztem, mintha ezek a tapasztalt "vadászok" azt se tudnák merre van a jobbra és a balra. Sötétben tapogatóznak, és ez nagyon frusztrálja őket.
Ehhez még hozzácsapódik a csapat két tagja, Berardo és Olaf. És ezzel meg is alakul a furcsa és beteg emberek kis csapata. Egyikük sem normális, főleg Olaf nem.
A helyi rendőrök nagyon ellene vannak annak, hogy Anita is részt vegyen a nyomozásban, és ennek hangot is adnak. Marks felügyelőt megtudtam volna fojtani egy kanál vízben, az biztos.
Hiába történnek újabb és újabb gyilkosságok, semmi előrelépés nem történik az ügyben. Anita érzi, hogy nagyon beletenyereltek valamibe, csak azt nem tudja, mibe.
A Város Űrnőjét is meglátogatja, hátha sikerül nyomra bukkanni, de sajnos az is zsákutcába vezet. Ha már itt tartunk. Itzpapalotl azaz Obszidián Pillangó nekem igazán szimpatikus volt. Persze hozta a vámpíroknál megszokott kegyetlenséget, de nekem mégis nagyon szimpatikus lett. Főleg ezzel az azték vonallal együtt.
A könyvön valahogy érződik egy bizonyos fajta hangulat, ami nagyon tetszett. Egy ismeretlen erős ellenfél, az azték vonal és Anita tökössége igazán jól harmonizál, és igazán tetszett.
A végkifejlet és az aktuális fő gonosz kiléte igazán tetszett. Új fajok bukkantak fel, új mitológia. Igazán szeretem ezt ebben a sorozatban.
Hál' Istennek Anita pasijai nem mutatkoztak ebben a részben, ami nagyon jót tett a sorozatnak.
Nagyon szerettem olvasni, élvezem hogy Anita mindig belekeveredik valamibe. Azt már kevésbé, hogy kezd szuperhős lenni, aki soha nem alszik, mégis túléli a lehetetlent is.
Vannak hibái a könyvnek, főleg az, hogy úgy éreztem hogy a könyv első felében szinte semmi sem történik. Viszont, mint említettem az azték vonal és a mitológia teljesen levett a lábamról, és még Edward-ról nem is beszéltem.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése