Cassandra Clare - A ​hercegnő

Fülszöveg:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.

Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.

Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?

Borító: 5*
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 3
Eredeti cím: Clockwork Princess
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 552
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013

Cassandra Clare összetörte a szívemet!

Tudtam hogy keserédes lesz a befejezés, de nem gondoltam volna hogy ennyire megráz a végkifejlet.
Minden ott folytatódik, ahol a Herceg befejeződött.
Tessa menyasszony, méghozzá Jem-é. Mindenki boldog, kivéve Will-t, és Tessa-t.
De ezenkívül is zajlik az élet Londonban.
A Magiszter terveit és mindig homály fedi, és közben az Árnyvadászok is zúgolódnak.

Annak ellenére, hogy az Angyal anno nem tett rám túl nagy benyomást, mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy igazán szívemhez nőtt a sorozat, és a szereplők is.
Tessa sokkal életképesebb hősnő mint Clary. Egyik legnagyobb erénye hogy kedves, és törődik a többiekkel. És fejlődik. Igaz, több hibát is vét, de legalább a sorozat folyamán fejlődött, és egyáltalán nem volt idegesítő. Ellenben Clary-vel.

Izgalmas, és akciódús volt a befejező kötet.
A Magiszer tervei igazán érdekeltek. Az Árnyvadászok is a széthullás szélére kerültek. Ott volt Tessa származása, valamint a szerelmi háromszög kérdése is.
És természetesen Jem és az élete is.
Annyi spoiler-t olvastam vele kapcsolatban, hogy tudtam mire kell számítanom. De mégis, majd' megszakadt érte a szívem.
Tessa és Jem egy jó páros volt együtt. Szerették és tisztelték egymást. Megértettem Tessa-t. Jem-et mindenki pátyolgatni szeretné. Még az olvasó is.
De Will és Tessa... Izzott közöttük a levegő, és alig vártam a közös pillanataikat.

Új lakók is érkeztek az Intézetbe. Mivel az "alap" sorozatot is olvastam - még a Mennyei tűz városa hátra van -  a családnevek is ismerősek voltak. Szóval amikor a Lightwood testvérek az Intézet lakói lettek, igazán jókat vidultam rajtuk. Most már tudjuk, hogy honnan ered a fekete haj/kék szem kombináció.

Mint említettem, igazán izgalmas volt a könyv, viszont úgy érzem, hogy Clare most inkább az érzelmekre koncentrált. Ami egyáltalán nem volt baj.
Hol a szereplőkkel együtt nevettem, hol velük sírtam. Az érzelmi skála nagyját velük együtt éltem át.
Jessamine-t nem igazán kedveltem, de sajnáltam, hogy ez jutott neki, és nem sikerült megbékélnie önmagával.
Cecily egy üde színfolt volt. Öröm volt látni, ahogy Gabriel-vel egymásra találtak.

Sophie és Gideon párosa parádés volt!

Rengeteg az utalás a Végzet Ereklyéi sorozatra, aminek csak örülni tudtam. Imádom az ilyesmit.

Az Intézet lakói is a szívemhez nőttek. Örültem Charlotte-nak. A babának és a pozíciójának is.

Annak is örültem, hogy a Néma Testvérekről is többet megtudtunk, és szerves részei lettek a sorozatnak. Jó volna, ha Clare róluk is írna könyvet.

Na és Magnus? Itt is, és a másik sorozatban is imádom. Vicces volt olvasni a másik sorozatban, amikor Alec Will-re féltékenykedett...

De mégis, ami vitte a pálmát, az Jem-Tessa-Will párosa.
Annyira szeretik egymást, hogy feláldoznák a saját boldogságukat, hogy a másik kettő boldog legyen.
Will átkára is fény derült, ami elég nagy arculcsapás volt neki.

Will-nek nehéz lehetett Jem-et így látni, és úgy gondolni rá, ahogy. Az olvasónak is nagy arculcsapás Jem helyzete, nem hogy Will-nek...

A végkifejlet? Zseniális! Ismét hol nevettem, hogy potyogtak a könnyeim. Nem akartam hogy vége legyen a könyvnek, mert tudtam hogy mi vár rám.

Természetesen mindenki boldog és elégedett volt. Ez is a cél. De mégis keserédes, és ezért igencsak fájt a szívem.

Az utolsó pár fejezetet pedig alig bírtam végigolvasni. Nem szokásom könyvön sírni, de a Hercegnő feladta a leckét. Szinte végigsírtam az utolsó 50 oldalt. Hogy is tehettem volna másképp?

Kíváncsian várom, hogy Tessa és Jem mikor és milyen formában fog még felbukkanni ebben az univerzumban. Jó lenne ha a rokonaikkal ismét találkozhatnának.

Clare nagy húzóereje pont ez. Olyan jól vegyíti a családi és baráti szálakat, hogy már csak azért is elolvassuk a többi sorozatát, hogy összefüggéseket találjunk, és mosolyogjunk a párhuzamokon.

Read More

Cassandra Clare - A ​herceg

Fülszöveg:
A Viktória korabeli London mágiával átszőtt alvilágában Tessa Gray végre biztonságban érezheti magát az árnyvadászok körében. Ez a biztonság azonban múlandónak bizonyul: a Klávé szakadár tagjai terveket szőnek Charlotte leváltására az Intézet éléről. Ha Charlotte elveszti a pozícióját, Tessa az utcára kerül, és könnyű zsákmánya lesz a titokzatos Magiszternek, aki saját sötét céljai érdekében akarja felhasználni Tessa képességeit.

Borító: 5
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 2
Eredeti cím: Clockwork Prince
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 490
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2012

Idestova három éve várja a sorozat, hogy folytassam. Anno nem varázsolt el úgy az Angyal mint szerettem volna, de Clare könyveiben van valami, amiért muszáj tovább olvasni a sorozatait. Igen, az "eredeti" sorozattal is le vagyok maradva, de most jött el az ideje, hogy folytassam azt is.

Sajnos, mivel olyan sokáig halogattam a sorozat folytatását, konkrétan elfelejtettem mindent, ami eddig történt. Nagyon vázlatosak az emlékeim, és sajnos nincs időm újraolvasni az első részt. Így csak sodródtam az árral, és vártam hogy mi lesz.

Az nem változott, hogy a szereplőket még mindig kedvelem. Will ebben a kötetben a poklot és a mennyet is megtapasztalta. Imádom a humorát, és az egész karaktert. Ebben a kötetben nagyon sokat fejlődött, kíváncsian várom, hogy a befejező kötetben mivel rukkol elő.

Tessa meglepő módon nagyon szimpatikus volt. Clary-vel ellentétben egyáltalán nem életképtelen. Sőt! Okos és kedves, bár még most sem tudja, hogy mi ő valójában. Megértettem hogy mindkét fiú felé húz a szíve. Amiért picit nehezteltem rá, hogy a könyv végén már kénytelen volt győzködni magát Jem-vel kapcsolatban.

És ha már Jem. Mivel az előző részből minden kiesett, fogalmam sincs, hogy mitől betegedett meg. De annyi spoilerbe belefutottam a jövőjével kapcsolatban, hogy nem győzöm kivárni, hogy miképp is fog úgy alakulni, ahogy. Jem egy imádni való karakter, és az olvasóból is egyből előtör a védelmező ösztön, ahányszor csak felbukkan.

A könyv közepéig nem igazán történt semmi. LAssan indultak be az események, és inkább azt mondanám, hogy a lelki és pszichés fejlődésen volt a hangsúly. Árulás, szerelem, átok, eljegyzés, csalódás... Röviden így foglalhatnám össze az eseményeket.

Ami a legvonzóbb Clare könyveiben - a szereplőin kívül - az a megálmodott világ. Mert igen, szinte alig történt előrelépés, de a szereplők elvitték a hátukon a történetet. Elég Charlotte-ra gondolnom, aki megpróbálja egyben tartani ezt a furcsa kis családot, vagy Will-re, aki valóban nem az, akinek mutatja magát. És ha már szereplők. Magnus kötelező eleme ennek az univerzumnak. Furcsa, hogy itt is felbukkant, bár az még furcsább lenne, ha nem tenné üdvözletét itt is.

Tessa rejtélye nagyon foglalkoztat. Elméletem sincs, hogy mi lehet. Biztos hogy Clare már említette, csak valahogy átsiklottam felette.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi vár rám a befejező kötetben. De sorrendben haladok, és a soron következő az Elveszett lelkek városa.

Azt hiszem, Clare-nek sikerült visszarántania magával, mert érzem, hogy ismét rajongani fogok a könyveiért.

Read More

Cassandra Clare - Pokoli szerkezetek

(The Infernal Devices)

#1. Az angyal (Clockwork Angel)

Bejegyzés

#2. A herceg (Clockwork Prince)

Bejegyzés

#3. Ahercegnő (Clockwork Princess)

Bejegyzés

Read More

Cassandra Clare - Az angyal

Fülszöveg:
A mágia veszélyes
– de a szerelem még veszélyesebb!
Amikor a tizenhat éves Tessa Gray megérkezik a viktoriánus Angliába, valami rettenetes vár rá a londoni Alvilágban, ahol vámpírok, boszorkánymesterek és más természetfeletti lények járják az utcákat a gázlámpák alatt. Tessának nincsenek barátai, és egyetlen pillanatra sem érezheti magát biztonságban, ezért menedéket kér az Árnyvadászoktól, akiknek egyetlen célja, hogy megszabadítsák a világot a démonoktól.
Ahogy egyre mélyebben merül el a világukba, a lány azt veszi észre, hogy egyszerre varázsolja el két legjobb barát, és nem sokára rá kell döbbennie, hogy a szerelem a legveszélyesebb varázslat mind közül.

Szerencsétlen könyvet még tavaly karácsonyra kaptam. Vagyis én akartam, megrendeltem, és ez lett a karácsonyi ajándékom. Utána pedig csak állt ott a többi Clare könyv mellett. Vettem más könyveket, olvastam őket, de ahányszor ránéztem erre a könyvre, nem kapott el az érzés, hogy én most akarom olvasni. De már eltelt 7 hónap, és most komolyan. Miért nem olvastam még el? Tegnap ültem a kedvenc fotelemben, és csak néztem a könyvet. Akkor sem volt olyan érzésem, hogy olvasni akarom, de valami hajtott, hogy olvassam el, hiszen az első pár mondatot már hónapokkal ezelőtt elolvastam, és hát Clare... Szeretem a könyveit a hibái ellenére is.
Ward könyveinek újraolvasása során megtanultam, hogy ne akarjak két sorozatot összehasonlítani, és keresni a hibákat benne. Úgy vágtam neki ennek a résznek is, mintha teljesen új lenne. (Na jó, azért ez nem volt olyan egyszerű, hiszen úgy hirdetik a könyvet, mint a Végzet Ereklyéi előzményei...) De megtettem minden tőlem telhetőt, hogy ne akarjam a két sorozat szereplőit egymáshoz hasonlítani.
És sikerült is, meg nem is. Will kivételével aki naaagyon hasonlít Jace karakterére, a többieket nem hasonlítottam senkihez. Mindenkinek megvolt a maga személyisége. Bár a Will és Jace hasonlóságot is ráfogom arra, hogy Herondale-ek.. (Igen Clare, ez egy kis kedvezmény tőlem neked)
Míg Clary (Végzet Ereklyéi) az idegeimen táncolt minden megszólalásával, Tessa egyáltalán nem. Kicsit naiv, és egy picit idegesített, hogy a fél könyvet csak azzal tölti el, hogy "Jajj, hol a bátyám", meglepő módon semmi bajom nem volt vele. Sőt, nagyon is megkedveltem.
De térjünk vissza a könyv elejéhez. Nagyon tetszett, hogy az Árnyvadászok őseiről olvashattam, és hogy hogyan alakultak meg egyes szerkezetek, amiket a Végzet Ereklyéiben előszeretettel használtak. Tetszett a 19. századi London, és úgy az egész könyv is. De valami hiányzott. Hiába imádom a Clare által megálmodott világot, nekem valami így is hiányzott. Nem kapott el az a jófajta érzés, mint amikor a Csontvárost olvastam. Egyszerűen csak olvastam, és meglepődtem, hogy nem kerül hozzám igazán közel egyik szereplő sem. Pedig a könyv humora valami isteni. És Will is tudja, mitől vigyorogjon az ember lánya. De mégis, volt valami, ami nem klappolt. Ma elolvastam a megmaradt oldalakat (kb a fél könyvet) és valahogy jobban tudtam azonosulni a szereplőkkel, beletudtam élni magam a helyzetekbe, és azt vettem észre, hogy jobban tetszik, mint tegnap. De még így is megmaradt a hiányérzetem.
A szereplők...Na igen. Will kitett magáért.Már az első oldalon megkedveltette velem magát. Rásüthetném, hogy egy az egyben Jace, de akkor hazudnék. Tény és való, hogy nagyon sok a hasonlóság köztük, de Will-nek is megvan a maga személyisége. Titokzatos, és szerintem nyersebb is, mint Jace. Amiért haragszom rá, az a könyv végén lévő jelenet miatt van, ami közte és Tessa között zajlik.
Tessa-ról már tettem említést. Érdekel, hogy mi is ő valójában. Rásütötték, hogy végül is ő egy boszorkánymester, de nem hiszek én ebben. Van itt még valami, csak még nem jöttem rá, hogy micsoda. (És ne feledkezzünk meg arról, hogy az Üvegváros-ban Tessa is felbukkan, bár nincs név szerint megemlítve)
Jem akarva, akaratlanul belopta magát a szívembe. Érdekesnek találtam, és olvasás közben azt vettem észre, hogy biz' én nagyon is szimpatizálok vele. Érdekelt, hogy miért olyan beteges, és Will miért viselkedik vele másképp, és amikor kiderült...Nagyon nem tetszik,hogy mi történt vele, de voltam olyan okos (remélem érzitek a szarkazmust) hogy belefutottam egy nagy spoiler-be vele kapcsolatban, és már csak azért is elolvasom ez a sorozatot is.

Will, Tessa és Jem

A többi szereplő.... Charlotte szimpatikus, Henry...Kicsit ügyefogyott, de kedvelhető. Egyedül Jessamine váltott ki belőlem ellenszenvet. De a könyv végére valahogy megbékéltünk egymással. Oh, és ott van Magnus, aki nélkül nem is lenne igazi a könyv, aki most egy kicsit visszafogta magát. És...Church... Nem tudom, hogy ő az a Church, vagy valami hagyomány lesz egy ilyen macskát tartani, mindenesetre örülök, hogy ő is felbukkant.
Maga a történet is nagyon tetszett, de valahogy nem ragadott magával. Érdekes volt a "mehanikus gépek" megoldás, és be kell vallanom, Clare engem is az orromnál fogva vezetett, hogy ki is az a bizonyos Magiszter. Kíváncsi vagyok, hogy még mivel fog előrukkolni a fő gonoszunk.
Összességében véve viszont cseppet csalódott vagyok, mert jobbra számítottam. Tetszett a könyv, olvastatja magát, a humor adott, és a romantika is hangsúlyosabb részt követelt magának, de nekem mégis hiányzott valami. Mindenesetre a sorozat további részeit is el fogom olvasni, mert az Árnyvadászok világából soha sem elég.

Értékelés: 4

Borító: 4,5

Sorozat: Pokoli Szerkezetek # 1

Kedvenc karakter: Will, Jem, Magnus Bane,

Oldalszám: 468

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás dátuma: 2012

Read More