Cassandra Clare - A ​hercegnő

Fülszöveg:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.

Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.

Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?

Borító: 5*
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 3
Eredeti cím: Clockwork Princess
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 552
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013

Cassandra Clare összetörte a szívemet!

Tudtam hogy keserédes lesz a befejezés, de nem gondoltam volna hogy ennyire megráz a végkifejlet.
Minden ott folytatódik, ahol a Herceg befejeződött.
Tessa menyasszony, méghozzá Jem-é. Mindenki boldog, kivéve Will-t, és Tessa-t.
De ezenkívül is zajlik az élet Londonban.
A Magiszter terveit és mindig homály fedi, és közben az Árnyvadászok is zúgolódnak.

Annak ellenére, hogy az Angyal anno nem tett rám túl nagy benyomást, mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy igazán szívemhez nőtt a sorozat, és a szereplők is.
Tessa sokkal életképesebb hősnő mint Clary. Egyik legnagyobb erénye hogy kedves, és törődik a többiekkel. És fejlődik. Igaz, több hibát is vét, de legalább a sorozat folyamán fejlődött, és egyáltalán nem volt idegesítő. Ellenben Clary-vel.

Izgalmas, és akciódús volt a befejező kötet.
A Magiszer tervei igazán érdekeltek. Az Árnyvadászok is a széthullás szélére kerültek. Ott volt Tessa származása, valamint a szerelmi háromszög kérdése is.
És természetesen Jem és az élete is.
Annyi spoiler-t olvastam vele kapcsolatban, hogy tudtam mire kell számítanom. De mégis, majd' megszakadt érte a szívem.
Tessa és Jem egy jó páros volt együtt. Szerették és tisztelték egymást. Megértettem Tessa-t. Jem-et mindenki pátyolgatni szeretné. Még az olvasó is.
De Will és Tessa... Izzott közöttük a levegő, és alig vártam a közös pillanataikat.

Új lakók is érkeztek az Intézetbe. Mivel az "alap" sorozatot is olvastam - még a Mennyei tűz városa hátra van -  a családnevek is ismerősek voltak. Szóval amikor a Lightwood testvérek az Intézet lakói lettek, igazán jókat vidultam rajtuk. Most már tudjuk, hogy honnan ered a fekete haj/kék szem kombináció.

Mint említettem, igazán izgalmas volt a könyv, viszont úgy érzem, hogy Clare most inkább az érzelmekre koncentrált. Ami egyáltalán nem volt baj.
Hol a szereplőkkel együtt nevettem, hol velük sírtam. Az érzelmi skála nagyját velük együtt éltem át.
Jessamine-t nem igazán kedveltem, de sajnáltam, hogy ez jutott neki, és nem sikerült megbékélnie önmagával.
Cecily egy üde színfolt volt. Öröm volt látni, ahogy Gabriel-vel egymásra találtak.

Sophie és Gideon párosa parádés volt!

Rengeteg az utalás a Végzet Ereklyéi sorozatra, aminek csak örülni tudtam. Imádom az ilyesmit.

Az Intézet lakói is a szívemhez nőttek. Örültem Charlotte-nak. A babának és a pozíciójának is.

Annak is örültem, hogy a Néma Testvérekről is többet megtudtunk, és szerves részei lettek a sorozatnak. Jó volna, ha Clare róluk is írna könyvet.

Na és Magnus? Itt is, és a másik sorozatban is imádom. Vicces volt olvasni a másik sorozatban, amikor Alec Will-re féltékenykedett...

De mégis, ami vitte a pálmát, az Jem-Tessa-Will párosa.
Annyira szeretik egymást, hogy feláldoznák a saját boldogságukat, hogy a másik kettő boldog legyen.
Will átkára is fény derült, ami elég nagy arculcsapás volt neki.

Will-nek nehéz lehetett Jem-et így látni, és úgy gondolni rá, ahogy. Az olvasónak is nagy arculcsapás Jem helyzete, nem hogy Will-nek...

A végkifejlet? Zseniális! Ismét hol nevettem, hogy potyogtak a könnyeim. Nem akartam hogy vége legyen a könyvnek, mert tudtam hogy mi vár rám.

Természetesen mindenki boldog és elégedett volt. Ez is a cél. De mégis keserédes, és ezért igencsak fájt a szívem.

Az utolsó pár fejezetet pedig alig bírtam végigolvasni. Nem szokásom könyvön sírni, de a Hercegnő feladta a leckét. Szinte végigsírtam az utolsó 50 oldalt. Hogy is tehettem volna másképp?

Kíváncsian várom, hogy Tessa és Jem mikor és milyen formában fog még felbukkanni ebben az univerzumban. Jó lenne ha a rokonaikkal ismét találkozhatnának.

Clare nagy húzóereje pont ez. Olyan jól vegyíti a családi és baráti szálakat, hogy már csak azért is elolvassuk a többi sorozatát, hogy összefüggéseket találjunk, és mosolyogjunk a párhuzamokon.

Read More

Cassandra Clare - Elveszett ​lelkek városa

Fülszöveg:
Mi az az ár, ami még a szerelemért is túl magas? Amikor Jace és Clary ismét találkoznak, a lány elborzadva tapasztalja, hogy szerelmét és gonosz bátyját Lilith varázslata egymáshoz köti. A Klávé célja megölni Sebastiant, de lehetetlen anélkül végezni az egyik fiúval, hogy a másiknak ne essék bántódása. Alec, Magnus, Simon és Isabelle tündérekkel, démonokkal meg a könyörtelen Vasnővérekkel alkudozik, Clary pedig veszélyes játszmába kezd. A tét nem csak a saját élete, de Jace lelke is egyben. De bízhat-e még a fiúban egyáltalán?

Borító: 4,5
Sorozat: A Végzet ereklyéi # 5
Eredeti cím: City of Lost Souls
Kedvenc karakter: Magnus, Sebastian
Oldalszám: 512
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013

Azt hiszem kijelenthetem, hogy ismét elkapott a Clare mánia. Rég volt már hogy ebben a világban jártam, és az előző részhez hasonlóan bele kell még rázódnom. Próbálom olyan sorrendben olvasni a könyveket ( Pokoli szerkezet és a végzet ereklyéi) ahogyan anno Clare írta, mert így elég sok utalással találkozom, ami lássuk be, igencsak szórakoztató.

A Bukott angyalok városa elég nagy csalódás volt. Egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam. Itt viszont - ha nem is teljes mértékben - de elégedett vagyok.

Ismét olyan világban jártam, ahol szívesen élnék. Akció, humor és romantika. Clare jól keveri a dolgokat, mert szinte faltam az oldalakat.

A Bukott angyalok városa igencsak függővéggel zárult, és kíváncsi voltam, hogyan tovább.

Nos, igencsak kedvemre való volta történet. Jace eltűnt Sebastian-val együtt, a Klávénak pedig nem prioritása őt keresni, mivel fontosabb dolgok is történtek.

Nagyon tetszett, hogy a a csapat nyomoz és olyan dolgokba is beletenyerel, amikbe nem kéne. Simon remekelt, csakúgy mint Izzy. Simon-val még most sem vagyok teljesen kibékülve, de remekül összedolgozik az Árnyvadászokkal, amiről öröm volt olvasni.

Clary soha nem volt a kedvencem, és nem is lesz. Hiába, itt a harcos oldalát is megmutatta - ami többször is szemöldökráncolásra is késztetett - de nekem ő még mindig felesleges és buta karakter. Jace említi neki, hogy a bátorsága miatt szereti. Nos, én ezt nem annak nevezném. Inkább a tudatlanságának, amiből következik a "bátorsága", ami szinte mindig csak rosszra vezet. Itt sem volt ez másképp. Míg a többiek démont és angyalt idéztek, addig Clary utazgatott és sétált Velencében, és más városokban. Csak úgy volt. Rosszabbnál rosszabb döntéseket hozott, amit már megszoktunk tőle. A könyv végén azért igencsak meglepett...

Alex és Magnus együtt nagyon jók, és öröm róluk olvasni. Viszont Alec-et is jól megcsapkodtam volna. És a könyv vége? Magnus, te jó ég! Remélem rendeződnek a dolgaik, mert nekem ők együtt az igaziak.

Több szálon fut a cselekmény. Volt amit kivágtam volna - Jordan és Maia szála - mert egyáltalán nem látom értelmét. Aranyosak együtt, de hogy miért kellett őket ennyire központi figurának beállítani, azt nem értem.

Sebastian-t már az Üvegvárosban megkedveltem. Egyik gyengém az ilyen jól összerakott negatív karakterek. És itt sem hazudtolta meg önmagát. Örültem neki, hogy ilyen sok szerepet kap. Őrült, de mégis annyira jó karakter. És amit a könyv végén tett? Hogyan és mikor?

Voltak hullámvölgyek a könyvben, de a humor és a fantasztikus karakterek nem engedték hogy unatkozzam. Elég Jace-re gondolnom, aki ha önmaga, ha nem, tudja hogyan mosolyogtassa meg az olvasót. Furcsa volt most így látni, de a könyv végére ismételten kiderült, hogy nem egy mezei árnyvadász.

És a Néma Testvérekről valamint a Vasnővérekről még nem is beszéltem! Ha nem jön velem szembe egy iszonyat nagy spoiler Zakariás testvérrel kapcsolatban, akkor itt már nagyon gyanakodnék rá. Hogy ennyire érdekelje a Herondale vérvonal, az már nagyon gyanús.

Mindenesetre nagyon jól szórakoztam, és alig várom hogy olvashassam a befejező kötetet. De előtte  - hogy sorrendben haladjak - el kell olvasnom a Hercegnőt. Tudom hogy keserédes lesz a befejezése, de Tessa, Will és Jem története is nagyon érdekel.

Read More

Cassandra Clare - A ​herceg

Fülszöveg:
A Viktória korabeli London mágiával átszőtt alvilágában Tessa Gray végre biztonságban érezheti magát az árnyvadászok körében. Ez a biztonság azonban múlandónak bizonyul: a Klávé szakadár tagjai terveket szőnek Charlotte leváltására az Intézet éléről. Ha Charlotte elveszti a pozícióját, Tessa az utcára kerül, és könnyű zsákmánya lesz a titokzatos Magiszternek, aki saját sötét céljai érdekében akarja felhasználni Tessa képességeit.

Borító: 5
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 2
Eredeti cím: Clockwork Prince
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 490
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2012

Idestova három éve várja a sorozat, hogy folytassam. Anno nem varázsolt el úgy az Angyal mint szerettem volna, de Clare könyveiben van valami, amiért muszáj tovább olvasni a sorozatait. Igen, az "eredeti" sorozattal is le vagyok maradva, de most jött el az ideje, hogy folytassam azt is.

Sajnos, mivel olyan sokáig halogattam a sorozat folytatását, konkrétan elfelejtettem mindent, ami eddig történt. Nagyon vázlatosak az emlékeim, és sajnos nincs időm újraolvasni az első részt. Így csak sodródtam az árral, és vártam hogy mi lesz.

Az nem változott, hogy a szereplőket még mindig kedvelem. Will ebben a kötetben a poklot és a mennyet is megtapasztalta. Imádom a humorát, és az egész karaktert. Ebben a kötetben nagyon sokat fejlődött, kíváncsian várom, hogy a befejező kötetben mivel rukkol elő.

Tessa meglepő módon nagyon szimpatikus volt. Clary-vel ellentétben egyáltalán nem életképtelen. Sőt! Okos és kedves, bár még most sem tudja, hogy mi ő valójában. Megértettem hogy mindkét fiú felé húz a szíve. Amiért picit nehezteltem rá, hogy a könyv végén már kénytelen volt győzködni magát Jem-vel kapcsolatban.

És ha már Jem. Mivel az előző részből minden kiesett, fogalmam sincs, hogy mitől betegedett meg. De annyi spoilerbe belefutottam a jövőjével kapcsolatban, hogy nem győzöm kivárni, hogy miképp is fog úgy alakulni, ahogy. Jem egy imádni való karakter, és az olvasóból is egyből előtör a védelmező ösztön, ahányszor csak felbukkan.

A könyv közepéig nem igazán történt semmi. LAssan indultak be az események, és inkább azt mondanám, hogy a lelki és pszichés fejlődésen volt a hangsúly. Árulás, szerelem, átok, eljegyzés, csalódás... Röviden így foglalhatnám össze az eseményeket.

Ami a legvonzóbb Clare könyveiben - a szereplőin kívül - az a megálmodott világ. Mert igen, szinte alig történt előrelépés, de a szereplők elvitték a hátukon a történetet. Elég Charlotte-ra gondolnom, aki megpróbálja egyben tartani ezt a furcsa kis családot, vagy Will-re, aki valóban nem az, akinek mutatja magát. És ha már szereplők. Magnus kötelező eleme ennek az univerzumnak. Furcsa, hogy itt is felbukkant, bár az még furcsább lenne, ha nem tenné üdvözletét itt is.

Tessa rejtélye nagyon foglalkoztat. Elméletem sincs, hogy mi lehet. Biztos hogy Clare már említette, csak valahogy átsiklottam felette.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi vár rám a befejező kötetben. De sorrendben haladok, és a soron következő az Elveszett lelkek városa.

Azt hiszem, Clare-nek sikerült visszarántania magával, mert érzem, hogy ismét rajongani fogok a könyveiért.

Read More

Cassandra Clare - Bukott angyalok városa

Fülszöveg:
A háborúnak vége, és Clary Fray izgatottan tért vissza New Yorkba, ahol egy lehetőségekkel teli, új világ vár rá. Szorgalmasan edz, hogy Árnyvadász válhasson belőle, és felhasználhassa különleges képességeit. Édesanyja feleségül megy élete szerelméhez. Az Árnyvadászok és az Alvilágiak végre békében élnek egymással. És ami a legfontosabb, Clary és Jace szerelme végre igazán kiteljesedhet.

Valaki azonban Árnyvadászokat kezd gyilkoni, és az éleződő feszültség újabb véres háborúval fenyeget. Clary legjobb barátja, Simon sem segíthet. Akármerre fordul, valaki maga mellé akarja állítani, hiszen szükségük van az életét megrontó átok rettenetes hatalmára. Arról nem is beszélve, hogy két gyönyörű, ámde veszélyes lánnyal jár egyszerre, akik közül egyik sem tud a másikról.

Amikor Jace minden magyarázat nélkül távolodni kezd Clarytől, a lány egy rejtély kellős közepén találja magát, amelynek a megoldásával valóra válik a legrosszabb rémálma. Rettenetes események láncolatát indítja el, aminek akár az is lehet a vége, hogy mindent elveszít, ami fontos a számára. Még Jace-t is.


Borító: 5
Sorozat: A Végzet ereklyéi # 4
Eredeti cím: City of Fallen Angels
Kedvenc karakter: Jordan
Oldalszám: 392
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2011,2013,2014,2015

Bő két év telt el, mióta utoljára Clare könyvet fogtam volna a kezembe. Mi ennek az oka? A Pokoli szerkezetek első része tetszett, de valamiért nem folytattam. A Végzet ereklyéi pedig nekem ott ért véget, ahol kellett volna, és nem láttam értelmét a folytatásnak.
Ennek ellenére mégis csak folytatom a sorozatot, igaz, megkésve. A vélemények a könyvről nagyon megosztottak. Úgy döntöttem, ideje utánajárnom a dolgoknak.

Mivel hosszú idő telt, mióta az Üvegvárost olvastam, be kellett látnom, hogy nagyon sok mindent elfelejtettem. A lényeg megmaradt, de az apró utalások, vagy éppen Simon Jele értetlen pislogásokra késztettek. De sebaj, gondoltam majd belerázódom.

De ez nem történt meg. Szó se róla. Olvastatja magát a könyv. Viszont pont az hiányzott belőle, ami a húzóereje. Az Árnyvadászok világa és a fantasztikus karakterek.
Ebből semmit sem kaptam. A szereplők teljesen kifordultak magukból. Van, aki nem változott, és ugyan olyan buta, mint volt. Legnagyobb sajnálatomra viszont Jace olyan volt, mintha kiherélték volna. Ritka pillanat volt, amikor megcsillogtatta szarkasztikus humorát, pedig pont ezért szerettem meg. Magnus sem volt önmaga. Úgy éreztem, mintha egy szűrőn át láttam volna őket.

A történetről annyit, hogy az nagyon nincs. Sokat felejtettem, de annyi megmaradt, hogy a sorozat akciódús, humoros és izgalmas.
Itt minden volt, csak izgalom nem.
A könyv háromnegyede tipikus brazil szappanopera. Ki kivel van együtt, kivel csalta meg, és ki szenved totálisan feleslegesen.
Aki cseppet sem változott, az Izabelle. Ugyan olyan szúrós és tüzes, mint volt.

Az sem segített a helyzetemen, hogy a könyv nagyrészt Simon szemszögéből íródott. Soha nem voltak odáig érte, és itt sem könnyítette meg a helyzetet. Viszont pont az ő helyzete az, ami igencsak érdekes. Nem tartozik sehová, és nem is tudja, hogy hová tartozik. Kicsit értelmetlen, de így van. Vámpír, aki Jace-nek hála bírja a napfényt. A vámpírok kirekesztették, viszont hiába, az Árnyvadászokkal baráti kapcsolatban van, mégis egy szakadék választja el őket egymástól. Simon-nak meg kell küzdenie az éhségével is.
Attól függetlenül hogy Simon nem a kedvencem, érdekes szálak vannak kibontakozóban.

Mint említettem, a könyv nagy része totális tini dráma. Nem lett volna ezzel túl sok bajom, ha Clare jó pár akciót beiktat. De nem tette. Ehelyett ruhapróbákról, és partikról kellett olvasnom.

A szereplők sem kerültek közel hozzám. Clary semmit sem változott. Ugyan olyan buta, mint volt. Nem szerettem eddig sem, és ezután sem fogom. Azt gondoltam, mivel megkezdte a kiképzését, valamennyi ész szorul t belé. De nem.
Jace is kifordult önmagából. A szerelmi drámáknak köszönhetően olyan volt, mint egy pincsikutya.

Akiket nagyon hiányoltam, az Alec és Magnus. Főleg Magnus. Szerencsére a könyv közepe tájékán felbukkant, de nagyon keveset kaptam belőle.
Viszont pont ez volt az egyik legérdekesebb dolog a könyvben. Alec és Magnus szerelme, és párkapcsolati krízise. Hiszen Magnus halhatatlan. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz velük.

Aki viszont meglepett, az Jordan. Már az első pillanattól fogva szimpatikus volt. Remélem, a további kötetekben is fel fog bukkanni.

Akire fokozott figyelmet szenteltem, az Zakariás testvér. Belefutottam egy jó nagy adag spoilerbe vele kapcsolatban. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy miként is lett az, aki.

Valamint tetszettek az utalások Will-re, és az előzménysorozatra is.

Mivel a könyv nagy része dráma, nem vártam túl sok akciót a végére. De Clare meglepett, és mégsem. Meglepett, mert az utolsó fejezetek igazán akciódúsak, és drámaiak. Nem lepett meg, mert úgy éreztem, hogy a lerágott csontot akarja még egy kicsit rágcsálni.
Clary újfent megmutatta, hogy az esze csak dísznek van. Remélem a továbbiakban javulni foga helyzet.
Lilith említése jót tett a könyvnek. Az már nem, hogy ilyen könnyen vége van. Vagy talán mégsem?

Read More

Cassandra Clare - Pokoli szerkezetek

(The Infernal Devices)

#1. Az angyal (Clockwork Angel)

Bejegyzés

#2. A herceg (Clockwork Prince)

Bejegyzés

#3. Ahercegnő (Clockwork Princess)

Bejegyzés

Read More

Cassnadra Clare - A Végzet Ereklyéi

 (The Mortal Instruments)

#1.  Csontváros (City of Bones)

Bejegyzés

#2.  Hamuváros (City of Ashes)

Bejegyzés

#3.  Üvegváros (City of Glass)

Bejegyzés

  

#4.  Bukott angyalok városa (City of Fallen Angels)

Bejegyzés

#5.  Elveszett lelkek városa (City of Lost Souls)

Bejegyzés

#6. Mennyei tűz városa (City of Heavenly Fire)

Bejegyzés

Read More

Cassandra Clare - Az angyal

Fülszöveg:
A mágia veszélyes
– de a szerelem még veszélyesebb!
Amikor a tizenhat éves Tessa Gray megérkezik a viktoriánus Angliába, valami rettenetes vár rá a londoni Alvilágban, ahol vámpírok, boszorkánymesterek és más természetfeletti lények járják az utcákat a gázlámpák alatt. Tessának nincsenek barátai, és egyetlen pillanatra sem érezheti magát biztonságban, ezért menedéket kér az Árnyvadászoktól, akiknek egyetlen célja, hogy megszabadítsák a világot a démonoktól.
Ahogy egyre mélyebben merül el a világukba, a lány azt veszi észre, hogy egyszerre varázsolja el két legjobb barát, és nem sokára rá kell döbbennie, hogy a szerelem a legveszélyesebb varázslat mind közül.

Szerencsétlen könyvet még tavaly karácsonyra kaptam. Vagyis én akartam, megrendeltem, és ez lett a karácsonyi ajándékom. Utána pedig csak állt ott a többi Clare könyv mellett. Vettem más könyveket, olvastam őket, de ahányszor ránéztem erre a könyvre, nem kapott el az érzés, hogy én most akarom olvasni. De már eltelt 7 hónap, és most komolyan. Miért nem olvastam még el? Tegnap ültem a kedvenc fotelemben, és csak néztem a könyvet. Akkor sem volt olyan érzésem, hogy olvasni akarom, de valami hajtott, hogy olvassam el, hiszen az első pár mondatot már hónapokkal ezelőtt elolvastam, és hát Clare... Szeretem a könyveit a hibái ellenére is.
Ward könyveinek újraolvasása során megtanultam, hogy ne akarjak két sorozatot összehasonlítani, és keresni a hibákat benne. Úgy vágtam neki ennek a résznek is, mintha teljesen új lenne. (Na jó, azért ez nem volt olyan egyszerű, hiszen úgy hirdetik a könyvet, mint a Végzet Ereklyéi előzményei...) De megtettem minden tőlem telhetőt, hogy ne akarjam a két sorozat szereplőit egymáshoz hasonlítani.
És sikerült is, meg nem is. Will kivételével aki naaagyon hasonlít Jace karakterére, a többieket nem hasonlítottam senkihez. Mindenkinek megvolt a maga személyisége. Bár a Will és Jace hasonlóságot is ráfogom arra, hogy Herondale-ek.. (Igen Clare, ez egy kis kedvezmény tőlem neked)
Míg Clary (Végzet Ereklyéi) az idegeimen táncolt minden megszólalásával, Tessa egyáltalán nem. Kicsit naiv, és egy picit idegesített, hogy a fél könyvet csak azzal tölti el, hogy "Jajj, hol a bátyám", meglepő módon semmi bajom nem volt vele. Sőt, nagyon is megkedveltem.
De térjünk vissza a könyv elejéhez. Nagyon tetszett, hogy az Árnyvadászok őseiről olvashattam, és hogy hogyan alakultak meg egyes szerkezetek, amiket a Végzet Ereklyéiben előszeretettel használtak. Tetszett a 19. századi London, és úgy az egész könyv is. De valami hiányzott. Hiába imádom a Clare által megálmodott világot, nekem valami így is hiányzott. Nem kapott el az a jófajta érzés, mint amikor a Csontvárost olvastam. Egyszerűen csak olvastam, és meglepődtem, hogy nem kerül hozzám igazán közel egyik szereplő sem. Pedig a könyv humora valami isteni. És Will is tudja, mitől vigyorogjon az ember lánya. De mégis, volt valami, ami nem klappolt. Ma elolvastam a megmaradt oldalakat (kb a fél könyvet) és valahogy jobban tudtam azonosulni a szereplőkkel, beletudtam élni magam a helyzetekbe, és azt vettem észre, hogy jobban tetszik, mint tegnap. De még így is megmaradt a hiányérzetem.
A szereplők...Na igen. Will kitett magáért.Már az első oldalon megkedveltette velem magát. Rásüthetném, hogy egy az egyben Jace, de akkor hazudnék. Tény és való, hogy nagyon sok a hasonlóság köztük, de Will-nek is megvan a maga személyisége. Titokzatos, és szerintem nyersebb is, mint Jace. Amiért haragszom rá, az a könyv végén lévő jelenet miatt van, ami közte és Tessa között zajlik.
Tessa-ról már tettem említést. Érdekel, hogy mi is ő valójában. Rásütötték, hogy végül is ő egy boszorkánymester, de nem hiszek én ebben. Van itt még valami, csak még nem jöttem rá, hogy micsoda. (És ne feledkezzünk meg arról, hogy az Üvegváros-ban Tessa is felbukkan, bár nincs név szerint megemlítve)
Jem akarva, akaratlanul belopta magát a szívembe. Érdekesnek találtam, és olvasás közben azt vettem észre, hogy biz' én nagyon is szimpatizálok vele. Érdekelt, hogy miért olyan beteges, és Will miért viselkedik vele másképp, és amikor kiderült...Nagyon nem tetszik,hogy mi történt vele, de voltam olyan okos (remélem érzitek a szarkazmust) hogy belefutottam egy nagy spoiler-be vele kapcsolatban, és már csak azért is elolvasom ez a sorozatot is.

Will, Tessa és Jem

A többi szereplő.... Charlotte szimpatikus, Henry...Kicsit ügyefogyott, de kedvelhető. Egyedül Jessamine váltott ki belőlem ellenszenvet. De a könyv végére valahogy megbékéltünk egymással. Oh, és ott van Magnus, aki nélkül nem is lenne igazi a könyv, aki most egy kicsit visszafogta magát. És...Church... Nem tudom, hogy ő az a Church, vagy valami hagyomány lesz egy ilyen macskát tartani, mindenesetre örülök, hogy ő is felbukkant.
Maga a történet is nagyon tetszett, de valahogy nem ragadott magával. Érdekes volt a "mehanikus gépek" megoldás, és be kell vallanom, Clare engem is az orromnál fogva vezetett, hogy ki is az a bizonyos Magiszter. Kíváncsi vagyok, hogy még mivel fog előrukkolni a fő gonoszunk.
Összességében véve viszont cseppet csalódott vagyok, mert jobbra számítottam. Tetszett a könyv, olvastatja magát, a humor adott, és a romantika is hangsúlyosabb részt követelt magának, de nekem mégis hiányzott valami. Mindenesetre a sorozat további részeit is el fogom olvasni, mert az Árnyvadászok világából soha sem elég.

Értékelés: 4

Borító: 4,5

Sorozat: Pokoli Szerkezetek # 1

Kedvenc karakter: Will, Jem, Magnus Bane,

Oldalszám: 468

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás dátuma: 2012

Read More

Cassandra Clare - Üvegváros

Fülszöveg:

Hogy megmentse édesanyja életét, Clarynek el kell utaznia az Üvegvárosba, az Árnyvadászok ősi otthonába – még ha engedély nélkül belépni a városba a Törvénybe is ütközik, márpedig a Törvény megszegése halált jelenthet. Ha ennyi nem lenne elég, Jace nem akarja, hogy ott legyen, Simont pedig börtönbe vetették az Árnyvadászok, akik igencsak gyanúsnak találnak egy vámpírt, akinek nem árt a napfény.
Ahogy Clary egyre többet tud meg családja múltjáról, szövetségesre lel Sebastian, a titokzatos Árnyvadász személyében. Valentine minden erejével azon van, hogy örökre megsemmisítsen minden Árnyvadászt, nekik pedig csak akkor van esélyük vele szemben, ha összefognak örökös ellenségeikkel. De félre tudják-e tenni gyűlöletüket az Árnyvadászok és az Alvilágiak, hogy együttműködhessenek? Miközben Jace rádöbben, mi mindent hajlandó kockára tenni Claryért, vajon a lány újonnan meglelt képességeivel segíthet-e megmenteni az Üvegvárost – bármilyen áron?
A szerelem halálos bűn, és a múlt titkai is végzetesnek bizonyulnak, amikor Clary és Jace szembenéz Valentine-nal a New York Times nagysikerű sorozatának, A Végzet Ereklyéinek utolsó darabjában.

Újraolvasás.

Jót tett nekem, hogy hagytam a sorozatot egy picit pihenni, mert ezt most ha nem is imádtam, de nagyon szerettem olvasni. Újraolvasás, de szinte alig emlékeztem belőle bármire is. A lényeg megmaradt, de olyan volt, mintha most olvasnám először.

Az előző rész nem tett rám túl nagy benyomást, pedig tudom, hogy mennyire jó a könyv. Itt nem voltam problémáim, mert szinte az első oldalaktól megvett magának a könyv.

Jót tett a sorozatnak a helyszínváltás, Idris és Alicante elég fontos az Árnyvadász mitológiában, és jó volt kicsit elszakadni New York-tól, bármennyire is imádom a várost.

A könyv olvastatja magát, szinte faltam az oldalakat. Izgalmas, humoros, akciódús és romantikus.

Egyszer az életben egyet kell értenem Stephenie Meyer-rel, mert én is imádnék ebben a világban élni. Több szemszögből olvashattam a könyvet, és be kell vallanom, örültem neki. Clary-vel eddig a részig túl sok bajom nem volt. Nem kedveltem, de nem is utáltam. Itt viszont nagyon megingott a képzeletbeli mérleg, mert szerencsétlen lányt ha lehetett volna, jól felpofoztam volna. Egyáltalán nem kedveltem meg, sokszor csak idegesített, és irritált a folytonos nyávogásával, és azzal a meggyőződésével, hogy neki mekkora nagy szerepe is van a háborúban, neki feltétlenül a középpontban kell lennie. Sokszor nagyon buta volt, a nyilvánvalót sem fogta fel, vagy vette észre. Fogalmam sincs, hogy Jace, az egyik legjobb karakter a sorozatban, akit imádok, mit lát ebben a lányban. Sokszor felmerült bennem ez a gondolat olvasás közben.  

A többiek is többet szerepeltek, volt jó pár új szereplő is, aminek csak örülni tudtam. Sebastian már a kezdetektől esélyes volt rá, hogy az egyik kedvencem legyen, és nem is okozott csalódást. Remélem, a következő részekben ismét feltűnik, nem szeretnék elbúcsúzni az egyik kedvenc szereplőmtől.

Az Alec-Magnus „szálat” egyszerűen imádtam. Ahányszor felbukkantak csak vigyorogni tudtam. Magnus-on meg főleg. A sorozat legjobb karaktere, még Jace-t is lepipálja.

Clare a Jace-Clary szálat viszonylag elég hamar megoldotta, és szinte meg sem lepődtem rajta. Második olvasásra feltűntek azok a mondatok, amiken első olvasásra átsiklottam. Kicsit megkavarta a szálakat Clare, hogy akkor Jace kicsoda, kinek a fia, de végeredményben könnyen rá lehetett jönni. Jace is hozta a formáját, imádtam minden megmozdulását. Na jó, azt nem, hogy szerelmes Clary-be, mert komolyan mondom, fogalmam sincs, mit lát benne…

A háborúra készülődés remekül megvan írva, csakúgy, mint az új szövetség az Alvilágiak és az Árnyvadászok között.

Simon-t kicsit jobban megkedveltem, de még így sem mondatom azt, hogy nagyon jóban lennénk.

Valentine-t nem győzöm dicsérni. Igaz, hogy ő a főgonosz, de annyira összetett, számító, manipulatív szociopata, hogy Clare tényleg dicséretet érdemel. 

Amikor még nem lehetett tudni, hogy Clare tovább folytatja a sorozatot, én akkor azt mondtam, hogy tökéletes lezárása ez a könyv egy remek trilógiának. Imádom ezt a világot, a karaktereket, a könyv humorát, remélem, hogy nem kell csalódnom a folytatásban.

Úgy gondolom, hogy írhatnék még szinte egy regényt, hogy a könyvben mit szerettem, mi tetszett, de inkább csak annyit mondok: Olvassátok el, mert megéri!

Értékelés: 5

Borító: 5*

Sorozat: A Végzet Ereklyéi # 3

Kedvenc karakter: Magnus Bane, Jace, Sebastian, Luke

Oldalszám: 504

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás dátuma: 2011

Read More