Moning-mánia

Mind a borító, mind a történet nálam a kedvencek kedvence, szóval nálam abszolút az év könyve...

Sherrilyn Kenyon

Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven....

Széthullott Birodalom

És most nektek mondom, hogy húsz évesen Császár leszek, a Birodalom ura...

Fekete Tőr Testvériség

Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől...

Nalini Singh

Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül.Melyiket szeretem jobban?Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz...

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ilona Andrews. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ilona Andrews. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. 12. 31.

Ilona Andrews: Magic Bites – Pusztító mágia

Fülszöveg:
A világban két erő uralkodik, egymást véletlenszerűen felváltva:
A mágia és a technológia.

Amikor a mágia kerekedik felül, leállnak az autók, nem működnek a fegyverek, a tudásra és gazdagságra szomjazó Halottidézők pedig tudatukkal irányítják a vérszomjas vámpírokat.
Amikor azonban a technológia kerekedik felül, semmilyen varázsige nem védi meg többé az otthonunkat a szörnyetegektől.

Kate Daniels paranormális ügyek felgöngyölítésével megbízott zsoldosként szolgál. A szókimondó lány kissé túlságosan is bízik a kardja erejében. Mivel az ereiben mágia csordogál, maga is bármikor halálos célponttá válhat.
Amikor gyámját meggyilkolják, válaszút elé kerül:
Vagy megvárja biztonságban, amíg elcsitulnak a kedélyek, vagy a természetfeletti gyilkos nyomába ered.

Vajon mibe keveredik bele, ha a Halottidézők és a Falka is őt akarja?


Borító: 4,5
Sorozat: Kate Daniels # 1
Eredeti cím: Magic Bites
Kedvenc karakter: Kate
Oldalszám: 320
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2015.12.03 / 2015.12.11


 Nem akarom azzal kezdeni az értékelésemet hogy végre, megjelent ez a könyv. De mégis kénytelen vagyok.
Mióta olvastam az írópáros másik sorozatát, azóta szerettem volna ezt a sorozatot is elolvasni. Persze a rajongók tettek erről, de én erős voltam, és kivártam. És meg kell mondanom, nem csoda hogy kedvelem az írópáros munkásságát!
Végre, úgy érzem kezd ismét belendülni idehaza az urban fantasy műfaj. Szomorú, de itthon nem igazán értékelik az olvasók, pedig igazi gyöngyszemekre lehet találni.

Lényegében. Ennek a sorozatnak a marketingje régóta tart. És reméljük meg is lesz a haszna.
Nagy elvárásokkal álltam neki a könyvnek. Hiszen hiába nem olvastam, állandóan belebotlottam az értékelésekbe, Kate-be és Curran-ba.
Nem mondom hogy csalódott vagyok, de egy kicsit jobbat vártam. Érzem hogy kedvenc lesz a sorozat, de még nem éreztem azt a katarzist, amit ilyenkor kellene.

Úgy tűnik, hogy az írópáros igazán szereti a mágikus világokat. Elég a másik sorozatukra gondolni. (Kár hogy az idehaza félbehagyták)
Itt ismét egy mágikus világba kalauzolnak minket.
Egy olyan világban járunk, ahol a mágia és a technológia egyszerre van jelen. Folyamatosan váltogatják egymást, nem lehet tudni, mikor melyik veszi át az uralmat.

Igazán érdekesnek találtam ezt az elgondolást. Nem csak egy szimpla mágikus világot kaptunk. A páros ezt is megspékelte.
És mivel hol a mágia, hol a technológia uralkodik, így a hétköznapi tárgyak is váltogatják egymást. Elég a személyszállításra gondolni. Hol autóval, hol lovakkal közlekednek. És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Igazán élveztem olvasni a könyvet. Ez amolyan bevezető. Az írók, ahogy szokták, komótosan és gördülékenyen körbevezetik az olvasót ebben a világban. Nincs semmi a szánkba rágva, vagy túlmagyarázva.
Tökéletes volt ez a kötet arra, hogy megismerjük ennek a világnak a működését.
Örülök hogy az írók időt szántak a világbemutatásra, még ha  ez azzal járt, hogy elég lassan indult be a történet.

Ebben a világban él Kate Daniels, aki zsoldosként éli mindennapjait. Mágia csörgedezik az ereiben, ami a munkája során igazán hasznára lesz.
Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire kedvelem az írópárost. Eddig egyik női főszereplőjükkel sem lőttek mellé.
Kate titokzatos, erős és humoros. Nem enged közel magához senkit. Erős, de mégsem szuperhős.
Hamar megkedveltem Kate-et. tetszik a stílusa, és a humora. A származását homály fedi, de aki figyel, és olvas a sorok között, hamar rájön a kilétére. Vagyis inkább arra, hogy kinek a lánya.

Kate gyámját meggyilkolják, és úgy dönt, hogy kideríti hogy mi történt. Nem számít arra, hogy Atlantát uraló két természetfeletti csoport is felfigyel rá, és a nyomozására.

Nagy piros pont az íróknak a világkidolgozásért. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere. Falkatagok, Halottidézők, mitológiai lények és mágia. És még ezután fog jönni a java. Gondolom.
Igazán bámulatos világot hoztak össze. Ismét.

Mivel olyan sokat hallottam már Curran-ról, nagyon kíváncsi voltam rá. Ahogy kell, egy tipikus Alfa. Birtokló, arrogáns, erős és titokzatos. Az erejéből és a személyiségéből is láthattunk egy keveset.
Van benne potenciál, viszont én egy kicsit többet vártam.
Közte és Kate között izzott a levegő, már az első találkozásuk óta. Mégis, az írók nem sietik el a dolgokat. Hiába, a páros adott, mégsem volt sok lehetőség a romantikus szál kidolgozására. De nem is bántam. Néha hiányoltam, de üdítő változatosság volt, hogy inkább csak kerülgetik egymást.

Nagyon érdekes volt a történet, és az írók sikeresen megvezettek. Konkrétan a tettes adta meg még a legelején a válaszokat, de úgy átsiklottam felette, ahogyan azt kellett. Teljesen más valakire tippeltem.
A mellékszereplők közül már most sikerült pár igazán szimpatikus személyt kiválasztanom. Derek már a legelső felbukkanásával szimpatikus volt, ahogy Mahon is. Maxine a recepciós remélem még felbukkan, valamiért vele is szimpatizáltam.

Sorozatkezdő kötetnek igazán ütős volt.
Olvastatta magát a könyv, mi sem mutatja jobban, mint hogy pár óra alatt elolvastam.
A szereplőkben megvan a potenciál, és ez a világ még sok dolgot rejt. Remélem hogy a Kiadó hamarosan elhozza nekünk a folytatást, mert tudom hogy ez a sorozat is a kedvenceim között fog szerepelni.
Az urban fantasy rajongóknak kötelező darab, és azoknak is, akik szeretik a korai Anita Blake köteteket!


2015. 12. 25.

Szerzemények # 12 (December)

Úgy gondoltam, mivel mindjárt itt az év vége, illő volna egy ilyen bejegyzést is írnom. Nagyon régen volt már hasonló bejegyzésem. Igaz, múlt hónapban sikerült egy hasonló bejegyzést publikálnom, de a havi zárásról már július óta nem írtam. Mi az oka ennek?

Egyrészt a lustaság. Másrészt leszoktam a hörcsögmódra való beszerzésekről. Most már csak akkor veszek könyvet, ha mindenféleképpen kell, és nem azért, mert akciós. Igaz, az e havi beszerzéseket is igencsak akciósan vettem. De értitek a lényeget. Nagyon sok olvasatlan könyvem van, és az ízlésem is változott. Egy kicsit. Elég kevés könyv van, amire azt mondom hogy nekem ez azonnal kell. Így még egyszerűbb lett a dolgom. Már ami a vásárlásokat illeti. De nem is húzom tovább az időt. Íme, ezeket sikerült beszereznem decemberben:






Patrick Rothfuss már nagyon régóta várólistás nálam. Ha jól emlékszem, lassan 1,5 éve csak kerülgetem. A Szél neve borítója abszolút kedvenc már első pillanattól fogva. Viszont a könyv ára kicsit elrettentett.
Mióta kiderült, hogy megjelenik idehaza Brian Staveley regénye, A császár pengéi, azóta figyelemmel követem a könyvet. Bevallom őszintén, nekem ez az Anakin Skywalker borító nem jön be. Ellenben az eredeti! Sajnálom hogy nem azt választotta a Kiadó.
Ezért is örültem az idei Black Friday akciónak, mert sikerült nagyon jó áron hozzájutnom ehhez a két könyvhöz. Nem terveztem semmit sem venni, de a Book24-es 30%-os kedvezmény elcsábított. Plusz, volt még egy 500 Ft-s kuponom is. Így, a könyveket 36%-os kedvezménnyel sikerült beszereznem.
Igaz, hogy a Black Friday novemberben volt, de mire ideértek a könyvek, már december lett. Ezért is kerültek ide.

Mark Lawrence munkásságával idén sikerült végre megismerkednem. Az ő könyvei is nagyon régóta érdekelnek, de annyira nem, hogy be is szerezzem. Ez áprilisban megváltozott, és onnantól nem volt megállás. Nagyon kedvelem Lawrence stílusát, és a Széthullott Birodalom kedvenc lett, és Jorg még jobban. Még el sem olvastam a Tövisek Királyát, amikor bizalmat szavaztam az írónak, és megszereztem a másik sorozatának első darabját, a Bolondok hercegét.
Miért vezetem le ezt ilyen hosszan? Hogy érezzétek, mennyire megkedveltem Lawrence-t. Még nem olvastam a Bolondok hercegét, de amint kiderült hogy decemberben jön a folytatás, a Hazug kulcsa, egyből előrendeltem a Kiadótól, 34%-os kedvezménnyel. El is szaladtam érte amint lehetett, és még egy Széthullott Birodalomas könyvjelzőt is zsákmányoltam a Kiadótól. 

Mivel kevés könyv van ami igazán érdekel, nem is nagyon izgattak a karácsonyi akciók. Egyedül a Könyvmolyképző adventi akcióját követtem nyomon, hiszen azért náluk van pár könyv, ami érdekel.

Mióta idehaza megjelent Ilona Andrews könyve, azóta fohászkodom hogy befejezzék a Világok Peremén sorozatot, illetve hivatalos fordításban megjelenjen a másik sorozatuk, a Kate Daniels. Mind nemzetközileg, mind idehaza nagyon nagy sikere van a sorozatnak. Szóval amint kiderült hogy a Könyvmolyképző felkarolja a sorozatot, örömtáncot jártam. December elején meg is jelent, és hála a Kiadó akciójának, és egy kedves molynak, 41%-os kedvezménnyel jutottam a könyvhöz.
Nagyon szerettem volna, ha a Kiadó megtartja az egyik eredeti borítót (Ace 2002) de ez sem rossz. Sőt!

Ugyanebben az akcióban sikerült megszereznem Joe Abercrombie felnőtt sorozatának első részét, a Penge magát. Az író "YA" sorozatának két részét olvastam pár hete, és nagyon megfogott a stílusa. Eddig is várólistás volt nálam a felnőtt sorozata, de ez egy plusz löketet adott.
Mint látszik, ebben a hónapban, sőt mostanában inkább - ahogy én nevezem - hagyományos fantasykat részesítem előnyben. Igazán elégedett vagyok az e havi szerzeményeimmel.

Nektek miket sikerült decemberben, illetve Karácsonykor zsákmányolni?

2013. 09. 28.

Ilona Andrews - Világok peremén



(The Edge)


#1. Mágikus találkozás (On the Edge)
Rose Drayton & Declan Camarine


#2. Áradó hold (Bayou Moon)
Cerise Mar & William Sandine


#3. Fate's Edge
Audrey Callahan & Kaldar Mar
Bejegyzés


#4. Steel's Edge
Charlotte de Ney & Richard Mar
Bejegyzés

2013. 06. 27.

Ilona Adrews - Áradó Hold

Fülszöveg:
A Perem két világ között húzódik: az egyik oldalról a Töredék határolja, ahol az emberek autókon járnak, plázákban vásárolnak, és a varázslat nem több puszta tündérmesénél, a másik oldalán pedig Mágia terül el, ahol kékvérű arisztokraták uralkodnak, alakváltók szaladgálnak, és a varázserejük nagysága megváltoztathatja az emberek sorsát… Cerise Mar és a családja pénzben szegény, viszont jókora földterületet mondhat magáénak a Pocsolya nevű mocsaras területen, amely Louisiana állam és Mágia között terül el. Amikor Cerise szülei eltűnnek, a Mar család ősi riválisai válnak az első számú gyanúsítottakká. De semmi nem az, aminek látszik. Mágia két országának kémei cselszövésekkel teli háborút folytatnak egymással, és konfliktusuk a Peremre is átterjed – így Cerise és családja is veszélybe kerül. William, az alakváltó katona, aki maga mögött hagyta Mágia politikai hadszínterét, arra kényszerül, hogy ismét szolgálatba lépjen, és felkutassa a rivális ország kémnagymesterét. Amikor William és Cerise küldetésük teljesítése közben keresztezik egymás útját, fellobbannak a szikrák – de össze kell dolgozniuk, ha sikerrel akarnak járni… és ha életben akarnak maradni.


Alig pár hónapja olvastam a sorozat első részét - amit imádtam - és alig vártam, hogy olvassam a folytatást.
Az előző részben külön figyelmet fordítottam William-re, hiszen tudtam, hogy ebben a könyvben ő lesz a főszereplő. Már a Mágikus találkozásokban szimpatikus volt, és itt is tartotta a szinten. Sőt, kicsit jobban megkedveltem.
Az első, ami meglepett, hogy ez a kötet 2 évvel később játszódik, mint amikor véget ért Rose és Declan története. Ritka az ilyen, hogy egy író(páros) bevállal ekkora időugrást.
Ez a kötet sokkal komorabb, és sötétebb hangulatú, mint az előző. Míg a Mágikus találkozásokban oldalanként vigyorogtam, itt csak párszor csalt mosolyt az arcomra pár szereplő.
A Perem egy újabb részét tárta fel, és be kell vallanom, imádom ezt a világot. A különböző lényeket, a mágiát, a szereplőket... Az írópáros tudja, mitől döglik a légy.
Cerise is nagyon szimpatikus volt, de be kell vallanom, Rose és Declan párosát, és az ő kötetüket nem tudta felülmúlni ez a könyv. Nagyon szerettem olvasni, de nekem most valami hiányzott. Tetszett a Mar család, mindegyikük egy zakkant ember - jó értelemben - de picit zavart, hogy olyan sokan vannak. Kaldar és Richard karakterére külön odafigyeltem a következő kötetek miatt, és be kell vallanom, Kaldar már most a szívem csücske.
A Pók és a beosztottjai nagyon durvák, a szó legszorosabb értelmében.
William gondolatai és viselkedése párszor mosolyt csalt az arcomra. Picit hiányoltam a közte és Cerise közti romantikát, de ebbe a kötetbe amúgy sem illett volna bele annyi romantika, mint az előző részben. Nagyon nagy hangsúlyt kapott a könyvben az akció, a Mar család és a több szereplő is hullanak, mint a legyek.
Nagyon tetszett, hogy William és Cerise összedolgoztak, és az a bizonyos lény kiléte is nagyon foglalkoztatott. Bár hamar rájöttem, hogy ki is ő valójában.
A Pókra visszatérve...Nagyon ütős volt a végkifejlet, de nekem kicsit zavaros, hogy akkor a Pók most él-e vagy mi van vele, mert nem igazán egyértelmű, hogy mi történt.
A másik, aminek örültem, hogy Rose és Declan is szerepelt pár oldal erejéig, és Jack is. Imádom a kiskölyköt. Bár amire húztam a számat, hogy megint csak Mágiába deportált a két főszereplő. És gondolom az egész Mar család. Ez sem nagyon tiszta, de remélhetőleg a következő részben ez is tisztázódik. Amit viszont cseppet sem tartok korrektnek, hogy William +10 év szolgálatot volt kénytelen bevállalni. Szegény megérdemelné a tényleges happy end-et, erre jön ez.
Összességében, nagyon jó kis könyv ez, szerettem olvasni, imádtam, hogy a mágiának ilyen nagy szerepe van a sorozatban, tetszett a két főszereplő is, de nekem mégis hiányzott valami. 



Értékelés: 4,5
Borító: 4
Sorozat: Világok Peremén # 2
Kedvenc karakter: Kaldar, Cerise, William, Declan
Oldalszám: 494
Kiadó: Egmont 
Kiadás dátuma: 2012

2013. 03. 14.

Ilona Andrews - Mágikus találkozás (R)

Fülszöveg:
A varázslattal teli Perem, ahol Rose Drayton él, két világ határán terül el. Rose átjár dolgozni a Töredékbe, ahol az emberek autókon járnak, plázákban vásárolnak, és ahol a varázslat nem több puszta tündérmesénél. A másik világ Mágia, amelyet kékvérű arisztokraták irányítanak, és ahol a varázslat mindennapos, sőt megváltoztathatja az emberek sorsát. Ahogy a többi perembéli is, Rose átjárhat mindkét világba, de mindenhol törvényen kívülinek számít.
Rose úgy gondolta, ha tökélyre fejleszti a varázserejét, jobb életet biztosíthat magának. De a dolgok nem a tervei szerint alakultak. Most feketén, éhbérért dolgozik a Töredékben, hogy felnevelhesse két kisöccsét, ráadásul meg kell küzdenie a kéretlen kérők hadával, akik őt és a varázserejét akarják.
Ekkor toppan be az életébe Lord Declan Camarine, a mágiai kékvérű, aki szintén elhatározza, hogy megszerzi magának a lányt. És vele egy időben érkezik a különös, varázslatra éhes teremtmények egész hada. Rose-nak és a kékvérűnek össze kell fognia a szörnyű lények és megteremtőjük ellen, különben odalesz az egész Perem, és mindenki aki ott él…




Bevallom, kicsit félve kezdtem el olvasni a könyvet. Az írópáros itthon megjelent novelláját olvastam már, és be kell vallanom, egyáltalán nem tetszett. A stílusuk az igen, de a történet és a mondanivalója annyira nyakatekert volt, hogy teljes kudarcba fulladt a kapcsolatunk.
De mégis, amikor ennek a könyvnek a fülszövegét elolvastam, úgy éreztem, hogy nekem ez nagyon fog tetszeni. És milyen igazam volt!
Idejét nem tudom, mikor szórakoztam ennyire jól egy könyvön. Imádtam minden mondatát, a szereplőket, a világot. Egyszóval mindent.
De kezdjük az elejéről.
Nagyon tetszett, hogy a mágia központi szerepet kapott a könyvben. A világkidolgozás szerintem zseniális. Létezik Mágia, a Töredék – ami az általunk ismert világ – és a Perem, ami a két világ között található. A Peremben is létezik a mágia, de nem olyan erős szinten, mint Mágiában. A Perem lakói kedvük szerint átjárhatnak a Töredékbe.
Az írópáros fokozatosan és gördülékenyen fedi fel az általuk megalkotott világot, nincs semmi a szánkba rágva, vagy túlmagyarázva.
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, és még csak az elején jártam, tudtam, hogy imádni fogom, és a kedvencem lesz. Mosolyogva, nevetve olvastam, és szinte észre sem vettem, és már a könyv felénél jártam.
A szereplők könnyen megkedvelhetőek. Én mindenkit a szívembe zártam. Mármint Casshorn-on kívül.
Rose szarkasztikus, humoros, okos és makacs. Igazi tökös csaj. Nem esett át a ló túl oldalára, mindent logikusan végiggondolt, és azután cselekedett. Az öccseit, Georgie-t, és Jack-et imádtam. Bár Jack kicsit közelebb áll a szívemhez.
Amikor Declan is felbukkant, alig bírtam magammal. Declan elérte, hogy a legkedvencebb férfi karaktereim sorába beálljon. Amikor Goergie megemlíti, mint Sesshomaru-t, felkiáltottam, hogy igen, tényleg úgy néz ki. 


Sesshomaru

„ - Georgie?
Georgie kibámult az ablakon:
- Lord Sesshomaru. 
A démontestvér a képregényből? 
- Tessék?
- Lord Sesshomaru – ismételte meg Georgie, és kimutatott az ablakon.
Rose odalépett, és megmerevedett. Egy magas férfi állt a kocsibejáró végén. Szürke, farkasprémes köpenye volt, alatta megerősített bőrpáncélt viselt, lakkszürkét, hogy passzoljon a köpenyéhez, és elegáns kard függött az oldalán… ”


 És a viselkedése is hasonló volt. Arrogáns, hideg, felsőbbrendű és komoly. De ahogy haladt a történet, Declan felfedte valódi személyiségét, és most már nem Sesshomaru volt, a manga karakter, hanem Declan, Camarine grófja. Aki egoista, arrogáns, védelmező, de humoros és elbűvölő is.
Rose és Declan között már az első találkozáskor izzott a levegő, és ez a történet előrehaladtával sem csökkent. Nagyon tetszett az egyesség, amit Rose és Declan kötött. A három próbatétel nemcsak Declan-t tette próbára, hanem ezzel Rose segített Jack-nek és Georgie-nak is. Valamint, a történet szempontjából is fontos szerepet kapott a fiúk megszerzett tudása. Amit viszont sajnálok, hogy Declan levágta a haját. Nagyon szeretem a hosszú hajú férfi karaktereket, és elég kellemetlenül érintett a haját érintő változás. De viszont Georgie-n ezzel segített, szóval megbékéltem a helyzettel.
A Perem többi lakója is szimpatikus volt, és külön figyelmet fordítottam William-ra is. Mivel olvastam a második rész, az Áradó hold fülszövegét, tudtam, hogy fontos szerepe lesz. Itt sikerült megkedvelnem, kíváncsi vagyok, hogy mi fog még vele történni.
A Casshorn féle szál jól fel van építve, nincs semmi elsietve, és a végkifejlet sem könnyen lett megoldva.
Az utolsó oldalakat viszont kicsit elsietettnek éreztem, és nem nagyon tetszett, hogy végül Rose elment Mágiába. De utána, ahogy – akaratán kívül – megismerte Declan családját, akkor viszont már egyetértettem ezzel a lépéssel. 
William túl hirtelen tűnt el, de a második rész úgyis róla fog szólni, szóval ezt még elnézem.
Amit még megemlítenék, az a könyvben lévő elgépelések, és a mondatvégi írásjelek hiánya. Párszor szemet szúrt a dolog, de annyira élveztem olvasni a könyvet, hogy – magamat is meglepve – átsiklottam a hibák felett.
A borító viszont pozitív csalódást okozott. Élőben sokkal szebb, és jobban is tetszik.
Sajnáltam, hogy hamar a végére értem a könyvnek, mert izgalmas, fordulatos, humoros, és ahogy a cím is mutatja, mágikus. Az írópáros engem ezzel a könyvvel megvett magának, és újabb rajongót köszönthet a soraikban.
Csak ajánlani tudom a könyvet, és alig várom, hogy olvassam a folytatást!


  A könyvet nagyon szépen köszönöm az Egmont kiadónak!


Értékelés: 5*
Borító: 4,5
Sorozat: Világok Peremén # 1
Kedvenc karakter: Declan, Rose, Jack, Georgie
Oldalszám: 392
Kiadó: Egmont
Kiadás dátuma: 2012

2013. 02. 25.

Nalini Singh · Ilona Andrews · Sharon Shinn · Meljean Brook - A sötétség angyalai

Fülszöveg:
A sötét ég leple alatt legendák földöntúli lényei szárnyalnak. Az urban fantasy és a paranormális romantika négy mestere kitárja előttünk a mennyei gyönyörök és a pokoli sötétség kapuit.
A sötétség angyalai
NALINI SINGH: Angyal és farkasa
Az angyali vadászok lenyűgöző világában egy megtört vámpír a veszélyes és vonzó angyal nő udvarába kerül. Új megbízatása látszólag a pályája és élete végállomását jelenti, de Nimra birodalmában semmi sem az, aminek tűnik. A pusztulás helyett talán mégis a gyógyulás és a boldogság vár a vámpírra…

ILONA ANDREWS: Alfák: kezdetek
A főhősnőt elrabolják egy emberfeletti lények küzdelme által megosztott világban. Egy ellenállhatatlanul veszélyes hím foglyaként két lehetőség áll előtte: vagy aláveti magát az uralmának, és bábu lesz belőle, vagy megpróbálja kezébe venni a sorsa irányítását…

SHARON SHINN: Éji dal
A félreeső iskola kitűnő menedék nemcsak egy múltja elől menekülő nő, de egy még nála is rejtélyesebb és meggyötörtebb angyal számára is. A sötét titkaik mindkettőjüket megbéklyózzák, de ha legyőzik a múltat, együtt fel tudnak emelkedni, egyenesen az ég felé.

MELJEAN BROOK: Mennybemenetel
Mikor a vámpírok eltűnnek egy közösségből, amelyet védelmez, Marc, a küzdelembe belefáradt harcos nem tudja, miféle gonosz lénnyel áll szemben, de inkább egyedül vadászna rá, mint hogy segítséget fogadjon el egykori szerelmétől és őrző barátjától, Radhától. Radha azonban nem hajlandó a férfit magára hagyni, mert nemcsak a közösség megmentésében akar mellette küzdeni, hanem őt is meg akarja menteni.




Nalini Singh: Angyal és farkasa 

Aranyos történet, de nem tett rám túl nagy benyomást.Jó volt ez az angyal – vámpír felállás. Noel – ha jól emlékszem – az Angyalcsókban tűnt fel először. Teljesen átjött a sebzettsége, de nem igazán értettem meg őt.
Nimra-t nem így képzeltem. Túl emberi. Ami nem baj, de egy angyaltól többet vártam. De kedveltem, főleg, mert szereti a macskákat.
Az udvartartásában lévő személyek tipikusan olyanok, akiket a való életben sem kedvelek. Egyedül Fen volt szimpatikus. Nem gondoltam, hogy ő lesz az aki… És az indokát sem értem.
Tipikus Singh iromány, de nekem hiányzott valami.

Értékelés: 4 



Ilona Andrews: Alfák: A kezdetek

???
Mi volt ez? Mintha nem is magyar nyelven olvastam volna. Semmi sincs értelmesen megmagyarázva.
Ezt utálom a novellákban. Túl rövidek, és két véglet van. Az egyik, hogy szinte semmi sincs benne, a másik, hogy bele van zsúfolva egy egész könyvre való. Ebben az esetben túl sok információ volt, amit olyan nyakatekert módon vázolt fel az írónő, hogy a végén az se tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány.
Mintha valami elbaltázott sci-fi-be kerültem volna. Ilyen alfaj, olyan alfaj, ilyen meg olyan földönkívüli.
A karakterek közül csak Karina az, akibe értelem szorult. Ez tetszett.
Most fejeztem be, de meg nem tudnám mondani, hogy Lucas, Karina vagy a többi idegbeteg szereplő hogyan is néz ki.
Kész káosz…

Értékelés: 2 


Sharon Shinn: Éji dal 

Nagyon aranyos történet, de nem ezt vártam a végétől. És Moriah-t se kedveltem meg.
A novella első felében annyira makacs, önfejű, és ragaszkodó volt, hogy már előre láttam, nem fogom nagyon kedvelni. Olyan dolgokba ütötte az orrát, amihez köze sem volt, össze vissza hazudozott, hülyének tetette magát, és még sorolhatnám. Ezzel még jobban kivívta az ellenszenvemet. A történet felétől kezdett normális lenni, de a végén már megint az az irritáló személy volt, aki az elején.
Corban viszont nagyon szimpatikus volt. Először azt hittem, hogy Gábriel-ről fog szólni a történet, és egyből felvillanyozódtam. De Corban-nal is jól kijöttünk.
Tetszett, hogy kezdett magára találni. A végén azt hittem, hogy valami csoda folytán visszakapja a látását, de ez nem történt meg. Picit csalódott vagyok ez ügyben.

Értékelés: 3


Meljean Brook: Mennybemenetel

A harmadik fejezetig bírtam. Ennyi volt.
Amit eddig olvastam belőle, abból rájöttem, hiába olvasnám tovább, csak rosszabb lenne.
A történet – a harmadik fejezetig – egyenlő a nullával. A szereplők, főleg Radha… Bekerült a „ ki nem állhatom, irritál” klubba. Már az is furcsa volt, hogy kék színű a bőre. De ezen túl tetem magam. Én is láttam az Avatar-t.
De! Egy 50 éves nő – aki mellesleg illúzióval, vagy mivel átformálta magát 20-30 év körülire – ne beszéljen már úgy, mint egy mocskos szájú tini lány. És ne is viselkedjen úgy.
Marc-ról nincs véleményem, mert olyan, mint ha ott se lenne.
És hogy találkoznak először?? Hát úgy éppen egy orgián vett részt a nő, a pasi meg véletlenül arra sétált… Nem vagyok prűd, de egy 50 éves nő ne viselkedjen már úgy, mint egy bagzó macska.
Lényegében. Kiakasztott.

Értékelés: 0


A négy novella közül Singh-é volt a legjobb, és csak miatta olvastam el. Sajnálom, hogy le kell pontoznom, de átlagszámításban 2,5 pontot kap. Azt is csak Singh miatt.


Értékelés: Átlagszámításban 2,5
Borító: 4
Sorozat:  Nalini Singh: Angyali Vadász; Sharon Shinn: Samaria # 6; Meljean Brook: The Guardian # 11.5
Kedvenc karakter: - 
Oldalszám: 416
Kiadó: Egmont
Kiadás dátuma: 2011

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...