Michael J. Sullivan - Birodalom születik

Fülszöveg:
BÁB FEJÉRE KERÜL A KORONA.
AZ IGAZI ÖRÖKÖS REJTVE MARAD.
EGY KALANDOR TITKA FELFORGATHAT MINDENT.

Háború fenyegeti Melengárt, és hőseink újabb kockázatos megbízást kapnak. Ezúttal szövetséget kell kötniük a nemzetelvűek csapataival, akik délen a birodalmi elnyomók ellen küzdenek. A Nefronita Birodalom megállíthatatlanul terjeszkedik, és Royce gyanúja egyre erősebb, hogy Ezrahaddon, a mágus eszközként használja őt és társát saját, kifürkészhetetlen céljaihoz. Ha ki akarja deríteni az igazságot, meg kell fejtenie Hadrian titkát. Ám felfedezése, könnyen véget vethet a barátságuknak és kettészakíthatja a Riyriát.


Borító: 3,5
Sorozat: Ryria-krónikák # 3
Eredeti cím: Nyphron Rising
Kedvenc karakter: Royce
Oldalszám: 408
Kiadó: Fumax
Kiadás: 2013

Elég rég volt már, hogy a kedvenc tolvajpárosomról olvastam. Az előző rész elég hullámzó színvonalat produkált, és reméltem, hogy ez a rész jobban teljesít.
És jelentem, ha nem is teljesen, de elégedett vagyok.

Míg az első két rész a küldetésekre koncentrált, itt  már körvonalazódik, hogy a sorozat milyen irányba is tart.
Igen, hőseink most is elvállaltak egy küldetést, de az is inkább a "nagy egésznek" egy kis szelete.

Mint előzőleg, most is több szemszögből követjük nyomon az eseményeket.
Ha nem is hangsúlyos, de elég nagy szerepet kapott Trace, azaz Modina császárnő. A könyv nagy részében csak meditál, és inkább a mosogatólányból átavanzsált Amilia gondolataiból ismerkedünk vele, de a könyv végére látni, hogy kezd magára találni.
Nem tudom hogy Sullivan-nek mi a terve vele, de biztos van. Kíváncsian várom, hogy mi lesz, főleg, hogy az Örökös kiléte kezd körvonalazódni.

Örültem neki, hogy Arista ismét szerepet kapott. Nagyon kedvelem a hercegnőt, aki cseppet sem szokványos.
Ismét magánakcióba kezd, és öröm volt látni, hogy mennyit sikerült fejlődnie.
Arista nagykövetként csődöt mondott, és boszorkánynak is kikiáltották. Hiába, a varázslás kimerül nála abban hogy valakit tüsszentésre bír, mégis megbélyegezték.
Annak ellenére hogy nem egy szokványos hercegnő, mégis burokban élt. Ahogy megkezdte a kalandozást a tolvajokkal, a saját határait feszegette. A könyv végére felnőtt, és a varázstudománya is jelentősen fejlődött. Nagyon várom, hogy mi lesz a sorsa. Sokkal jobban illik hozzá az uralkodás, mint Alrik-hoz.
A romantikus szívem is egyből kalkulálni kezdett. Először úgy gondoltam hogy Hadrian-nel jó páros lennének, de Emery megcáfolta ezt. Kár érte. Ha lehetne, én Emery-t szántam volna az Örökösnek.

A kötet bővelkedik akcióban, ennek ellenére az érzelmeken is nagy volt a hangsúly. Megismerkedhetünk mindkét tolvaj múltjával, és ellátogatunk oda, ahol felnőttek.
A előző kötetben Sullivan elejtett pár megjegyzést Hadrian múltjáról, és arról, mi is lesz a feladata.
Teljes lelki nyugalommal nyugtáztam, hogy igen, tudom hogy ki ő. Viszont a könyv utolsó pár mondata teljesen elbizonytalanított.
Kedvelem Hadrian-t. Kedves és törődő, habár nem az eszéről híres.

Royce-ról még annyit sem tudunk mint Hadrian-ről. De így van jól. A ő múltjából is kaptunk egy szeletet. Mi, mint olvasók sejtettük hogy Royce-t nem csak a haszon hajtja, hanem igenis kötődik Hadrian-hez. Öröm volt olvasni, hogyan győzködi magát, hogy felfedje a titkot, ami szétszakíthatja a Ryria-t.

Gyűlölt titkot tartani Hadrian előtt, és ezért súlyos árat fizetett a lelkiismeretével, ami igencsak meglepte, mert nem tudta, hogy van neki ilyen.
 

Ismét kaptunk egy adag politikai cselszövést, viszont míg az előző részben ez kifejezetten zavart, itt kezdtem élvezni a dolgot.
Amit még jobban élvezek, hogy Sullivan sikeresen megvezet, és bizonytalanságban tart. Míg egyik percben meg vagyok győződve valamiről, pár oldal múlva már kétkedve gondolok vissza arra, amiben biztos voltam.
Felüdülés ez, főleg, mivel mostanában szinte borítékolható a könyvek vége.

A végkifejlet izgalmas, és eseménydús volt. Nagyon örültem, hogy Ezrahaddon ismét felbukkant, és hogy az Örökös története is bemutatásra került. Kíváncsi voltam hogyan is lehet életben, bár, mint említettem, Arcadius-nak hála már ebben sem vagyok biztos.
Degan Gaunt? Most komolyan? Sullivan nagyon jól szövi a szálakat, mert már ebben sem vagyok biztos.

Annyi bizonyos, hogy minél hamarabb be kell szereznem - egyben - a maradék részeket, és maratont kell tartanom. Érzem hogy sokkal több minden fog még felszínre kerülni, és párszor biztos hogy teljesen meg fogok döbbenni. De egy biztos.
Szórakoztató olvasmány volt a Birodalom születik, és kíváncsian várom, hogy a következő részben a Ryria milyen kalamajkába keveredik.

Read More

Michael J. Sullivan: Avempartha - Az elfek tornya

Fülszöveg:

A TITKOT EGY TORONY REJTI.
A SZÖRNYETEG LEGYŐZHETETLEN AKADÁLY.
A MEGOLDÁS MOST IS A KÉT TOLVAJ.

Amikor egy nincstelen fiatal nő felbéreli Royce-ot és Hadriant, hogy segítsenek megmenteni távoli falucskáját egy ismeretlen éjszakai támadó portyázásaitól, hőseink újra a varázsló Ezrahaddon bűvkörébe kerülnek. Míg Royce az ősi elftorony rejtélyét próbálja megfejteni, Hadrian megkísérli felkészíteni a falu népét a láthatatlan gyilkos ellen. Ismét egyszerű kardlopással kezdődik minden, ám szokás szerint az események sűrűjébe csöppenő kalandoraink az Elan jövőjéért folyó harc kulcsfiguráivá válnak…



Borító: 4
Sorozat: Riyria-krónikák # 2
Eredeti cím: Avempartha
Kedvenc karakter: Royce
Oldalszám: 374
Kiadó: Fumax
Kiadás: 2013

A sorozat első kötetét majd' egy hónappal ezelőtt olvastam, és nem titok, hogy teljesen levett a lábamról. Gyorsan be is szereztem a folytatást, és ettől a kötettől is hasonlókat vártam.
De sajnos csalódnom kellett.
Az első részben megismert páros Royce és Hadrian itt is egy olyan felkérést fogadnak el, ami nem éri meg nekik. De most kivételesen Royce volt az aki rábólintott a feladatra.

Hőseink elindulnak, hogy ismét ellopjanak egy kardot, méghozzá Avampartha-ból, ami köztudott hogy egy elf torony. Viszont itt is több van, mint ami látszik. 
Royce-nak ismét egy olyan zárat kell feltörnie, amit senki emberfia, mágus vagy törp nem tud feltörni.
Eközben Hadrian próbálja Dahlgren falu lakóit segíteni, miközben egy mágikus lény sorra gyilkolja őket. Valamint Ezrahaddon is tiszteletét teszi...

Ígéretesnek hangzik, nemde?

Nos valóban, viszont ennek a kötetnek mégsem sikerült annyira magával ragadnia, mint a Trónbitorlóknak. Sőt, semennyire sem ragadott magával.

Lassabban indult be a történet mint előzőleg. Vártam a humort, és a két kedvenc tolvajom aranyköpéseit. Ehelyett csak vártam, és vártam. Mégsem azt kaptam amit szerettem volna.

Az sem segített a helyzeten, hogy Arisa is külön szemszögből narrálta a történteket. Az előző részben nagyon megkedveltem egy a furcsa hercegnőt, és itt sem volt bajom vele. Viszont nagyon nem kellett volna, hogy ennyire hangsúlyos legyen az ő szemszöge is. Már a kötet elején kapunk egy nagy adag egyházi cselszövést. És itt kapott el a tömény unalom és érdektelenség. Egy egész fejezetet - 47 oldalt - szentelt annak az író, hogy az egyház ténykedéseiről voltam kénytelen olvasni.
Ez a fejezet annyira nem tetszett, hogy rányomta a bélyegét az egész könyvre. Értem hogy miért volt erre szükség, viszont sokkal rövidebben is meg lehetett volna oldani.

Úgy érzetem, hogy a szereplők sem olyanok, mint voltak. A későbbiekben hozták a szokásos formájukat, viszont a könyv közepéig úgy éreztem mintha teljesen mások lennének.

Hamar kiderült hogy mi is a páros küldetése, és mi célt szolgál az ellopni kívánt tárgy. Ámde mégsem olyan egyszerű a dolog, mint ahogy az kinéz.

Örültem neki hogy Ezrahaddon ismét felbukkant. Nagyon kedvelem a mágust, kíváncsi  vagyok hogy mit fundál még ki.

És azért is plusz pont jár az írónak, mert az elf vonal is elég hangsúlyos lett. Az előző kötetben elég megjegyzést ejtett el az író Royce származását illetően. Csak az nem találta ki, aki nem akarta. Viszont nem volt unalmas, hiába tudtam róla.
Érdekes volt Avemparta és a története, csakúgy mint az elfeké is. Gondolom nagy szerepük lesz még az elfeknek.

A falu lakó közül szinte senki nem kedveltette meg magát velem. Egyedül Thrace volt az, akivel szimpatizálni tudtam. És sajnos biztos vagyok benne, hogy nem ő az,a kit annyira keresnek...

Az egyház tagjai sem lettek szimpatikusak. Sőt! Viszont örülök, hogy a tervük meghiúsult, még ha csak rövid időre is.

Aki viszont meglepetést okozott az Magnus volt, a törp. Érdekes, hogy az "ellenség" hogyan pártol át, és segít a párosnak.

A végkifejlet viszont pörgött, és végre azt kaptam amit vártam. Akciódús és izgalmas cselekményt.
Jó lett volna többet megtudni arról, hogy Arisa miképp is hajtotta végre azt a kereső varázslatot.
A könyvben az író most Hadrian származásáról ejtett el pár megjegyzést, és az utolsó mondatok elég érdekesnek tűntek. Van egy sejtésem, de nem akarom elkiabálni. Maradjunk annyiba, hogy hiszek abban hogy Hadrian nem csak egy mezei kovács fia.

Az első rész után sokkal nagyobb elvárásaim voltak ezt a  részt illetően. Nem tagadom egy kicsit csalódott vagyok. Viszont mindenképpen folytatni fogom a sorozatot, főleg, hogy a Birodalom születik már a polcomon várakozik...

Read More

Michael J. Sullivan - Trónbitorlók

Fülszöveg:

VÉGEZTEK A KIRÁLLYAL.
KERESTEK KÉT BŰNBAKOT.
ROSSZUL VÁLASZTOTTAK.

Ez a könyv nem a legyőzendő, ősi gonoszról vagy egy bosszúálló árváról szól, csupán két fickóról, akik rossz időben rossz helyen találták magukat… Royce Melborn a hétpróbás tolvaj, és kardforgató társa, Hadrian Blackwater Riyria fedőnéven cselszövő nemesek veszélyes és lehetetlennek tűnő megbízásait vállalja el, amivel messze földön hírhedté váltak. Mígnem egy legendás kard ellopása ürügyén csapdába csalják őket, hogy bűnbakként rájuk fogják a király meggyilkolását. A kivégzés elől csak úgy szabadulhatnak, ha végére járnak a királyokat és királyságokat porba sújtó ősi rejtélynek…


Borító: 3,5
Sorozat: Riyria-krónikák # 1
Eredeti cím: The Crown Conspiracy
Kedvenc karakter: Royce, Myron
Oldalszám: 342
Kiadó: Fumax
Kiadás: 2012

Egy ideje felfigyeltem már erre a sorozatra is, de a borító és a fülszöveg rendre eltántorított. Viszont manapság úgy tűnik, hogy kezd kiszélesedni  az ingerküszöböm, mert egyre több ehhez hasonló könyveket szerzek be. És tudjátok mit? Mind tetszett.

Ez a könyv viszont kicsit másabb, mint a megszokott fantasy-k. Itt a főhősök nem lovagok és hősök, vagy szegény parasztfiúk, akik felnőve a világ megváltói lesznek. Nem, a Riyria két tagja cseppet sem ilyenek. Royce egy nagyon ügyes tolvaj, és Hadrian egy kardforgató. És mi is az ő feladatuk?
A páros olyan megbízásokat vállalnak el, ami első hallásra lehetetlenek. De nem nekik. Fortélyosak és soha nem kapják el őket. És ahogy az egyik szereplő is mondja:

"...Köd előttük, köd utánuk, úgy tűnnek el és fel, ahogy nem szégyellnek."

A kötet elején tanúi is leszünk egy ilyen kalandjuknak, és nem győztem csodálkozni, mert tényleg olyan mutatványokat hajtanak végre, amit elsőre nem tudtam volna hová tenni.


Viszont minden jónak vége szakad, és egy balul sikerült megbízás - ami Hadrian jó szívének köszönhető - miatt királygyilkosoknak kiáltják ki őket.
Mi várhat még rájuk? Kínkeserves halál...Csakhogy Arista
hercegnőnek más elképzelései vannak. Így esnek hőseink csöbörből vödörbe...

És így indulnak kénytelen kelletlen egy újabb kalandra.

Mivel ez egy sorozat első része, túl sok mindent nem vártam tőle. Mondhatjuk, hogy egy tipikus kezdőkötet. A főszereplőket nem igazán ismerjük meg, csak a főbb jellemvonásaikat. A történet is kiszámítható, viszont itt vannak nekünk az igen hamar megkedvelhető karakterek, és a pörgős és humoros párbeszédek.

Igen, valóban kiszámítható a történet, de mégis olvasmányos.

Royce és Hadrian útnak indulnak Alric herceggel - aki nem önszántából tart velük - hogy egy legendából ismert börtönbe elvigyék Alric-ot, hogy Ezrahaddon-nal találkozzon.

Útjuk során melléjük szegődik az egyik kedvenc karakterem, Myron a szerzetes. Így indul útnak ez a szedett-vedett társaság.

Nagyon élvezetes volt olvasni a könyvet. Amikor azt gondoltam hogy hőseink végre elértek A-ból B-be, akkor derül ki hogy nem, még C-be és D-be is el kell jutniuk.

A tolvajpáros önként és az arany kedvéért vállalják a kalandokat, de az olvasó számára hamar kiderül, hogy nem is olyan becsvágyó haramiák, mint az elsőre látszik. Ez főleg Royce igaz.

A főszereplők közül nekem Royce szimpatikusabb, bár róla sem tudunk meg szinte semmit. A származását illetően vannak sejtéseim, de kivárok még. Royce nemcsak nagyszerű tolvaj. Csendes és sokszor zsörtölődik, és mindig a hasznot nézi. Ennek ellenére több van benne mintamennyi látszik.

Hadrian vele ellentétben olyan, mint egy lovag. Jó lelkű és nem csak egy egyszerű harcos. Sok tettének csak később van értelme, és szeret jótékonykodni. Már ami a munkát illeti.

A kötet nem csak kalandozásokból áll. A háttérben mások is munkálkodnak és ahogy halad a történet, úgy válik nyilvánvalóbbá, hogy valami nagy volumenű van készülőben.

Be kell vallanom, ami picit elvette a kedvemet, azok a politikai csatározások. Soha nem kedveltem ezt a történetekben, és itt sem tettem kivételt. Pedig úgy tűnik, hogy a sorozatban nagy szerepe lesz a politikai cselszövéseknek. Valamint, úgy érzem hogy hiába, nagy romantika fan vagyok, ezt itt most ki lehetett volna hagyni. Elenyésző, de mégsem hiányzott volna, ha nincs.

A könyv úgy van feltüntetve, hogy a mágia is szerepet játszik benne. Nem titkolom, hogy engem az győzött meg amikor kiderült hogy a Riyria egy független tolvaj céh. És ha céh, akkor a Fairy Tail manga óta nekem ez egyet jelent a mágiával. Nos, ez a kötet közepéig nem nagyon jelent meg. Hiába voltak megemlítve az elfek és törpök, semmilyen mágiával nem találkoztam. Viszont amint Ezrahaddon felbukkant...Örömtáncot jártam. Azért is mert végre felütötte a fejét a mágia, másrészt Ezrahaddon igencsak szimpatikus karakternek bizonyult. Csakúgy, mint a fentebb említett Myron, aki mindenre rácsodálkozott, de közben az egyik legokosabb és éles látóbb karakter a sorozatban.

Alric-val kapcsolatban.Az ő karakterfejlődése a leglátványosabb, viszont még így sem érzem egy erős szereplőnek. Van még hová fejlődnie.

A végkifejlet nem lepett meg. Már ami a gyilkos kilétét illeti. Viszont ahogy Royce megoldotta Arista ügyét... Na az már valami!

Van hiba a könyvben, de ennek ellenére olvastatta magát. Sorozatindítónak ígéretes, és sokat elárul, hogy amint befejeztem a könyvet, egyből a webáruházakat böngésztem, hogy hol tudnám beszerezni a folytatást, Az elfek tornya- Avempartha-t...

Read More