Moning-mánia

Mind a borító, mind a történet nálam a kedvencek kedvence, szóval nálam abszolút az év könyve...

Sherrilyn Kenyon

Mivel nagyon szeretem a görög mitológiát, úgy tűnt, hogy Kenyon könyveit az ég küldte, mert görögökből és mitológiából is van itt bőven....

Széthullott Birodalom

És most nektek mondom, hogy húsz évesen Császár leszek, a Birodalom ura...

Fekete Tőr Testvériség

Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől...

Nalini Singh

Eddig nem tudtam választani Nalini két sorozata közül.Melyiket szeretem jobban?Ki tudja. Most már egyértelmű a válasz...

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Romantic Suspense. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Romantic Suspense. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. 03. 26.

Karen Rose - Vigyázz ​rám

Fülszöveg:
Gyermekrablás

Sue Conroy bosszúra szomjazik. Nemrég szabadult a börtönből, és eltökélte, hogy mindenkit kézre kerít, aki annak idején a rács mögé juttatta. Elrabol egy tizenegy éves siket kisfiút, de ez csak az első felvonás a gondosan kitervelt hadjáratban.

Titkok

Sue Chicagóba menekül, és a Hanover-házban, egy bántalmazott nőknek fenntartott menedékben húzza meg magát. Dana Dupinsky féltve őrzi a körülötte élő nők titkait, és sosem nyújtana védelmet egy gyermekrablónak. Csakhogy fogalma sincs arról, hogy ezúttal kígyót melenget a keblén…

Gyilkosság

Dana csak akkor döbben rá, mekkora veszély fenyegeti, amikor egyik pillanatról a másikra Sue gonosz játékának kellős közepén találja magát, és a körülötte levők sorban halnak meg – és gyilkos nem válogat a módszerekben.

Borító: 3
Sorozat: Romantic Suspense # 4
Eredeti cím: Nothing to Fear
Kedvenc karakter:-
Oldalszám: 542
Kiadó: Ulius-ház
Kiadás: 2013




El sem tudom mondani, hogy mennyire örülök, hogy a Könyvmolyképző átvette Karen Rose könyveit. Imádom az írónőt, és mindig örömmel veszem a kezembe a könyveit.

Dana - ha jól emlékszem a Számolj Tízigben is szerepel - és kíváncsi voltam a történetére. Mit ne mondjak. Élveztem olvasni, bár nekem a közepétől elég habos-babos lett a romantikus szál.

A történet viszont igazán ígéretes volt, és az írónő nem is okozott csalódást.
Dana egy, a bántalmazott nőket segítő házat tart fenn, mindezt természetesen titokban. A nőknek új papírokat is készít, hogy minél könnyebben új életet tudjanak kezdeni.

A tettes Sue, már a könyv elején akcióba lendül, de a terve kicsit másképp alakult, mint szerette volna. A Hanover-házban húzza meg magát a gyermekkel, és készíti tovább a terveit. Dana persze semmiről sem tud.

Ethan egy magánnyomozó irodát üzemeltet, és a gyermek szülei felkérik, hogy fű alatt találja meg Alex-et. A férfi segít nekik, mivel a gyerek a keresztfia.

A szálak Chicago-ba vezetik, ahol véletlenül találkozik Dana-val...

Mint mondtam a történet pörög, és egyik ámulatból a másikba estem. Sue nagyon ígéretes negatív karakter. Mindig egy lépéssel előrébb jár, és nagyon tud alkalmazkodni. Sokáig nem lehet tudni hogy miért rabolta el Alex-et, de amikor kiderült, az állam a padlót verte.

Nagyon tetszett a krimi szál, de úgy éreztem, hogy azt írónő nagyon elnyújtotta.

Dana és Ethan között már az első percben működött a kémia, és öröm volt róluk olvasni. Viszont a könyv közepétől nekem túl rózsaszín, túl tökéletes volt a kapcsolatuk. Szó szerint olyan volt, mintha előre meg lett volna tervezve ez a nagy összeborulás.

Tetszett hogy Dana a saját lábán áll, viszont az már nem, hogy ennyire nem bízik senkiben, és állandóan titkolózik.
A történet alig egy hetet ölel fel, de a szereplők úgy viselkedtek, mintha ezer éve ismernék egymást.

Az írónő nagyon ért hozzá, hogyan borzolja a kedélyeket, és tartsa fenn az izgalmat.
Tetszett hogy több régi szereplő is feltűnt, úgy mint Mia, Abe vagy éppen David.

A végkifejlet nem okozott csalódást, és alig bírtam ki, hogy ne lapozzak a könyv végére. Tudtam hogy az írónő happy ende-el zárja a könyvet, de addig a szerepelőknek nagyon sokat kell szenvedniük...


2013. 09. 28.

Karen Rose - Romantic Suspense



#1. Don’t Tell
Caroline Stewart & Dr. Max Hunter
Bejegyzés


#2.Have You Seen Her?
Dr. Jenna Marshall & Steven Thatcher
Bejegyzés


#3. I'm Watching You
Kristen Mayhew & Abe Reagan
Bejegyzés


#4. Vigyázz rám (Nothing To Fear)
Dana Dupinsky & Ethan Buchanan


#5. Érints meg (You Can't Hide)
Dr. Tess Ciccotelli & Aidan Reagan


#6. Számolj tízig (Count to Ten)
Mia Mitchell & Reed Solliday


#7. Halj meg értem (Die For Me) [#1. Daniel Vartanian]
Sophie Johannsen & Vito Ciccotelli


#8. Sikíts értem (Scream For Me) [#2. Daniel Vartanian]
Alex Fallon & Daniel Vartanian


#9. Gyilkolj értem (Kill For Me) [#3. Daniel Vartanian]
Susannah Vartanian & Luke Papadopoulos


#10. I Can See You
Eve Wilson & Noah Webster
Bejegyzés


#11. Silent Scream
Olivia Sutherland & David Hunter
Bejegyzés


#12. You Belong to Me
Lucy Trask & JD Fitzpatrick
Bejegyzés


#13. No One Left to Tell
Paige Holden & Grayson Smith
Bejegyzés


#14. Did You Miss Me?
Daphne Montgomery & Joseph Carter
Bejegyzés

2013. 09. 26.

Karen Rose - Daniel Vartanian



#1. Halj meg értem (Die For Me) [#7. Romantic Suspense]
Sophie Johannsen & Vito Ciccotelli


#2. Sikíts értem (Scream For Me) [#8. Romantic Suspense]
Alex Fallon & Daniel Vartanian


#3. Gyilkolj értem (Kill For Me) [#9. Romantic Suspense]
Susannah Vartanian & Luke Papadopoulos


2013. 04. 28.

Karen Rose - Számolj tízig

Fülszöveg:
Egy, két, otthon légy…
Kilenc, tíz, sírba visz.

Egy gyújtogató
Két kisfiú, akiket magukra hagytak az állami gondozói rendszerben, valóságos poklot él át nap nap után. Amikor az egyikük meghal, a másik bosszút esküszik azok ellen, akik felelősek mindezért.
Egy tűzvizsgáló
Reed Solliday, a Chicagói Tűzoltóság elismert tagja, elborzadva lát neki új feladatának. A boncolás szerint a robbanásban szinte teljesen megsemmisülő házban holtan talált fiatal lányt megerőszakolták és meggyilkolták, mielőtt a tűz végigsöpört volna az épületen. Solliday kénytelen együttműködni a rendőrséggel, ha meg akarják találni a gyilkost…
Egy gyilkossági nyomozó
Mia Mitchell elhatározta, hogy a munkába temetkezik, miután a társát meglőtték, de rögtön az első napon megbízzák nyomozói pályafutása legnehezebb feladatával: el kell kapnia egy pszichopatát, aki gyújtogatással kezdte, de végül nemi erőszakig és gyilkosságig jutott.
Mi történik, ha az útjaik keresztezik egymást?



Nagyon régen nem volt már bejegyzés a blogon. Egyrészt időhiány miatt, másrészt… Ez a könyv nem igazán nyűgözött le. Imádom Rose-t, de ez a kötet eddig a leggyengébb az eddig olvasott könyvei közül. Számomra. Két hete „szenvedtem vele”, mire végig tudtam olvasni. Na jó, igazából semmit sem szenvedtem, de nem igazán volt kedvem ehhez a kötethez.
Úgy érzem, hogy gyengébbre sikeredett, és a szereplők sem nőttek a szívemhez. Az elkövető kiléte sem volt olyan nagy rejtély, ami elég nagy csalódást okozott. Az eddigi könyvekben, nagyjából az utolsó száz oldalig azt se lehetett tudni, hogy nő vagy férfi az elkövető. Itt a fülszöveg már leleplezte, hogy egy férfi áll a háttérben, így könnyű volt leszűkíteni a kört. És ha ez még nem lenne elég, én nem éreztem azt, hogy az elkövető felért volna a többi Rose elkövetőhöz. Megvan benne, ami kell, de mégsem. Lehet ez így érthetetlen, de én így látom. Ha a gondolatait olvasgattam, nem fogott el a borzongás, hanem… Inkább úgy gondoltam, milyen kis beszari. (Bocsánat a trágárságért.) Elmenekült a rendőrök elöl, de nincs meg benne az a spiritusz, ami kiemelné őt. Betegnek beteg, de… Nekem ő elég gyengusra sikeredett.
A két főszereplő, Mia és Reed sem lettek a kedvenceim. Míg eddig mindig azt hangoztattam, hogy mennyire imádom az összes főhőst és hősnőt, itt annyira hidegen hagytak. A kétszázadik oldalnál jártam, amikor ráeszméltem, hogy közömbösek számomra mind a ketten. Míg Mia az eddigi részekben teljesen szimpatikus volt, itt… Nem tudtam azonosulni vele. Talán az utolsó 100 oldalon kezdtünk megbarátkozni. Reed egy új karakter, akinek már egy tinédzser lánya is van, szóval nem vártam akkora romantikát, mint a többi kötetben. De míg eleinte nyitott voltam, hogy majd megkedvelem, a könyv haladtával kezdett idegesíteni. Tetszett, hogy udvarias, és a tiszta cipő mániája is mosolyt csalt az arcomra, de ott volt a volt felesége istenítése, hogy ő milyen tökéletes, és az állandó hallgatózása, amitől már kezdtem ideges és mérges lenni rá. Hirtelen jött, hogy ő Mia-t akarja, de utána, már úgy ahogy megbarátkoztunk egymással.
Aidan és a többiek is elég sok szerepet kaptak, és rá kell jönnöm, hogy Spinelli-t nagyon kedvelem.
De nem volt meg az izgalom, a pörgés a nyomozásban, mint amit eddig megszoktam. Lassan hömpölyögtek az események, és ez csalódást okozott. És az sem segített a helyzeten, hogy a könyv feléig sem értem el, és már tudtam, ki az elkövető.
Jó pár olyan szereplő volt, akiről szívesen olvasnék még. Példaként, remélem Olivia még feltűnik a sorozatban. ( Most néztem utána, és kiderült, hogy Olivia-nak már megjelent a kötete, Silent Scream címmel, ami a sorozat 11. része. És ki lesz a párja? David Hunter. Aki... ) 
És, ne feledkezzünk meg Dana és Ethan párosáról sem. Nem igazán foglalkoztam velük, de amikor a vezetéknevük is napvilágot látott, rájöttem, hogy nemsokára az ő könyvük is megjelenik idehaza, Vigyázz rám címmel. Szóval jó pár spoiler-be is belefutottam, de egye fene.
A kedvenc szereplőm egyértelműen Jeremy lett. Olyan kis édes, és koravén, hogy engem egyből elvarázsolt.
A végkifejlet nem tudom miért, de nem lett olyan ütős, bár akció az volt bőven. És Mia állása is kérdéses lett, ami eddig még nem volt, szóval ez egy üde színfolt volt.
De. Hiába az újítások, nekem ez a kötet a leggyengébb az eddigiek közül. Nem fogott meg, nem ragadott magával. Nem volt bennem olyan feszültség, mint a többi kötetnél. Általánosságban közömbös voltam, ami eléggé elszomorított, tekintve, hogy Rose az egyik kedvenc írónőm.


Értékelés: 4
Borító: 3
Sorozat: Romantic Suspense # 6
Kedvenc karakter: Jeremy
Oldalszám: 686
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás dátuma: 2011

2013. 04. 10.

Karen Rose - Érints meg

Fülszöveg:
Chicagóban, egy fagyos márciusi éjjelen egy fiatal nő leveti magát huszonkét emelet magasból. Aidan Reagan nyomozó a tragédia helyszínén találkozik először Tess Ciccotellivel, az áldozat pszichiáterével, aki egy rejtélyes hívásra sietett a betegéhez. Aidan keserű előítéletektől hajtva azt igyekszik bebizonyítani, hogy Tess üldözte halálba a nőt. Eközben újabb furcsa öngyilkosságok történnek, és a nyomok mind Tesshez vezetnek. Levelek. Ujjlenyomatok. Telefonüzenetek. Morbid fényképek. Ám különös módon, ahogy gyűlnek a bizonyítékok, Aidan lassan arra a meggyőződésre jut, hogy Tess mégis ártatlan. A pszichiáter pedig egyre jobban retteg arctalan, névtelen – és halálos – ellenségétől. És ahogy szorul a hurok Tess nyaka körül, úgy válik egyre világosabbá, hogy a megoldást a múltban kell keresniük, és sokkal több minden köti őket össze, mint gondolták volna. 



Újraolvasás.
Karen Rose az egyik kedvenc írónőm. Imádom a könyveit, imádom a szereplőit… Szóval tényleg megérdemli, hogy a Top 5 –ben legyen.
Ennek a kötetnek is olyan a dinamikája, mint a többinek. Az első oldaltól az utolsóig benned van a feszültség, az izgalom, pedig tudod, hogy a tettest elkapják, a főszereplők megmenekülnek, és mondhatni, happy end-el zárul a történet. De mégis, feszülten olvasol, és elképedsz, hogy hogyan lehet ennyire jól megírni egy könyvet.
Rose minden főszereplője a szívemhez nőtt, már az első pillanattól. A női főszereplőkkel pedig mindig van valami közös bennünk, és ettől még inkább valóságosnak érzem a történetet.
Tess nem ismeretlen már számomra, hiszen Vito húga, és a Halj meg értem c. kötetben is szerepelt. Igaz, akkor már annyi spoiler volt a kötetben, hogy akaratlanul is megtudtunk pár dolgot Tess-ről. De én már ott, akkor megkedveltem. Ebben a kötetben viszont Tess tarolt. Az eddig megjelent kötetekből megismert hősnők közül ő a legtökösebb és neki van a legnagyobb tűrőképessége. Mondhatni már egy kicsit túlzásnak is éreztem, hogy nem borult ki az eseményektől, de gondolom egy pszichológus ilyen.
Aidan-nel eleinte kicsit bajba voltam, mert elég ellenszenvesen viselkedett, de ahogy haladt a történet, úgy vált az egyik kedvenc szereplőmmé.
Aidan és Tess között már a kezdetektől izzott a levegő, és nagyon élveztem olvasni, hogyan kerülnek közel egymáshoz.
Az elkövető kilétére sokáig nem jöttem rá, de a könyv felénél volt egy megérzésem, és be is jött. Rose ért hozzá, hogy az elkövető gondolatai minél érthetőbb és reálisabb legyen. Hogy el hidd, hogy tényleg az elkövető gondolatait olvasod. Ettől lesz Rose piszok jó író.
Rengeteg haláleset történik, és be kell vallanom, volt, hogy elvesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda. A nyomozócsapat szimpatikus, de én még mindig Vito „phillis” csapatát favorizálom a legjobban.
És ha már Vito-nál tartok. Imádom a pasast, és örülök, hogy nem csak ő, hanem a szülei is felbukkantak a könyvben.
Aidan családja is szimpatikus volt, és ahogy utánanéztem, kiderült, hogy Abe-nek és Kristin-nek is van saját kötete. Remélem, a kiadó megörvendeztet bennünket azzal is. És ha valaki szemfüles volt, akkor láthatta, hogy Mia, Abe társa is szerepel a könyvben, akinek már itthon is megjelent a saját kötete Számolj tízig címmel.
A végkifejlet, avagy a nagy hajrá nem lett elsietve, minden pörgött, de mégis logikus maradt.
A halj meg értem c. kötetben Tess édesapja is képviselteti magát, szóval azon már nem izgultam, hogy ő túl éli-e.
Végeredményben kaptam egy kiváló romantikus krimit, amit még sokszor el fogok olvasni. Az elkövető őrülten zseniális, a karakterek élettel teliek és logikusak, a romantika is éppen annyit van jelen, amennyit kell.
Egyszóval: Imádtam!


Értékelés: 5
Borító: 1
Sorozat: Romantic Suspense # 5
Kedvenc karakter: Tess, Aidan, Vito
Oldalszám: 628
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás dátuma: 2010

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...