Kresley Cole – Gena Showalter: A tél halálos csókja

Fülszöveg:
KRESLEY COLE lélegzetelállító története a kíméletlen vámpír harcosról, aki először tapasztalja meg a szerelmet, és a Valkűrről, akinek fájdalmas az érintés…

Az érinthetetlen

Murdoch Wrothnak semmi és senki nem állhat útjába, hogy megszerezze magának Danielát, az álomszép Valkűrt – az egyetlent, aki háromszáz év alatt először megdobogtatta a szívét. Ám ez a páratlan szépség jégamazon, érzékeny bőrét nem érintheti senki anélkül, hogy mérhetetlen fájdalmat okozna a lánynak.

Vajon melyik az erősebb: a különbözőségük okozta akadályok miatti frusztráció, vagy az egymás iránti őrjítő vágy?



GENA SHOWALTER érzéki meséje a vadászról és a zsákmányáról, és a köztük fellobbanó elsöprő szenvedélyről…

Örök csábítás

Aleaha Love alakváltó – testi érintkezés útján képes bárki személyiségét felvenni. Most épp egy ügynök bőrébe bújt, aki társaival idegen bolygóról érkező betolakodókra vadászik. Csakhogy csapdába esik, mert az ellenállhatatlanul vonzó Breean, az aranyszín bőrű, vasakaratú harcos, az idegenek parancsnoka, veszélyezteti új identitását, és életében először Aleaha csak önmaga akar lenni…


Borító: 4
Sorozat: Halhatatlanok Alkonyat Után 6,5 ; Alien Huntress # 4,5
Eredeti cím: Deep Kiss Of Winter
Kedvenc karakter: Nix,
Oldalszám: 542
Kiadó:Ulpius-ház
Kiadás: 2013.12.12

Amikor hónapokkal ezelőtt beszereztem a kötet gondoltam beleolvasok.Csak úgy a kíváncsiság végett. De már az első oldalnál a sikítófrász kerülgetett, és azzal a lendülettel be is csuktam a könyvet, és mostanáig hozzá se szagoltam.

Kérdem én, hogy lehet Myst-et Harmatra fordítani? Na és a Legendavilág?Szent ég! Szegény Cole könyveinek fordításával jól elbánt a sors.

Maga a történet jó lenne, ha nem lenne ennyire elhúzva. Murdoch és Daniela története az első négy könyvön keresztül zajlik. Cole belecsempészi a könyvek egyes részeit, hogy időben eltudjuk helyezni a cselekményt.

Végre az összes Wroth fivér meglelte a párját, és most már biztos vagyok benne, hogy Conrad az abszolút kedvencem. Morduch mindig is hidegen hagyott. Nem szerepelt annyit, hogy eldöntsem, kedvelem-e vagy sem.

Ez a novella sem segített sokat, mert hol kedveltem, hol pedig jól megcsapkodtam volna.

Daniela csupán az első részben szerepelt, és utána se híre, sem hamva nem volt. Első látásra tipikus jégkirálynő, de a külső mögött egy teljesen más személy áll.

Daniela félig valkűr, félig Jégamazon. Ezáltal csak az izlániak érinthetik meg fájdalom nélkül. Évezredek óta menekül, és nagyon magányos. Ám amikor a sors az útjába vezérli a párját, végre úgy érzi, neki is kijutott a szerencséből. Igen ám, de Murdoch sem tudja fájdalom nélkül megérinteni...

A legnagyobb baj a novellával, hogy nagyon el lett húzva. Túl sok minden nem történik, ha mégis, akkor a páros csak veszekszik. A másik probléma, hogy a pár elbeszél egymás mellett. Daniela egyből elfogadja, hogy Murdoch a párja, beköltözik az egyik vadászkunyhójába, és azon siránkozik, hogy nem tudják egymást megérinteni.

Murdoch pedig agglegénypánikban szenvedett jó sokáig. Eleinte kiakarta használni Danielát, majd egyre jobban közelebb kerültek egymáshoz, hiába nem érinthették meg egymást. De mégis. Egyikük sem keresett megoldás, hanem szépen beletörődtek.

Közben párhuzamosan zajlanak az események a Wroth fivérek háza táján. Conrad sokszor felbukkant aminek nagyon örültem. És persze a drága jó Nix is tiszteletét tette nem egyszer.

A végkifejlet sejthető, bár én nagyobb csattanóra számítottam.

A páros szempontjából sem mondanám igazán boldognak a végkifejletet.

Viszont az epilógus igazán megdobogtatta a szívemet.

A novella jól beilleszkedik a sorozatba, a karakterekkel sem volt túl sok bajom, de nekem ez most egy kicsit laposra sikeredett.

 Showalter-től egy ideje elpártoltam. Amennyire szerettem az Alvilág Urai sorozatát, annyira semleges lett a sorozat, és az írónő is. Kicsit féltem is ettől a novellától, mert lássuk be: Nem vagyok sci-fi rajongó. Egy sorozat kellős közepén találjuk magunkat bármiféle információ nélkül. És mint említettem, Gena sem a kedvencem. De be kellett látnom hogy Gena tud valamit.

Olvastam pár értékelést, és elég elrettentőek voltak. De ahogy elkezdtem olvasni a novellát, rá kellett jönnöm, hogy jobban tetszik, mint Cole-é. Ami nagy szó.

A novella egyből egy küldetés közepébe invitál minket, bármiféle információ nélkül. Kicsit féltem, hogy úgy járunk, mi olvasók, mint a Kenyon novellával. Mivel fogalmunk sincs semmiről, nagyon összecsapottnak fog tűnni. De nem így lett.

Aleha nagyon hamar megkedveltette magát velem. Szeretem az olyan hősnőket, akik nem adják könnyen magukat, és meg kell küldeni értük/velük. A humora is elég fura, és öniróniától sem mentes.

Aleha nem tudja, hogy ember vagy földönkívüli. Különleges képességének hála bárkinek feltudja venni az alakját, és élheti az életét. Ha szeretné. Ezt teszi most Macy esetében is. Mivel Aleha-nak menekülnie kell, és nem mutatkozhat eredeti alakjában, felveszi Macy alakját, és vele együtt az életét is. A sors iróniája, hogy a nő az Idegeneket Felkutató és Eltávolító Ügynökségnél dolgozik, akiknek a feladata igen egyértelmű. Ezért Aleha-nak nagyon vigyáznia kell.

Az első küldetésük pofon egyszerűnek tűnik. Elfogni egy igen veszélyes faj, a Schönök egy csapatát, mivel fertőző betegséget terjesztenek. Ám hiba csúszik a számításba,mert a várt ellenség helyett egy másik faj tagjai érkeznek a területre, akiket úgy ismernek, Rakaiak.

Aleha nagyon talpraesett volt, és egyáltalán nem adta magát könnyen. Sőt, ha jobban belegondolok, a végéig megmaradt annak, aki. Nehezen engedett fel, és csak az alap információkat osztotta meg Breean-nal.

Breean is hamar szimpatikus lett, de semmi egyéb. Természtesen egy görög isten, és minden egyéb, amit egy nő kívánhat. Viszont szinte semmit sem tudunk meg róla azon kívül, hogy nagyon makacs, régen halász volt a saját bolygóján, és eszeveszettül odavan Aleha-ért. Kicsit több háttér-információt vártam róla. A múltját csak felszínesen érinti az írónő, csakúgy, mint a jelenét. Egyik főszereplőről sem tudunk meg túl sok információt, csak annyit, hogy makacsak mint az öszvér, és igencsak kívánják a másikat.

A sci-fi szál érdekes módon nem zavart. Sőt, nagyon is tetszett. Az írónő nem adott meg konkrét dátumot, így mindenkinek a saját fantáziájára van bízva, hogy mikor játszódik a történet.

A karakterek hamar egymásra hangolódnak, ami a erotikus részt illeti. Szinte az első találkozáskor forr közöttük a levegő, de Aleha makacsságának hála elég sokáig kell várnia Breean-nek. Ez viszont nem akadályozza meg abban, hogy ne kényeztesse a nőt.  (Értem ezalatt a fürdőkádas jelenetet. Bizarrnak bizarr, de végre valami új, ami igencsak a kedvemre volt.)

A történet igazság szerint kimerül abban, hogy a két főszereplő hogyan kerül közel egymáshoz. Több esemény is meglett említve, de sajnos azok feledésbe merültek. Gondolom a Schöl probléma az egész sorozatra kihat. (Vagy ki tudja)

A végkifejlet elég kiszámítható, és gyorsan lezárt. A Ügynökségtől egyik karakter sem került hozzá közel, esetleg Devyn, mert látok benne potenciált.

Mivel ez egy sorozathoz tartozó novella, így túl sokat nem vártam tőle, de igencsak pozitív meglepetést okozott. Ha a főszereplők háttértörténetét megismertem volna, és egy nagyon konfliktus kialakult volna, igencsak megérdemelné a maximum pontszámot. De mivel Breean-ről szinte semmit sem tudtam meg, és a végkifejlettel sem vagyok kibékülve...

A szomorú az, hogy a kiadó elhúzta a mézesmadzagot az orrunk előtt ezzel a sorozattal. Mert biztos vagyok benne, hogy hivatalos fordításban soha nem fogjuk olvasni ezt a sorozatot. 

A sorozat kötetei:

1. Awaken Me Darkly
Mia & Kyrin

2. Enslave Me Sweetly
Eden & Lucius

3. Savor Me Slowly
Mishka & Jaxon

4. Seduce the Darkness
Bride & Devyn

4,5. Örök csábítás (A tél halálos csókja)

Macy & Breean

5. Ecstasy in Darkness
Ava & McKell

6. Dark Taste of Rapture
Noelle & Hector

A novellákat átlagban szoktam értékelni, most sem teszek másképp. Kicsit meglepő az eredmény, mivel a novellákkal hadilábon állok, de maximálisan kiérdemelte a pontszámát.

Read More

Rachel Vincent - Pride: Falka

Fülszöveg:
NAGYON REMÉLEM, HOGY A MACSKÁKNAK TÉNYLEG KILENC ÉLETE VAN

Eljárás alatt állok, a tét az életem. Tévesen, de azzal vádolnak, hogy megfertőztem egykori ember barátomat, majd megöltem, hogy eltüntessem a bizonyítékot. Embert megfertőzni a három főbenjáró bűn egyike. A másik kettő a gyilkosság, és a titkaink kifecsegése. Háromból kettő. Nekem végem. És ráadásul a hegyekben egy vad kóbor garázdálkodik: egy riadt, tizenéves nőstény macskát kerget. Nekünk kell először megtalálnunk, mielőtt a nyakunkra hozza az embereket. A szerelmem, Marc segítségével, úgy hiszem, meg tudom menteni a sebezhető lányt a nagyratörő kóbortól, és a Területek Tanácsának játszmáitól is. Amennyiben a saját peremet túlélem…


Borító: 4,5
Sorozat: Shifters # 3
Eredeti cím: Pride
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 466
Kiadó:Könyvmolyképző
Kiadás: 2013.04.18

Amint befejeztem a Latrokat, azonnal olvasni kezdtem a folytatást.

A kötet szinte ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt. Faythe még mindig arra vár, hogy a Tanács döntsön a sorsa felől, hiszen két bűnt is elkövetett. Megfertőzött egy embert, valamint azt meg is ölte.

Ebben a kötetben hátrahagyjuk a Ranch-ot, és a hegyekbe vesszük az irányt. Faythe és a családja elutaznak, hogy végre pont kerüljön a lány ügyének végére.

Faythe hamar szembesül a ténnyel, hogy akármit mondd vagy tesz, a Tanács bűnösnek tarja. És mivel nem kíván még teherbe esni, így hasznát sem látják.

Az előző részekből rendre hiányoltam a falka összetartását valamint a macskatársadalom bemutatását. Végre ebben a kötetben megkaptam mindent, amit szerettem volna.

Már az első oldaltól kezdve pörgött a történet. Egy apró hullámvölgy volt csupán a közepe felé, de az olyan apró, hogy az még megbocsátható.

A falkapolitika is bemutatásra került, valamint az, hogy hogyan is alakult ki ez a faj. Faythe és családja végre összecsiszolódott. Végre éreztem azt, amit egy alakváltó könyvben kötelező. A falka összetartását és szeretetét. Eddig ezt mindig hiányoltam, de végre ezt is megkaptam.

Faythe is egyre jobban fejlődik, most kivételesen nem akartam megcsapkodni. Okos és humoros, vakmerő és bátor. Amikor kellett a talpára állt, és ahol nem, ott végre hallgatott az apjára, és csendben maradt.

Új szereplők is felbukkantak. Akiket utálni kellett, azt utáltam is. Az írónő megalapozta a következő kötetek cselekményeit, és most már látni, hogy mit is akart ebből kihozni.

Először azt gondoltam, hogy az egész kötet Faythe tárgyalásával fog foglalkozni. Ha úgy vesszük ez igaz, de újabb bonyodalmakat kell Faythe-nek megoldania.

A tárgyalás helyszínén sorra bukkannak fel a kóborok, és már egy bruin is panaszkodik miatta. Nagyon szimpatikus volt nekem Mr. Maci.

A könyv egyik legnagyobb rejtélye az új nőstény. Nem lett elhúzva ez a szál, bár egy picit zavart, hogy Faythe megrögzötten csak egy variációra összpontosított Kaci-vel kapcsolatban. Megvolt a magam véleménye a lánnyal kapcsolatban, de az írónő nagyon cseles volt. És ha ez még nem lenne elég, szegény lány olyan helyzetbe került egyedül... Igazán megdöbbentő volt az a szál.

Mivel a kötet nagy része Faythe sorsáról szól, a háttérben ott a feszültség. Mindenki megtesz mindent, hogy Faythe megússza a dolgot, de nem egyszerű. Még úgy sem, hogy Faythe kicsit visszafogta magát, és nem olyan forrófejű.

A falka is kezd egyre szimpatikusabbá válni, igaz, hogy még kedvencet nem avattam.

Marc és Faythe között is forr a levegő, hiába nem egy pár. A férfi megtesz mindent Faythe-ért, és végre a lány is ráébred, hogy mit is jelent neki igazából Marc.

Reménykedtem benne, hogy az írónő nem lesz olyan kegyetlen, és megoldja Marc helyzetét. Most már azt kell kivárni hogy hogyan, és mikor tér vissza Marc.

A sorozat eddigi darabjai közül abszolút ez a legjobb. Pörgős, érzelemdús és a humor is visszatérő elem.

Faythe kötetről kötetre fejlődik, tanul és végre nem csak a saját feje után megy.

Mivel már látni, hogy merre tart a sorozat, izgatottan várom, hogy mi fog kisülni belőle.

Read More

Egy vásárló panasza

A könyvek szerelmeseinek  naptárába két esemény mindig szerepel. A Könyvfesztivál és a Könyvhét.
Csütörtök óta tart a Könyvhét, és én nem vagyok ott. Miért? Az egyik és legfontosabb, hogy 1-2 akción kívül nem fogott meg semmi.
Az ilyen eseményekben az a legjobb, hogy a Kiadók egyből kézhez kapják a könyveik árát. Az olvasó pedig ugyancsak gyorsan beszerezheti a vágyott könyveket.

Hónapok óta hangosak a könyves fórumok attól, hogy a könyvpiac válságban van. A két nagy terjesztő nem fizeti ki őket, és az összeg amit nagy nehezen kézhez kapnak nevetséges. Ezért dönt egyre több Kiadó úgy, hogy vagy saját webshop-ot indít, vagy más lehetőségeket talál ki hogy az olvasó közvetlenül tőlük vásároljon. Ugyan annyi  - vagy több - kedvezményt biztosítanak mint a nagyobb webáruházak, és egyéb kedvezményekkel csábítják az olvasót. (Két kötettől ingyen szállítás)
Bevallom hogy ez nagyon is a kedvemre való. 1-2 éve én is ráálltam erre a rendelési lehetőségre. Például a Maxim kiadó könyveit mindig tőlük veszek meg. Így én is jól járok - mivel nagyon kecsegtető az a 30% kedvezmény - és ők is jól járnak, mert nem kell senkinek sem fizetniük, hogy a könyveiket eladják.

Igen ám, de mi van akkor, ha hiába a jó akció, a vásárló pórul jár?
Még április végén az egyik nagyobb könyváruházból előrendeltem két kötetet. Colleen Hoover és Jay Kristoff könyveiről van szó. Mivel tudtam szerezni egy 25%-os kupont, így úgy gondoltam hogy jól járok, mivel mindkét könyv egyszerre jelent meg. Igen ám, de pár nap múlva jött  a hír, hogy Jay Kristoff könyvének megjelenése csúszik. A Könyvhéten már kapható lesz. Dühöngtem egy sort, de úgy gondoltam hogy oké, legyen. Kivárom. A Könyvhétre valóban megjelent, de olyan feltételekkel amikkel egyet is értek, meg nem is.

Egyrészt megértem a Kiadó álláspontját. Fel kell venni a versenyt, és el kell csábítani a vásárlót. Ez a csábítás 21%-os kedvezménnyel, sorszámozott példányban, és egy ajándékkönyvben érkezett. Van, aki erre ugrott. Én nem.
Mi az a 21%? Más helyeket 20% alapból jár. Sorszámozott? Nem hat meg. Ajándékkönyv? Azokat dobálják a vásárló után ami a kutyának sem kell, vagy éppen pár hónapja pár száz forintért kapható volt.
Oké, nincs ezzel baj. Van akinek tetszik. Ami a legjobban feldühített, az a hír, miszerint ezek a kötetek több mint egy hónap után lesznek elérhetőek más webshop-okban és könyvesboltokban.
Szóval akkor ugorjunk vissza egy kicsit. ÁPRILIS végén rendeltem elő a köteteket amiből egy már megjelent. De mivel a másik egy kezdeményezéshez tartozik, csak egy hónap múlva kapok készhez mindkét kötetet. Vagyis, JÚLIUSBAN. Ki ne lenne mérges amiatt, hogy 3 hónapot kell várni, mire kézhez kapja a már megjelent könyveit? (UPDATE: Azóta írtam a webáruház ügyfélszolgálatának, hogy szeretném szétbontani a csomagom, és külön megkapni a könyveket. Nagyon kedvesek voltak, mert szó nélkül megcsinálták)
Leszögezném, hogy értem a Kiadó gondolkodását. Valahol még egyet is értek vele. Csak hát ezzel ismét a vásárlóval szúrnak ki.

A mai világban mindenki ott spórol ahol tud, és kétszer is meggondolja, hogy mit vegyen. Ahol jobb ajánlatot kapok, oda megyek. Ezért nem lehet hibáztatni senkit. Igen ám, de amikor egy Kiadó ilyen kezdeményezésbe kezd, ott mindig van valaki, aki rosszul jár. Itt most én.
A Kiadó az egyik legsikeresebb idehaza. A könyveik időtállóak, és akció sincs túl sok rájuk. (Ami azt jelenti, hogy nagyon is veszik a könyveiket) Szóval ha 25% kedvezmény van, én ugrok. Más Kiadók - nem nevezem nevén - könyveit 40-50% alatt meg sem nézem. Általában kivárom a 999 Ft-s akciókat.
A lényeg. Minden Kiadónak megvan a maga vásárlóköre, de folyamatosan csábítani kell az újakat is. Például a Blogturnékat nagyon jó ötletnek tartom. Ezáltal mindenki jól jár. A Kiadónak "ingyen" reklám, a bloggereknek a jó sok munkán kívül előolvasási lehetőség, az olvasónak pedig  több szempontú véleményezés. Valamint nyereményjáték.

A könyvmolyok már tudják hogy egyes Kiadók milyen akciókkal készülnek, nagyjából mikor lesznek félárazva a könyveik.
A szóban forgó Kiadó évi 2-3 alkalommal akciózik, és akkor aztán beindul a könyvmolytársadalom. Senki sem akar lemaradni. Ezért is vagyok letörve, mert ez az akciójuk nem jött be, és ez az 1 hónapos várakozás nagyon kics*szett jó pár emberrel. Mert nekem csak egy kötet kellett volna. A postaköltséggel meg már meg sem éri ott megvenni. Ha 25% lenne az állandó kedvezmény a Kiadónál, egy szót sem szólnék. Állandó vásárló lennék. De így...

Ismétlem, megértem és valamennyire látom is a Kiadó szándékát. Még talán el is fogadom. Értem, hogy ezzel a lépéssel saját magukat védik, és fellépnek a "nagyok" ellen. Csak amikor az olvasó pórul jár, akkor nem tudom, hogy ki is a játszma győztese...

Read More

Higasino Keigo: X - A gyilkos ismeretlen

Fülszöveg:
A kamaszlányát egyedül nevelő Jaszukóhoz váratlanul betoppan erőszakos exférje. Heves vitába bonyolódnak, és a férfi végül holtan végzi. Szomszédjuk, a különc matematikus már régóta gyengéd érzelmeket táplál az asszony iránt. Felajánlja, hogy biztosítja számukra a tökéletes alibit. Az egyetlen kikötése, hogy Jaszukóék mostantól szóról-szóra kövessék az utasításait.
Mikor a tokiói rendőrség felügyelője a helyszínre érkezik, egy brutális gyilkossággal szembesül. Ám a bizonyítékok sehogyan sem állnak össze, ezért briliáns eszű fizikus barátjához fordul segítségért. Kezdetét veszi a lángelmék csatája: az egyik zseni hideg logikával igyekszik feltárni az igazságot, míg a másik heves szenvedéllyel küzd, hogy megmentse a szeretett nőt.


Borító: 4,5
Sorozat: Detective Galileo # 3
Eredeti cím: Yögisha X no kenshin
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 380
Kiadó:Libri
Kiadás: 2012.10.30

 

A japán írók könyveinek megvan a maga hangulata. Ezért is szoktam akkor olvasni őket, amikor úgy érzem, hogy itt az ideje.

Sajnos itt ez a hangulat elmaradt. Vártam, de sajnos semmit nem kaptam abból a tipikus hangulatból, ami ezeket a könyveket jellemzik. Sokszor inkább olyan volt a könyv hangulata, mint egy átlagos amerikai krimié. Semmi jellegzetesség nem volt a könyvben.

A történet szerint Yasuko (Jaszuko) egyedül neveli kamasz lányát, Misato-t. Pár éve elvált a férjétől, és azóta egy bento-t árusító boltban dolgozik eladóként. A volt férje időről időre felbukkan, és pénzt kér tőle. Vagy azt, hogy újra éljenek együtt. Egyik alkalommal, amikor a volt férje felbukkan és ismét az a szándéka hogy meggyőzze a nőt, hogy éljenek együtt, Misato-ban valami elszakad, és egy vázával jól fejbe veri a férfit. A férfi nem hal bele, ám iszonyat dühös. Rátámad a a lányra, ám Yasuko ezt nem hagyja. A kotacu zsinórjával próbálja megfojtani a férfit, ám a férfi nem hagyja magát. Misato hogy segítsen az anyjának próbálja a férfi kezét lefogni, hogy az anyja sikerrel járjon. Végül a férfit megölik. Yasuko nem tudja hogy mit tegyen. Végső elkeseredésében úgy dönt, hogy feladja magát a rendőrségen. Ekkor kopok be hozzájuk a szomszéd matematika tanár, Ishigami. A férfi úgy tűnik mindent tud, és úgy dönt, segít Yasuko-nak. Cserébe nem kér semmit, csak annyit, hogy a két nő kövesse az utasításait, és mindent tegyenek úgy, ahogy ő mondd. Akkor megússzák a gyilkosságot.

Ishigami egyből a kezébe veszi az irányítást. Kitalálja az alibit a két nőnek, eltünteti a holttestet, és felkészíti a két nőt a rendőrségre. Ishigami az egyik legjobb elme, és a logika valamint a matematika az élete. Igen ám, de arra nem számított, hogy egy másik zseni is felbukkan, hogy segítsen a rendőrségnek....

Mint említettem a könyv hangulatának köze sincs Japánhoz. Egyedül a szereplők viselkedése utalt arra, hogy hol is játszódik a történet.

A fülszöveget olvasva nekem teljesen olyan érzésem volt, mintha valami újragyártott a Death Note-ot olvasnék. Vagyis ezt hittem. De hamar rá kellett jönnöm, hogy semmi köze egymáshoz a kettőnek.

A könyv stílusát egy kicsit szoknom kellett. Sokszor olyan érzésem volt, hogy szinte gyerekesek a párbeszédek. A rendőrség tagjai majdnemhogy inkompetensek. Szinte bukdácsol az ügy, alig halad előre. Viszont a szereplők jelleme változik, ahogy a helyzet is. Nehéz eldönteni hogy ki a "hős" és ki az "áldozat".

Kezdetben ez egyszerű volt. Misato és Yasuko megölték a nő volt férjét. Ishigami segít nekik eltüntetni a bizonyítékot. Jött a rendőrség, és nyomozni kezdett a férfi ügyében.

Viszont ahogy haladt a történet a karakterek a változás útjára léptek, és már az olvasó sem tudta eldönteni, hogy kinek mi volt a szerepe. 

A fülszövegben említett "két zseni csatározása" sem olyan lett, amilyennek elképzeltem. Köszönhető ez annak, hogy valóban azt hittem hogy Yagami Light vs L párharcról olvashatok.

A zsenik sem olyan zseniálisak. Egy átlagos ember logikájával vannak megáldva. Az olvasó hamar rájön, hogy mi fog történni, bár egy két meglepetés érheti.

A könyv inkább Ishigami-ra koncentrál. Mit, és miért tesz. Mi a valódi indoka? Mi a következő lépése? Hogyan bírkózik meg a változással, ami a tervébe csúszott? Valójában miért is segít Yasuko-nak?

Erre mind sor kerül, bár inkább a könyv utolsó oldalain. A könyv elején már nyilvánvaló az indok. Ishigami szerelmes a nőbe. De ennyi elég ahhoz, hogy ennyi áldozatot hozzon miatta? Főleg úgy, hogy a nő nem is viszonozza az érzéseit.

Ishigami mindent eltervezett. Eltüntette a holtestet, és felkészült mindenre. Viszont arra nem, hogy egy régi iskolatársa is felbukkan, és elkezd nyomozni az ügyben. 

Itt kezd szétesni a sztori. Vagyis csak ezt hisszük. Ishigami olyan jól eltervezett mindent, hogy amikor azt hisszük hogy lebuknak, kiderül hogy a férfi ezt is beleszámolta a képletbe. Azt viszont nem, amit Yasuko tesz az utolsó oldalakon.

Hihetetlen, de egyik szereplő sem került hozzám közel. Egyiket sem kedveltem meg, egyiket sem utáltam meg. Vártam hogy hátha megkedvelek valakit, de ez nem sikerült. Talán Yukawa az egyetlen aki egy kis szimpátiát kicsikart belőlem, de nekem ez édes kevés.

Yasuko-val túl sok mindent nem tudtam kezdeni. Egy jellemtelen nő, aki dolgozik, és a lányát neveli. És rábízta az életét a szomszédjára, hogy az végezze el a piszkos munkát helyette. A későbbiekben persze fellázad egy kicsit. Megelégeli a helyzetét. Főként azért, mert veszélyben érzi a "szabadságát". Találkozgat egy volt férfiismerősével, de fél, nehogy Ishigami rájöjjön mert akkor ki tudja mi történne.

Misato aki véleményem szerint a valódi tettes, a lavina elindítója, szinte nem is szerepel a könyvben. Megtörténik a bűntény, és az író olyan szinten kivonja a cselekményből, hogy fel sem bukkan.

Ishigami egy másik történet. A logika az élete, és a matematikán kívül nem érdekli más. Persze Yasuko-t kivéve. Magára vállalja ezt a terhet,  bár nem kéne. Ő csatázik a két nő helyett. Ezt sem kéne tennie.

Ahogy halad a történet bepillanthatunk a gondolataiba, de így sem igazán ismerjük meg.

Sokszor az író is félrevezet. Másnak állítja be Ishigamit-t, mint ami, de a végén kiderül hogy a férfi igazán tiszta szívű, és inkább hálából segített a két nőnek. Bár a hideg logikájának köszönhetően néha olyan érzésem volt, mintha egy kialakuló pszichopata lenne.

Yukawa a maga tudós stílusával néha mosolyt csalt az arcomra. A logikája neki is inkább az átlagembereké volt mint egy zsenié, de néha igencsak meglepett. Nem értettem ezt a nagy barátságot amit Ishigami felé érez, hiszen 20 éve nem igazán látták egymást.

A könyv egyik legfontosabb "mondanivalója" hogy mire vagyunk képesek azért, aki számunkra fontos. Ishigami mit tett, hogy segítsen Yasuko-n. És Yasuko mit tett amikor megtudta, hogy a férfi igazából mit tett, hogy segítsen rajtuk.

Yasuko reakciója arra, hogy mit tett valójában Ishigami értük nem lepett meg. Bár így Ishigami áldozata felesleges volt. Igazán megértettem őt, amikor a könyv végén a haját tépve üvöltött. Ki ne tette volna ezt? Bár az alapkérdés még mindig ugyan az. Yasuko hogyan mehetett bele, hogy egy idegen - a szomszédja - segítsen neki a gyilkosság eltusolásában?

A könyv végét az író gyorsan lezárta. Túl gyorsan. Nem tudjuk meg, hogy Yasuko hogyan jutott arra a döntésre. Nem tudjuk meg, mi történt Misato-val, aki öngyilkossági kísérletet követett el. Mi vitte rá?

És végül. Mi lesz Yasuko-val, valamit Ishigami-val?

A könyv tartogat egy két meglepetést, de semmi több. Szinte csak laposakat pislogva olvastam a könyvet, mert nem igazán fogott meg sem a történet, sem a karakterek. Persze a végkifejlet tartogat pár olyan dolgot amitől az olvasó sem tudja hogy mit érezzen, de általánosságban nem kell egy eseménydús krimire számítani.

Read More

Rachel Vincent:Rogue - Latrok

Fülszöveg:
RENDBEN, SZÓVAL A MACSKÁK NEM ESNEK MINDIG TALPRA.
ÉN AZTÁN A LEGTÖBBJÜKNÉL JOBBAN TUDOM EZT.

Amióta visszatértem a falkába, nagy döntések és még nagyobb hibák követték egymást az életemben; olyan hibák, amikért ártatlan életekkel szokás fizetni. Mint az első és egyetlen női végrehajtónak, nagyon sokat kell bizonyítanom apám, a falka és saját magam előtt is. És most, hogy a területeinken sorra ölik meg a kandúrokat, keményebben dolgozom, mint valaha – bár mindig van erőm, hogy munka után szórakozzak is egy kicsit Marckal, aki végrehajtóként és a magánéletben is a társam.

Azonban nem minden hibám lezárt ügy. Felmerül a gyanú, hogy a halott kandúrok esete összefüggésben áll emberi nők eltűnésével is, és talán minden miattam történik, emberként vagy macskaként. És az az egyetlen megingás talán túl sokba, elviselhetetlenül sokba fog kerülni nekem…


Borító: 5
Sorozat: Shifters # 2
Eredeti cím: Rogue
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 394
Kiadó:Könyvmolyképző
Kiadás: 2012.10.24

Majdnem egy évvel ezelőtt olvastam a sorozat első részét, és akkor úgy döntöttem, hogy folytatni fogom a sorozatot, mert van benne potenciál. Nem igazán siettem el a folytatások olvasását, mert lássuk be. Egy év hosszú idő. De most épp itt volt az ideje hogy a folytatásokat olvassam.
Kezdeném először a borítóval, és úgy a kinézettel. Már az előző résznél is említettem, hogy a könyv gerincéért meg tudnék veszni. Most sincs ez másképp. Egyszerűen imádom. A borító is fantasztikus, és a hátlap is. De a könyv gerince... Soha sem foglalkoztam annyira a könyvek gerincével, de ez annyira mutatós, hogy nem tudom nem imádni.

De vissza a könyvhöz. A Stray úgy fejeződött be, hogy Faythe úgy döntött ő lesz az első női végrehajtó, és két évig marad a falkával, utána pedig meglátja hogy mi történik.
Bevallom nőiesen nem igazán emlékeztem a részletekre. Ezért is jár nagy piros pont az írónőnek, amiért a könyv első felében meg-megemlítette az alapvető információkat. Mert enélkül bizony bajban lettem volna.

Kezdetben nehezen rázódtam bele a történetben, de ahogy haladtam úgy vettem fel a fonalat. A könyv dinamikája ugyan az, mint az előzőé. A könyv közepétől indulnak be igazán a dolgok, onnantól már tényleg nem lehet letenni.

A történet elején már láthatjuk is Faythe-et munka közben. Több hete már annak hogy végrehajtóként dolgozik, de még mindig csak kezdő. A könyv eleje már gyilkossággal indít, de még sincs meg a sztori dinamikája. Mint említettem, az majd a könyv közepe tájékán indul be.
Különös módon gyilkolják a kandúrokat. Eleinte semmi összefüggés nincs a gyilkosságok között, de ahogy halad a történet, úgy érnek össze ezek a bizonyos szálak.
A falka nyomozásba kezd, és kiderül, hogy az előző rész egyik rossz fiúja visszatért, hogy bosszút álljon. De van, aki rajta akar bosszút állni. Szóval bonyolult az ügy.
És ha még ez nem lenne elég, Faythe-et a volt barátja is zaklatja telefonon. És mint kiderült, ez a fiú is fontos szerepet kap a történet alakulásában.

Faythe-et az első részben nem nagyon sikerült megkedvelnem. Vagyis inkább a könyv második felétől, amikor mintha kicserélték volna. Humoros és tökös lett. És mellesleg az esze is a helyén volt. Itt viszont pont fordítva történt. A könyv első felében igazán megkedveltem a stílusa és a humora miatt. De a könyv felénél valami megváltozott, és visszatértünk oda, ahonnan az első résznél kezdtük. Hisztis lett, és nagyon önző. Valamint a folytonos titkolózása miatt igen nagy bajba keveredett, és ezzel a falkának sem segített. Nem tudom mi ez a hullámvölgy nála, de biztos vagyok benne, hogy ki fogja nőni. Hiszen a befejező rész címe egyértelmű. ;-)

Amit nagyon hiányolok a könyvből, és úgy az egész sorozatból az a vérmacskák bemutatása, valamint hierarchiájuknak megismertetése. Persze alap dolgokat kapunk, de ez számomra édeskevés.
A másik dolog, az maga a falka. Nem egy alakváltós könyvet olvastam már, és ott az olvasó érzi hogy ők egy család, mindenki nagyon közvetlen a másikkal, heccelik egymást stb... Itt ezt nem érzem. Az írónő hiába mutat jó pár aranyos és vicces jelenetet a szereplőkről, mégsem érzem a családias hangulatot. Pedig konkrétan egy igazi családról beszélünk. Remélem ezt orvosolni fogja az írónő. A szereplők nekem még mindig idegenek. Adott egy marék szereplő, és adott a nevük. De három vagy négy szereplőtől eltekintve - akik úgy ahogy be vannak mutatva - semmit nem tudunk a többiekről.

A nyomozás mellett a romantikus szál is képviseltette magát. Faythe és Marc tipikus se veled, se nélküled kapcsolatban élnek. Az olvasónak egyből feltűnik hogy ki viseli a nadrágot a kapcsolatban. Szeretem ha egy nő erős és független, és mellé kapunk egy domináns férfit. Az erős és független nő az megvan, de a legnagyobb bánatomra a domináns férfi karakter sehol nincs. Akárhonnan nézem, Marc ha Faythe-ről van szó, egy nagy papucs. Amiket a lány művel(t) vele, már régen szóba sem kéne vele állnia, ehelyett...És ne felejtsük el, hogy Marc és úgy az egész falka próbálja ráerőltetni Faythe-re a a dolgaikat. (Házasság, gyerek.) Nem csoda hát, hogy szegény lány sikítva próbál menekülni.

Új szereplő is felbukkant, remélem hogy végleg a falkával marad. A végkifejlet ismételten pörgős és ütős lett. Egyszerűen nem lehetett letenni.

A harmadik rész meglett alapozva, hiszen Faythe "bíróság" elé áll, mert megfertőzött egy embert. Igaz hogy baleset volt, de mégis megtette. Izgatottam vágok bele a harmadik rész olvasásába, kíváncsi vagyok hogyan alakul a falka élete.
Mindenesetre még várom a "nagy durranást" a sorozatban. Nagyon jó, izgalmas és olvasmányos, de még hiányzik valami.

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű esküvő

Fülszöveg:
TUDJÁTOK, HOGY ABBY ABERNATHY VÁRATLANUL MRS. MADDOX LETT. DE MI HÚZÓDIK MEG A NAGY ESEMÉNY HÁTTERÉBEN? Miért kérte meg Abby Travis kezét? Milyen titkokat osztott meg egymással Abby és Travis a szertartás előtt? Hol töltötték a nászéjszakájukat? Ki tudott még az eseményről… és miért nem árulta el senkinek? Abby és Travis szökése körül mindent a legnagyobb titok övezett… egészen mostanáig. A Gyönyörű sorscsapás és a Veszedelmes sorscsapás rajongói minden kérdésükre választ kapnak az esküvő (és a nászéjszaka!) viharos történetében, és mint a nagyszerű történetek esetében, erre is érdemes volt várni!


Borító: 4
Sorozat: Gyönyörű # 2,5
Eredeti cím: A Beautiful Wedding
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 156
Kiadó:Maxim
Kiadás: 2014.04.25

Köztudott, hogy imádom Travis-t. Az is köztudott hogy a sorozatért is odavagyok. És az is köztudott, hogy nem igazán szeretem a novellákat.
De ezt muszáj volt elolvasnom.

Az alapszituációt ismerjük. Abby és Travis hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntenek, hogy elutaznak Las Vegas-ba, és összekötik az életüket. Igen ám, de biztos hogy ismerjük a részleteket?

A sorozatban mint tudjuk Abby megkérte Travis kezét a balul sikerült meccs után. A Gyönyörű sorscsapást olvasva az olvasó érezte, hogy tökéletes a pillanat ahhoz, hogy ezek ketten repülőre üljenek, és összekössék az életüket.
Most viszont, a novellát olvasva kiderült, hogy nagyobb okok húzódnak a döntés mögött. Ami nekem kifejezetten nem tetszett.

Imádom a párost, Abby-vel sem voltak soha gondjaim. Igaz ami igaz nem a kedvencem, de nem is utáltam soha. Most viszont legszívesebben képen töröltem volna. Az okai egyáltalán nem tetszettek. Úgy éreztem a könyvet olvasva, hogy muszájból akar összeházasodni Travis-el, hogy meglegyen az alibijük. Az egész novella arra épül, hogy Abby hogyan győzködi magát.
Míg a könyvekben nyilvánvaló volt a szerelmük, itt ebből semmit sem kaptam. Még Travis is kevés volt ahhoz, hogy a hátán elvigye a történetet.
A szereplők teljesen kifordultam magukból. Egyedül Travis volt néha olyan, mint amilyennek megismertük. Abby viszont teljesen más volt, ami a kárára ment.
Viszont ami nagyot dobott a történeten, az Travis édesanyjának a levele. Tökéletesen illett a novellához, és Travis édesanyjából is kaptunk egy keveset.

Úgy érzem, mintha az írónő csak rajongói nyomásra írta volna a novellát, de a szívét nem tette bele. Ha gonosz akarok lenni, akkor egy még rövidebb változat beleférhetett volna az első könyvbe is.

Amit még hozzátettem volna a novellához, az az első gyermekük születése. Hogy Travis hogyan is viseli. Szerintem parádésra sikeredett volna. Így viszont kifejezetten csalódás volt ez a novella. Semmit sem kaptam vissza abból a hangulatból, ami ezt a párost övezi.
(Ajánlom Francica bejegyzését a novelláról, aki tökéletesen megfogalmazta azt, ami nekem nem igazán sikerült.)

Read More

Tess Gerritsen - A sebész

Fülszöveg:
Egyszer még futni hagy… De másodszorra nem menekülsz.

A sorozatgyilkos az éjszaka leple alatt besurran női áldozatainak otthonába, és válogatott kínzásoknak veti alá őket. Olyan kegyetlenül ügyesen bánik a szikével, hogy kiérdemli a „sebész” nevet. Utolsó áldozata, Cordell doktornő épphogy megmenekül, de a szörnyű emlékek elől szülővárosából Bostonba költözik, ahol új életet kezd. Ám pár évvel később a halottnak hitt „Sebész” ismét lecsap, és nem hagy kétséget afelől, hogy hamarosan befejezi a félbehagyott munkát…


Borító: 2
Sorozat: Rizzoli & Isles # 1
Eredeti cím: The Surgeon
Kedvenc karakter -
Oldalszám: 430
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2009

Az írónő könyve nagyon régóta szerepelt a várólistámon. Időről időre mindig visszatértem a könyvhöz, értékeléseket olvastam, de valami mindig visszatartott. És így utólag belegondolva nem is bánom, hogy ilyen sokáig vártam hogy elolvassam. Mert valljuk be. Kész időpocsékolás volt.
Jó pár véleményt olvastam a könyvről, de csalódnom kellett. Értetlenül állok, mert a fülszöveg egy lendületes és borzongatós krimit ígért. Amit kaptam az minden volt, csak nem borzongató.

Bostonban sorra gyilkolják a nőket. A tettes miután órákig kínozza az áldozatok szuvenírként magával viszi az áldozatok méhét is. Évekkel ezelőtt egy sorozatgyilkos ugyan így végzett az áldozataival. Csak egy bökkenő van. A gyilkos már halott. Akkor ki lehet ez a titokzatos Sebész, aki folytatja az öldöklést, és mindent ugyan úgy intéz, mint az elődje?

Bevallom nőiesen, hogy nagyon csalódtam a könyvben. Mint említettem a fülszöveg ígéretes, de a megvalósítás hagy kivetnivalót maga után.
Lehet velem van a baj mert túl sok Gyilkos elméket nézek, és hamarabb rájöttem a dolgokra mint a rendőrök.

Két évvel ezelőtt a gyilkos utolsó áldozata túlélte a támadást, és most Bostonban dolgozik orvosként. Cordell doktornőt az eset megnyomorította. Fél kimenni az utcára, a legjobb biztonsági rendszert szereltette fel a lakásában, és igen bizalmatlan. Nem olvas újságot, ezért villámcsapásként éri, amikor a rendőrség felbukkan nála és közlik vele hogy milyen gyilkosságsorozat indult el Boston-ban. A rendőrök sokáig  rá gyanakodnak, de mint kiderült alaptalanul.

Ha már a rendőrségnél tartunk. Azt hittem hogy egy Karen Rose féle csapatot kapok, akik minden nap összeülnek, és egyeztetnek egymással. Rosszul hittem. Ezek a rendőrök mindenek, csak csapat nem. Ügyefogyottak, sablonosak és nőgyűlölők. Ebben a kis csapatban dolgozik az egyetlen női nyomozó Rizzoli is.
Nehéz dolga van, de meg is nehezíti a saját dolgát. Csúnyácska, de nyomozói szempontból van benne potenciál. Viszont olyan, mint egy veszett bulldog.
Azt vártam hogy egy tökös, humoros nyomozónőt kapok. Ehelyett Rizzoli hiába nő, ő maga is nőgyűlölő és akkora bizonyítási vágy van benne, hogy hibát hibára halmoz. A csapattársai is rosszul bánnak vele. Kiközösítik.
Nincs meg a csapatban az, ami kéne. Az összes karakter sablonos és felszínes. És mint említettem nagyon buták. Az olvasó hamarabb kilogikázza a dolgokat mint ők. Erre jó példa, hogy a könyv közepe tájékán kezdenek el gondolkodni a rendőrök, hogy el kéne utazni abba a városba, ahol Cordell doktornő is lakott, hiszen ott kezdődött minden. Ezt már az olvasó a 20. oldalnál kilogikázza, de a nyomozók csak egymás ellen harcolnak és kakaskodnak, minthogy az ügyre koncentrálnának.
A sorozat névadója Rizzoli inkább mellékszereplő, mint főhősnő. Alig látunk belőle valamit, de ha mégis, akkor az olvasó minél hamarabb túl akar rajta lenni, annyira ellenszenves s nő.
A könyv fő mozgatórugója Moore felügyelő és Cordell doktornő.
Alapvetően romantikus könyv fan vagyok. Ez annyit tesz, hogy nem bánom ha mindig van egy könyvben romantikus szál. Lehet az gyenge vagy erős. A lényeg hogy legyen. De vannak olyan könyvek - mint ez - ahová nem illik bele a történetbe. De az írónő mégis leerőltette a torkunkon. Mert ez a szerelmi szál annyira instant, amennyire csak lehet.
Moore felügyelő 20 évig boldog házasságban élt a feleségével, és miután a nő elhunyt, árnyéka önmagának. A háza még mindig úgy néz ki ahogy a felesége hagyta, és a nőről is jelen időben beszél. Erre összetalálkozik Cordell dokival, és már szerelmesek is egymásba. És rá pár hétre pár házasok is. Ha még lenne is alapja ennek a románcnak akkor nehezen elnézném ezt a bakit, de semmi alapja sincs. Párszor beszélnek, és már dúl is a szerelem.

A tettes gondolatai nem olyan betegesek mint vártam. A könyv közepére már tudtam hogy kicsoda, de persze a nyomozók azt se tudták hogy hol járnak, nemhogy ki a tettes.
A végkifejlet sejthető, bár Rizzoli ismételten hülyén viselkedett. Bár azt nem értem, hogy a tettes miért van életben. Gondolom a folytatások miatt.
Összességében: Egy "Zs" kategóriás krimi ami ezer sebből vérzik. A karakterek sablonosak és élettelenek és az írónő stílusa sem a legjobb. Egy szó mint száz. Kár volt elolvasni.

Read More