Lara Adrian - A ​vámpír bosszúja

Fülszöveg:
Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos.

Renata a pengék és lőfegyverek mestere, hihetetlen mentális képességek birtokosa, akit sem ember, sem vámpír nem győzhet le. Mégis halálos veszélybe kerül, amikor egy aranyhajú vámpír csapdába ejti… az érzékiség csapdájába, a földöntúli gyönyörök palotájába. Nikolainak a küzdelem a lételeme. Csupán egy nő állhat az útjába; a hűvös és szexi harcos, Renata. A vér erős kötelék, a szenvedély még erősebb, és valamelyiküknek pusztulnia kell.

Borító: 4
Sorozat: Éjfél szülöttei # 5
Eredeti cím: Veil of Midnight
Kedvenc karakter:-
Oldalszám: 410
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2010
Előző értékelés: 5

 

Újraolvasás.

Nagyon rég volt már, hogy az írónőtől olvastam. Kedvelem ezt a sorozatot, de soha nem lesz a kedvencem.

Még amikor az Ulpius elkezdte kiadni, felfigyeltem a sorozatra. Az első könyv elolvasása után tudtam, hogy nálam örök B kategória marad. Az sem segített rajta, hogy J. R. Ward- Fekete Tőr Testvériségének copy-ja. Minden tekintetben.

Ettől függetlenül élveztem a sorozatot. Most, több évvel később is jó volt olvasni, de a katarzis elmaradt.

Niko-t mindig is kedveltem, és Renata kaliberű női szereplőre is szükség volt már.

Rengeteg mindent felejtettem a sorozatból, és csak sodródtam. Az alap megmaradt, de kár, hogy Adrian nem ismételt el dolgokat az előző kötetekből. Jó lett volna egy gyorstalpaló.

A történet viszonylag egyszerű, és nem is haladt előre túl sokat. Első Generációs vámpírokat gyilkolnak világszerte, és a Rend elküldte Nikolai-t Montreal-ba, hogy kutason fel egyet ezekből a vámpírokból. De amit Szergei Yakut-nál talál, arra nem számít.

Az Első Generációs fittyen hány a törvényekre, és vérklubokat, és vadászatokat tart. Északon ő a király, és senki sem mer ellentmondani neki. Személyi testőrségének tagja egy Kiválasztott, Renata. A lány nagyon erős mentális képességet birtokol, és ezért Yakut elég erős kézzel fogja. Természetesen a lány nem akarja mindezt, de Mira-ért - egy 8 éves Kiválaszott - megteszi.

De felbukkan Niko, és minden a feje tetejére áll.

Szerettem külön, és együtt is a párost. Mindketten erős karakterek, és együtt bombabiztosak. Tetszett hogy Renata egyedül oldja meg a dolgokat, és nem kér, és nem is számít segítségre. Nehéz élete volt, bár amit megtudtunk róla. De a könyv előrehaladtával Niko-nak sikerült beférkőznie a lány szívébe.

Ahogy az kötelező, Nikolai egy tipikus alfahím. Itt nemcsak ezt az oldalát, hanem a szerelmes és kissé esetlen részét is sikerült megismerni. Tetszett ahogy konstatálta hogy beleszeretett a lányba. Nem tiltakozott, vagy hazudott önmagának. Ahogy Renata sem.

Kicsit hihetetlennek tűnik, hogy egy hét leforgása alatt a páros már a szerelem és az örökké szavakkal dobálóztak.

Nagy szívfájdalmam, hogy semmit sem tudtunk meg egyikük múltjáról sem. Niko pár szóban elmesélte hogy mi történt az öccsével. Mindezt olyan stílusban, mintha csak az időjárásról csevegett volna. Renata életéről is annyit tudni hogy árva volt, akik egy zárdában hagytak, és 14 évesen kidobtak onnan.

Szerettem volna többet tudni róluk.

Zajlottak az események, gyilkosság és összeesküvés minden oldalon. Ennek ellenére nem sikerült magába szippantania a történetnek. Nagyon hiányoltam a Rend tagjait is.

Viszont Hunter személyében újabb érdekes karakter került a csapatba.

Dragos szála nekem egy kicsit erőltetettnek tűnik, és nem tudom hogy meddig fogja az írónő elhúzni. Tetszik az Ős szál, és úgy érzem hogy sokkal jobban is ki lehetne ezt dolgozni, és sok mindent lehetne vele kezdeni.

A végkifejlet izgalmasra sikeredett, bár bánom hogy a Rend tagjai szinte végszóra toppantak be.

A gond az, hogy az írónőnek megvan kötve a keze. A világ amit felépített nem hagy neki túl nagy szabadságot, és lássuk be, egy idő után már túl kiszámítható és unalmas lesz. Ennek ellenére folytatom a sorozatot.

Read More

Amy Harmon - Arctalan ​szerelem

Fülszöveg:
Ambrose Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.

Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is

Borító: 4,5
Sorozat: -
Eredeti cím: Making Faces
Kedvenc karakter: Bailey
Oldalszám: 366
Kiadó: Twister Media
Kiadás: 2016

Annyira örültem a minap, amikor sikerült igen jó áron beszereznem ezt a könyvet. A borító nagyon szép, a fülszöveg is tetszetős. Nagyon felkapták ezt a regényt, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy mitől is áradoznak olyan sokan.

És mérhetetlenül csalódott vagyok!

Sokkal, de sokkal jobbra számítottam. A könyv negyedénél már tudtam, hogy nem lesz a kedvencem. Jónak jó, de semmi több. Ahogy haladt a könyv, egyre mélyebbre csúszott, ahogy a hangulatom is. Velem lenne a baj?

Alapból imádom a kisvárosi történeteket. Mindig az otthonomra emlékeztet. De ez sem tudta elfeledtetni azt, hogy ez egy teljesen átlagos történet. Nem egyszer volt olyan érzésem, mintha már olvastam volna valahol ezt a könyvet.

Fern Taylor gyerekkora óta szerelmes Ambrose Young-ba, a birkózó csapat kapitányába.
Fern teljesen átlagos lány, akit soha nem vesznek észre, nemhogy Ambrose. A lány ebbe bele is törődött.
Amint a fiatalok leérettségiznek, Ambrose és 4 barátja katonának áll, majd 2 év múlva csak Ambrose tér vissza, lelkileg megtörve, félig vakon és süketen.

Nagyon tudtam volna szeretni ez a történetet, de ez mégsem sikerült. Egyik karakter sem került hozzám közel, és ezt nagyrészt azzal magyarázom, hogy nem sikerült őket megismernem. Kivéve Bailey-t. Ő a regény hőse!

Nem volt számomra egyértelmű, hogy Fern miért és hogyan szeretett bele Ambrose-ba. Soha nem beszéltek, csak Rita szerelmeslevelein keresztül. Nekem inkább tűnt ezt rajongásnak és megszállottságnak, mint szerelemnek.

És ez igaz Ambrose-ra is. Nem igazán érdeklődött a lány iránt, majd a könyv közepétől hirtelen szerelemre lobbant. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy semmiféle kémia nem volt a páros között.
Többször úgy éreztem, ahogy Ambrose is. A lány csak gondoskodni akar róla, mint az unokatestvéréről, Bailey-ről.

Az írónő stílusa sem nyert meg magának. A szereplők nyelvezete és stílusa leragadt a középiskolás szinten. A könyv több évet ölel fel, de a szereplők stílusa és személyisége semmit sem változott.

Nagyon hiányoltam az Irakban játszódó jeleneteket. Sokan Ambrose-t hibáztatták a történtek miatt, de nekem ez egy kicsit képmutatásnak tűnik. 18 éves fiúkról van szó, akik már önállóan tudnak dönteni. Ez az ő döntésük volt. Bár nekem elég komolytalannak tűnt a dolog. Úgy indultak el, és döntötték el a dolgot, mintha csak azt beszélnék meg hogy hová menjenek a hétvégén.

Nem sikerült egyiküknek sem meggyőzniük. Ellenben Bailey-nek!

Izomsorvadásban szenved, és nem jósolnak neki hosszú életet. Tudja hogy fiatalon fog meghalni. És mivel szinte egyik végtagját sem tudja mozgatni, ki van szolgáltatva a környezetének. Sokszor elmondta hogy a büszkeségét már régen eldobta.
Ennek ellenére megpróbált teljes életet élni, és mindenben a jót látni. Ironikus, hogy ő segített konkrétan mindenkinek. Sajnáltam őt, nem ezt érdemelte, de ez jobban illett hozzá.

Mivel szinte egyik szereplőt sem sikerült megismerni, furcsálltam a gyors változást, amit Ambrose produkált. Hónapokig bujkált az emberek elöl, majd hirtelen már szinte semmi baja, sőt, egyetemre megy! Voltak mélypontok, de ezt kevésnek és hirtelennek éreztem.

Nagyon sajnálom, hogy ennyire nem sikerült megkedvelnem se a könyvet, se a szereplőket. Szerettem volna átélni azt az élményt, amit mások.

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű ​áldozat

Fülszöveg:
Falyn Fairchild, a következő kolorádói kormányzó lánya mindent képes hátrahagyni. Már megtette ezt a kocsijával, a tanulmányaival, és még a szüleivel is. Megtörten tér vissza szülővárosába, és pincérkedést vállalva a Bucksaw Kávézóban. Falyn minden műszak után félretesz egy kevés pénzt, és reméli, hogy hamarosan összegyűlik annyi, hogy vehessen egy repülőjegyet, és eljusson az egyetlen helyre, ahol igazán megbocsátást nyerhet, a régmúlt bűneiért: Eakinsba, Illinoisba.
Taylor Maddox abban a pillanatban megérezte, hogy Falyn bajban van, amint leült egy asztalhoz a kávézóban. Taylor csábító, megszegi az ígéreteit, és még akkor is káprázatos, amikor piszok borítja be – minden megvan benne, ami Falyn szerint egy rámenős, szexi tűzoltóban is. Falynt nem vonzza az, hogy egy legyen a srác hódításai közül, ám egy Maddox fiúnak egy ellenálló lány a tökéletes kihívás.
Amint Falyn megtudja, hogy mit nevez otthonának Taylor, minden megváltozik. A Maddoxokra jellemző kitartás lehet, hogy nem lesz elég Falynnel szemben. És most először lehet, hogy Taylor lesz az, aki megégeti magát.

Borító: 5
Sorozat: Maddox testvérek # 3
Eredeti cím: Beautiful Sacrifice
Kedvenc karakter: Thomas
Oldalszám: 352
Kiadó: Maxim
Kiadás: 2016

Úgy érzem, hogy kezd a sorozat leereszteni.

Travis köteteit imádtam. Trent-ét úgyszintén. Thomas-éval már voltak gondjaim, de alapvetően az is nagyon tetszett.

És itt van Taylor története, ami nem igazán Maddox-os, és elég halovány árnyéke a testvéreiének.

Mindig örömmel vetem bele magam a srácok könyveibe. Ezzel sem volt másképp. De elég hamar rá kellett jönnöm, hogy Taylor nem igazán örökölte a testvérei temperamentumát. Cuki volt, és voltak jó pillanatai, de kevésnek érzem a többiek után.

És itt van Falyn, aki a sorozatban először elérte, hogy nagyon ne kedveljem. Sőt, szinte irritált.

A könyv folyamán megismerjük az ő történetét is. Ennek ellenére nem igazán volt szimpatikus.

A páros között sem éreztem azt a kémiát, amit kellene.

Falyn erőteljesen ellenállt Taylor-nek, amit becsülök. Viszont a stílusával voltak gondjaim. Sokszor megalázta és sértegette Taylor-t. Ő pedig mint valami pincsikutya, mindig visszament a lányhoz, hátha közelebb kerülnek egymáshoz.

A lány el akar utazni a fiú szülővárosába, de nem fogadja el a pénzbeli segítséget amit Chuck és felesége ajánlanak neki. Erre pár hét ismeretség után elfogadja Taylor-tól ugyan ezt. Itt már nagyon kinyílt a bicska a zsebembe. Főleg úgy, hogy a fiúnak fogalma sincs, hogy a lány miért akar oda utazni.

A páros jól elvoltak együtt, de mint mondtam, nem éreztem közöttük a kémiát. Falyn is folyamatosan kikosarazta Taylor-t, elég bunkó és alávaló stílusban.

Sokszor úgy éreztem, hogy az írónő sem tudja, hogy merre tart a történet. Aránytalan volt az egész könyv. A páros nagy nehezen egymásra talál, pár hétig boldogok. Utána olyan dolgokkal rukkol elő az írónő, hogy a padlón kerestem az állam, és azt mondtam hogy ez kicsit sok a rosszból.

Nagyon sokáig kínlódott a páros, és amikor ismét van remény, ismét jól arcul csapja őket. De a legkegyetlenebb módon. A könyv vége pedig túl rózsaszín...

Jó látni, hogy az írónő ilyen témákhoz nyúl, és mer róluk írni. Például milyen, amikor az egyik fél megcsalja a másikat. Mit kell érte tenni, hogy újra helyreálljon a rend. Mennyi küzdelem kell a másik félnek.

De itt úgy éreztem, hogy kicsit túl van bagatellizálva a dolog, és a páros elbeszél egymás mellett.

Kicsit untam, hogy Abby esküvőjét már sokadszorra látom, és Tyler kötetében is kénytelen leszek.

Mindenesetre nekem ez a rész csalódást okozott. Sokkal többet vártam Taylor-tól is. Több Maddox temperamentumot, és szenvedélyt. Falyn-től pedig egy kicsit több logikát és észt.

Read More

Jamie McGuire - Gyönyörű ​megváltás

Fülszöveg:
A kemény, tréfát nem tűrő Liis Lindy FBI-ügynök eldöntötte, hogy csupán a munkájával köti össze az életét, így felbontja jegyességét, és Chicagóból San Diegóba költözik. Thomas Maddox egy arrogáns és könyörtelen különleges ügynök. A világ legkeményebb bűnözőit tette már hűvösre, és ő a szervezet egyik legjobb embere. Annak ellenére, hogy temérdek életet megmentett, van egy ügy, amely túlszárnyalja képességeit. Öccsére, Travisre börtönbüntetés vár, mivel benne volt a keze egy alagsori gyújtogatásban, amely során számtalan főiskolás veszítette el az életét, a média pedig igazságszolgáltatást akar. Travis egyetlen mentőöve Thomas. A férfi öccse megmentése érdekében alkut ajánl: Travisnek be kell lépnie az FBI-ba. Liis makacs és kihívó, ám valahogyan sikerül meglágyítania Thomas kemény határait, és ráveszi, hogy a tökéletes ügynök elkísérje őt egy ünnepségre. Egy párként utaznak el Travis és Abby fogadalmának megújítására, és amikor véget ér a ceremónia, Liis elgondolkozik, hogy valóban csak tettették-e vonzalmukat.

Borító: 5
Sorozat: Maddox testvérek # 2
Eredeti cím: Beautiful Redemption
Kedvenc karakter:Thomas
Oldalszám: 374
Kiadó: Maxim
Kiadás: 2015

Teljesen mindegy hogy melyik Maddox srácról olvasok éppen, az biztos hogy mindegyik elvarázsolt, és elrabolta a szívemet.

Az előző részben kiderült hogy Cami titokzatos pasija Thomas volt, és ez okozott némi kellemetlenséget. Főleg ebben a kötetben.

Érdekelt Thomas története. Kíváncsivá tett az írónő. Főleg azért, mert most tényleg egy olyan regényt írt, ahol a szereplők nem 20 évesek.

Thomas az FBI kötelékében dolgozik, és igen szépen lépked azon a bizonyos ranglétrán. A munkában könyörtelen, de a magánéletben egy igazi Maddox.

Liis áthelyeztette magát Thomas egységébe, hogy minél hamarabb előre tudjon lépni. Első estélyén a városban megismerkedik egy jóképű idegennel, és együtt töltik az éjszakát. Másnap jön a döbbenet, hogy ez a bizonyos férfi Thomas, a felettese.
Liis lett Thomas egységében a nyelvi szakértő, bár arról kevesen tudnak hogy a nő hány nyelven is tud beszélni.

Kíváncsian vártam, hogy ebből az alapsztoriból mi fog kisülni. Mert egyértelmű hogy Thomas még mindig szerelmes, és Liis pedig munkamániás. Valamint a közös estélyük is rányomja a kapcsolatukra a bélyeget.

De nem kellett aggódnom. Liis-t nagyon hamar megkedveltem. Nem fél kinyilvánítani a véleményét, talpraesett és humoros. Thomas-val jó párost alkotnak.

Viszont az nehezen hiszem el, hogy az FBI-nál ilyen a légkör. Sokkal jobban emlékeztetett egy gimnazista klubbra, mint az FBI-ra.

A páros között már első este megvolt a kémia, és ez mit sem változtatott azon, hogy kiderült, hogy kollégák.

Jó volt látni, hogy Thomas kezdi Cami-t kiheverni, bár Liis ezt nem igazán hitte. Nem is alaptalanul.

A páros hivatalos Abby és Travis esküvőjére, ahol el kell játszaniuk, hogy egy pár. Mindezt a nyomozás és Travis jövője érdekében.

Jó volt látni a csapatot együtt, és a pároson sem látszott, hogy meg kell erőltetniük magukat Már ami a kapcsolatukat illeti. Nagyon jók voltak együtt, és Liis is kezdett kibontakozni.

Thomas a legnagyobb testvér, ő volt az, aki apjuk helyett apja volt a testvéreinek. Ezt a szokását most sem hagyta el. Tetszik nekem Thomas MAddox, és örülök, hogy egy olyan nőt talált magának, mint Liis.

Cami itt nekem kicsit sok volt, de örülök hogy sikerült tisztázniuk mindent Thomas-val.

Szeretem ezt a sorozatot, és a Maddox fiúkat is. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megkedvelem Thomas-t, és majdnem egy szinten fog állni Travis-vel.

Read More

Karen Rose - Vigyázz ​rám

Fülszöveg:
Gyermekrablás

Sue Conroy bosszúra szomjazik. Nemrég szabadult a börtönből, és eltökélte, hogy mindenkit kézre kerít, aki annak idején a rács mögé juttatta. Elrabol egy tizenegy éves siket kisfiút, de ez csak az első felvonás a gondosan kitervelt hadjáratban.

Titkok

Sue Chicagóba menekül, és a Hanover-házban, egy bántalmazott nőknek fenntartott menedékben húzza meg magát. Dana Dupinsky féltve őrzi a körülötte élő nők titkait, és sosem nyújtana védelmet egy gyermekrablónak. Csakhogy fogalma sincs arról, hogy ezúttal kígyót melenget a keblén…

Gyilkosság

Dana csak akkor döbben rá, mekkora veszély fenyegeti, amikor egyik pillanatról a másikra Sue gonosz játékának kellős közepén találja magát, és a körülötte levők sorban halnak meg – és gyilkos nem válogat a módszerekben.

Borító: 3
Sorozat: Romantic Suspense # 4
Eredeti cím: Nothing to Fear
Kedvenc karakter:-
Oldalszám: 542
Kiadó: Ulius-ház
Kiadás: 2013

El sem tudom mondani, hogy mennyire örülök, hogy a Könyvmolyképző átvette Karen Rose könyveit. Imádom az írónőt, és mindig örömmel veszem a kezembe a könyveit.

Dana - ha jól emlékszem a Számolj Tízigben is szerepel - és kíváncsi voltam a történetére. Mit ne mondjak. Élveztem olvasni, bár nekem a közepétől elég habos-babos lett a romantikus szál.

A történet viszont igazán ígéretes volt, és az írónő nem is okozott csalódást.
Dana egy, a bántalmazott nőket segítő házat tart fenn, mindezt természetesen titokban. A nőknek új papírokat is készít, hogy minél könnyebben új életet tudjanak kezdeni.

A tettes Sue, már a könyv elején akcióba lendül, de a terve kicsit másképp alakult, mint szerette volna. A Hanover-házban húzza meg magát a gyermekkel, és készíti tovább a terveit. Dana persze semmiről sem tud.

Ethan egy magánnyomozó irodát üzemeltet, és a gyermek szülei felkérik, hogy fű alatt találja meg Alex-et. A férfi segít nekik, mivel a gyerek a keresztfia.

A szálak Chicago-ba vezetik, ahol véletlenül találkozik Dana-val...

Mint mondtam a történet pörög, és egyik ámulatból a másikba estem. Sue nagyon ígéretes negatív karakter. Mindig egy lépéssel előrébb jár, és nagyon tud alkalmazkodni. Sokáig nem lehet tudni hogy miért rabolta el Alex-et, de amikor kiderült, az állam a padlót verte.

Nagyon tetszett a krimi szál, de úgy éreztem, hogy azt írónő nagyon elnyújtotta.

Dana és Ethan között már az első percben működött a kémia, és öröm volt róluk olvasni. Viszont a könyv közepétől nekem túl rózsaszín, túl tökéletes volt a kapcsolatuk. Szó szerint olyan volt, mintha előre meg lett volna tervezve ez a nagy összeborulás.

Tetszett hogy Dana a saját lábán áll, viszont az már nem, hogy ennyire nem bízik senkiben, és állandóan titkolózik.
A történet alig egy hetet ölel fel, de a szereplők úgy viselkedtek, mintha ezer éve ismernék egymást.

Az írónő nagyon ért hozzá, hogyan borzolja a kedélyeket, és tartsa fenn az izgalmat.
Tetszett hogy több régi szereplő is feltűnt, úgy mint Mia, Abe vagy éppen David.

A végkifejlet nem okozott csalódást, és alig bírtam ki, hogy ne lapozzak a könyv végére. Tudtam hogy az írónő happy ende-el zárja a könyvet, de addig a szerepelőknek nagyon sokat kell szenvedniük...

Read More

Katie McGarry: Crash ​into you – Szívkarambol

Fülszöveg:
Kirobbanó történet egy jó kislányról, aki vakmerőségre is hajlamos, egy dörzsölt srácról, akinek nincs vesztenivalója, és egy száguldó tempóban szövődő szerelemről.

Színjeles tanulmányi eredmény, dizájnerrucik, kifogástalan élet – ennyit várnak Rachel Youngtól. A magániskolába járó tizenegyedikes lány azonban titkol ezt-azt jómódú szülei meg basáskodó bátyjai elől… sőt, épp két újabb tétellel gyarapította a listát. Az egyik, hogy sötét országutakon szokott száguldozni vadidegenek társaságában a Mustangjával. Hát a másik? A tizenhét éves Isaiah Walker – egy nevelőszülőknél fölcseperedett, tetovált srác, akivel szóba állnia sem lenne szabad. Ám miután a szürke szemű, átható tekintetű fiú a segítségére siet, többé nem tudja kiverni a fejéből.
Isaiah is rejteget titkokat. A lakóhelyéről és Rachel iránti tényleges érzéseiről. Még csak az hiányozna, hogy belegabalyodjon egy gazdag csajba, aki nyilván csak a kaland kedvéért kívánkozik a város rossz hírű déli fertályára – még ha ránézésre valóságos angyal is ez a lány.

Amikor azonban közös szenvedélyük, az aszfalton száguldozás, mindkettejüket életveszélybe sodorja, hat hetük marad, hogy kiutat találjanak. Hat hét, hogy kiderítsék, meddig hajlandók elmenni egymás megmentéséért.

Borító: 4,5
Sorozat: Feszülő húr # 3
Eredeti cím: Crash into You
Kedvenc karakter: Isaiah
Oldalszám: 494
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2015.06.04 / 2015.07.03

(A tavalyi év utolsó olvasmánya volt a könyv, csak vagyok olyan lusta, hogy majd' 4 hónappal az olvasás után tegyem közzé az értékelésemet.)

Alig pár hete olvastam Beth történetét, és alig vártam, hogy Isaiah végre meglelje a békéjét. Imádtam a srácot, és bíztam benne hogy egy hozzá méltó könyvet produkál az írónő.

Nos, ez nem teljesen sikerült neki.

Isaiah már az első megjelenésével elvarázsolt, és itt még jobban megszerettem. A történettel sem volt túl sok bajom. Akik miatt bosszankodtam, az Rachel és a családja.
Biztos vagyok benne hogy vannak ilyen családok, ahol a külcsín és az ismerősök véleménye a legfontosabb, ahol a zárt ajtók mögött szétomlik a tökéletes család képe. Ezt elfogadom. De amit a Young család alkotott, ahhoz tehetség kell.

Rekord idő alatt elolvastam a könyvet. 2016 utolsó könyvét bő 6 óra alatt befaltam.
És azóta csak gondolkodom a könyvön. És minél többet agyalok, annál több hibát vélek felfedezni benne.

Rachel egyik tankolása alkalmával két sráctól értesül arról, hogy illegális autóversenyre tartanak. Rachel velük megy, és ő és Isaiah versenyeznek. Nem is kell említenem, hogy a lány csúfosan elbukott. De mint azt már megtanultuk a Halálos iramban filmekből, kötelező hogy ilyenkor jöjjenek a rendőrök.

A páros közösen elmenekül, és nagyon hamar rájönnek, hogy vonzódnak egymáshoz.
Ám másnap kiderül, hogy Eriket - a negyed fő bűnözőjét, aki a versenyt "szervezte"-, meglopják. Rachel-t gyanúsítja, és kész mindenre, hogy  visszakapja a pénzét...

És itt jött el az, hogy logikai hibát vétett az írónő. Ha Rachel-t megtalálták, akkor a két srácot - akik ellopták a pénzt - hogyan nem? Mi lett velük? Elkapták őket?

Erre sajnos nem derült fény.
A könyv amúgy nagyon izgalmas. Tetszett hogy végre megismerhettük Isaiah-t.
Rachel-vel sem lett volna sok bajom. Tapasztalatlan az élet minden területén, és pánikrohamait legyőzve mindig sikerült egy kicsit előrébb lépnie.
Ami nagyon nem tetszett benne, hogy miként kezelte a betegségét. Nem akart terapeutához menni, mert akkor kiderült volna a betegsége, és az anyja boldogsága az első.
De kérdem én. Nyugtatóról még nem hallott? Biztos vagyok benne, hogy az anyjának volt. Vagy akkor az apjával megbeszélni a gyógyszer illetve a terapeuta kérdését?
Nem.
Ő inkább vért hányt, és folyamatosan migrénnél küszködött.
Tudom hogy nem egyik napról a másikra múlik el az ilyesmi, de Rachel nem is akarta elejét venni a dolognak.

Na és a családja? Mindenki az anyjuk kegyét kereste, az ő boldogsága volt az első. Rákban meghalt az egyetlen lánya, azóta sem heverte ki. Rachel-t azért szülte, hogy legyen egy pótléka.
Az apjuk mindent elrendez, a nőnek semmi dolga, csak partikra járni. Az egyik gyerek szerencsejátékfüggő, a másik dühkezelési gondokkal küzd, a harmadik pánikbeteg... És hiába, látják a jeleket, elfordítják a fejüket. Ez ám a szép család!

Nem is bosszantom magam velük.

Isaiah csodás volt. Trágár de közben mindenkiről - aki fontos neki - gondoskodni akar.
Rachel-t hamar megkedveli és öröm volt olvasni az évődésüket. Isaiah-nak nehéz gyerekkora volt, és most is csak napról napra él. A könyv olvasása során nagyon sokszor eszembe jutott, hogy Isaiah viselkedése és gondolkodása alapján inkább egy 30-as férfi. De ez egyáltalán nem szegte kedvem. Amiket átélt...

Amit nagyon szerettem Isaiah-ban, hogy nem volt türelmetlen Rachel-vel. Tudta hogy tapasztalatlan, és képes volt várni rá. Nagyon aranyosak voltak együtt.

Rachel tapasztalatlanságának hála nagyon sok félreértés volt a páros között, ami amúgy normális dolog, de egy idő után már bosszantott.

Több régi szereplő felbukkant. Noah és Echo még mindig szerelmesek, Beth kicsit színtelen volt itt, főleg a saját kötetéhez képest.
Na és Logan, valamint Abby? Jó ég, imádtam mindkettőt! Még szerencse, hogy már saját könyvük van!

A végkifejlet nagyon tetszett, bár kicsit gyorsnak és összecsapottnak éreztem.
Na és Isaiah? Ismét bebizonyította, hogy érdemes volt őt megismerni. Csak áradozni tudok erről a srácról!


Szeretem ezt a sorozatot, a hibái ellenére is. Most viszont bajban vagyok, mert West kötete a következő, de amit itt megismertem belőle, inkább kihagynám... Főleg hogy ő és Ethan meglopta Rachel-t...

Úgy éreztem, hogy hiába az akció és a pörgés, ez a kötet gyengébbre sikeredett mint az előző. Egyedül Isaiah mentette meg attól, hogy lepontozzam!

Read More

Anne Bishop - Vörös ​betűkkel

Fülszöveg:
Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.

Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.

Borító: 5*
Sorozat: A Mások # 1
Eredeti cím: Written in Red
Kedvenc karakter: Pónik, Tess, Sam, Elementálok
Oldalszám: 512
Kiadó: Twister Media
Kiadás: 2016.11.29 / 2016.06.09.

Mióta kiderült hogy megjelenik idehaza ez a regény, azóta figyelemmel követem.

Szeretem az urban fatasy-ket. Nagyon. De új szerzőkkel mindig bizonytalan vagyok.

De mostanában annyiszor felbukkant ez a könyv a böngészéseim során, hogy nem volt mese. Beszereztem, és most hogy itt vannak az ünnepek, nyugodtan olvashatok.

És milyen jól tettem!

Amint a kezembe fogtam a regényt, egyszerűen nem bírtam letenni!

Beszippantott a ez a világ, és bármilyen közhely is, de nem akart elereszteni.

Való igaz, kicsit lassan haladt a könyv, de ezt az írónő hamar orvosolta.

Bele lehetne kötni a könyv egyes részeibe, de nem akarok. A Mások világa annyira magával ragadott, hogy most eltekintek egyes hibáktól.

Maggie egy hideg estén keveredik az Udvarba, és ez az utolsó esélye a túlélésre.

Simon, az Udvar vezetője úgy dönt hogy alkalmazza Maggie-t, mint Összekötőt az emberek és a Mások között, bár nem is sejti, hogy mi vár még rájuk...

Maggie nem az a hősnő, akit amúgy kedvelek. Én a tökös és erős női karaktereket kedvelem. De Maggie gyermeki kedvessége engem is hamar magával ragadott. És a Másoknak erre volt szükségük.

Ők az ember húsnak tekintik, de Maggie felbukkanásával megváltozott bennük valami. Igaz, még mindig húsnak tekintik az embert, de Maggie-t maguk közé fogadták.

Szívderítő volt látni, hogy Maggie, akaratán kívül maga mellé állította az Udvar legveszélyesebb lényeit, csupán a kedvességével.

Ami legelőször megfogott a könyvben, az a világ, amit az írónő felépített. Igaz hogy lassan haladt a könyv, és több szemszögből láthattuk ezt a világot, de utólag belegondolva ez kellett. Így az írónő könnyedén bemutatta a Mások világát, és azt mit is jelent ez az embereknek. És egyáltalán nem volt szájbarágós.

Láthattuk ezt a világot minden fajt - ember, Más és Maggie - szemszögén keresztül.

Imádtam, ahogy a Mások befogadták Maggie. A maguk módján.

Nem lehet tudni hogy valójában mik, és hogyan lettek azok, akik. Ez az egyik szívfájdalmam. Annyi bizonyos, hogy az állati énjük pár tulajdonságával rendelkeznek.

Maggie-ről hamar kiderül a titka, és ez az egyik fő cselekményszála a könyvnek.

Ami a legjobban tetszett, az Maggie és Sam kapcsolata. Az olvasó értette hogy Maggie miért is teszi azt, amit. A Mások szemszögéből ez már szentségtörés.

Öröm volt látni, ahogy Sam magára talál. Boldog vigyorral olvastam, ahogy sikerül lassan, de biztosan túllendülnie a problémákon.

A terre indigene népe nagyon változatos. Imádtam a Pónikat és az Elementálokat. A farkasokat és Tess-t. A hollók imádatát a fényes dolgok iránt.

Szóval igen, A Mások tényleg vadak és nem érdekli őket az ember, de mégis sikeresen levettek a lábamról.

Asia eleite érdekes volt, de ahogy haladta könyv, nagyon mérges voltam Simon-ra. Nem igaz, hogy nem vette ezeket észre. És hogy a nő egy TV műsor vagy egy filmszerep kedvéért csinálta? Szinte komikus.

Ennek ellenére izgalmas volt, amit az emberek alkottak. Szembe akarnak szállni a Másokkal. Van akit Maggie érdekelt, van akit Sam. Van, akit csak az, hogy a Mások elpusztuljanak. Érdekes vonal ez, kíváncsi vagyok hogy mi kezd az írónő ezzel.

Általában - szinte mindig - igénylem a romantikát a könyvekben. De itt valahogy nem hiányzott. Még Maggie-nek és Simon-nak is szokni kell a helyzetet, ami kialakult. De érdekes volt látni, hogy Simon kezd hamarabb ráébredni a vonzalmára.

A végkifejletet imádtam. Az Udvar lakói összefogtak, és olyan produkáltak, amit nem vártam. Mindenki a saját erejével küzdött, és öröm volt olvasni, ahogy felvonultatta őket az írónő. Egyértelműen az Elementálok voltak azok, akiken állt vagy bukott a város sorsa.

Imádtam hogy Maggie-vel ennyit törődnek, viszont nem tudnak mit kezdeni az emberekkel. Aranyos volt ez a csetlés botlás tőlük.

Egyértelmű hogy változásnak indult az Udvar, és kíváncsi leszek, hogy milyen változások lesznek még.

Sajnálom hogy a Vezért nem sikerült megtalálni, és Monty szála sem haladt előre. Tény, hogy sokan javult a kapcsolata a rendőrségnek a Másokkal, de az írónő nem sokat kezdett Monty-val.

Minden imádatom ellenére azért valami nekem még hiányzott a könyvből. Imádtam a Másokat, és azt, ahogy élnek. Maggie is aranyos volt a maga kedvességével.

Nagyon remélem hogy a Kiadó hamarosan megjelenteti a további köteteket, mert érzem hogy újabb kedvenc sorozatra találtam!

Read More

Csökkentsd a várólistádat 2017

Mi is a csökkentsd a várólistádat?

Egy nemzetközi példára  5 éve indított verseny, melynek célja, hogy az olvasásra váró könyvek kupacát csökkentsük minimum 12 kötettel, azaz annyival, ahány hónap van egy évben. Hogy legyen helye virtuális vagy valós polcán az embernek még több kötetnek, meg egy kicsit könnyítsen a lelkiismeretén is.
Várólistán a szabály szerint azok a könyvek szerepelnek, amelyeket beszereztél, összegyűjtöttél és már régóta arra várnak, hogy elolvasd őket, de valahogy mindig van valami fontosabb amit szeretnél olvasni, s ezek egyre hátrébb kerülnek és még mindig olvasásra várnak hónapokkal, évekkel azután is, hogy megszerezted őket.


Mióta először nekivágtam, rájöttem hogy ez nekem tetszik. Egyrészt így valóban csökkenteni tudom az olvasatlan könyveim számát, másrészt kíváncsivá tesz, hogy tudom-e teljesíteni ezt a kihívást.
Sajnos idén a munkám miatt alig maradt időm olvasni, de az eddigiekkel ellentétben már Szeptemberben teljesítettem a kihívást! Remélem jövőre is sikerülni fog!


Várólista:

1. Cassandra Clare - Mennyei Tűz városa
2. Laurell K. Hamilton - Halálcsók
3. Laurell K. Hamilton - Ragály
4. Michael J. Sullivan - A Smaragdvihar
5. Michael J. Sullivan - Télvíz idején 
6. Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
7. Rachel Vincent: Shift – Változás
8. Rachel Vincent: Alpha – Alfa
9. J. R. Ward - Végre szeretők
10. Anthony Ryan - A várúr
11. George R. R. Martin - Királyok csatája
12. Amanda Stevens - A próféta


Alternatív:

1. Peter V. Brett - A Sivatag Lándzsája
2. Brandon Sanderson: Ködszerzet – A Végső Birodalom
3. Patrick Rothfuss - A bölcs ember félelme
4. Mary E. Pearson - Az árulás szíve
5. Jamie McGuire - Gyönyörű áldozat 03.20.
6. Brigid Kemmerer: Spirit - Szellem
7. J. R. Ward - A király
8. Rick Riordan - Az utolsó olimposzi
9. Lara Adrian - Az éjfél árnyai
10. Nora Roberts - Vőlegények
11. Kresley Cole - Vámpírbosszú
12. Barbara Lazar - A Virágszamuráj párnakönyve
 

Read More

Sarah J. Maas: A ​Court of Thorns and Roses - Tüskék és rózsák udvara

Fülszöveg:
A tizenkilenc éves Feyre az erdőben vadászva megöl egy farkast, ám nem sokkal ezután egy másik szörnyeteg bukkan fel, aki jóvátétel gyanánt magával hurcolja egy olyan baljós és mágikus vidékre, amit a lány csak a legendákból ismer. Feyre hamar rájön, hogy fogvatartója valójában nem állat, hanem Tamlin, egyike azoknak a halálos és halhatatlan tündéreknek, akik egykor a világ felett uralkodtak.
Tamlin birtokán Feyre jéghideg gyűlölete forró szenvedéllyé alakul át, és ez az érzés felperzsel minden olyan hazugságot és figyelmeztetést, amit neki a tündérek csodálatos, ámde veszedelmes világáról korábban mondtak. Azonban a tündérek birodalma felett egyre nő egy ősi, gonosz árnyék és Feyre-nak kell megtalálnia a módját, hogy feltartóztassa… vagy örök pusztulásra ítélje Tamlint és világát.

Borító: 5*
Sorozat: Tüskék és Rózsák Udvara (ACOTAR) # 1
Eredeti cím: A Court of Thorns and Roses
Kedvenc karakter: Rhysand, Feyre
Oldalszám: 512
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2016.11.29 / 2016.12.09

Nem igazán bízom az agyon hypol-t könyvekben. Ezt a kötetet már hónapokkal ezelőtt felkapta a blogger társadalom, és mikor kiderült hogy a Kiadó megjelenteti idehaza, mindenki erről beszélt, és szigorúan csak ACOTAR-ként emlegette.

Még nem olvastam semmit az írónőtől. Hónapok óta tervben van, de valami mindig visszatart.
De ezt a könyvet muszáj volt elolvasnom.
Urban fantasy, ami nem nélkülözi a kegyetlenséget? Nekem való!
Emellett az írónő a Szépség és Szörnyetegből merít, ami eléggé felkeltette az érdeklődésemet.

Feyre évek óta gondoskodik elszegényedett családjáról. Nővérei és apja nélküle már rég meghaltak volna. Feyre kénytelen volt vállalni ezt a megterhelő és mocskos feladatot.
Régen jómódúak voltak, de apjának hála már a koldusok is gazdagabbak náluk.
A lány éppen az erdőben vadászott, amikor felbukkant egy óriási farkas, ami nem lehetett egy mezei jószág. Mivel a könyv elején már kiderült hogy ebben a világban a tündérek az urak, izgatottan vártam mi sül ki ebből a történetből.

Eleinte lassan haladt a történet. Majd felbukkant Tamlin, és kezdett a történet magára találni. De még így sem éreztem azt, hogy rajongóvá avanzsálok.

Izgalmas volt, ahogy Feyre-vel együtt jobban megismerjük a tündéreket, és belátjuk, hogy ahogy az embereknél, a tündéreknél sem kell egy kalap alá venni egy egész fajt.

Tamlin a maga morgó módját megmutatta a lánynak  Prythian Tavasz udvarát. Hol a szépségét, hol az árny oldalát.
Öröm volt olvasni, hogy a tüskés és bizalmatlan Feyre hogyan nyílik meg, és fogadja be az újdonságot.

A kötet elején Feyre-nek sikerült meglepnie. Egy 19 éves lány, aki maga gondoskodik a családjáról. Erős és eltántoríthatatlan, aki - mint később kiderült - nagyon sok mindent feláldoz a szeretteiért.
Kedvelem az ilyen hősnőket. Még több ilyenre volna szükség!

Feyre és Tamlin egyre közelebb került egymáshoz, és én bizakodó mosollyal olvastam az évődéseiket.

Tamlin hatalma óriási, bár Amartha nagyon meggyengítette. Alakváltó képességének hála sokkal inkább egy morgó medve, mint tündér.

Nagyon vártam már, hogy Karen Marie Moning tündéreihez hasonló kegyetlenül ábrázolja valaki ezeket a lényeket. Nem csak éppen hogy rosszaknak, hanem amilyennek elképzeli az ember őket.
Sarah-tól ezt teljes mértékben megkaptam, és nem győztem hála imákat rebegni.

Amit eléggé hiányoltam, hogy Tamlin egyáltalán nem osztja meg Feyre-vel az információkat. Mi gyengítette le a Tavasz udvarát, és mi vadászik rájuk? Semmi információt nem kaptam, és a könyv közepére kezdett elfogyni a türelmem.
Szó se róla. Szerettem olvasni a könyvet, és élveztem Tamlin és Lucien felbukkanását is. Viszont úgy éreztem, hogy valami nagyon hiányzik.

Hála a hazai bloggereknek, Rhys-ról már tudtam. És kíváncsi voltam rá. Miért rajonganak ennyire érte?
És be kell vallanom, jobb lett volna ha nem tudok róla. Mert így hiába, itt volt Tamlin, akit amúgy nagyon tudtam volna imádni, de Rhysand-re készültem és várakoztam. Tudtam hogy jó karakter lesz. Az általam olvasott bloggerek nem imádnák ennyire, ha nem így volna.
De így csak a hibát kerestem szegény Tamlin-ben. És amikor Rhysand felbukkant, el is felejtettem hogy Tamlin a világon van. Minden porcikámmal az Éjszaka udvarának főurára koncentráltam.

És így végigolvasva a kötetet, az én rajongásom is elérte Rhys-ot.
Igen, kegyetlen. De ennek így kell lennie. Romantikus lelkű lévén próbáltam mindig a jót keresni a rossz cselekedete mögött. És ahogy haladt a könyv, úgy kezdjük megismeri őt.
Sok mindent megtesz az udvaráért, de mások ezt nem látják.

Valami oknál fogva Feyre-t a "szárnyai" alá veszi, bár elég furcsán mutatja ezt ki.
Egyből eszembe jutott örök kedvenc karakterem, Jericho Barrons. Ő sem válogatott a módszerekből, de a célját elérte.
Rhys is segít Feyre-nek a maga módján. Eleinte úgy tűnik hogy élvezi a kegyetlenkedést, de a férfi szeme előtt a végcél lebeg.
Öröm volt olvasni a közös jeleneteiket, és alig várom a folytatást!

És a könyv második felében jött el a pillanat hogy csalódnom kellett Tamlin-ben. Elküldte Feyre-t - bár értem miért tette - és csak úgy elfogadta a sorsát.

És Feyre bebizonyította, hogy igenis léteznek még badass hősnők. Bámulatos volt ahogy küzd, és feláldozz mindent hogy megmentse Tamlin-t.
Imádtam a könyv második felét! A feladatok, a kegyetlen tündérek, ... Igazi csemege!

Lucien-t is a szívembe zártam, remélem hogy a következő részekben többször felbukkan.

Tamlin viszont, ahogy említettem, csalódást okozott. Főleg a könyv második felében. Nem tett semmit hogy segítse a lányt, vagy éppen hogy felvegye a harcot Amarantha-val. Csak ült a helyén.

Szívesen olvastam volna még többet a tündérek udvarairól és hierarchiájukról. De ahogy utánanéztem, a következő kötetben - A köd és harag udvarában - nagyobb szerepet fog ez a szál kapni.

A végkifejlet ütősre sikeredett, alig győztem kivárni mi vár még rám. Nem hittem volna hogy Feyre-re ez a sors vár, de elégedett vagyok.

Nagyon várom a sorozat következő részét. Már az is késő volna, ha holnap jelenne meg.
Remélem Könyvmolyképző Kiadó, hogy nem kell egy egész évet várnom a folytatásra!

Read More

Katie McGarry: Dare ​you to – Aki mer, az nyer

Fülszöveg:
„FOGADJUNK!”

Ha kiderülne az igazság Beth Risk családi életéről, a tizenhét éves lány édesanyját börtönbe zárnák, ő maga meg ki tudja, hová kerülne. Mindenáron védeni igyekszik tehát az anyukáját, mígnem egy szép napon a nagybátyja beavatkozik, és választásra kényszeríti Bethet: az anyukája szabadsága vagy a saját boldogsága. Így találja a lány egy fedél alatt magát a nagybácsi feleségével, aki ki nem állhatja, és új iskolában, ahol senki sem érti meg. Egyetlen srác kivételével, akit viszont ő nem akar közel engedni magához, de hiába… 
Ryan Stone a város büszkesége, népszerű baseballsztár – olyan titkokkal, melyekről mélyen hallgat. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, például őrült fogadásokban. Vajon mi a legőrültebb fogadás tárgya? Randira hívni a deszkás csajt, aki fütyül rá.
A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…

Borító:4
Sorozat: Feszülő húr # 2
Eredeti cím: Dare to You
Kedvenc karakter: Beth, Isaiah
Oldalszám: 496
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014.12.02 / 2014.12.12

Évekkel ezelőtt olvadtam Echo és Noah történetét, és be kell vallanom, hogy semmire sem emlékszem belőle. Illő volna újraolvasnom.
Ezt a könyvet is hirtelen felindulásból szereztem be. Tegnap nekikezdtem, és azon kaptam magam, hogy hajnal van, és mindjárt a végére érek!
Nem akartam hogy vége legyen Beth és Ryan történetének. Megszerettem őket, és a történet sem hagyott nyugodni.

Beth élete enyhén szólva sem könnyű. Az apja magára hagyta még gyerekkorában, az anyja pedig egy alkoholista drogfüggő, aki saját magáról sem tud gondoskodni, nemhogy Beth-ről. Így a lány vigyáz - többé kevésbe - az anyjára, de még ő sem védheti meg önmagától.

Egy nagyobb balhé után Beth válaszút elé kerül. Vagy elköltözik a nagybátyjához, vagy az a anyja börtönbe került.

Így Beth megkezdi új életét egy olyan kisvárosban, amit nyugodtan nevezhetünk tipikus amerikai kisvárosnak...

Nagyon hamar megkedveltem Beth-et. Sajnáltam hogy idáig jutott, és nagyon hamar fel kellett nőnie. Imádtam a mocskos szája miatt, hogy nem adta fel önmagát. Sajnáltam látni, hogy csapdában vergődik, és muszáj megszoknia az új környezetét. Utáltam hogy bántják, és bűnözőnek nézik, pedig ő az anyja által generált hibákat próbálta eltakarítani.
Öröm volt látni, hogy a könyv haladtával hogyan nyílik meg, és kezdi elhinni, hogy neki jó is jár.

Nagyon közel érzem magamhoz Beth karakterét, ezért teljesen át tudtam érezni, hogyan érezheti magát. Tudom mennyire nehéz másokban megbízni, és nyitni feléjük.

Beth egy lázadó, akihez egy nyugodt fiú kell. Bármennyire is imádtam volna Isaiah-val együtt őket, látom hogy nem egymásra van szükségük. Isaiah-ért megszakadt a szívem, és nagyon remélem hogy az írónő tisztességes könyvet írt róla, neki.  

Ryan-val kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Egy nyugodt, tisztességes és udvarias srác, aki imád baseball-ozni. Emellett írni. Így eltudtam volna képzelni. Viszont az írónő úgy döntött, hogy egyik pillanatban egy nyugodt srác, a másik pillanatban egy tökéletes, az iskola legnépszerűbb fiúja, akinek a családja csak külsőre tökéletes. 
Nehezen tudtam összeegyeztetni ezt a két fiút. Nekem a nyugodt és kedves Ryan sokkal jobban tetszett. Szó se róla. Az írónő nagyon jól egyensúlyozott a két "személyiség" között. Csak valahogy nekem furcsa volt ez.Jó volt látni, hogy Ryan hogyan változik, áll meg a lábán és száll szembe a szüleivel, és a tökéletes életükkel. 

A két fiatal szüleik közöl egyik sem normális. A könyv végére Ryan anyja mutatott némi józanságot.Öröm volt látni, ahogy a páros nyit egymás felé. Ryan megértette hogy Beth milyen, és időt, valamint teret hagyott neki. Amiért igen közel került hozzám. 

Nagyon tetszett, hogy most - a tipikussal ellentétben - itt a női főszereplő sokkal több tapasztalattal rendelkezik, mint a fiú. Legyen ez szexuális, vagy általános. 

Beth a pokolból indult a könyv elején. Egyre lejjebb jutott. Majd a nagybátyjának - akit amúgy nagyon kedvelek - és Ryan-nek köszönhetően, egyre magasabbra jutott. Érzi hogy van fény az alagút végén. Hogy vele is történhet valami jó. A könyv végén még a pokolnál is lejjebb jut, és nem tudtam hogyan fogja viselni. Nagyon fájt érte a szívem. De szerencsére végre Beth is békére talált az új életében. 

Örülök hogy az írónő nem felejtette el az előző könyve szereplői. Remélem a jövőben is felbukkannak. És Ryan igazi barátai is szimpatikusak, bár Chris egy kicsit önző. 

Nagyon ajánlom hogy McGarry valami nagyon alkosson a következő kötetében, mert Isaiah még annál is többet érdemel!

Read More

Naomi Novik - Rengeteg

Fülszöveg:
Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.

Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.

Borító: 5
Sorozat: -
Eredeti cím: Uprooted
Kedvenc karakter:-
Oldalszám: 488
Kiadó: Gabo
Kiadás: 2016

Hosszú történetünk van ezzel a könyvvel. Megjelenés óta érdekelt, de csak a Könyvhéten tudtam beszerezni. Szeptemberben elővettem, mert azért illik elolvasni azt ami pár hónap óta a polcomon áll. Valamint, igen csak jó értékeléseket kapott.

És mi történik? Untam a könyvet. Az elejétől a végéig. Kérdés, hogy akkor miért olvastam el? Mert gyönyörű a borítója, és bosszantott hogy untat. Azt gondoltam, ahogy haladok, úgy fog változni a helyzet. De egyre rosszabb lett.

Ezért is tartott majdnem 3 hónapig, míg a végére értem.

Ígéretes volt a történet, és szívesen kezdtem el olvasni. De nem kapott el. Semennyire. Untam, száraznak éreztem. A szereplőket élettelennek éreztem. Kivéve Kasja-t. Ő volt a regény hőse.

Nagyon izgatta a fantáziám Sárkány de benne is csalódnom kellett. Az gondoltam, hogy kapok egy erős alfahímet, valami olyasmit mint Moning Barrons-je, de Barrons kisujjában több élet volt, mint Sárkányban.

Agnyeska eleinte szimpatikus volt. Egy olyan lány, akiben nincs mágia, és inkább a háttérben szeret meghúzódni.

De tőle sem azt kaptam, amit vártam.

És ez az egész regényre igaz.

Ami még jobban elvette az életkedvem, hogy a könyv közepe tájékán fedeztem fel, hogy az egyik oldal ketté van tépve.

Ekkor éreztem azt, hogy összeesküdött ellenem a világ. Nem elég, hogy kínlódom vele, erre még ketté is van tépve?

A makacsságomnak köszönhetően csak azért is végig akartam olvasni. És nem voltam lenyűgözve.

Azt vettem észre, hogy alig várom már hogy vége legyen. Több mondatot átugrottam. Sőt több bekezdést.

A könyv végére mondom azt, hogy értékelhető. A könyvhöz képest elégedett voltam. Valami  hasonlót vártam.

Agnyeska képességei hirtelen ugrottak meg. Természetesen a "tanulási" időszakban semmi sem sikerült neki, de amint átugrottuk a kötelező köröket, Agnyeska hirtelen a nagyok között találja magát, és olyanokat tesz, mint akinek több évtizedes tapasztalata van.

Maga a Rengeteg és az ötlete nem rossz. De nekem nagyon száraz és sótlan volt. És ez a szereplőkről is elmondható.

Kimondottan csalódott vagyok! Annyival többet vártam ettől a regénytől, és semmit sem kaptam. Próbálkoztam, hátha rosszkor olvasom. De három hónap alatt egyszer sem éreztem hogy jó amit olvasok, csak amikor már csak 20 oldal volt hátra.

Kár érte!

Read More

Cassandra Clare - A ​hercegnő

Fülszöveg:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.

Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.

Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?

Borító: 5*
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 3
Eredeti cím: Clockwork Princess
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 552
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013

Cassandra Clare összetörte a szívemet!

Tudtam hogy keserédes lesz a befejezés, de nem gondoltam volna hogy ennyire megráz a végkifejlet.
Minden ott folytatódik, ahol a Herceg befejeződött.
Tessa menyasszony, méghozzá Jem-é. Mindenki boldog, kivéve Will-t, és Tessa-t.
De ezenkívül is zajlik az élet Londonban.
A Magiszter terveit és mindig homály fedi, és közben az Árnyvadászok is zúgolódnak.

Annak ellenére, hogy az Angyal anno nem tett rám túl nagy benyomást, mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy igazán szívemhez nőtt a sorozat, és a szereplők is.
Tessa sokkal életképesebb hősnő mint Clary. Egyik legnagyobb erénye hogy kedves, és törődik a többiekkel. És fejlődik. Igaz, több hibát is vét, de legalább a sorozat folyamán fejlődött, és egyáltalán nem volt idegesítő. Ellenben Clary-vel.

Izgalmas, és akciódús volt a befejező kötet.
A Magiszer tervei igazán érdekeltek. Az Árnyvadászok is a széthullás szélére kerültek. Ott volt Tessa származása, valamint a szerelmi háromszög kérdése is.
És természetesen Jem és az élete is.
Annyi spoiler-t olvastam vele kapcsolatban, hogy tudtam mire kell számítanom. De mégis, majd' megszakadt érte a szívem.
Tessa és Jem egy jó páros volt együtt. Szerették és tisztelték egymást. Megértettem Tessa-t. Jem-et mindenki pátyolgatni szeretné. Még az olvasó is.
De Will és Tessa... Izzott közöttük a levegő, és alig vártam a közös pillanataikat.

Új lakók is érkeztek az Intézetbe. Mivel az "alap" sorozatot is olvastam - még a Mennyei tűz városa hátra van -  a családnevek is ismerősek voltak. Szóval amikor a Lightwood testvérek az Intézet lakói lettek, igazán jókat vidultam rajtuk. Most már tudjuk, hogy honnan ered a fekete haj/kék szem kombináció.

Mint említettem, igazán izgalmas volt a könyv, viszont úgy érzem, hogy Clare most inkább az érzelmekre koncentrált. Ami egyáltalán nem volt baj.
Hol a szereplőkkel együtt nevettem, hol velük sírtam. Az érzelmi skála nagyját velük együtt éltem át.
Jessamine-t nem igazán kedveltem, de sajnáltam, hogy ez jutott neki, és nem sikerült megbékélnie önmagával.
Cecily egy üde színfolt volt. Öröm volt látni, ahogy Gabriel-vel egymásra találtak.

Sophie és Gideon párosa parádés volt!

Rengeteg az utalás a Végzet Ereklyéi sorozatra, aminek csak örülni tudtam. Imádom az ilyesmit.

Az Intézet lakói is a szívemhez nőttek. Örültem Charlotte-nak. A babának és a pozíciójának is.

Annak is örültem, hogy a Néma Testvérekről is többet megtudtunk, és szerves részei lettek a sorozatnak. Jó volna, ha Clare róluk is írna könyvet.

Na és Magnus? Itt is, és a másik sorozatban is imádom. Vicces volt olvasni a másik sorozatban, amikor Alec Will-re féltékenykedett...

De mégis, ami vitte a pálmát, az Jem-Tessa-Will párosa.
Annyira szeretik egymást, hogy feláldoznák a saját boldogságukat, hogy a másik kettő boldog legyen.
Will átkára is fény derült, ami elég nagy arculcsapás volt neki.

Will-nek nehéz lehetett Jem-et így látni, és úgy gondolni rá, ahogy. Az olvasónak is nagy arculcsapás Jem helyzete, nem hogy Will-nek...

A végkifejlet? Zseniális! Ismét hol nevettem, hogy potyogtak a könnyeim. Nem akartam hogy vége legyen a könyvnek, mert tudtam hogy mi vár rám.

Természetesen mindenki boldog és elégedett volt. Ez is a cél. De mégis keserédes, és ezért igencsak fájt a szívem.

Az utolsó pár fejezetet pedig alig bírtam végigolvasni. Nem szokásom könyvön sírni, de a Hercegnő feladta a leckét. Szinte végigsírtam az utolsó 50 oldalt. Hogy is tehettem volna másképp?

Kíváncsian várom, hogy Tessa és Jem mikor és milyen formában fog még felbukkanni ebben az univerzumban. Jó lenne ha a rokonaikkal ismét találkozhatnának.

Clare nagy húzóereje pont ez. Olyan jól vegyíti a családi és baráti szálakat, hogy már csak azért is elolvassuk a többi sorozatát, hogy összefüggéseket találjunk, és mosolyogjunk a párhuzamokon.

Read More

Jay Crownover - Rome

Fülszöveg:
Cora Lewis is a whole lot of fun, and she knows how to keep her tattooed bad boy friends in line. But all that flash and sass hide the fact that she’s never gotten over the way her first love broke her heart. Now she has a plan to make sure that never happens again: She’s only going to fall in love with someone perfect.

Rome Archer is as far from perfect as a man can be. He’s stubborn and rigid, he’s bossy and has come back from his final tour of duty fundamentally broken. Rome’s used to filling a role: big brother, doting son, super soldier; and now none of these fit anymore. Now he’s just a man trying to figure out what to do with the rest of his life while keeping the demons of war and loss at bay. He would have been glad to suffer it alone, until Cora comes sweeping into his life and becomes the only color on his bleak horizon.

Perfect isn’t in the cards for these two, but imperfect might just last forever . . .

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 3
Eredeti cím: Rome
Kedvenc karakter:Rule,Nash,
Oldalszám: 384
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2014

Jet kötetének epilógusában már bemutatkozott a páros, bár akkor még senki sem sejtette a csapat tagjai közül - még ők maguk sem - hogy egymás mellett fognak kikötni.
Rome már az első felbukkanásával megkedveltette magát velem. Rule bátyja a nagy testvér, aki mindenkire vigyázni akart. A katonaságot és Afganisztánt választotta 18 évesen, és az utolsó hazalátogatása igen megviselte. Kiderült hogy öccse Remy és Shaw is hazudtak neki, és ezt nem viselte jól.
A saját kötetében már cseppet sem volt az a kedves és törődő nagy testvér, akinek gondoltam.

Szinte rá sem ismertem Rome-ra. Miután leszerelt, tipikus katonabetegség kapta el. Nem tudta hogy mit kezdjen magával, és az a sok háború megváltoztatta. Posztraumatikus stresszben szenved, amit szerencsére a többiek hamar észrevettek, de kezelni nem tudták.

Rome úgy döntött hogy önpusztításba kezd, de szerencsére volt aki megértette és segített neki. Bertie munkát adott neki a névtelen - szó szerint - bárjában. Munkát és célt adott neki.

És ott van Cora, a szalon piercere, akire mindig számíthattak a többiek. A fiúklubban ő az egyedüli lány, aki a srácok fiatal korukban magukhoz engedtek.
Cora kicsit nyers, de tisztán látja a dolgokat. Kivéve ha a szerelemről és magáról van szó. Abban a hitben él, hogy ő csakis a tökéletes pasival elégszik meg, és nem ad esélyt senki másnak.
Érdekes volt olvasni, hogy egy kitetovált piercinges lány, és egy ex katona hogyan találnak egymásra, és lelik meg a békét.

A többi párossal ellentétben itt nem volt mindent elemésztő tűz.
Foghatjuk ezt arra, hogy pár évvel idősebbek a többieknél, és sok mindent láttak, illetve éltek át.
Mégis megvolt köztük a kémia. Cora próbálta támogatni Rome-ot, és a fiú is őt. Szerelem mellett barátság is kialakult közöttük.
Mivel már az előző kötetben kiderült, hogy a srácok mindegyike büszkélkedhet intim piercing-vel, miért lenne Cora az egyetlen aki kimarad?

Szórakoztató volt olvasni, hogy Rome ezt is felfedezi.

Cora legnagyobb rémületére teherbe esik. Kíváncsi voltam, hogy a páros hogyan fogja ezt kezelni. Hiszen Cora kialakította a maga furcsa életét, Rome pedig a saját démonaival küszködik.
De jól vették az akadályokat. Mint mondtam, inkább a barátság tartotta őket össze, és úgy alakult ki később a szerelem. Jó volt látni, hogy kezdik összeszedni magukat, és Rome, hiába több hibát elkövetett, helyre tudta ezt hozni.
Azt viszont unalmasnak találtam, hogy Cora exe is képbe került. Annyira sablonos!
De szerencsére jött és ment.

A könyv vége kiszámítható - minta sorozat többi részében - de mégis nagyon jóra sikeredett.
Rome igazi katona, Cora-nak pedig ezzel az akciójával végképp elnyerte a szívét.

Nagyon szeretem azokat a sorozatokat, ahol a régebbi szereplők is tiszteletüket teszik.
Rule a saját kötetében igazán hűvös és távolságtartó volt. Mostanra már megnyílt - valamennyire - és őszintén tud beszélni Rome-val és a barátaival.
Még most is azt mondom, hogy a sorozat húzóereje maga Rule. Egyedi és különleges, az írónő nagy figyelmet szentel neki.

Nash egyre szimpatikusabb, és az írónő okosan mutatta be a jövőbeli párját.
Kíváncsian várom a kötetüket.

Ami a szívfájdalmam a sorozattal kapcsolatban, hogy hiába a jó karakterek, és végre nem szépfiúkról van szó, hanem igazi rockerekről, tetoválókról és minden ami hiányzik az ember lányának, a történet valamint a az írónő stílusa a "B" kategóriában ragadt. Igazán kár érte.

Read More

Jay Crownover - Jet

Fülszöveg:
With his tight leather pants and a sharp edge that makes him dangerous, Jet Keller is every girl’s rock and roll fantasy. But Ayden Cross is done walking on the wild side with bad boys. She doesn’t want to give in to the heat she sees in Jet’s dark, haunted eyes. She’s afraid of getting burned from the sparks of their spontaneous combustion, even as his touch sets her on fire.

Jet can’t resist the Southern Belle with mile-long legs in cowboy boots who defies his every expectation. Yet the closer he feels to Ayden, the less he seems to know her. While he’s tempted to get under her skin and undo her in every way, he knows firsthand what happens to two people with very different ideas about relationships.

Will the blaze burn into an enduring love. . . or will it consume their dreams and turn them to ashes?

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 2
Eredeti cím: Jet
Kedvenc karakter:Rule,Nash, Cora
Oldalszám: 400
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2013

Rohamléptekben olvasok most ezt a sorozatot. Alig fejeztem be Rule kötetét, máris nekikezdtem ennek. Ma hajnalban fejeztem be, és délben már Rome kötetét olvastam, amit estére sikeresen befejeztem.

Jet az előző kötetben levett a lábamról. Mint ahogy a könyvben olyan sokan említik, egy igazi rockszár, mindenféle allűr nélkül. Jet csak zenélni akar, nem érdekli a hírnév.
Szinte izzottak az oldalak, amikor Rule kötetében koncertet adott.
Ezért is vagyok olyan csalódott. Mert itt árnyéka volt annak, akit az előző kötetben sikerült megismerni.

Ayden is szimpatikus volt az előző kötetben, de itt valami hihetetlen, hogy mennyire húzta-halasztotta a dolgokat.

Rule kötetében már kiderült, hogy Ayden bepróbálkozott Jet-nél a koncert után, és a srác - bármilyen meglepő - elutasította Ayden-t.
Ebben a kötetben ez jobban ki lett fejtve. Jet számára Ayden elérhetetlen, és a fiú úgy gondolja, hogy a lány jobbat érdemel.

És itt kezdődik el a több mint egy évig tartó macska egér játék.
A páros tagjai Cora-val együtt laknak, és kialakítottak egy furcsa barátságot. Mindkettő vonzódik a másikhoz, de sikeres elnyomják azt.
Ayden-nek megvannak a tervei. Biztos anyagi hátteret, és egy normális férjet akar. Jet ebbe nem illik bele. De mégis vonzódik hozzá.

Megmondom őszintén, a könyv nagy részét untam. Igen, baromi érdekesek a szereplők, Jet egy külön univerzumban létezik. Ennek ellenére az a huzavona és kínlódás már nekem is sok volt.
Mindketten vonzódnak egymáshoz, ennek ellenére - mindenféle koholt hülyeség miatt - inkább kerülik a másikat.
Amikor végre sikerült összejönniük, akkor is olyan volt, mintha egy helyben toporognának.

Szerencsére ott voltak a többiek, akik kicsit emelték a könyv fényét. Rowdy az előző részben szinte láthatatlan volt. Itt több szerephez jutott, és sikerült hamar megkedvelnem. Nash az egyik kedvencem, és persze Rule.

Az ő és Shaw életébe is bepillanthatunk. Haladnak előre. Rohamléptekkel. Rule már házat venne, míg az aktuális páros azt sem tudja, hogy mit kezdjenek a kapcsolatukkal.

Azt is sikerült megtudnunk, hogy az összes Marked Man intim piercing-vel rendelkezik. Ez jobban felvillanyozott, mint az aktuális páros.

Ayden múltjáról senki nem tud semmit. A könyv folyamán felbukkan a bátyja Asa, és hozza magával azt a múltat, ami elől Ayd menekült.

Jet is kínlódik a szüleivel, és ennek ára lesz.

Ami a legjobban bosszantott, hogy adott két igen érdekes és összeillő ember, a történet sem volt rossz, ennek ellenére úgy éreztem, hogy sehová sem haladunk, mindig ugyanazokat a köröket futja a páros.

Jet nem akar híres lenni, megelégszik a stúdiózással, és a helyi koncertezéssel. Amikor Ayden szakít vele, a bandájával Európába kezd turnézni. Hamar rájön hogy ez nem neki való.

Nagyon örültem, hogy Jet életébe jobban bepillanthattunk. Valóban egy igazi rocksztár, akiből árad a zene. A könyv végére megtalálja a saját útját, és valóban, neki ez való.

Az előző kötetben is volt némi akció, és ez itt sem hiányozhatott. Asa-t sokáig nem tudtam hová tenni, de Rome kötetében - igen, már azt is befejeztem - sikerült zöld ágra vergődnünk.

A könyv vége nekem kicsit túl szirupos lett. Jet pár hét után feleségül vette Ayden-t, míg Rule vett egy családi házat, ahová Shaw-val beküldöztek.

Ami még mindig nem tetszik, hogy úgy érzem, az írónő eltévesztette a srácok életkorát. Komolyan, egyszerűen nem érzem életszerűnek, hogy 20-24 éves srácok ilyen egzisztenciával és élettapasztalattal rendelkeznének.

Csalódás volt ez a kötet, főleg Jet miatt. Olyan sokat vártam, és nem kaptam semmit, csak egy sablonos történetet, rengeteg szenvedéssel.

Read More

Jay Crownover - Rule

Fülszöveg:
Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt.

A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni.

Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel.

Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt.

De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni.

A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.

Borító: 2,5
Sorozat: Marked Man # 1
Eredeti cím: Rule
Kedvenc karakter:Rule, Jet, Nash
Oldalszám: 364
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013

Nagyon régóta várólistás nálam ez a kötet/sorozat. Végre rászántam magam a könyv olvasására, és be kell vallanom, hogy sokkal jobbat vártam.
Az alaptörténet tetszett, a megvalósítás sem volt olyan rossz. Inkább az írónő stílusával nem sikerült teljesen azonosulnom.
Adott Rule, aki valóban egy rosszfiú. A legjobb szó rá a kezelhetetlen. A saját szabályai szerint él, és kialakította a saját kis életét.
Az ikertestvére halála óta széthullott a családja, és Shaw az egyetlen, aki próbálja még összetartani őket.
Shaw gyerekkori legjobb barátja volt Rule ikertestvére. Mindenki azt hitte hogy egy párt alkotnak, de a történet folyamán kiderül, hogy valóban csak barátság volt a két fiatal között.

Nem egy olyan történetet olvastunk már, ahol a good girl - bad boy téma volt terítéken. Itt ez igazán érvényesül.
Shaw valóban egy "good girl". Orvosi egyetemre jár, kedves, szűz és a szülei uralkodnak felette. Ezért is érzi magáénak az Archer családot, akik befogadták a családjukba.
Shaw minden vasárnap elmegy Rule-ért, hogy villásreggelizzenek a fiú szüleivel. Minden héten más lány mellett találja a fiút, akit ez egy cseppet sem érdekel.

Rule igazán egyedi karakter, akit nem lehet csak úgy irányítani. Tetoválóművészként dolgozik egy szalonban, és nem tűri hogy irányítsák. A testvére halála nagyon megviselte, főleg hogy azt gondolja hogy ő a hibás.

Ez a két ember nem is lehetne különbözőbb, viszont a könyv folyamán láthatjuk, hogyan sikerült összecsiszolódniuk.

Meg kell mondanom, hogy maga a társaság igencsak kedvemre való. Rockerek, punkok, és tetoválók. Nagyon jó kis csapat, öröm volt róluk olvasni. Rule is kitett magáért, mert lássuk be, hiába egy tetovált Adonisz, nagyon nehéz vele lenni.
Megszokta az egyedüllétet, és soha nem volt még barátnője. Nem tudja mit kell tenni, és ha csak egy kis akadályba ütközik, egyből visszavonul, és más lány mellett keres vigaszt.

Shaw ezzel ellentétben egy csendes szűzies lány, aki már 13 éves kora óta szerelmes Rule-ba. A születésnapján együtt töltik az éjszakát, és utána megpróbálkoznak a párkapcsolattal is. Ami a legjobban tetszett Shaw-ban, hogy nem voltak illúziói. Tudta hogy Rule milyen, és olyannak fogadta el, amilyen.

Viszont hiába egy jó páros, és történet, nekem ez a könyv akkor is egy "B" kategóriás könyv marad. Okolhatom ezért az írónőt, vagy magamat is.
Sok apró dolog volt, ami nem tetszett, vagy logikátlannak tűnt. Például Shaw, aki egy gazdag családból származik, és az orvosin tanul, miért dolgozik egy sportbárban, ami nem a legjobb környéken van. Pénzre nincs szüksége, és mégis ezzel takarózik. Úgy tűnik hogy burokban él, nincs élete. Ennek ellenére minden percben dolga van.

Tetszett, hogy hiába összejött a páros elég sok gondjuk akad. Rule próbál jobb ember lenni, viszont a lánynak a régi Rule tetszett, amit szóvá is tett.
Sokszor úgy éreztem, hogy Shaw egy papírmasé figura, aki mindig mindent azért tesz, hogy Rule-nak jó legyen, vagy hogy kihúzza a bajból. Nem igazán éreztem a saját személyiség. És ez igaz a mell piercing csináltatására is, aminek előzménye nem volt.
Tudom hogy a tetoválást bárki bárhol viselhet. Ennek ellenére nem hiszem, hogy Shaw - akin egy tetoválás sem volt - pár hónap múlva a fél testét kivarattja, főleg olyan látható helyen, ahol egy orvosnál szóba sem jöhet. Itt ismét azt éreztem, hogy nem saját magáért teszi, csak amiatt hogy Rule-hoz hasonló legyen.

A könyvben nem csak a páros szenved és próbálkozik, hanem Rule családja is. Mióta elvesztettét Rule ikertestvérét, az anyja szinte megtébolyodott. Nagyon realisztikus volt az asszony fájdalma. Az már nem, hogy a könyv végére szinte egy angyal lett. El lett túlozva ez a szál.

Valamint, nem tudom mi ez az új divat, de kezd elegem lenni hogy minden NA sorozatban felbukkan egy meleg legjobb barát. Komolyan, találjanak már ki valami újat!

A könyv szereplői 20-23 évesek. Nekem inkább tűntek 30-asnak. Mindannyian kialakították a saját életüket, biztos egzisztenciával rendelkeznek. Olyan élettapasztalattal beszélnek mint akik 100 évet megéltek. Ha már fiatalokról van szó, akkor legyenek is azok.

Annak ellenére hogy nem hibátlan a könyv, folytatom a sorozatot. Főleg, hogy Jet - aki igencsak szimpatikus - könyve a következő a sorban.

Read More