Anne Bishop - Vörös ​betűkkel

Fülszöveg:
Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.

Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.

Borító: 5*
Sorozat: A Mások # 1
Eredeti cím: Written in Red
Kedvenc karakter: Pónik, Tess, Sam, Elementálok
Oldalszám: 512
Kiadó: Twister Media
Kiadás: 2016.11.29 / 2016.06.09.

Mióta kiderült hogy megjelenik idehaza ez a regény, azóta figyelemmel követem.

Szeretem az urban fatasy-ket. Nagyon. De új szerzőkkel mindig bizonytalan vagyok.

De mostanában annyiszor felbukkant ez a könyv a böngészéseim során, hogy nem volt mese. Beszereztem, és most hogy itt vannak az ünnepek, nyugodtan olvashatok.

És milyen jól tettem!

Amint a kezembe fogtam a regényt, egyszerűen nem bírtam letenni!

Beszippantott a ez a világ, és bármilyen közhely is, de nem akart elereszteni.

Való igaz, kicsit lassan haladt a könyv, de ezt az írónő hamar orvosolta.

Bele lehetne kötni a könyv egyes részeibe, de nem akarok. A Mások világa annyira magával ragadott, hogy most eltekintek egyes hibáktól.

Maggie egy hideg estén keveredik az Udvarba, és ez az utolsó esélye a túlélésre.

Simon, az Udvar vezetője úgy dönt hogy alkalmazza Maggie-t, mint Összekötőt az emberek és a Mások között, bár nem is sejti, hogy mi vár még rájuk...

Maggie nem az a hősnő, akit amúgy kedvelek. Én a tökös és erős női karaktereket kedvelem. De Maggie gyermeki kedvessége engem is hamar magával ragadott. És a Másoknak erre volt szükségük.

Ők az ember húsnak tekintik, de Maggie felbukkanásával megváltozott bennük valami. Igaz, még mindig húsnak tekintik az embert, de Maggie-t maguk közé fogadták.

Szívderítő volt látni, hogy Maggie, akaratán kívül maga mellé állította az Udvar legveszélyesebb lényeit, csupán a kedvességével.

Ami legelőször megfogott a könyvben, az a világ, amit az írónő felépített. Igaz hogy lassan haladt a könyv, és több szemszögből láthattuk ezt a világot, de utólag belegondolva ez kellett. Így az írónő könnyedén bemutatta a Mások világát, és azt mit is jelent ez az embereknek. És egyáltalán nem volt szájbarágós.

Láthattuk ezt a világot minden fajt - ember, Más és Maggie - szemszögén keresztül.

Imádtam, ahogy a Mások befogadták Maggie. A maguk módján.

Nem lehet tudni hogy valójában mik, és hogyan lettek azok, akik. Ez az egyik szívfájdalmam. Annyi bizonyos, hogy az állati énjük pár tulajdonságával rendelkeznek.

Maggie-ről hamar kiderül a titka, és ez az egyik fő cselekményszála a könyvnek.

Ami a legjobban tetszett, az Maggie és Sam kapcsolata. Az olvasó értette hogy Maggie miért is teszi azt, amit. A Mások szemszögéből ez már szentségtörés.

Öröm volt látni, ahogy Sam magára talál. Boldog vigyorral olvastam, ahogy sikerül lassan, de biztosan túllendülnie a problémákon.

A terre indigene népe nagyon változatos. Imádtam a Pónikat és az Elementálokat. A farkasokat és Tess-t. A hollók imádatát a fényes dolgok iránt.

Szóval igen, A Mások tényleg vadak és nem érdekli őket az ember, de mégis sikeresen levettek a lábamról.

Asia eleite érdekes volt, de ahogy haladta könyv, nagyon mérges voltam Simon-ra. Nem igaz, hogy nem vette ezeket észre. És hogy a nő egy TV műsor vagy egy filmszerep kedvéért csinálta? Szinte komikus.

Ennek ellenére izgalmas volt, amit az emberek alkottak. Szembe akarnak szállni a Másokkal. Van akit Maggie érdekelt, van akit Sam. Van, akit csak az, hogy a Mások elpusztuljanak. Érdekes vonal ez, kíváncsi vagyok hogy mi kezd az írónő ezzel.

Általában - szinte mindig - igénylem a romantikát a könyvekben. De itt valahogy nem hiányzott. Még Maggie-nek és Simon-nak is szokni kell a helyzetet, ami kialakult. De érdekes volt látni, hogy Simon kezd hamarabb ráébredni a vonzalmára.

A végkifejletet imádtam. Az Udvar lakói összefogtak, és olyan produkáltak, amit nem vártam. Mindenki a saját erejével küzdött, és öröm volt olvasni, ahogy felvonultatta őket az írónő. Egyértelműen az Elementálok voltak azok, akiken állt vagy bukott a város sorsa.

Imádtam hogy Maggie-vel ennyit törődnek, viszont nem tudnak mit kezdeni az emberekkel. Aranyos volt ez a csetlés botlás tőlük.

Egyértelmű hogy változásnak indult az Udvar, és kíváncsi leszek, hogy milyen változások lesznek még.

Sajnálom hogy a Vezért nem sikerült megtalálni, és Monty szála sem haladt előre. Tény, hogy sokan javult a kapcsolata a rendőrségnek a Másokkal, de az írónő nem sokat kezdett Monty-val.

Minden imádatom ellenére azért valami nekem még hiányzott a könyvből. Imádtam a Másokat, és azt, ahogy élnek. Maggie is aranyos volt a maga kedvességével.

Nagyon remélem hogy a Kiadó hamarosan megjelenteti a további köteteket, mert érzem hogy újabb kedvenc sorozatra találtam!

Read More

Csökkentsd a várólistádat 2017

Mi is a csökkentsd a várólistádat?

Egy nemzetközi példára  5 éve indított verseny, melynek célja, hogy az olvasásra váró könyvek kupacát csökkentsük minimum 12 kötettel, azaz annyival, ahány hónap van egy évben. Hogy legyen helye virtuális vagy valós polcán az embernek még több kötetnek, meg egy kicsit könnyítsen a lelkiismeretén is.
Várólistán a szabály szerint azok a könyvek szerepelnek, amelyeket beszereztél, összegyűjtöttél és már régóta arra várnak, hogy elolvasd őket, de valahogy mindig van valami fontosabb amit szeretnél olvasni, s ezek egyre hátrébb kerülnek és még mindig olvasásra várnak hónapokkal, évekkel azután is, hogy megszerezted őket.


Mióta először nekivágtam, rájöttem hogy ez nekem tetszik. Egyrészt így valóban csökkenteni tudom az olvasatlan könyveim számát, másrészt kíváncsivá tesz, hogy tudom-e teljesíteni ezt a kihívást.
Sajnos idén a munkám miatt alig maradt időm olvasni, de az eddigiekkel ellentétben már Szeptemberben teljesítettem a kihívást! Remélem jövőre is sikerülni fog!


Várólista:

1. Cassandra Clare - Mennyei Tűz városa
2. Laurell K. Hamilton - Halálcsók
3. Laurell K. Hamilton - Ragály
4. Michael J. Sullivan - A Smaragdvihar
5. Michael J. Sullivan - Télvíz idején 
6. Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
7. Rachel Vincent: Shift – Változás
8. Rachel Vincent: Alpha – Alfa
9. J. R. Ward - Végre szeretők
10. Anthony Ryan - A várúr
11. George R. R. Martin - Királyok csatája
12. Amanda Stevens - A próféta


Alternatív:

1. Peter V. Brett - A Sivatag Lándzsája
2. Brandon Sanderson: Ködszerzet – A Végső Birodalom
3. Patrick Rothfuss - A bölcs ember félelme
4. Mary E. Pearson - Az árulás szíve
5. Jamie McGuire - Gyönyörű áldozat 03.20.
6. Brigid Kemmerer: Spirit - Szellem
7. J. R. Ward - A király
8. Rick Riordan - Az utolsó olimposzi
9. Lara Adrian - Az éjfél árnyai
10. Nora Roberts - Vőlegények
11. Kresley Cole - Vámpírbosszú
12. Barbara Lazar - A Virágszamuráj párnakönyve
 

Read More

Sarah J. Maas: A ​Court of Thorns and Roses - Tüskék és rózsák udvara

Fülszöveg:
A tizenkilenc éves Feyre az erdőben vadászva megöl egy farkast, ám nem sokkal ezután egy másik szörnyeteg bukkan fel, aki jóvátétel gyanánt magával hurcolja egy olyan baljós és mágikus vidékre, amit a lány csak a legendákból ismer. Feyre hamar rájön, hogy fogvatartója valójában nem állat, hanem Tamlin, egyike azoknak a halálos és halhatatlan tündéreknek, akik egykor a világ felett uralkodtak.
Tamlin birtokán Feyre jéghideg gyűlölete forró szenvedéllyé alakul át, és ez az érzés felperzsel minden olyan hazugságot és figyelmeztetést, amit neki a tündérek csodálatos, ámde veszedelmes világáról korábban mondtak. Azonban a tündérek birodalma felett egyre nő egy ősi, gonosz árnyék és Feyre-nak kell megtalálnia a módját, hogy feltartóztassa… vagy örök pusztulásra ítélje Tamlint és világát.

Borító: 5*
Sorozat: Tüskék és Rózsák Udvara (ACOTAR) # 1
Eredeti cím: A Court of Thorns and Roses
Kedvenc karakter: Rhysand, Feyre
Oldalszám: 512
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2016.11.29 / 2016.12.09

Nem igazán bízom az agyon hypol-t könyvekben. Ezt a kötetet már hónapokkal ezelőtt felkapta a blogger társadalom, és mikor kiderült hogy a Kiadó megjelenteti idehaza, mindenki erről beszélt, és szigorúan csak ACOTAR-ként emlegette.

Még nem olvastam semmit az írónőtől. Hónapok óta tervben van, de valami mindig visszatart.
De ezt a könyvet muszáj volt elolvasnom.
Urban fantasy, ami nem nélkülözi a kegyetlenséget? Nekem való!
Emellett az írónő a Szépség és Szörnyetegből merít, ami eléggé felkeltette az érdeklődésemet.

Feyre évek óta gondoskodik elszegényedett családjáról. Nővérei és apja nélküle már rég meghaltak volna. Feyre kénytelen volt vállalni ezt a megterhelő és mocskos feladatot.
Régen jómódúak voltak, de apjának hála már a koldusok is gazdagabbak náluk.
A lány éppen az erdőben vadászott, amikor felbukkant egy óriási farkas, ami nem lehetett egy mezei jószág. Mivel a könyv elején már kiderült hogy ebben a világban a tündérek az urak, izgatottan vártam mi sül ki ebből a történetből.

Eleinte lassan haladt a történet. Majd felbukkant Tamlin, és kezdett a történet magára találni. De még így sem éreztem azt, hogy rajongóvá avanzsálok.

Izgalmas volt, ahogy Feyre-vel együtt jobban megismerjük a tündéreket, és belátjuk, hogy ahogy az embereknél, a tündéreknél sem kell egy kalap alá venni egy egész fajt.

Tamlin a maga morgó módját megmutatta a lánynak  Prythian Tavasz udvarát. Hol a szépségét, hol az árny oldalát.
Öröm volt olvasni, hogy a tüskés és bizalmatlan Feyre hogyan nyílik meg, és fogadja be az újdonságot.

A kötet elején Feyre-nek sikerült meglepnie. Egy 19 éves lány, aki maga gondoskodik a családjáról. Erős és eltántoríthatatlan, aki - mint később kiderült - nagyon sok mindent feláldoz a szeretteiért.
Kedvelem az ilyen hősnőket. Még több ilyenre volna szükség!

Feyre és Tamlin egyre közelebb került egymáshoz, és én bizakodó mosollyal olvastam az évődéseiket.

Tamlin hatalma óriási, bár Amartha nagyon meggyengítette. Alakváltó képességének hála sokkal inkább egy morgó medve, mint tündér.

Nagyon vártam már, hogy Karen Marie Moning tündéreihez hasonló kegyetlenül ábrázolja valaki ezeket a lényeket. Nem csak éppen hogy rosszaknak, hanem amilyennek elképzeli az ember őket.
Sarah-tól ezt teljes mértékben megkaptam, és nem győztem hála imákat rebegni.

Amit eléggé hiányoltam, hogy Tamlin egyáltalán nem osztja meg Feyre-vel az információkat. Mi gyengítette le a Tavasz udvarát, és mi vadászik rájuk? Semmi információt nem kaptam, és a könyv közepére kezdett elfogyni a türelmem.
Szó se róla. Szerettem olvasni a könyvet, és élveztem Tamlin és Lucien felbukkanását is. Viszont úgy éreztem, hogy valami nagyon hiányzik.

Hála a hazai bloggereknek, Rhys-ról már tudtam. És kíváncsi voltam rá. Miért rajonganak ennyire érte?
És be kell vallanom, jobb lett volna ha nem tudok róla. Mert így hiába, itt volt Tamlin, akit amúgy nagyon tudtam volna imádni, de Rhysand-re készültem és várakoztam. Tudtam hogy jó karakter lesz. Az általam olvasott bloggerek nem imádnák ennyire, ha nem így volna.
De így csak a hibát kerestem szegény Tamlin-ben. És amikor Rhysand felbukkant, el is felejtettem hogy Tamlin a világon van. Minden porcikámmal az Éjszaka udvarának főurára koncentráltam.

És így végigolvasva a kötetet, az én rajongásom is elérte Rhys-ot.
Igen, kegyetlen. De ennek így kell lennie. Romantikus lelkű lévén próbáltam mindig a jót keresni a rossz cselekedete mögött. És ahogy haladt a könyv, úgy kezdjük megismeri őt.
Sok mindent megtesz az udvaráért, de mások ezt nem látják.

Valami oknál fogva Feyre-t a "szárnyai" alá veszi, bár elég furcsán mutatja ezt ki.
Egyből eszembe jutott örök kedvenc karakterem, Jericho Barrons. Ő sem válogatott a módszerekből, de a célját elérte.
Rhys is segít Feyre-nek a maga módján. Eleinte úgy tűnik hogy élvezi a kegyetlenkedést, de a férfi szeme előtt a végcél lebeg.
Öröm volt olvasni a közös jeleneteiket, és alig várom a folytatást!

És a könyv második felében jött el a pillanat hogy csalódnom kellett Tamlin-ben. Elküldte Feyre-t - bár értem miért tette - és csak úgy elfogadta a sorsát.

És Feyre bebizonyította, hogy igenis léteznek még badass hősnők. Bámulatos volt ahogy küzd, és feláldozz mindent hogy megmentse Tamlin-t.
Imádtam a könyv második felét! A feladatok, a kegyetlen tündérek, ... Igazi csemege!

Lucien-t is a szívembe zártam, remélem hogy a következő részekben többször felbukkan.

Tamlin viszont, ahogy említettem, csalódást okozott. Főleg a könyv második felében. Nem tett semmit hogy segítse a lányt, vagy éppen hogy felvegye a harcot Amarantha-val. Csak ült a helyén.

Szívesen olvastam volna még többet a tündérek udvarairól és hierarchiájukról. De ahogy utánanéztem, a következő kötetben - A köd és harag udvarában - nagyobb szerepet fog ez a szál kapni.

A végkifejlet ütősre sikeredett, alig győztem kivárni mi vár még rám. Nem hittem volna hogy Feyre-re ez a sors vár, de elégedett vagyok.

Nagyon várom a sorozat következő részét. Már az is késő volna, ha holnap jelenne meg.
Remélem Könyvmolyképző Kiadó, hogy nem kell egy egész évet várnom a folytatásra!

Read More

Katie McGarry: Dare ​you to – Aki mer, az nyer

Fülszöveg:
„FOGADJUNK!”

Ha kiderülne az igazság Beth Risk családi életéről, a tizenhét éves lány édesanyját börtönbe zárnák, ő maga meg ki tudja, hová kerülne. Mindenáron védeni igyekszik tehát az anyukáját, mígnem egy szép napon a nagybátyja beavatkozik, és választásra kényszeríti Bethet: az anyukája szabadsága vagy a saját boldogsága. Így találja a lány egy fedél alatt magát a nagybácsi feleségével, aki ki nem állhatja, és új iskolában, ahol senki sem érti meg. Egyetlen srác kivételével, akit viszont ő nem akar közel engedni magához, de hiába… 
Ryan Stone a város büszkesége, népszerű baseballsztár – olyan titkokkal, melyekről mélyen hallgat. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, például őrült fogadásokban. Vajon mi a legőrültebb fogadás tárgya? Randira hívni a deszkás csajt, aki fütyül rá.
A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…

Borító:4
Sorozat: Feszülő húr # 2
Eredeti cím: Dare to You
Kedvenc karakter: Beth, Isaiah
Oldalszám: 496
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014.12.02 / 2014.12.12

Évekkel ezelőtt olvadtam Echo és Noah történetét, és be kell vallanom, hogy semmire sem emlékszem belőle. Illő volna újraolvasnom.
Ezt a könyvet is hirtelen felindulásból szereztem be. Tegnap nekikezdtem, és azon kaptam magam, hogy hajnal van, és mindjárt a végére érek!
Nem akartam hogy vége legyen Beth és Ryan történetének. Megszerettem őket, és a történet sem hagyott nyugodni.

Beth élete enyhén szólva sem könnyű. Az apja magára hagyta még gyerekkorában, az anyja pedig egy alkoholista drogfüggő, aki saját magáról sem tud gondoskodni, nemhogy Beth-ről. Így a lány vigyáz - többé kevésbe - az anyjára, de még ő sem védheti meg önmagától.

Egy nagyobb balhé után Beth válaszút elé kerül. Vagy elköltözik a nagybátyjához, vagy az a anyja börtönbe került.

Így Beth megkezdi új életét egy olyan kisvárosban, amit nyugodtan nevezhetünk tipikus amerikai kisvárosnak...

Nagyon hamar megkedveltem Beth-et. Sajnáltam hogy idáig jutott, és nagyon hamar fel kellett nőnie. Imádtam a mocskos szája miatt, hogy nem adta fel önmagát. Sajnáltam látni, hogy csapdában vergődik, és muszáj megszoknia az új környezetét. Utáltam hogy bántják, és bűnözőnek nézik, pedig ő az anyja által generált hibákat próbálta eltakarítani.
Öröm volt látni, hogy a könyv haladtával hogyan nyílik meg, és kezdi elhinni, hogy neki jó is jár.

Nagyon közel érzem magamhoz Beth karakterét, ezért teljesen át tudtam érezni, hogyan érezheti magát. Tudom mennyire nehéz másokban megbízni, és nyitni feléjük.

Beth egy lázadó, akihez egy nyugodt fiú kell. Bármennyire is imádtam volna Isaiah-val együtt őket, látom hogy nem egymásra van szükségük. Isaiah-ért megszakadt a szívem, és nagyon remélem hogy az írónő tisztességes könyvet írt róla, neki.  

Ryan-val kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Egy nyugodt, tisztességes és udvarias srác, aki imád baseball-ozni. Emellett írni. Így eltudtam volna képzelni. Viszont az írónő úgy döntött, hogy egyik pillanatban egy nyugodt srác, a másik pillanatban egy tökéletes, az iskola legnépszerűbb fiúja, akinek a családja csak külsőre tökéletes. 
Nehezen tudtam összeegyeztetni ezt a két fiút. Nekem a nyugodt és kedves Ryan sokkal jobban tetszett. Szó se róla. Az írónő nagyon jól egyensúlyozott a két "személyiség" között. Csak valahogy nekem furcsa volt ez.Jó volt látni, hogy Ryan hogyan változik, áll meg a lábán és száll szembe a szüleivel, és a tökéletes életükkel. 

A két fiatal szüleik közöl egyik sem normális. A könyv végére Ryan anyja mutatott némi józanságot.Öröm volt látni, ahogy a páros nyit egymás felé. Ryan megértette hogy Beth milyen, és időt, valamint teret hagyott neki. Amiért igen közel került hozzám. 

Nagyon tetszett, hogy most - a tipikussal ellentétben - itt a női főszereplő sokkal több tapasztalattal rendelkezik, mint a fiú. Legyen ez szexuális, vagy általános. 

Beth a pokolból indult a könyv elején. Egyre lejjebb jutott. Majd a nagybátyjának - akit amúgy nagyon kedvelek - és Ryan-nek köszönhetően, egyre magasabbra jutott. Érzi hogy van fény az alagút végén. Hogy vele is történhet valami jó. A könyv végén még a pokolnál is lejjebb jut, és nem tudtam hogyan fogja viselni. Nagyon fájt érte a szívem. De szerencsére végre Beth is békére talált az új életében. 

Örülök hogy az írónő nem felejtette el az előző könyve szereplői. Remélem a jövőben is felbukkannak. És Ryan igazi barátai is szimpatikusak, bár Chris egy kicsit önző. 

Nagyon ajánlom hogy McGarry valami nagyon alkosson a következő kötetében, mert Isaiah még annál is többet érdemel!

Read More

Naomi Novik - Rengeteg

Fülszöveg:
Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.

Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.

Borító: 5
Sorozat: -
Eredeti cím: Uprooted
Kedvenc karakter:-
Oldalszám: 488
Kiadó: Gabo
Kiadás: 2016

Hosszú történetünk van ezzel a könyvvel. Megjelenés óta érdekelt, de csak a Könyvhéten tudtam beszerezni. Szeptemberben elővettem, mert azért illik elolvasni azt ami pár hónap óta a polcomon áll. Valamint, igen csak jó értékeléseket kapott.

És mi történik? Untam a könyvet. Az elejétől a végéig. Kérdés, hogy akkor miért olvastam el? Mert gyönyörű a borítója, és bosszantott hogy untat. Azt gondoltam, ahogy haladok, úgy fog változni a helyzet. De egyre rosszabb lett.

Ezért is tartott majdnem 3 hónapig, míg a végére értem.

Ígéretes volt a történet, és szívesen kezdtem el olvasni. De nem kapott el. Semennyire. Untam, száraznak éreztem. A szereplőket élettelennek éreztem. Kivéve Kasja-t. Ő volt a regény hőse.

Nagyon izgatta a fantáziám Sárkány de benne is csalódnom kellett. Az gondoltam, hogy kapok egy erős alfahímet, valami olyasmit mint Moning Barrons-je, de Barrons kisujjában több élet volt, mint Sárkányban.

Agnyeska eleinte szimpatikus volt. Egy olyan lány, akiben nincs mágia, és inkább a háttérben szeret meghúzódni.

De tőle sem azt kaptam, amit vártam.

És ez az egész regényre igaz.

Ami még jobban elvette az életkedvem, hogy a könyv közepe tájékán fedeztem fel, hogy az egyik oldal ketté van tépve.

Ekkor éreztem azt, hogy összeesküdött ellenem a világ. Nem elég, hogy kínlódom vele, erre még ketté is van tépve?

A makacsságomnak köszönhetően csak azért is végig akartam olvasni. És nem voltam lenyűgözve.

Azt vettem észre, hogy alig várom már hogy vége legyen. Több mondatot átugrottam. Sőt több bekezdést.

A könyv végére mondom azt, hogy értékelhető. A könyvhöz képest elégedett voltam. Valami  hasonlót vártam.

Agnyeska képességei hirtelen ugrottak meg. Természetesen a "tanulási" időszakban semmi sem sikerült neki, de amint átugrottuk a kötelező köröket, Agnyeska hirtelen a nagyok között találja magát, és olyanokat tesz, mint akinek több évtizedes tapasztalata van.

Maga a Rengeteg és az ötlete nem rossz. De nekem nagyon száraz és sótlan volt. És ez a szereplőkről is elmondható.

Kimondottan csalódott vagyok! Annyival többet vártam ettől a regénytől, és semmit sem kaptam. Próbálkoztam, hátha rosszkor olvasom. De három hónap alatt egyszer sem éreztem hogy jó amit olvasok, csak amikor már csak 20 oldal volt hátra.

Kár érte!

Read More

Cassandra Clare - A ​hercegnő

Fülszöveg:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.

Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.

Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?

Borító: 5*
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 3
Eredeti cím: Clockwork Princess
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 552
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013

Cassandra Clare összetörte a szívemet!

Tudtam hogy keserédes lesz a befejezés, de nem gondoltam volna hogy ennyire megráz a végkifejlet.
Minden ott folytatódik, ahol a Herceg befejeződött.
Tessa menyasszony, méghozzá Jem-é. Mindenki boldog, kivéve Will-t, és Tessa-t.
De ezenkívül is zajlik az élet Londonban.
A Magiszter terveit és mindig homály fedi, és közben az Árnyvadászok is zúgolódnak.

Annak ellenére, hogy az Angyal anno nem tett rám túl nagy benyomást, mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy igazán szívemhez nőtt a sorozat, és a szereplők is.
Tessa sokkal életképesebb hősnő mint Clary. Egyik legnagyobb erénye hogy kedves, és törődik a többiekkel. És fejlődik. Igaz, több hibát is vét, de legalább a sorozat folyamán fejlődött, és egyáltalán nem volt idegesítő. Ellenben Clary-vel.

Izgalmas, és akciódús volt a befejező kötet.
A Magiszer tervei igazán érdekeltek. Az Árnyvadászok is a széthullás szélére kerültek. Ott volt Tessa származása, valamint a szerelmi háromszög kérdése is.
És természetesen Jem és az élete is.
Annyi spoiler-t olvastam vele kapcsolatban, hogy tudtam mire kell számítanom. De mégis, majd' megszakadt érte a szívem.
Tessa és Jem egy jó páros volt együtt. Szerették és tisztelték egymást. Megértettem Tessa-t. Jem-et mindenki pátyolgatni szeretné. Még az olvasó is.
De Will és Tessa... Izzott közöttük a levegő, és alig vártam a közös pillanataikat.

Új lakók is érkeztek az Intézetbe. Mivel az "alap" sorozatot is olvastam - még a Mennyei tűz városa hátra van -  a családnevek is ismerősek voltak. Szóval amikor a Lightwood testvérek az Intézet lakói lettek, igazán jókat vidultam rajtuk. Most már tudjuk, hogy honnan ered a fekete haj/kék szem kombináció.

Mint említettem, igazán izgalmas volt a könyv, viszont úgy érzem, hogy Clare most inkább az érzelmekre koncentrált. Ami egyáltalán nem volt baj.
Hol a szereplőkkel együtt nevettem, hol velük sírtam. Az érzelmi skála nagyját velük együtt éltem át.
Jessamine-t nem igazán kedveltem, de sajnáltam, hogy ez jutott neki, és nem sikerült megbékélnie önmagával.
Cecily egy üde színfolt volt. Öröm volt látni, ahogy Gabriel-vel egymásra találtak.

Sophie és Gideon párosa parádés volt!

Rengeteg az utalás a Végzet Ereklyéi sorozatra, aminek csak örülni tudtam. Imádom az ilyesmit.

Az Intézet lakói is a szívemhez nőttek. Örültem Charlotte-nak. A babának és a pozíciójának is.

Annak is örültem, hogy a Néma Testvérekről is többet megtudtunk, és szerves részei lettek a sorozatnak. Jó volna, ha Clare róluk is írna könyvet.

Na és Magnus? Itt is, és a másik sorozatban is imádom. Vicces volt olvasni a másik sorozatban, amikor Alec Will-re féltékenykedett...

De mégis, ami vitte a pálmát, az Jem-Tessa-Will párosa.
Annyira szeretik egymást, hogy feláldoznák a saját boldogságukat, hogy a másik kettő boldog legyen.
Will átkára is fény derült, ami elég nagy arculcsapás volt neki.

Will-nek nehéz lehetett Jem-et így látni, és úgy gondolni rá, ahogy. Az olvasónak is nagy arculcsapás Jem helyzete, nem hogy Will-nek...

A végkifejlet? Zseniális! Ismét hol nevettem, hogy potyogtak a könnyeim. Nem akartam hogy vége legyen a könyvnek, mert tudtam hogy mi vár rám.

Természetesen mindenki boldog és elégedett volt. Ez is a cél. De mégis keserédes, és ezért igencsak fájt a szívem.

Az utolsó pár fejezetet pedig alig bírtam végigolvasni. Nem szokásom könyvön sírni, de a Hercegnő feladta a leckét. Szinte végigsírtam az utolsó 50 oldalt. Hogy is tehettem volna másképp?

Kíváncsian várom, hogy Tessa és Jem mikor és milyen formában fog még felbukkanni ebben az univerzumban. Jó lenne ha a rokonaikkal ismét találkozhatnának.

Clare nagy húzóereje pont ez. Olyan jól vegyíti a családi és baráti szálakat, hogy már csak azért is elolvassuk a többi sorozatát, hogy összefüggéseket találjunk, és mosolyogjunk a párhuzamokon.

Read More

Jay Crownover - Rome

Fülszöveg:
Cora Lewis is a whole lot of fun, and she knows how to keep her tattooed bad boy friends in line. But all that flash and sass hide the fact that she’s never gotten over the way her first love broke her heart. Now she has a plan to make sure that never happens again: She’s only going to fall in love with someone perfect.

Rome Archer is as far from perfect as a man can be. He’s stubborn and rigid, he’s bossy and has come back from his final tour of duty fundamentally broken. Rome’s used to filling a role: big brother, doting son, super soldier; and now none of these fit anymore. Now he’s just a man trying to figure out what to do with the rest of his life while keeping the demons of war and loss at bay. He would have been glad to suffer it alone, until Cora comes sweeping into his life and becomes the only color on his bleak horizon.

Perfect isn’t in the cards for these two, but imperfect might just last forever . . .

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 3
Eredeti cím: Rome
Kedvenc karakter:Rule,Nash,
Oldalszám: 384
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2014

Jet kötetének epilógusában már bemutatkozott a páros, bár akkor még senki sem sejtette a csapat tagjai közül - még ők maguk sem - hogy egymás mellett fognak kikötni.
Rome már az első felbukkanásával megkedveltette magát velem. Rule bátyja a nagy testvér, aki mindenkire vigyázni akart. A katonaságot és Afganisztánt választotta 18 évesen, és az utolsó hazalátogatása igen megviselte. Kiderült hogy öccse Remy és Shaw is hazudtak neki, és ezt nem viselte jól.
A saját kötetében már cseppet sem volt az a kedves és törődő nagy testvér, akinek gondoltam.

Szinte rá sem ismertem Rome-ra. Miután leszerelt, tipikus katonabetegség kapta el. Nem tudta hogy mit kezdjen magával, és az a sok háború megváltoztatta. Posztraumatikus stresszben szenved, amit szerencsére a többiek hamar észrevettek, de kezelni nem tudták.

Rome úgy döntött hogy önpusztításba kezd, de szerencsére volt aki megértette és segített neki. Bertie munkát adott neki a névtelen - szó szerint - bárjában. Munkát és célt adott neki.

És ott van Cora, a szalon piercere, akire mindig számíthattak a többiek. A fiúklubban ő az egyedüli lány, aki a srácok fiatal korukban magukhoz engedtek.
Cora kicsit nyers, de tisztán látja a dolgokat. Kivéve ha a szerelemről és magáról van szó. Abban a hitben él, hogy ő csakis a tökéletes pasival elégszik meg, és nem ad esélyt senki másnak.
Érdekes volt olvasni, hogy egy kitetovált piercinges lány, és egy ex katona hogyan találnak egymásra, és lelik meg a békét.

A többi párossal ellentétben itt nem volt mindent elemésztő tűz.
Foghatjuk ezt arra, hogy pár évvel idősebbek a többieknél, és sok mindent láttak, illetve éltek át.
Mégis megvolt köztük a kémia. Cora próbálta támogatni Rome-ot, és a fiú is őt. Szerelem mellett barátság is kialakult közöttük.
Mivel már az előző kötetben kiderült, hogy a srácok mindegyike büszkélkedhet intim piercing-vel, miért lenne Cora az egyetlen aki kimarad?

Szórakoztató volt olvasni, hogy Rome ezt is felfedezi.

Cora legnagyobb rémületére teherbe esik. Kíváncsi voltam, hogy a páros hogyan fogja ezt kezelni. Hiszen Cora kialakította a maga furcsa életét, Rome pedig a saját démonaival küszködik.
De jól vették az akadályokat. Mint mondtam, inkább a barátság tartotta őket össze, és úgy alakult ki később a szerelem. Jó volt látni, hogy kezdik összeszedni magukat, és Rome, hiába több hibát elkövetett, helyre tudta ezt hozni.
Azt viszont unalmasnak találtam, hogy Cora exe is képbe került. Annyira sablonos!
De szerencsére jött és ment.

A könyv vége kiszámítható - minta sorozat többi részében - de mégis nagyon jóra sikeredett.
Rome igazi katona, Cora-nak pedig ezzel az akciójával végképp elnyerte a szívét.

Nagyon szeretem azokat a sorozatokat, ahol a régebbi szereplők is tiszteletüket teszik.
Rule a saját kötetében igazán hűvös és távolságtartó volt. Mostanra már megnyílt - valamennyire - és őszintén tud beszélni Rome-val és a barátaival.
Még most is azt mondom, hogy a sorozat húzóereje maga Rule. Egyedi és különleges, az írónő nagy figyelmet szentel neki.

Nash egyre szimpatikusabb, és az írónő okosan mutatta be a jövőbeli párját.
Kíváncsian várom a kötetüket.

Ami a szívfájdalmam a sorozattal kapcsolatban, hogy hiába a jó karakterek, és végre nem szépfiúkról van szó, hanem igazi rockerekről, tetoválókról és minden ami hiányzik az ember lányának, a történet valamint a az írónő stílusa a "B" kategóriában ragadt. Igazán kár érte.

Read More

Jay Crownover - Jet

Fülszöveg:
With his tight leather pants and a sharp edge that makes him dangerous, Jet Keller is every girl’s rock and roll fantasy. But Ayden Cross is done walking on the wild side with bad boys. She doesn’t want to give in to the heat she sees in Jet’s dark, haunted eyes. She’s afraid of getting burned from the sparks of their spontaneous combustion, even as his touch sets her on fire.

Jet can’t resist the Southern Belle with mile-long legs in cowboy boots who defies his every expectation. Yet the closer he feels to Ayden, the less he seems to know her. While he’s tempted to get under her skin and undo her in every way, he knows firsthand what happens to two people with very different ideas about relationships.

Will the blaze burn into an enduring love. . . or will it consume their dreams and turn them to ashes?

Borító: 1
Sorozat: Marked Man # 2
Eredeti cím: Jet
Kedvenc karakter:Rule,Nash, Cora
Oldalszám: 400
Kiadó: William Morrow
Kiadás: 2013

Rohamléptekben olvasok most ezt a sorozatot. Alig fejeztem be Rule kötetét, máris nekikezdtem ennek. Ma hajnalban fejeztem be, és délben már Rome kötetét olvastam, amit estére sikeresen befejeztem.

Jet az előző kötetben levett a lábamról. Mint ahogy a könyvben olyan sokan említik, egy igazi rockszár, mindenféle allűr nélkül. Jet csak zenélni akar, nem érdekli a hírnév.
Szinte izzottak az oldalak, amikor Rule kötetében koncertet adott.
Ezért is vagyok olyan csalódott. Mert itt árnyéka volt annak, akit az előző kötetben sikerült megismerni.

Ayden is szimpatikus volt az előző kötetben, de itt valami hihetetlen, hogy mennyire húzta-halasztotta a dolgokat.

Rule kötetében már kiderült, hogy Ayden bepróbálkozott Jet-nél a koncert után, és a srác - bármilyen meglepő - elutasította Ayden-t.
Ebben a kötetben ez jobban ki lett fejtve. Jet számára Ayden elérhetetlen, és a fiú úgy gondolja, hogy a lány jobbat érdemel.

És itt kezdődik el a több mint egy évig tartó macska egér játék.
A páros tagjai Cora-val együtt laknak, és kialakítottak egy furcsa barátságot. Mindkettő vonzódik a másikhoz, de sikeres elnyomják azt.
Ayden-nek megvannak a tervei. Biztos anyagi hátteret, és egy normális férjet akar. Jet ebbe nem illik bele. De mégis vonzódik hozzá.

Megmondom őszintén, a könyv nagy részét untam. Igen, baromi érdekesek a szereplők, Jet egy külön univerzumban létezik. Ennek ellenére az a huzavona és kínlódás már nekem is sok volt.
Mindketten vonzódnak egymáshoz, ennek ellenére - mindenféle koholt hülyeség miatt - inkább kerülik a másikat.
Amikor végre sikerült összejönniük, akkor is olyan volt, mintha egy helyben toporognának.

Szerencsére ott voltak a többiek, akik kicsit emelték a könyv fényét. Rowdy az előző részben szinte láthatatlan volt. Itt több szerephez jutott, és sikerült hamar megkedvelnem. Nash az egyik kedvencem, és persze Rule.

Az ő és Shaw életébe is bepillanthatunk. Haladnak előre. Rohamléptekkel. Rule már házat venne, míg az aktuális páros azt sem tudja, hogy mit kezdjenek a kapcsolatukkal.

Azt is sikerült megtudnunk, hogy az összes Marked Man intim piercing-vel rendelkezik. Ez jobban felvillanyozott, mint az aktuális páros.

Ayden múltjáról senki nem tud semmit. A könyv folyamán felbukkan a bátyja Asa, és hozza magával azt a múltat, ami elől Ayd menekült.

Jet is kínlódik a szüleivel, és ennek ára lesz.

Ami a legjobban bosszantott, hogy adott két igen érdekes és összeillő ember, a történet sem volt rossz, ennek ellenére úgy éreztem, hogy sehová sem haladunk, mindig ugyanazokat a köröket futja a páros.

Jet nem akar híres lenni, megelégszik a stúdiózással, és a helyi koncertezéssel. Amikor Ayden szakít vele, a bandájával Európába kezd turnézni. Hamar rájön hogy ez nem neki való.

Nagyon örültem, hogy Jet életébe jobban bepillanthattunk. Valóban egy igazi rocksztár, akiből árad a zene. A könyv végére megtalálja a saját útját, és valóban, neki ez való.

Az előző kötetben is volt némi akció, és ez itt sem hiányozhatott. Asa-t sokáig nem tudtam hová tenni, de Rome kötetében - igen, már azt is befejeztem - sikerült zöld ágra vergődnünk.

A könyv vége nekem kicsit túl szirupos lett. Jet pár hét után feleségül vette Ayden-t, míg Rule vett egy családi házat, ahová Shaw-val beküldöztek.

Ami még mindig nem tetszik, hogy úgy érzem, az írónő eltévesztette a srácok életkorát. Komolyan, egyszerűen nem érzem életszerűnek, hogy 20-24 éves srácok ilyen egzisztenciával és élettapasztalattal rendelkeznének.

Csalódás volt ez a kötet, főleg Jet miatt. Olyan sokat vártam, és nem kaptam semmit, csak egy sablonos történetet, rengeteg szenvedéssel.

Read More

Jay Crownover - Rule

Fülszöveg:
Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt.

A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni.

Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel.

Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt.

De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni.

A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.

Borító: 2,5
Sorozat: Marked Man # 1
Eredeti cím: Rule
Kedvenc karakter:Rule, Jet, Nash
Oldalszám: 364
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013

Nagyon régóta várólistás nálam ez a kötet/sorozat. Végre rászántam magam a könyv olvasására, és be kell vallanom, hogy sokkal jobbat vártam.
Az alaptörténet tetszett, a megvalósítás sem volt olyan rossz. Inkább az írónő stílusával nem sikerült teljesen azonosulnom.
Adott Rule, aki valóban egy rosszfiú. A legjobb szó rá a kezelhetetlen. A saját szabályai szerint él, és kialakította a saját kis életét.
Az ikertestvére halála óta széthullott a családja, és Shaw az egyetlen, aki próbálja még összetartani őket.
Shaw gyerekkori legjobb barátja volt Rule ikertestvére. Mindenki azt hitte hogy egy párt alkotnak, de a történet folyamán kiderül, hogy valóban csak barátság volt a két fiatal között.

Nem egy olyan történetet olvastunk már, ahol a good girl - bad boy téma volt terítéken. Itt ez igazán érvényesül.
Shaw valóban egy "good girl". Orvosi egyetemre jár, kedves, szűz és a szülei uralkodnak felette. Ezért is érzi magáénak az Archer családot, akik befogadták a családjukba.
Shaw minden vasárnap elmegy Rule-ért, hogy villásreggelizzenek a fiú szüleivel. Minden héten más lány mellett találja a fiút, akit ez egy cseppet sem érdekel.

Rule igazán egyedi karakter, akit nem lehet csak úgy irányítani. Tetoválóművészként dolgozik egy szalonban, és nem tűri hogy irányítsák. A testvére halála nagyon megviselte, főleg hogy azt gondolja hogy ő a hibás.

Ez a két ember nem is lehetne különbözőbb, viszont a könyv folyamán láthatjuk, hogyan sikerült összecsiszolódniuk.

Meg kell mondanom, hogy maga a társaság igencsak kedvemre való. Rockerek, punkok, és tetoválók. Nagyon jó kis csapat, öröm volt róluk olvasni. Rule is kitett magáért, mert lássuk be, hiába egy tetovált Adonisz, nagyon nehéz vele lenni.
Megszokta az egyedüllétet, és soha nem volt még barátnője. Nem tudja mit kell tenni, és ha csak egy kis akadályba ütközik, egyből visszavonul, és más lány mellett keres vigaszt.

Shaw ezzel ellentétben egy csendes szűzies lány, aki már 13 éves kora óta szerelmes Rule-ba. A születésnapján együtt töltik az éjszakát, és utána megpróbálkoznak a párkapcsolattal is. Ami a legjobban tetszett Shaw-ban, hogy nem voltak illúziói. Tudta hogy Rule milyen, és olyannak fogadta el, amilyen.

Viszont hiába egy jó páros, és történet, nekem ez a könyv akkor is egy "B" kategóriás könyv marad. Okolhatom ezért az írónőt, vagy magamat is.
Sok apró dolog volt, ami nem tetszett, vagy logikátlannak tűnt. Például Shaw, aki egy gazdag családból származik, és az orvosin tanul, miért dolgozik egy sportbárban, ami nem a legjobb környéken van. Pénzre nincs szüksége, és mégis ezzel takarózik. Úgy tűnik hogy burokban él, nincs élete. Ennek ellenére minden percben dolga van.

Tetszett, hogy hiába összejött a páros elég sok gondjuk akad. Rule próbál jobb ember lenni, viszont a lánynak a régi Rule tetszett, amit szóvá is tett.
Sokszor úgy éreztem, hogy Shaw egy papírmasé figura, aki mindig mindent azért tesz, hogy Rule-nak jó legyen, vagy hogy kihúzza a bajból. Nem igazán éreztem a saját személyiség. És ez igaz a mell piercing csináltatására is, aminek előzménye nem volt.
Tudom hogy a tetoválást bárki bárhol viselhet. Ennek ellenére nem hiszem, hogy Shaw - akin egy tetoválás sem volt - pár hónap múlva a fél testét kivarattja, főleg olyan látható helyen, ahol egy orvosnál szóba sem jöhet. Itt ismét azt éreztem, hogy nem saját magáért teszi, csak amiatt hogy Rule-hoz hasonló legyen.

A könyvben nem csak a páros szenved és próbálkozik, hanem Rule családja is. Mióta elvesztettét Rule ikertestvérét, az anyja szinte megtébolyodott. Nagyon realisztikus volt az asszony fájdalma. Az már nem, hogy a könyv végére szinte egy angyal lett. El lett túlozva ez a szál.

Valamint, nem tudom mi ez az új divat, de kezd elegem lenni hogy minden NA sorozatban felbukkan egy meleg legjobb barát. Komolyan, találjanak már ki valami újat!

A könyv szereplői 20-23 évesek. Nekem inkább tűntek 30-asnak. Mindannyian kialakították a saját életüket, biztos egzisztenciával rendelkeznek. Olyan élettapasztalattal beszélnek mint akik 100 évet megéltek. Ha már fiatalokról van szó, akkor legyenek is azok.

Annak ellenére hogy nem hibátlan a könyv, folytatom a sorozatot. Főleg, hogy Jet - aki igencsak szimpatikus - könyve a következő a sorban.

Read More

Cassandra Clare - Elveszett ​lelkek városa

Fülszöveg:
Mi az az ár, ami még a szerelemért is túl magas? Amikor Jace és Clary ismét találkoznak, a lány elborzadva tapasztalja, hogy szerelmét és gonosz bátyját Lilith varázslata egymáshoz köti. A Klávé célja megölni Sebastiant, de lehetetlen anélkül végezni az egyik fiúval, hogy a másiknak ne essék bántódása. Alec, Magnus, Simon és Isabelle tündérekkel, démonokkal meg a könyörtelen Vasnővérekkel alkudozik, Clary pedig veszélyes játszmába kezd. A tét nem csak a saját élete, de Jace lelke is egyben. De bízhat-e még a fiúban egyáltalán?

Borító: 4,5
Sorozat: A Végzet ereklyéi # 5
Eredeti cím: City of Lost Souls
Kedvenc karakter: Magnus, Sebastian
Oldalszám: 512
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2013

Azt hiszem kijelenthetem, hogy ismét elkapott a Clare mánia. Rég volt már hogy ebben a világban jártam, és az előző részhez hasonlóan bele kell még rázódnom. Próbálom olyan sorrendben olvasni a könyveket ( Pokoli szerkezet és a végzet ereklyéi) ahogyan anno Clare írta, mert így elég sok utalással találkozom, ami lássuk be, igencsak szórakoztató.

A Bukott angyalok városa elég nagy csalódás volt. Egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam. Itt viszont - ha nem is teljes mértékben - de elégedett vagyok.

Ismét olyan világban jártam, ahol szívesen élnék. Akció, humor és romantika. Clare jól keveri a dolgokat, mert szinte faltam az oldalakat.

A Bukott angyalok városa igencsak függővéggel zárult, és kíváncsi voltam, hogyan tovább.

Nos, igencsak kedvemre való volta történet. Jace eltűnt Sebastian-val együtt, a Klávénak pedig nem prioritása őt keresni, mivel fontosabb dolgok is történtek.

Nagyon tetszett, hogy a a csapat nyomoz és olyan dolgokba is beletenyerel, amikbe nem kéne. Simon remekelt, csakúgy mint Izzy. Simon-val még most sem vagyok teljesen kibékülve, de remekül összedolgozik az Árnyvadászokkal, amiről öröm volt olvasni.

Clary soha nem volt a kedvencem, és nem is lesz. Hiába, itt a harcos oldalát is megmutatta - ami többször is szemöldökráncolásra is késztetett - de nekem ő még mindig felesleges és buta karakter. Jace említi neki, hogy a bátorsága miatt szereti. Nos, én ezt nem annak nevezném. Inkább a tudatlanságának, amiből következik a "bátorsága", ami szinte mindig csak rosszra vezet. Itt sem volt ez másképp. Míg a többiek démont és angyalt idéztek, addig Clary utazgatott és sétált Velencében, és más városokban. Csak úgy volt. Rosszabbnál rosszabb döntéseket hozott, amit már megszoktunk tőle. A könyv végén azért igencsak meglepett...

Alex és Magnus együtt nagyon jók, és öröm róluk olvasni. Viszont Alec-et is jól megcsapkodtam volna. És a könyv vége? Magnus, te jó ég! Remélem rendeződnek a dolgaik, mert nekem ők együtt az igaziak.

Több szálon fut a cselekmény. Volt amit kivágtam volna - Jordan és Maia szála - mert egyáltalán nem látom értelmét. Aranyosak együtt, de hogy miért kellett őket ennyire központi figurának beállítani, azt nem értem.

Sebastian-t már az Üvegvárosban megkedveltem. Egyik gyengém az ilyen jól összerakott negatív karakterek. És itt sem hazudtolta meg önmagát. Örültem neki, hogy ilyen sok szerepet kap. Őrült, de mégis annyira jó karakter. És amit a könyv végén tett? Hogyan és mikor?

Voltak hullámvölgyek a könyvben, de a humor és a fantasztikus karakterek nem engedték hogy unatkozzam. Elég Jace-re gondolnom, aki ha önmaga, ha nem, tudja hogyan mosolyogtassa meg az olvasót. Furcsa volt most így látni, de a könyv végére ismételten kiderült, hogy nem egy mezei árnyvadász.

És a Néma Testvérekről valamint a Vasnővérekről még nem is beszéltem! Ha nem jön velem szembe egy iszonyat nagy spoiler Zakariás testvérrel kapcsolatban, akkor itt már nagyon gyanakodnék rá. Hogy ennyire érdekelje a Herondale vérvonal, az már nagyon gyanús.

Mindenesetre nagyon jól szórakoztam, és alig várom hogy olvashassam a befejező kötetet. De előtte  - hogy sorrendben haladjak - el kell olvasnom a Hercegnőt. Tudom hogy keserédes lesz a befejezése, de Tessa, Will és Jem története is nagyon érdekel.

Read More

Cassandra Clare - A ​herceg

Fülszöveg:
A Viktória korabeli London mágiával átszőtt alvilágában Tessa Gray végre biztonságban érezheti magát az árnyvadászok körében. Ez a biztonság azonban múlandónak bizonyul: a Klávé szakadár tagjai terveket szőnek Charlotte leváltására az Intézet éléről. Ha Charlotte elveszti a pozícióját, Tessa az utcára kerül, és könnyű zsákmánya lesz a titokzatos Magiszternek, aki saját sötét céljai érdekében akarja felhasználni Tessa képességeit.

Borító: 5
Sorozat: Pokoli szerkezetek # 2
Eredeti cím: Clockwork Prince
Kedvenc karakter: Jem, Magnus, Will
Oldalszám: 490
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2012

Idestova három éve várja a sorozat, hogy folytassam. Anno nem varázsolt el úgy az Angyal mint szerettem volna, de Clare könyveiben van valami, amiért muszáj tovább olvasni a sorozatait. Igen, az "eredeti" sorozattal is le vagyok maradva, de most jött el az ideje, hogy folytassam azt is.

Sajnos, mivel olyan sokáig halogattam a sorozat folytatását, konkrétan elfelejtettem mindent, ami eddig történt. Nagyon vázlatosak az emlékeim, és sajnos nincs időm újraolvasni az első részt. Így csak sodródtam az árral, és vártam hogy mi lesz.

Az nem változott, hogy a szereplőket még mindig kedvelem. Will ebben a kötetben a poklot és a mennyet is megtapasztalta. Imádom a humorát, és az egész karaktert. Ebben a kötetben nagyon sokat fejlődött, kíváncsian várom, hogy a befejező kötetben mivel rukkol elő.

Tessa meglepő módon nagyon szimpatikus volt. Clary-vel ellentétben egyáltalán nem életképtelen. Sőt! Okos és kedves, bár még most sem tudja, hogy mi ő valójában. Megértettem hogy mindkét fiú felé húz a szíve. Amiért picit nehezteltem rá, hogy a könyv végén már kénytelen volt győzködni magát Jem-vel kapcsolatban.

És ha már Jem. Mivel az előző részből minden kiesett, fogalmam sincs, hogy mitől betegedett meg. De annyi spoilerbe belefutottam a jövőjével kapcsolatban, hogy nem győzöm kivárni, hogy miképp is fog úgy alakulni, ahogy. Jem egy imádni való karakter, és az olvasóból is egyből előtör a védelmező ösztön, ahányszor csak felbukkan.

A könyv közepéig nem igazán történt semmi. LAssan indultak be az események, és inkább azt mondanám, hogy a lelki és pszichés fejlődésen volt a hangsúly. Árulás, szerelem, átok, eljegyzés, csalódás... Röviden így foglalhatnám össze az eseményeket.

Ami a legvonzóbb Clare könyveiben - a szereplőin kívül - az a megálmodott világ. Mert igen, szinte alig történt előrelépés, de a szereplők elvitték a hátukon a történetet. Elég Charlotte-ra gondolnom, aki megpróbálja egyben tartani ezt a furcsa kis családot, vagy Will-re, aki valóban nem az, akinek mutatja magát. És ha már szereplők. Magnus kötelező eleme ennek az univerzumnak. Furcsa, hogy itt is felbukkant, bár az még furcsább lenne, ha nem tenné üdvözletét itt is.

Tessa rejtélye nagyon foglalkoztat. Elméletem sincs, hogy mi lehet. Biztos hogy Clare már említette, csak valahogy átsiklottam felette.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi vár rám a befejező kötetben. De sorrendben haladok, és a soron következő az Elveszett lelkek városa.

Azt hiszem, Clare-nek sikerült visszarántania magával, mert érzem, hogy ismét rajongani fogok a könyveiért.

Read More

Calia Read - Szétcsúszva

Fülszöveg:
Naomi Carradine vagyok.

Hat hónapja még boldog voltam.

Egy hónapja diliházba zártak.

Tegnap Lachlan meglátogatott. Megcsókolt. És azt mondta, kezd elmenni az eszem.

Órákkal később Max belopózott a gondolataimba. Emlékeztetett arra, hogy nem vagyok őrült, és hogy szüksége van a segítségemre.

Néhány perce, amikor próbáltam összerakni a múltamat, még távolabb sodródtam a valóságtól.

És most… mindenki azt hiszi, megbolondultam. De tudom, hogy ő létezik, és kellek neki.

Te hiszel nekem?

Borító: 4
Sorozat: Fairfax # 1
Eredeti cím: Unravel
Kedvenc karakter: Max
Oldalszám: 328
Kiadó: WOW
Kiadás: 2015.03.27

A bejegyzés erős spoiler tartalmaz!

Tudom hogy az értékeléseim nem mellőzik a spoilereket, de ez egy olyan könyv, amit nem bírok úgy értékelni, hogy ne írjam le a benne történteket. Muszáj róla nyíltan írnom!

Amikor a Könyvhéten megvettem a könyvet és elolvastam a fülszöveget, nem igazán tudtam hová tenni a könyvet. Valami romantikusra vágytam, valami tipikus new adult regényre. Álmomban sem gondoltam, hogy egy olyan történetet sikerül megismernem, ami teljesen felkavart.

A könyv elején teljesen összezavarodtam. Nem értettem semmit, és nem is tudtam hogy mi vár a következő oldalon. De ahogy Max felbukkant, nem tudtam letenni a könyvet.
Naomi a Fairfax elmegyógyintézetben találja magát. Nem tudja hogy miért van ott, és azt sem tudja, hogy mi a baja. Annyi biztos, hogy hallucinál, és olyan dolgokat lát, amiket nem kéne.

Naomi bizalmatlan, és úgy érzi hogy megőrül. Új orvosa ráveszi, hogy mesélje el a történetét, miért is került oda. és megkezdődik az utazás a pokolba...

Ha jobban belegondolok, a szereplőkről szinte semmit sem tudtunk meg. Tudjuk hogy Naomi főiskolás, de azt nem, hogy mit tanul. Naomi kinézete sem ismeretes sokáig. És ez igaz az összes szereplőre is. Viszont ahogy elolvastam a könyvet, arra gondoltam hogy ki a fenét érdekel hogy ki hogy néz ki? Sokkal fontosabb, hogy mi történt a szereplőkkel.

Naomi visszaemlékezéseiből megismerjük a múltját. Legjobb barátnőjét Lana-t és szerelmét Lachlain-t. Későbbiekben pedig Max-et, akivel már az első találkozásuk olyan fülledt volt, hogy öröm volt olvasni. Soha nem olvastam még ilyen párosról. Akik csak egymásra néznek, és olyan szintű kémia van, hogy az valami hihetetlen. Mérges is voltam Naomi-ra, mert Lachlain-t megcsalja. Mekkorát tévedtem!

A könyv közepénél úgy éreztem, hogy ez inkább Lana története. Az ő tragédiáját ismerjük meg, és annak hatásait. Itt már felállítottam a magam diagnózisát. Szinte biztos voltam benne, hogy Max és Lachlain ugyan az a személy. Lana sokkoló helyzetét is ismertem már. Szóval, arra jutottam, hogy Naomi azért omlott össze, mert nem bírta elviselni, hogy senkinek nem szólhat Lana helyzetéről. Bár ilyen egyszerű lett volna!

Sajnos a mai világban szinte mindennaposak a gyilkosságok, az erőszak. Amit viszont sehogy sem bírok feldolgozni és elviselni, az az állatkínzás, nemi erőszak és a pedofília. És sajnos ebben a könyvet ebből a három tételből kettő felbukkan.

Amikor Naomi meglátja hogy Lana-t az apja megerőszakolja, muszáj volt letennem a könyvet. Nem bírtam tovább. Fel sem bírom fogni, hogy mi készteti ezeket a beteg személyek erre! És ami ezután történt? Lana tűr, már 10 éves kora óta, és nem is tud hová menni. Egyetlen választása marad. Tűrni. Naomi persze tenne valamit, de hallgatnia kell. Max persze rájön, és megindul a lavina....

Naomi mesél és mesél, közben pedig a démonaival viaskodik. Közben látszik, hogy elindult a gyógyulás útján.

Tetszettek a Lachlain-val való emlékei. Gyerekkora óta ott volt neki, igaz először csak barátként. A szerelmük aranyos, gyengéd de közben erős volt. Max-vel pedig mindent elsöprő.

Amikor kiderült hogy Lana öngyilkossággal próbálkozott, egyszerűen a szívem szakadt meg érte. Megpróbált új életet kezdeni, de az apja nem engedte. Örültem, hogy kezd a talpára állni, de amit az apja tett Max-vel... Bár ez így a könyv végére sem derült ki, hogy mi lett a következménye.

Az utolsó fejezetek pedig - ha mondhatok ilyen - vittek mindent. Fel sem merült bennem, hogy Lana és Naomi ugyan az a személy. Naomi a fél életét úgy élte le, hogy a saját apja megerőszakolja, és az anyja tudott róla, de nem tett semmit! Hogy mi történt Naomi-val? Hogy megvédje az elméje saját magát, megteremtette Lana-t. Szóval Naomi diagnózisa: Disszociatív személyiségzavar, avagy tudathasadás.

Itt volt az a pont, amikor másodszor is sokkot kaptam. Soha, ilyenről még nem olvastam. Nyilván, olvasmányaim során találkoztam olyan karakterekkel, akikre simán rá lehet sütni az őrült, vagy elmezavaros jelzőt. De ez teljesen más volt. Naomi-t gyerekkora óta bántották, és ez lett belőle. És sajnos ez a valóságban is megtörténhet!

Hogy happy end lett-e? Döntse el mindenki maga. Naomi és Lachlain természetesen együtt maradt, és fantasztikus szerelemről tettek tanúbizonyságot. Viszont Naomi soha nem lesz a régi, és nem hiszem, hogy ebből teljesen fel lehet épülni.

A könyv végére maradtak megválaszolatlan kérdéseim, de utólag belegondolva ezek teljesen illenek a könyvhöz. Egy tudathasadásos ember fejében járhattunk, nem tudni hogy mi a valós, és valóban úgy történtek apróbb események, ahogy arra emlékszik Naomi.

Egy biztos. Az utóbbi évek egyik legmegrázóbb könyvével volt dolgom, és javaslom, aki teheti, az olvassa újra, és figyelje a jeleket és az utalásokat.

Read More

Amanda Stevens - A ​birodalom

Fülszöveg:
A halottlátó temetőrestaurátor, Amelia Gray egy újabb megbízatást kap, ami majdnem az életébe kerül.
Ezúttal ugyanis egy tó mélyére süllyedt ódon temető női kísértetei kérik a segítségét, miközben a látszólag csendes kisvárosban feltűnik a Gonosz, és ördögi tervet eszel ki…





Borító: 4,5
Sorozat: Sírkertek Királynője # 2
Eredeti cím: The Kingdom
Kedvenc karakter: Amelia, Angus
Oldalszám: 376
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2013

Szinte napra pontosan két éve olvastam az Örök kísértést. Azóta eltelt némi idő, de a kedvem a sorozathoz cseppet sem lankadt. Sajnálom, hogy a Kiadó nem folytatja a 3. rész után a sorozatot. Remélem változni fog a véleményük.

Az írónő tud valamit. Igaz ami igaz, az előző rész eseményeire nem igazán emlékszem, de a könyv hangulatát nem tudtam elfelejteni. Mint az előzőekben, itt is csak úgy sugárzott Amelia magánya, és - ha mondhatok ilyen - a temetőkben megszokott " nyugalom van, de tudod hogy ez csak a látszat" hangulat. Ez az, amit nagyon szeretek ebben a sorozatban.

Amelia hónapok óta nem találkozott Devlin-nel, és pont kapóra jött, hogy az új munkája Asher Fall-ba szólítja. De amit ott talál, az még őt is megdöbbenti...

Mindig is imádtam a kisvárosi hangulatot. Itt, ebben a könyvben pont az árnyoldalával találkozhatunk. Asher Fall egy elszigetelt, szó szerint szellem város, ahol a kívülállókat nem tűrik meg. Szinte olyanok, mintha belterjesek lennének. Ebben a városban az Asher család az úr, és Amelia-nak több köze van hozzájuk, mint szeretné.

Azért is tetszett ez a kötet annyira, mert olyan, mintha Amelia két temetőt restaurálna egyszerre. Ott van az "új" Thorngate temető, és ott van a víz alatti, "régi" Thorngate.

Amelia ahogy beteszi a lábát a városba, egyből tudja az olvasó, hogy valami nagyon nem stimmel. Nem tudjuk mi, de valami nagyon nem jó dolog folyik abban a városban.

Viszont egy jó hír, hogy Amelia egy imádni való, hűséges, egyben kicsit csúf kutyára is szert tesz. Angus-t egyből a szívembe zártam, és reméltem hogy az írónő nem lesz kegyetlen.

A kötet két részre osztható, ami majd a történet végén egybeforr. Ott van maga a temető és a története, valamint ott van Amelia titokzatos múltja. Ebben a részben mindenre fény derül, és Amelia-val együtt, az olvasó is csak döbbenten tud pislogni.

Ebben a részben Devlin nem szerepel, de őszintén szólva cseppet sem hiányzott, Még most sem értem, hogy miért rajong Amelia ennyire a férfiért.
A könyv közepén elkönyveltem magamban, hogy az írónő nem remekel a romantikus érzelmek ábrázolásában. Míg az misztikus, szorongó érzelmeket fantasztikusan ábrázolja, a romantikával gondjai vannak. Viszont Thane akcióba lendült, és változtatnom kellett az álláspontomat. Nem a romantikus érzelmek terén gyenge az írónő, hanem Amelia és Devlin nem passzolnak.
Mert hogy Amelia és Thane egy igen jó páros...lehetett volna.

Úgy éreztem, hogy minden összefügg, és nem csak Amelia a paranoiás. Követték, megfélemlítették, és a furcsa paranormális események csak rontották a helyzetet.

El sem tudtam képzelni, hogy mi lesz a könyv végén. Ki és mi akarja hogy Amelia eltűnjön onnan?

És itt jött el a könyv egyik legnagyobb csavara. Megismerjük Amelia múltját, és születésének körülményeit. Most már érti az olvasó, hogy Amelia szülei miért is voltak olyan távolságtartóak.

A végkifejlet tetszett. Az egész könyv hátborzongató, és én ezt kifejezetten imádtam. Az írónő remekül ért ahhoz, hogy sugalljon dolgokat, amitől még misztikusabb lesz a történet.

Kíváncsi vagyok, hogy a következő részben mi vár még a Sírkertek Királynőjére, és visszatér-e valaha Asher Falls-ba...

Read More

George R. R. Martin - Trónok harca

Fülszöveg:
A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Borító: 4
Sorozat: A tűz és jég dala # 1
Eredeti cím:A Game of Thrones
Kedvenc karakter: Ned, Tyrion, Arya, Daenerys
Oldalszám: 926
Kiadó: Alexandra
Kiadás: 2003, 2008, 2013, 2014

Azt hiszem, senkinek sem kell bemutatnom se az írót, se a sorozatot. Évek óta folyamatosan szembe jön velem - hol a könyv, hol a film sorozat - de én rendíthetetlenül ellenálltam. De hiába, mert mindenhol erről lehetett olvasni. Cikkek, videók, elméletek... Ennek is köszönhető, hogy a legfontosabb szereplőket már így ismertem meg. Tudtam ki a Sárkányok Anyja, és hogy az egyik nagy kedvenc Havas Jon. Ennek ellenére még mindig ellenálltam. Mi tartott vissza? Egyrészt utálok a tömeggel úszni. A csapból is ez folyik évek óta, de mára már kicsit enyhült az őrület. A könyvek hossza és mérete is elrettentett. De ami a legjobban visszatartott, hogy nincs befejezve, és ki tudja, mikor érkezik el az az idő. Az író évek óta ígérget, én pedig nem vagyok a türelem mintapéldája.

De hogy rövidre fogjam, pár hete úgy döntöttem, hogy nézzünk bele a sorozatba, aztán majd meglátjuk. Nos, az első rész után azt vettem észre, hogy még többet akarok, és minél gyorsabban akarom. Szerencsére a könyv már január óta porosodik a polcomon, így gyorsan elővettem és olvastam... És Westerosba költöztem.
Párhuzamosan olvastam, és nézem a sorozatot, így felmerül, hogy untatott-e a könyv. Hazudnék ha azt mondanám hogy nem. Voltak fejezetek, amik nem igazán kötöttek le, viszont voltak olyanok, amiket még így is borzongva olvastam.
A történet magában hordozza a könyv címét. Trónok harca. Leegyszerűsítve tényleg így van. Ha lecsupaszítjuk a történetet, valójában csak az zajlott. De Martin mesterien, több apró szálból felépítette ezt a világot, ahol mindenkinek saját személyisége, és céljai vannak.
Nincs jó vagy rossz. Valószínű hogy pont ez tetszett a könyvben a legjobban. Hogy emberiek, gyarlók, gonoszak, de közben szeretnek és törődnek. A maguk módján.

Míg a Stark-ház tagjai maga a becsület, addig a Lannisterek pont az ellenkezői. Kár is volna tagadnom, hogy a Stark-ok felé húz a szívem. Sajnáltam Ned-et, ő volt a kedvencem.
Megszegtem az íratlan szabályt. Ne szeress meg senkit, úgy is meghal. De ki tudna ellenállni a szépséges és veszélyes rémfarkasoknak? Ned-nek, akit a jó szíve miatt ért el a vég? Tyrion, aki a cinikus és csipkelődő szavai ellenére jobban szereti a családját, mint kéne? Arya, aki lány létére inkább a férfiak útját választja?

És ott van Daenerys is. Alig várom, hogy megtudjam hogy hová és hogyan fog fejlődni. És akik - majdnem - a legjobban elrabolták a szívemet. A gyermekei.

Szóval az vessen követ rám, aki ebben a világban nem talál magának legalább egy kedvenc karaktert.

Sokszor szitkozódtam, megdöbbentem és a pokolra kívántam több embert. Elég Cersei-re vagy Joffrey-ra gondolnom.

De hiába a nagyok játsszák játszmáikat, nem szabad elfeledkezni a Falon túliakról sem. Senki sem törődik a jelekkel, csak az Éjjeli Őrség, úgy hiszem, hogy kevesen vannak, és sok csata vár még rájuk.

Sokszor, amikor elkapott a hév hogy nekikezdjek a könyvnek, blogokon kerestem értékeléseket, véleményeket. Bosszankodtam is, mert nem találtam olyan, ami valóban részletesen elém tárta a világot, a cselekményt. Most már értem. Bő 900 oldal, és szinte egy egész élet elevenedik meg a lapokon. Ki tudná leírni részletesen, hogy kivel mi történt? Nemrég végeztem a könyvvel, de én sem tudtám szavakba önteni.

Értem, hogy mi ez a nagy őrület a sorozat iránt. Legyen az film vagy könyv. A film hűen visszaadja a cselekményt, viszont pár apróságot megváltoztattak. Egyáltalán nem bánom, így érdekesebb.

Sajnálom, de közben mégsem, hogy csak most kezdtek megismerkedni az íróval és az ő világával. Sajnálom hogy egy ilyen szerteágazó és részletes világtól megfosztottam magam, de közben örülök, mert nem kell éveket várnom egy-egy könyvre.

Read More

Brian Staveley - A császár pengéi

Fülszöveg:
A császárt meggyilkolták, és az Annur Birodalom rendje felborult. A halott uralkodó három gyermekének azonban a gyász mellett egy mélyre hatoló összeesküvéssel is meg kell birkóznia.

A császár lánya, Adare a fővárosban hajszolja apja gyilkosát, akit azonban a császári család istennője látszik pártolni, és Adare hamarosan magára marad az udvar intrikái közt. Öccsét, Valynt, aki a birodalom legveszélyesebb alakulatánál hadapród, egy óceán választja el a palotától, azonban több gyanús baleset után ráeszmél, hogy az ő élete is veszélyben van – akárcsak Kadené, a trónörökösé, aki egy messzi kolostorban tanulmányozza az Üres Isten szerzeteseinek ősi tudását. Ám mielőtt Valyn Kaden segítségére siethetne, még ki kell állnia az elit hadsereg titokzatos és halálos próbáját.

Borító: 3,5
Sorozat: A Csiszolatlan Trón krónikája # 1
Eredeti cím: The Emperor's Blades
Kedvenc karakter: Valyn, Tan, Kaden
Oldalszám: 504
Kiadó: Gabo
Kiadás: 2015.05.26

Lassan egy éve - ha nem több - nagyon rákaptam a high fantasy-ra, illetve, ahogy mondani szoktam, a hagyományos fantasy-ra. Ez a kötet is azóta várólistás volt nálam, mióta kiderült hogy megjelenik a hazai piacon.
Volt egy elvárásom. Azt akartam hogy a könyv kedvenc legyen, és legyen még egy író, akiért ujjongani tudok.
Ez sajnos nem igazán jött össze.

Több véleményt is olvastam, és sokan áradoztak a könyvről. Én is azt akartam. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba, és csak vártam, és vártam...

A császárt, Samlitun-t meggyilkolják, és úgy tűnik, hogy a birodalom, valamint a trón is veszélyben van. A császár három gyermeke különböző utakon jár. Adare - hiába örökölte apja szemeit, női mivolta miatt nem léphet trónra. Helyette - ahogy apja végrendeletében is írja - pénzügyminiszterré válik, hogy így segítse majd a testvérét. Valyn beállt a rettegett Kettral alakulatba, és képzett harcos válik belőle. Valamint ott van Kaden, a legfiatalabb, aki apja szemét örökölte, és a sorsa hogy császárrá váljon. De előtte tíz évet kell eltöltenie az Üres Isten papjai között.

A testvérek már fiatalon elkezdik saját életüket, hogy felnőtté válva segítsék egymást.

Nagyon érdekesnek ígérkezett a történet, de nem szippantott magába. Eleinte optimistán olvastam a fiatalok sorsáról. De ahogy haladt a történet, úgy kezdtem kétségbe esni. Jóval a könyv közepe után kapott el a hangulat és a történet. Onnantól faltam a lapokat.

Bosszantó, mert Kaden kolostori élete, és Valyn Kettral megpróbáltatásai nagyon ígéretesek voltak. Viszont úgy éreztem, hogy semerre sem halad a történet.
Adare szála pedig említésre sem méltó. 49 fejezet, ebből 3 az övé. Nem értettem miért kapott ő is külön szálat. A végére megértettem. Nagy arculcsapás ez neki. De ennek ellenére egyáltalán nem éreztem azt, hogy nem kedvelem. Van benne potenciál, csak az író szépen elfeledkezett róla.

Kaden és a papok nagyon szimpatikusak lettek. Főleg Tan. Imádtam ahogy műveli szegény kölyköt. Utólag érdekesnek találom, hogy Kaden 8 év alatt alig szedett magára valami tudást, majd jön Tan, és 2 hónap alatt többet tanít neki, mint mások 8 év alatt. Először azt gondoltam hogy a császár azért küldte őt oda, hogy elrejtse. De ahogy haladt a történet, kibontakoztak a dolgok. A császár a Kapuk Őre, és elég sajátos feladata van. Nagyon élvezetes volt Kaden tanulónapjairól olvasni.

Valyn valamiért egyből szimpatikus lett. Tetszett hogy harcosnak készül. És az is, hogy nem minden megy neki egyből. Nem egyszer hibázott, de tanult belőle. Nagy szíve van, és remélem ezt az író nem veszi el tőle.
Ami miatt végleg a kedvencem lett, az, hogy míg a testvérei szinte egyáltalán nem gondoltak egymásra, addig Valyn folyamatosan azon gondolkodott, és az hajtotta előre, hogy az öccsének szüksége van rá. Amikor végül találkoztak, akkor is látszott, hogy örül a testvérének.
A próbák és a gyakorlatok kikezdték az idegeit, és meg is változtatták. Kíváncsi vagyok, hogy a későbbiekben mennyire fog ez a része dominálni.

Mint említettem, a könyv felétől zajlottak az események, és nem győztem kapkodni a fejem. Izgultam a testvérekért, és bántott, ami Lin-vel történt.
A mellékszereplők is parádésak. Elég Tan-ra, Pyrre-re, vagy Gwenna-ra gondolnom, és máris vigyoroghatnékom támad.

Tetszett a világ felépítése, és hogy az író a politeizmust is bevetette.

A végkifejletet imádtam, és nem győztem ámulni. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, és remélem, hogy az író is belehúzott, és nem kell a fél könyvet végigvárnom, hogy végre élvezzem azt, amit olvasok.

Egy utolsó gondolat: Annyira bánt, hogy a kiadó nem az eredeti borítót tartotta meg. Nekem az cover love kategória, míg ez...

Read More