Amanda Stevens - A ​birodalom

Fülszöveg:
A halottlátó temetőrestaurátor, Amelia Gray egy újabb megbízatást kap, ami majdnem az életébe kerül.
Ezúttal ugyanis egy tó mélyére süllyedt ódon temető női kísértetei kérik a segítségét, miközben a látszólag csendes kisvárosban feltűnik a Gonosz, és ördögi tervet eszel ki…





Borító: 4,5
Sorozat: Sírkertek Királynője # 2
Eredeti cím: The Kingdom
Kedvenc karakter: Amelia, Angus
Oldalszám: 376
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2013

Szinte napra pontosan két éve olvastam az Örök kísértést. Azóta eltelt némi idő, de a kedvem a sorozathoz cseppet sem lankadt. Sajnálom, hogy a Kiadó nem folytatja a 3. rész után a sorozatot. Remélem változni fog a véleményük.

Az írónő tud valamit. Igaz ami igaz, az előző rész eseményeire nem igazán emlékszem, de a könyv hangulatát nem tudtam elfelejteni. Mint az előzőekben, itt is csak úgy sugárzott Amelia magánya, és - ha mondhatok ilyen - a temetőkben megszokott " nyugalom van, de tudod hogy ez csak a látszat" hangulat. Ez az, amit nagyon szeretek ebben a sorozatban.

Amelia hónapok óta nem találkozott Devlin-nel, és pont kapóra jött, hogy az új munkája Asher Fall-ba szólítja. De amit ott talál, az még őt is megdöbbenti...

Mindig is imádtam a kisvárosi hangulatot. Itt, ebben a könyvben pont az árnyoldalával találkozhatunk. Asher Fall egy elszigetelt, szó szerint szellem város, ahol a kívülállókat nem tűrik meg. Szinte olyanok, mintha belterjesek lennének. Ebben a városban az Asher család az úr, és Amelia-nak több köze van hozzájuk, mint szeretné.

Azért is tetszett ez a kötet annyira, mert olyan, mintha Amelia két temetőt restaurálna egyszerre. Ott van az "új" Thorngate temető, és ott van a víz alatti, "régi" Thorngate.

Amelia ahogy beteszi a lábát a városba, egyből tudja az olvasó, hogy valami nagyon nem stimmel. Nem tudjuk mi, de valami nagyon nem jó dolog folyik abban a városban.

Viszont egy jó hír, hogy Amelia egy imádni való, hűséges, egyben kicsit csúf kutyára is szert tesz. Angus-t egyből a szívembe zártam, és reméltem hogy az írónő nem lesz kegyetlen.

A kötet két részre osztható, ami majd a történet végén egybeforr. Ott van maga a temető és a története, valamint ott van Amelia titokzatos múltja. Ebben a részben mindenre fény derül, és Amelia-val együtt, az olvasó is csak döbbenten tud pislogni.

Ebben a részben Devlin nem szerepel, de őszintén szólva cseppet sem hiányzott, Még most sem értem, hogy miért rajong Amelia ennyire a férfiért.
A könyv közepén elkönyveltem magamban, hogy az írónő nem remekel a romantikus érzelmek ábrázolásában. Míg az misztikus, szorongó érzelmeket fantasztikusan ábrázolja, a romantikával gondjai vannak. Viszont Thane akcióba lendült, és változtatnom kellett az álláspontomat. Nem a romantikus érzelmek terén gyenge az írónő, hanem Amelia és Devlin nem passzolnak.
Mert hogy Amelia és Thane egy igen jó páros...lehetett volna.

Úgy éreztem, hogy minden összefügg, és nem csak Amelia a paranoiás. Követték, megfélemlítették, és a furcsa paranormális események csak rontották a helyzetet.

El sem tudtam képzelni, hogy mi lesz a könyv végén. Ki és mi akarja hogy Amelia eltűnjön onnan?

És itt jött el a könyv egyik legnagyobb csavara. Megismerjük Amelia múltját, és születésének körülményeit. Most már érti az olvasó, hogy Amelia szülei miért is voltak olyan távolságtartóak.

A végkifejlet tetszett. Az egész könyv hátborzongató, és én ezt kifejezetten imádtam. Az írónő remekül ért ahhoz, hogy sugalljon dolgokat, amitől még misztikusabb lesz a történet.

Kíváncsi vagyok, hogy a következő részben mi vár még a Sírkertek Királynőjére, és visszatér-e valaha Asher Falls-ba...

Read More

Sherrilyn Kenyon - Bűnös éj (R)

Fülszöveg:
A Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes.
Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim.
Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak.
Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?


Borító: 4
Sorozat: Sötét Vadászok # 8
Eredeti cím: Sins of the Night
Kedvenc karakter: Alexion, Danger, Acheron, Simi, Xirena
Oldalszám: 336
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2016.03.31

Bő két évvel ezelőtt rászántam magam, és úgy döntöttem hogy ideje folytatnom az egyik legkedvencebb sorozatomat. Akkor még nem tudtuk hogy bebukik a kiadó, de nem volt kedvem várni. Fogtam magam, és angolul elolvastam Lexi kötetét. Nagy élmény volt, és imádtam. Itt részletesen írok róla.

Amikor kiderült, hogy nem lesz folytatás, mivel a kiadó becsődölt, szinte sikítani tudtam volna. Igen, rajongó vagyok. Igen, tudom hol és mit kell keresnem. De valljuk be. Sokkal jobb, amikor hivatalos fordításban, fizikailag birtoklod a kedvenc írónőd sorozatát/könyvét.

Örök hála az Athenaeum Kiadónak, amiért úgy döntöttek, hogy gondjaikba veszik ezt a fantasztikus sorozatot!

Amit lehetett, azt leírtam a Sins of the Night értékelésemben. Viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz most magyarul olvasnom. Hiába, eltelt több mint két év, mégis úgy éreztem magam, mint aki hazatért. Nem csak azért, mert ismerem a könyv történéseit. A sorozat van rám ilyen hatással.

És igen, hiába olvastam már, mégis izgultam, és féltettem a szereplőket. Azt akartam hogy boldog véget érjen a könyv. A páros igazán megérdemli.

Alexion még ismeretlen a hazai közönség számára. Viszont aki kicsit is utánanézett, tudhatja hogy ő Ias, aki az első Sötét Vadászok egyike.

9000 éves, és ő tényleg "más". Katoteros-ban él, és ha szükséges, akkor ő lesz a Sötét Vadászok mumusa.

Lexi-t eddig is imádtam, de most, hogy magyarul is olvashattam róla, teljesen levett a lábamról. A velejéig cinikus, őszinte, egyenes és titkolózó. Bár ez cseppet sem meglepő.

9000 év alatt szinte csak Ash és Simi voltak, akik közel kerültek hozzá. Lexi ez idő alatt érzéketlenné vált minden más iránt.

Öröm volt látni, hogyan enged fel, és lesz belőle Ias. Az emberi életéről szinte semmit sem tudni, de én így képzelem el őt.

Danger. Végre egy női Sötét Vadász. Olyan régóta vártam már rá. Imádom a srácokat, de azért illő volna a nőket is előtérbe helyezni.

Anno amikor olvastam a könyvet, nem igazán fogott meg. Na de most! Belevaló, okos és intelligens! Igazán erős nő, aki ebben a kemény világban is nő tudott maradni!

Annak ellenére, hogy a New Orleans-i banda egyik tagja sincs jelent, cseppet sem maradt hiányérzetem. Igen, jó lett volna ha felbukkannak, de azért örültem az újaknak is.

A történet inkább az érzelmekre, mintsem az akcióra koncentrál. Mind Lexi, mind Danger megtanul ismét bízni, és szeretni.

Csodás volt látni, ahogy a páros egymásra talál. Ami nekünk teljesen hétköznapi - mondjuk egy randi - az nekik felért egy csodával.

Tudták, hogy az idejük véges, és mégis, tudták élvezni a pillanatot.

Persze nem hiányozhat a cselszövés, és Stryker sem. Anno nagyon felháborodtam, hogy a Vadászok ennyire nem bíznak Ash-ben. Oké, valljuk be. Ash-ről senki nem tud semmit, de mégis. Egy csepp bizalom azért kellett volna!

Több új szereplő felbukkant, és aki a legjobban érdekelt, az Xirena. Össze-vissza olvasom a sorozatot. Tudom hogy kicsoda és micsoda Xirena. Imádom őt. De nem tudtam, hogyan is került be a sorozatba. Na itt kiderül. Ismét jót vidultam rajta, és Simi-n. Savitar is tiszteletét tette, és csak az bánt, hogy ilyen rövid időre.

A végkifejlet igazán ütős, és megható volt. Igen, tudtam hogy mi fog történni, de Kenyon az Kenyon. Imádom, és ahányszor újraolvasom a könyveit mindig ezt fogom érezni.

A páros igazán megérdemelte, hogy boldogok legyenek, még ha ilyen formában is. Katoteros-i család bővült, és örülnék ha Kenyon írna egy novellát, hogyan is zajlik a kis család egy napja.

Amire szeretnék még kitérni, az a fordítás. Általában csak akkor szoktunk róla beszélni, ha nagyon nem klappol. De minden dicséretem a fordítóé és a Kiadóé. Teljesen visszaadta a DH világ hangulatát, és egy helyesírási hibát sem találtam benne!

És ha ez még nem lenne elég, a könyv végén van egy jó pár oldalas részlet Wren kötetéből (Unleash the Night - Szenvedélyes éjszakák. Itt az értékelésem róla), ami a sorozat folytatása.

Szóval molyok, láthatjátok, hogy a Kiadóban megvan az elhatározás, hogy folytassa a sorozatot. Csak remélni merem, hogy még idén jön a folytatás.

Ezért is fontos, hogy aki kedveli az írónőt, az hivatalos forrásból szerezze be a könyvet. Ami még fontosabb. Ismét elérhető távolságra van az, hogy végre Ash könyvét hivatalos fordításban olvashassuk!

Úgy érzem, hogy nem sikerült teljesen visszaadnom az élményt, amit kaptam a könyvtől. Amikor eredetiben olvastam - és most visszaolvastam - úgy éreztem hogy tökéletes lett az értékelésem. Minden benne van, amit szerettem volna. Ha gondoljátok, itt elolvastatjátok.

A könyvet nagyon szépen köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

Na, mik a hírek?

Úgy gondoltam, mivel elég régóta nem volt frissítve az oldal, illő volna életjelet adnom magamról.
És mivel az egyik nagy kedvenc írónőm kötete épp ma jelent meg, gondoltam csináljunk 2 in 1 bejegyzést.
Szóval. Február óta szinte alig volt könyv a kezemben. Egyrészt azért, mert nincs időm rá, másrészt valahogy nem éreztem az indíttatást arra hogy olvassak. (Tudom, szégyen.) De vannak ilyen időszakok mindenki életében. Inkább hagyom ülepedni a dolgokat.
De mivel itt a tavasz, én is kezdek újraéledni. Pár napja belekezdtem Brent Weeks - Az árnyak útján c. kötetébe.
Nagy elvárásokkal indultam neki, de úgy tűnik hogy csalódnom kellesz. A felén már túl vagyok, és nem igazán köt le. Még gondolkodom, hogy félbehagyjam, folytassam, vagy hagyjam egy kicsit ülepedni.
Másrészről mivel mindjárt itt a Könyvfesztivál, a Kiadók jobbnál jobb könyveket jelentetnek meg. És elérkeztem a mondanivalóm fő tárgyához.
Aki egy kicsit is ismer, tudja, hogy megveszekedett Kenyon rajongó vagyok. Amikor az Ulpius becsődölt, sírni tudtam volna. Na nem a Kiadó miatt, hanem a jobbnál jobb pararomance sorozatok miatt, amik mentek a süllyesztőbe.
Igen, tudom hogy Kenyon kötetét elkezdték gondozni rajongói szinten, de legyünk őszinték. Jobban kedveljük a jó minőségű, hivatalos fordítást, amit fizikai formában is tudunk birtokolni.
És itt jön a képbe az Athenaeum Kiadó.
Nagy csendben, egyik pillanatról a másikra bejelentették hogy pár hét, és jön a Dark Hunter (Sötét Vadászok/ Sötét Vágyak Vadásza) sorozat folytatása.

Anno nem bírtam magammal, és nekikezdtem angolul. (Itt olvashatjátok a véleményemet.)
És egyáltalán nem csalódtam. Humoros, szórakoztató, és ismerős közeg köszönt vissza a lapokon. És végre egy női Dark Hunter kerül főszerepbe.
Na de mit akarok ebből kihozni?

MA megjelent a könyv, és uccu neki, mindenki vegye meg, aki kicsit is kedveli az írónőt. Ritka, amikor a rajongók kapnak egy második esélyt, és mi megkaptuk. Éljünk vele! Itt tudjátok megrendelni.

És ha már a reklámozásnál tartok, a kiadó egy újabb jó hírrel szolgált. Kresley Cole (ugyan csak egyik nagy kedvencem) Halhatatlanok Alkonyat Után sorozatát is a szárnyai alá vette a kiadó.
A soron következő kötet Lothaire-é, ami előreláthatólag 06.03-án, Vámpírbosszú címmel fog megjelenni.
Nem igazán értem hogy miért nevezték át a címet, és a borító körül is balhé volt.

Első illetve végleges

Az első borító tényleg illeszkedik az elődeihez. A betűstílus, a szövegelhelyezés. Sőt még a borító témája is. Viszont az alsó része miatt nekem inkább már az ízléstelenség határát súrolta. Fel is vetettem molyon, hogy vágják le az alját, vagy legyen új borító. Nos, kaptunk újat, de inkább visszasírom a régit. Tudom, koldus ne válogasson, és örüljünk hogy egyáltalán megjelenik. De mi magyarok mindig többet akarunk.
Csak remélhetjük, hogy kapunk egy elfogadható borítót.
A kötetet amúgy itt tudjátok előrendelni.


Igaz, hogy még nem tudni ki fogja folytatni szeretett írónőm, Nalini Singh - Angyali Vadász sorozatát, de molyos körökben már tudvalevő, hogy idén érkezik a sorozat folytatása, az Archangel's Legion is.
Igen, szinte sikítani tudtam volna örömömben, amikor meghallottam a hírt.
Megjelenés, borító, kiadó felől semmi hír, de jobb minél hamarabb hirdetni az igét. A véleményem a könyvről.

Úgy tűnik, hogy az Ulpius és más megszűnt Kiadók könyveire aki tud, az lecsap. Pár napja jött szembe velem a hír Facebook-on, hogy Karen Rose könyveinek jogait a Könyvmolyképző vette meg.
Csupa olyan írónő, akiknek a könyveit érdemes megvenni.

Nagyon örülök, hogy a Kiadók gondolnak a rajongókra, és a félbehagyott sorozatokra is gondolnak.
Csak győzzük kivárni a megjelenéseket, és bízzunk abban, hogy a folytatások is érkeznek.

Read More

Joe Abercrombie: Half a World - A harcos (R)

Fülszöveg:
Ritkán, de előfordul, hogy egy lány nem Béke Atya, hanem Háború Anya szolgálatába szegődik. Hild Bathu, azaz Tüske csak a csatározásnak él, apjához hasonlóan diadalra vágyik, de egy végzetes gyakorlótéri baleset után nem harcos, hanem gyilkos lesz belőle.
Yarvi atya, Gettföld agyafúrt minisztere megmenti őt a kínhaláltól, és magával viszi egy küldetésre, amely nagy hatással lehet a Szilánkos-tenger sorsára. Háború fenyeget, és Yarvi egész országát elpusztíthatja, ha a miniszter nem talál szövetségesekre.
Tüske az úton harcossá érik, de mint mindenki más belegabalyodik Yarvi atya cselszövésének hálójába, ahonnan nem mindenki kerül ki épségben. A miniszter a köz java érdekében képes feláldozni bárkit, főleg egy harcost, de Tüske talán képes lesz saját utat vágni magának a kardjával.


Borító: 3
Sorozat: Szilánkos tenger # 2
Eredeti cím: Half a World
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 496
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2015.11.27

Pár nap telt el mióta olvastam az Uralkodót. Mivel az volt az első regényem az írótól, nem tudtam hogy mit várjak.
Itt már volt némi sejtésem. Annak ellenére hogy a sorozat ifjúsági besorolást kapott, én egyáltalán nem tekintem annak. Mert itt aztán van harc dögivel. És az író sem virágnyelven fogalmaz.

Az előző rész tekinthető egy különálló könyvnek is. Önmagában is olvasható. Mert itt már mások a főszereplők, és Yarvi inkább csak asszisztál, és a háttérből irányít. De azt nagyon jól.

Mióta YA könyveket olvasok, mindig azt várom a hősnőtől, hogy legyen erős és független. Álljon meg egyedül a lábán. Abercrombie úgy tűnik meghallgatta a kérésemet, mert Tüske aztán kitett magáért.

Vannak erős egyben nőies hősnők.  És vannak fiús hősnők. Tüske az utóbbi.
Már a könyv elején ízelítőt kapunk abból, hogy a nőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk. Legyen az jelen vagy múlt. Tüske harcosnak készül, és ezért le kell tennie a vizsgát. Hiába, a fél társaságnál már itt erősebb, mégsem ismeri el senki.
 Azonban egy baleset folytán meggyilkolja egyik gyakorlótársát. Már csak a halál vár rá...Ha nem lenne Yarvi atya, és az ő tervei.


Míg az előző rész könnyen magával ragadott, itt akadtak problémáim. Eltelt már bő száz oldal, de még így sem éreztem, hogy megfogott volna a kötet. Mert szó se róla. Olvastatja magát a könyv. És hiába, ez sokkal kalandosabb és akciódúsabb, mégis, valamiért nem sikerült maradéktalanul megnyernie magának.

Mint említettem, Tüske egy igazi erős hősnő. A kötet elején haragszik az egész világra. Nem fogadja el őt senki, és ő sem ismer el senkit.
Viszont ahogy halad a könyv, úgy változik Tüske. A haragját sikerül megzaboláznia, és míg a történet elején azt hittük hogy erős, a könyv haladtával már úgy gondoljuk, hogy egy női bőrbe bújt szörny. Mert hála a furcsa mesterének, Tüske nagyon erőssé vált. És ahogy fizikailag erősödik, úgy az érzelmei is változásnak indulnak.
Hiába, Tüske lenne álmaim YA hősnője, mégsem sikerült közel férkőznie hozzám.
Nem tudom, hogy ez miért van, de igazán sajnálom.

A könyv váltott nézőpontú. Ott van Tüske szemszöge, és ott van Brand, Tüske gyakorló társa, akit a jó szíve miatt menesztettek.

Brand tökéletes ellentéte Tüskének. Kedves és törődő fiú, aki mindig csak segíteni akar. Nincs híján az erőnek. De ahogy halad a könyv, és telik az idő, egyre nyilvánvalóbb, hogy őt Háború Anya helyett, Béke Atya érintette meg.

Igazán jó volt Brand gondolatait olvasni. Csendes és nyugodt fiú, aki mindent lát, de ritkán beszél. Ez az fejezeteire is rányomta a bélyegét, amit cseppet sem bántam. Jó volt kiszakadni Tüske agresszív viselkedése és gondolatai közül.

Abercrombie egyik legjobb tulajdonsága a nyers őszinteség. Nincs virágnyelven közelve semmi. Míg más könyvekben az alapvető szükségletek felett sikeresen elsiklanak az írók, addig Abercrombie igen csak nyitottan áll a kérdéshez.

A csapat a Déli Szél-en evez és utazik, hogy szövetségeseket toborozzanak. Hetekig a hajón hánykolódnak. Erre jön Abercrombie, és teljes nyugalommal ír a bűzről, tetvekről és a hasmenésről.
És nekem ez az egyik legnagyobb húzóerő. Nagyon tetszik ez a nyers nyíltság.

Yarvi ismét kivette a részét a történetből. Tette amit tennie kellett.
Viszont nagyon hiányzott, hogy az ő szemszögén keresztül lássam a történéseket. Érdekelt, hogy mennyire változott meg az Uralkodó óta. Már ott is agyafúrt volt, de itt aztán kitett magáért.

" A bölcs miniszter a köz javát szolgálja, és mindig megtalálja a kisebb rosszat.

Már az előző részben nyilvánvaló volt, hogy a fő problémaforrás a Főkirály, és annak cselekedetei.
Ebben a kötetben ez még nyilvánvalóbbá válik. Megkezdődik a szövetségesek toborzása, vagy éppenséggel fenyegetése.

Nagy pozitívum, hogy az előző részben megismert szereplők is tiszteletüket tették. Szumael pozitív meglepetés volt. Az még inkább, amit Yarvi-val műveltek. Remélem az író nem lesz kegyetlen velük.

Ami számomra nagyon nem hiányzott a történetből, az a romantikus szál. Lehet hogy Tüske jellemfejlődésében szerepet játszott, de úgy gondolom, hogy nem igazán illett a történethez. Mondom ezt úgy, hogy igénylem a romantikus szálat minden könyvbe.

A végkifejlet előrevetíti a befejező kötet cselekményét. Akcióban és harcban nem volt hiány.

Nagyon tetszett, főleg hogy minden Yarvi kedve szerint történt.

Ami viszont meglepett, hogy Brand visszautasította Yarvi ajánlatát. Szerintem sokkal jobban illik hozzá az a szerepkör, mint amit választott magának.

Izgatottan várom a befejező kötetet, bízom benne hogy ott még több akcióban és csatában lesz részünk.

A könyvet köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

Joe Abercrombie: Half a King – Az uralkodó (R)

Fülszöveg:
Régen, mikor a világot Nap Anya és Hold Atya irányította, amikor a nomádok Tenger Anyához és Föld Atyához imádkoztak, Uthrikot, Gettföld nagy hatalmú királyát és trónörökösét, nagyobb fiát saját alattvalóinak cselszövése terítette le.
Yarvi, a kisebb fiú, a „félember”, aki úgy született, hogy jobb kezén egyetlen, görcsös ujj van, egy nap arra ébred, hogy király lett. A vékony fiú fejére azonban nagy a Királyi Fejpánt, s bár teljesen alkalmatlan a feladatra, mégis csatába indul, melyre halott apja helyett vezeti népét.
De hiába nyomorék, hiába kerül rabszolgasorsra, éles elméjével kitűnik társai közül, s a számkivetettek furcsa seregének élére áll. Yarvi útja talán éppen oda vezet vissza, ahonnan indult: cselszövők, árulók és királygyilkosok közé…


Borító: 3,5
Sorozat: Szilánkos tenger # 1
Eredeti cím: Half a King
Kedvenc karakter: Semmi
Oldalszám: 382
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2015.03.12

Már egy ideje kiszemeltem magamnak az írót. Szerencsére idehaza több sorozata is megjelent, így van miből válogatni.

Mivel felnőtt és ifjúsági könyveket is ír, kíváncsi voltam, hogy mit alkot. A könyvet elolvasva pedig garantált, hogy fogok még tőle olvasni.

Mivel ez a könyv ifjúsági besorolást kapott, nagyon érdekelt, hogy mit fog mutatni a könyv. Hiszen akkor fantasy ide, vagy oda, itt nem kell számítani durva harcokra, és elhalálozásokra. De mekkorát tévedtem!

Az író nem kíméli a szereplőit. Fagyoskodnak, harcolnak, menekülnek és káromkodnak.

Úgy tűnik, Abercrombie kicsit másképp értelmezi az ifjúsági besorolást. De én ezt egy cseppet sem bántam.

Yarvi-t, miután szembesül azzal hogy apját a királyt, és bátyját a trónörököst meggyilkolták, királlyá koronázzák. Nem lenne ezzel túl sok baj, viszont Yarvi félember, és nem ismerik el, mint uralkodót. Az egyik kézfejéről egy kivételével hiányoznak az ujjak, és ezért egész életében megvetették. Miniszternek készül, aki többek között a király tanácsadója. De ez a terve füstbe megy, amint királlyá koronázzák.

Édesanyja a királyné erősködik hogy álljon bosszút. Így indul a flottájával apja és testvére gyilkosa után, ami egyben az ő sorsának végleges megváltoztatásával végződik...

Üdítő változatosság volt Yarvi. Végre egy olyan szereplő, aki nem király akar lenni. Épp ellenkezőleg. Ő az árnyékot választotta, a miniszteri hivatást.

Tisztában van a képességeivel, és annak hiányaival. Ezért is éri nagyon kellemetlenül, hogy királlyá koronázták.

Yarvi a kötet elején egy gyáva, szinte semmirekellő fiú. Viszont az esze a helyén van. A kötet végére szinte felnő. Agyafúrt és tudja hogy mit kell tenne. Mivel a testi fogyatékossága miatt nem tud fizikailag harcolni, beveti az eszét, ami mindig megmenti őt.

Egy árulás folytán eladják őt mint rabszolgát, és egy hajón kezd evezni. Itt ismerkedik meg többek között Szumael-vel és Semmivel.

Azt gondolná az ember, hogy hiába az embertelen körülmény, az író majd megszépíti a helyzetet. Hát nem. Minden amit el lehet képzelni, azt az író kegyetlen őszinteséggel bemutatja. A rabszolgák embertelen körülményét és kilátástalan helyzetüket. Ennek ellenére a rabszolgákban megmarad az emberség szikrája, és Yarvi nagy nehezen, de barátokra lel.

A kötet nagy részét ez tette ki. Miként boldogul Yarvi, és hogyan kovácsol tervet a szökéshez. Mert egyértelmű, hogy meg fog szökni.

Sokáig nem értettem, hogy mi szükség Semmire. Az író meg-meg említette, de értelmét nem láttam. Egy szót sem szólt, csak sikált. Majd amikor a csapat összeáll, és elindulnak Yarvi szülőföldje felé, rájöttem, hogy Semmi a kedvenc szereplőmmé vált. Imádtam a beszólásait, és jókat vidultam rajta.

„" - Az acél a megoldás.

A csapat többi tagjai nem nőttek annyira a szívemhez. Talán még Szumael-t tudnám kiemelni.

A csapat hiába menekül, a nyomukban vannak. És az író ismét nem kímélte őket.

Nem tudtam, hogy mit akar Abercrombie kihozni a könyvből. Yarvi király marad, vagy miniszterré válik?

Mert királynak nem igazán vált be, és úgy éreztem, hogy nem is illik hozzá. Igaz, a kötet végére már kezdett királyként viselkedni, de mégis. Nem tetszett az a Yarvi.

Miniszernek viszont tökéletes. De akkor ki lesz a király, ha nem Yarvi?

 Miután elkönyveltem magamban hogy Yarvi nem lesz király, elméleteket gyártottam, hogy akkor ki lép a helyébe. Logikus választásnak tűnt az édesanyja, de valahogy mégsem illett a képbe.

Izgatottan olvastam a végkifejletet. Ismételném magam, és megjegyezném hogy az ifjúsági határokat Abercrombie nem vette figyelembe, mert volt itt minden. Harc, belsőség és vér. Viszont ezek a fejezetek tetszettek a legjobban.

Mivel elég kiszámítható a történet - az árulás és visszatérés - nagyon izgatott, hogy mi lesz Yarvi és a többiek sorsa.

És igen, Abercrombie jól átvert. meg sem fordult a fejemben ekkora csavar. Tudtam én, hogy nem hiába lett Semmi a kedvencem.

Yarvi sorsa is elrendeződött, és mindenki elégedett. Kivéve a főkirály.

A kötet egymagában is megállja a helyét. Minden kerek. Viszont az író szépen felvázolta a globális problémát. Méghozzá a főkirályt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a következő kötetben mivel lep meg az író.

A könyvet köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

S. J. Watson - A másik én (R)

Fülszöveg:

Végzetes vonzerő… online.

Milyen mélyen ismerhetsz meg egy másik embert? Meddig mennél el azért, hogy kiderítsd az igazságot valakiről, akit szeretsz?

Amikor Julia, a harmincas éveiben járó, látszólag átlagos életet élő brit családanya megtudja, hogy húga brutális gyilkosság áldozata lett, nincs nyugodalma, amíg meg nem leli a gyilkost. A kutatás azonban hamarosan saját, bűnös érzéki vágyainak felfedezésébe csap át. Miután megismerkedik egy veszedelmes idegen férfival az interneten, elveszíti önmagát… az uralmat a tettei felett… és talán mindent. Rendületlen válaszkeresésével pedig veszélybe sodorja a házasságát, a családját, sőt, az életét is.


Borító: 3
Sorozat: -
Eredeti cím: Second Life
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 416
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2015.10.19

Nem szoktam ismeretlen íróktól olvasni, de ennek a könyvnek a fülszövege annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, hogy mégis el kell olvasnom ezt a történetet. Filmet és sorozatot láttam már ami pszicho-thrillertként van feltüntetve. De olvasni még nem olvastam.

Nem tudom mit vártam, de mégis csalódottan csuktam be a könyvet.
Ha krimiről és thrillerről van szó, felállítok pár szabályt:
1. Ne bízz senkiben
2. Ne kedvelj meg senkit, mert valószínű hogy vagy ő a tettes, vagy a könyv végére halott lesz.

Ennek ellenére könnyű dolgom volt. Egyik feltétel sem sikerült, tehát szinte nyugodt szívvel olvastam a történetet.

Julia arról értestül, hogy húgát Párizsban meggyilkolták. Nehezen teszi túl magát a történteken. És az sem segíti a helyzetét, hogy a rendőrség nyomozása megrekedt, és nem foglalkoznak az üggyel. Julia saját kezébe veszi a dolgokat. Megtudja, hogy húga egy internetes társkeresőn ismerkedik. Van, hogy személyes kalandokba bonyolódik, és van, amikor a cyber szexhez folyamodik. Julia úgy dönt, hogy utánajár a dolgoknak. Felregisztrál ugyanarra az oldalra, hátha megtalálja a húga gyilkosán. Ám ott egy olyan férfira bukkan, aki megváltoztatja eddigi unalmas életét...

Legyen elég ennyi a könyv tartalmáról. Igazán érdekesen hangzik, ugye? Ennek ellenére nagyon vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Meglepett, hogy E/1-ben íródott. A könyvet olvasva úgy éreztem, jobb lett volna, ha E/3-ra vált az író.

A karaktereket sem sikerült megkedvelnem. Főleg Julia-t nem.
Ahogy haladtam a könyvvel, úgy vált egyre unszimpatikusabbá Julia. Úgy éreztem, hogy Watson sem tud vele mit kezdeni.

A nő tipikus stepfordi feleség, csak angol kiadásban. A férje sebész, és van egy kamasz fia. Ő fényképész, és gyógyult alkoholista. Julia-nak megvan a maga múltja, amitől nyilvánvaló, hogy nem tud elszakadni. Magára kényszerített egy szerepet, és ahogy haladt a könyv, úgy tör felszínre mindkét énje.

Sokszor nem tudtam eligazodni Julia-n.
Az egyik percben még a húgát siratja, és közli, hogy nagyon közel álltak egymáshoz. A másik percben viszont elmondja, hogy örül, hogy a húga halott. A fiával szemben is kettős érzéseit vannak. Hol mindennél jobban szereti, hol közli, lehet azért nem szereti annyira, mert adoptált gyerek.

A könyv első negyede nagyon lassan haladt. Nem léptünk semerre, egy helyben toporogtunk. Akkor kezdett izgalmassá válni a történet, amikor Julia felregisztrált arra a bizonyos társkeresőre.
Ahogy az lenni szokott. A tiltott gyümölcs mindig édesebb. Julia  eleinte viszolyog attól, amit tesz. Egy idő után viszont belerázódik, és megismerkedik Lucas-val. A kapcsolatuk titkos, és izgalmas. Ezek a részek tetszettek a legjobban.

Viszont minden jónak vége szakad. Kiderül hogy senki sem az, akinek tűnik, és Julia az őrület szélére sodródik. Julia hiába tart távolságot Lucas-tól, a férfi egyre többet tud meg róla. Túl sokat...

Nyilvánosságra kerül-e a viszonya? Kiben bízhat?

Az lenne erre a logikus válasz, hogy a férjében. Viszont ahogy Julia-nak megvan a maga élete, úgy a férjének is. Tipikus orvos, akit próbál minél hamarabb túl lépni a dolgon. Ha ez nem sikerül, akkor úgy tesz, mintha nem is lenne.

A karakter zömén azt éreztem, mintha papírmasé figurák volnának. Nem volt igazi személyiségük. Olyanok voltak, mint valami sablon karakterek. Lucas is nagyon jól hozta a szerepét, de aki már látott hasonló filmeket, azoknak nem tud újat mutatni.

Ennek ellenére van a könyvben valami, amiért a fél országnak a kezébe nyomnám, és közölném, hogy olvassák csak el. Ez pedig az internethasználat, és a személyes adatok megosztása.

A könyv tökéletesen rávilágít arra, hogy vigyázzuk a személyes adatainkra internetezés közben.  Bárki ránk tud találni, csupán pár kattintással.

A könyv végkifejlete nem igazán lepett meg, ennek ellenére faltam az oldalakat. Kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, és Julia húgának halála sem véletlen. Mi több, ez nem is Kate-ről szól, hanem inkább arról, hogy Julia-t a múltja megtalálja...

A könyv végéről nekem nagyon hiányzik még pár fejezet. Mi lesz Julia-val? És a valódi tettessel? Na és Connor hogyan dolgozza fel az eseményeket?

Mindennek ellenére mégis gyorsan haladtam a könyvvel. Olvasmányos, és néhol izgalmas. A karakterek hiába tűnnek élettelennek,mégis hasonló problémáik vannak, mint a hétköznapi embereknek.
Ennek köszönhetően könnyen beletudjuk képzelni magunkat Julia helyzetébe.
Te mit tennél, ha Julia helyzetébe kerülnél?

A könyvet köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

Darynda Jones - Harmadik sírhant (R)

Fülszöveg:

Charley Davidson végre újra itt van!

Kedvenc magánnyomozónőnk, a halál bombázó angyala továbbra is lelkesen dönti magába a kávét, mert ha egy pillanatra is elbóbiskol, már látja Reyes Farrow-t, a Sátán félig ember, félig szupermodell fiát, akit megbéklyózott ugyan, ám képtelen elfelejteni… Na de hogyan is találhatná meg az eltűnt Teresát, birkózhatna meg egy egomán orvossal, nyugtathatná meg aggódó édesapját és vehetné fel a kesztyűt egy veszedelmes motoros bandával, ha az ördög fia mindeközben csábításra készül és bosszúra szomjazik?

Borító: 4,5
Sorozat: Charley Davidson # 3
Eredeti cím: Third Grave Dead Ahead
Kedvenc karakter: Artemis
Oldalszám: 488
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2015.08.27

Mielőtt értékelném a könyvet, szeretném megköszönni a Kiadónak, hogy meghallgatták a rajongókat, és elhozták nekünk a folytatást. Igaz, ez a rész nem nyűgözött le, sőt, de bízom benne hogy a Kiadó folytatni fogja a sorozatot.

Az előző rész függővége után szinte a falat kapartam, hogy olvassam a folytatást. Érdekelt, hogy mi lesz Reyes-szel. Izgatott, hogy Charley milyen kalamajkába keveredik.

Viszont csalódnom kellett. Így a harmadik rész tájékán már jó volna, ha láthatnánk hogy Charley és a képességei mire megy a természetfeletti erőkkel szemben. Sajnos úgy tűnik, hogy erre még várnunk kell.

Már az sorozat elején nyilvánvaló volt, hogy nem kedvelem Charley furcsa, erőltetett humorát. De az írónő általában hamar túllendült ezen, és kaptam egy jó krimit, akcióval megfűszerezve.

Ebben a kötetben viszont ezen nem sikerült túllépnie. Charley az egész kötetben ontja magából a számomra teljesen értelmetlen egyben humoros megjegyzéseket. Sokszor nem illettek a helyzethez, és én csak vártam hogy mikor hagyja abba.

Már a kötet elejét szemöldökráncolással kezdtem. Charley közli, mióta Reyes-t megbékjózta, nem aludt egy szemhunyásnyit sem. Vagyis bő két hete nem alszik. Mert ahogy lehunyja a szemét, Reyes felbukkan az álmaiban, amiben egyikük sem örül. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére intim kapcsolatba keverednek.

Nem is értem, hogy az írónő ezt hogyan gondolta. Charley a könyv folyamán kávét iszik kávéval, és baleseteket okoz a kialvatlanságával.

" Javaslom egy olyan betűtÍpus bevezetését, amely kifejezetten a szarkazmust hivatott jelölni.
                                                                                                                      PÓLÓFELIRAT

Viszont ismét kapott egy érdekes ügyet. Teresa eltűnt, és a férje, Dr. Yost felbéreli Charley-t hogy találja meg. Charley nyomozni kezd, és kiderül, hogy a férj sem olyan makulátlan, mint amilyennek tűnik.

Eközben a nő testvérei is felbérlik Charley-t. Megkezdi a nyomozást, ami egyre érdekesebb lesz.

Valamint, ne feledjük Reyes szálát sem, mert az sem elhanyagolható.

Adott nekünk egy teljesen jó alapötlet. A kivitelezés sem rossz. Mégis, úgy érzem hogy az írónő egy helyben toporog.

Reyes ismét megszökik. Kiderült, hogy akinek rég halottnak kéne lennie, mégis életben van. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

Teresa utáni nyomozás nagyon tetszett. Izgalmas volt, és hiába, tudjuk hogy a férj sáros, mégis nagyon tetszett ahogyan Charley rájött a dolgokra. Nehéz eset ez, hiszen valóban nehéz az ilyet bizonyítani.

Reyes a sorozat egyik nagy mozgatórugója. De még most sem tudom, hogy hányadán állok vele. Védelmező és nyilván kötődik Charley-hoz, viszont nagyon sok mindenről hallgat.

Nagyon várom már, hogy a páros végre együtt legyen. És most, hogy megoldódni látszik Reyes helyzete, kíváncsian várom hogy mit fog együtt alkotni ez a nem mindennapi páros.

Sajnáltam hogy két személyes kedvencem, Rocket és Angyal keveset szerepeltek, de helyettük kaptunk egy motorosbandát, ahol a főnök nagyon szimpatikus lett. Kíváncsian várom hogy az írónő milyen sorsot szán Donovan-nek.

És ne feledkezzem meg Artemis-ről sem. Édes egy jószág.  Marigold Úrnő felbukkanása és kiléte cseppet meglepett. Úgy érzem, hogy érdekes szál kezd kibontakozni.

A végkifejlet ismételten ütős lett.Szó szerint. Csak kapkodtam a fejem, hogy mi fog még történni. És végre Charley képessége is kezd megmutatkozni.

Annak viszont cseppet sem örülök, amit Reyes tett, valamint Charley apjával sem vagyok kibékülve.

Mindenesetre most már valamelyest rendeződni látszik a helyzet, és az írónő végre koncentrálhat a paranormális szálra is.

Igaz, Charley-val nem vagyok, és talán nem is leszek kibékülve. Viszont rengeteg lehetőség rejlik a sorozatban, és ne feledjük a krimi szálakat sem.
Alig várom hogy megtudjam hogy mivel örvendeztet meg legközelebb bennünket az írónő, és remélem a Kiadó elhozza a folytatásokat is.

A könyvet nagyon szépen köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

Darynda Jones - Második sírhant (R)

Fülszöveg:

Charley Davidson, a halál szexi angyala visszatér, hogy újabb fergeteges kalandjaival és sziporkázó poénjaival mindenkit levegyen a lábáról! Vajon sikerül megfejtenie a titokzatos körülmények között eltűnt Mimi rejtélyét? Beteljesedik forró szerelme a Sátán szívdöglesztő fiával? Na és mi történik a mennyország kapuját ostromló démonokkal? 
A tavalyi év legszellemesebb paranormális románcának második részét a humor és az érzékiség szerelmesei egyaránt imádni fogják!



Borító: 4
Sorozat: Charley Davidson # 2
Eredeti cím: Second Grave on the Left
Kedvenc karakter: Reyes, Rocket, Angyal
Oldalszám: 424
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2014.02.24

Az Első sírhant elolvasása után voltak fenntartásaim a folytatással kapcsolatban. Egyrészt azért, mert úgy tűnt hogy a Kiadó nem folytatja, másrészt Charley sem győzött meg teljesen.

Viszont a kíváncsiság győzött. Kíváncsi voltam hogy Charley és az írónő hová fejlődik, és mit hoz ki ebből az érdekes alaptörténetből.

Amint elkezdtem a könyvet olvasni, egyből kétségbe is estem. Charley humora már az előző részben sem tetszett. És a könyv pont úgy kezdődik, hogy Charley az eröltetebb humoráról tesz tanúbizonyságot.
Hál'Istennek ez nem tartott sokáig. Ezek után szinte faltam a könyvet.

Egy hét telt el azóta, mióta Reyes rejtélyes módon megszökött a börtönből. Senki sem tudja hogy hol lehet, még Charley sem.
Viszont nincs ideje pihenni, hiszen Cookie-nak hála egy újabb eset vár megoldásra. Mimi - Cookie -  barátnője szeretné Charley felbérelni. De amikor a találkozó helyre érnek, kiderül hogy Mimi-nek se híre, sem hamva. Egy rejtélyes üzeneten kívül semmi mást nem találnak a találkozóhelyen.
És kezdetét veszi a nem mindennapi magánnyomozás.

Mint említettem, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi fog még Charley-val történni. Az előző részben nem tett rám túl jó benyomást, de reménykedtem hogy sikerül fejlődnie.
Még most sem vagyok maradéktalanul elégedett vele, de fejlődik, és ez már számomra pozitív értékkel bír.
Megvan benne minden ami egy tökös hősnőhöz kell, de még az írónőnek nem sikerült ezt maradéktalanul kiviteleznie.

" Ne keresd a bajt! Szabad akarattal bír, és pontosan tudja, hol talál rád…
                                                                                            PÓLÓFELIRAT.

Az előző részben a krimi - nyomozás - szál eltörpült Reyes szála mellett. Most pont a ellenkezője történt.A történet több szálon fut. Mindegyik érdekes és izgalmas. Mimi esete összetett és komplex volt. Nem tudtam hogy ki az elkövető, bár nem lepett meg, amikor kiderült.

Míg az előző részben nehezményeztem hogy Reyes semmit sem csinál, és nem szól szinte egy szót sem, most kitett magáért.
Kedvelem az ilyen karaktereket. Nem árul el semmit, csak amit muszáj, de közben védelmez a végsőkig. Az előző részben túl sok mindent nem sikerült róla megtudni.
Ebben a részben - miközben Charley ismét szeretné a fizikai testét megtalálni - egy kicsit bepillanthattunk Reyes életébe, a barátain keresztül.

Nagy pozitívummal bír számomra, hogy Reyes ilyen sokszor felbukkant. Volt pár megjegyzése ami miatt ráncoltam a szemöldököm, és nem tudtam eldönteni hogy most komolyan úgy érti-e a mondandóját, ahogy.
Reyes-ben megvan minden ami kell. Mégis, érzem hogy sokkal többet is ki lehet belőle hozni.

Charley mint említettem, az előző részhez képest fejlődött. Okos, a könyv nagy részében helyén van a humora is, és tudja, hogy mit csinál. Az írónő azt a benyomást akarta kelteni, hogy a hősnő milyen talpraesett, és tökös. Viszont amikor maga Charley hangoztatta, nekem pont az ellenkezője jött le.
A munkája - a nem publikus - érdekes, és egyre több mindenre jön rá. Új képességet is szerez, de úgy érzem ez még a jéghegy csúcsa. És természetesen az írónő is elkottyant pár dolgot, ami akkor még nem tűnik érdekesnek, de a könyv végére értelmet nyer.

A mellékszereplők közül egyértelmű hogy Angyal és Rocket az abszolút kedvenc. Cookie-val még nem jutottam dűlőre, csakúgy , mint Garrett-vel.

Neil-vel kapcsolatban viszont úgy érzem, hogy nagy szerepe lesz még a sorozatban.

Az egész könyv az elejétől a végéig pörög. A cselekmény folyamatos, nincs üresjárat. Az egyik dolog követi a másikat, én pedig nem győztem kivárni, hogy mi fog még történni. Viszont nem éreztem azt, hogy zsúfolt lenne a könyv.

A végkifejlet ismét izgalmas és pörgős volt. Imádtam hogy a páros végre egy légtérbe tartózkodik. Charley döntését még nem tudom hogy helyeslem-e vagy sem. Annyi biztos, hogy Reyes ismét ott van, ahonnan elindult. És nagyon haragszik Charley-ra.

És a könyv vége...! Ez a függővég nagyon gyorsan a folytatás után kiált!

A könyvet nagyon köszönöm az Athenaeum Kiadónak! 

Read More

Rachel Van Dyken - Egyetlen (R)

Fülszöveg:

Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval – szó szerint –, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni. Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni?



Borító: 4
Sorozat: Egyetlen # 1
Eredeti cím: Ruin
Kedvenc karakter: Weston
Oldalszám: 296
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2014.09.16

Amikor idehaza is elkezdték hódító körútjukat a New Adult könyvek, kiderült hogy hamar a kedvencemmé fog válni ez a műfaj.

Ezt a könyvet már a megjelenéskor felvettem a képzeletbeli várólistámra. De sajnos csak most jutottam el odáig, hogy el is olvassam. Kár volt ennyit várnom, mert ez a könyv igen nagy pozitív csalódást okozott.

A történet szinte mesébe illő. Kiersten megkezdi az egyetemi tanulmányait, és már az első napján - szó szerint - belefut Weston-ba.

A lány mögött hosszú és kemény két év áll. A szülei elhunytak, és az Isten háta mögötti kisvárosból érkezett az egyetemre. Minden tekintetben ártatlan. És itt van Weston, aki pont az ellentéte. De vele kapcsolatban semmi sem az, aminek látszik.

Ez a két fiatal teljesen különböznek. Weston híres és hírhedt, aki az egyetem foci csapatának sztár irányítója.

Kiersten pedig annyira láthatatlan szeretne lenni, amennyire ez lehetséges.

Arra számítottam, hogy kapok egy tipikus good girl - bad boy történetet. Nem is tévedhettem volna nagyobbat!

Már az első oldalak után vigyorogva olvastam a könyvet. Kiersten szimpatikus volt, megértettem a problémáit, és a félelmeit. Weston pedig már az első mondatával levett a lábamról, és helyet biztosított magának a book boyfriend polcomon. Persze látom hogy túl tökéletes, viszont úgy döntöttem, hogy ez nem érdekel. A fergeteges humorával és aranyköpéseivel teljesen levett a lábamról.

Az egyik legnagyobb pozitívuma a könyvnek, hogy a szereplők hiába vonzódnak egymáshoz már a kezdetek óta, megmarad a kapcsolatuk baráti szinten. Természetesen Weston tesz azért hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, viszont eltántorítja a betegsége. Kiersten pedig nem hiszi, hogy bármiféle esélye is volna a fiúnál.

A páros között szinte szikrázott a levegő. Apró érintések, és Weston részéről elég nyílt beszédek megtették a hatásukat. Nagy piros pont jár az írónőnek, hogy a szexualitás egyáltalán nem kapott szerepet a könyvben, pedig ennél a műfajnál szinte kötelező.

Elég hamar nyilvánvaló lesz az olvasónak, hogy Weston-nak egészségügyi gondjai vannak. Csak azt nem tudjuk meg, hogy mégis miféle. A könyv közepénél viszont kiderült, és nem tudtam, hogyan is kéne fogadnom.

Tudtam hogy az írónő nem lesz olyan kegyetlen, és a párosra boldog vég vár. Ennek ellenére izgultam Weston-ért, és jól megcsapkodtam volna. Azt akartam hogy mondja el Kiersten-nek hogy mi baja, és együtt vészeljék át.

Tetszett, hogy Kiersten lépésről lépésre tér vissza az életbe. Szüksége volt Weston-ra, csakúgy, mint a fiúnak őrá.

"  Még ne add fel. Néha oda, ahová Isten azt írta Vég, az igazából úgy érti, hogy Kezdet.

A könyv mellékszereplői is hamar szimpatikusak lettek.
Lise a lakótárs hamar megkedvelhető, viszont egy kicsit harsánynak tartom. Szimpatikus, kíváncsi vagyok az ő történetére is, de egy kicsit kevesebbet kellene sikítoznia.

És persze ott van Gabe, Lise unokatestvére. Hamar szimpatikussá vált ő is, viszont sokáig nem tudtam hová tenni. Az írónő azt a benyomást akarta kelteni, hogy ő egy tetkós rocker srác, akit csak az egy éjszakás kalandok érdekelnek. Ennek ellenére nagyon törődő, sőt atyáskodó volt. Kíváncsi leszek az ő történetére is, ami idehaza ebben a hónapban fog megjelenni.

Wes édesapját sem így képzeltem. Teljesen más képet festett róla az írónő. De amikor felbukkant, teljesen elbűvölt.

A történet váltott szemszögben íródott. Szeretem, amikor a férfi főhős szemszögéből is olvashatom az eseményeket. Viszont úgy éreztem, az írónő nem találta el Wes "hangját". Sokszor nem tudtam hogy kinek a szemszögéből is olvasom az aktuális eseményeket.

A történet haladt ahogy kellett, és én nem győztem csodálkozni, hogy Kiersten miért nem veszi észre, hogy Weston beteg.

Ez számomra az egyik negatívuma a könyvnek. Valamint az, ahogyan Wes viselte és kezelték a betegségét. Azt gondolom hogy ennél a betegségnél nem csak a tipikus tünetek bukkannak fel. Valamint, a gyógyszerek mellékhatásai sem csak ezek.

A könyv egyik fő mondanivalója, hogy higgyünk. A hit csodákra képes, és ezt az írónő nagyon ötletesen beleszőtte a történetbe. Az egyik kedvenc részem ez volt.

A páros egymást gyógyította meg, és ezt az írónő nagyon jól ábrázolta.

A végkifejlet nem lepett meg. Azt kaptam amit vártam. Egy fiatalos, érzelmekkel teli történetet.

Nagyon kíváncsi vagyok Gabe kötetére. Szerencse, hogy hamarosan olvashatjuk az ő történetét is, és remélem hogy a páros még visszaköszön a folytatásokban is!

A könyvet nagyon köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

Read More

Jodi Pucoult - Tizenkilenc perc (R)

Fülszöveg:

A fegyver semmi, ha nincs mögötte az ember, aki tartsa.

A világszerte méltán népszerű írónő új regénye olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak? Érdemes-e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjpn minet a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté?
Homokba dughatjuk-e a fejünket, vagy ezzel csak magunkat és gyermekeinket veszélyeztetjük? Lehet, hogy nem elég jól, nem élég okosan szeretjük őket, és így nem is tudjuk megvédeni őket se maguktól, se a világtól?



Borító: 3,5
Sorozat: -
Eredeti cím: Nineteen Minutes
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 552
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2008, 2015

Hogyan és mit is kellene írnom? Nem tudom. Nem lehet annyival letudni ezt a könyvet hogy igen tetszett, vagy nem, egyáltalán nem tetszett.
Hiszen egy nem mindennapi témához nyúlt az írónő.
Évek óta aktuális ez a téma, viszont az elmúlt időben egyre több hasonló cselekmény történik. Amikor erről hall az ember, mindig felteszi a kérdést. Miért tette? Miféle beteg ember az ilyen?

Ez a könyv megmutatta - ha csak egy kicsit is - hogy mi zajlik egy ilyen ember fejében.
Mi kell ahhoz, hogy egy középiskolás fiú egyik napról a másikra kiforduljon önmagából és tömeggyilkossá váljon?

Nagyon nehéz erről írni, megfogalmazni, hogy mit is gondolok. Ami a legjobban meglepett, hogy ismét egy olyan könyvre bukkantam, ahol a szerző hangja eltűnt, helyette a szereplői meséltek. Mivel ez az első Picoult regényem, fogalmam sem volt milyen az írónő stílusa. De mindegy is volt, ahogy elkezdtem a könyvet. Beszippantott, és a szereplők vették át az irányítást.

A könyv több szálon és idősíkon fut. Megismerjük a kötet főbb szereplőit. Az életüket, és a viszonyukat Peter-rel.

Nem akartam senkivel sem szimpatizálni. Olyan akartam lenni mint Alex bírónő, aki csak a tényeket látja, az érzelmeket pedig megpróbálja kizárni. De rá kellett jönnöm - főleg a könyv közepénél - hogy ez sem fog sikerülni.

A könyvet olvasva úgy éreztem hogy ez nem fikció, hanem egy dokumentumregény. Itt van Peter, aki bármelyik középiskolás diák lehet. Kit nem szekáltak egyszer is az iskolában? Kin nem nevettek és zárták ki egy csoportól, csak azért mert a többiek, a menők megtehették?
Úgy érzem, hogy minden középiskolásban ott van egy kis Peter. De vele ellentétben mi tudjuk hogy hol a határ. Valamint, míg másokat elvétve, kis ideig bántalmaznak, addig Peter-nek ezt 12 évig el kellett viselnie. És elég egy apró történés, egy stresszor, és Peter-ből kirobban minden, és ennek több százan lesznek áldozatai...

Kész hullámvasút volt nekem ez a könyv. Hol szimpatizáltak, hol megdöbbentem. Sajnálkoztam és elítéltem. A könyv végére csupán a tömény sajnálat maradt.

Könnyű lenne azt mondani hogy Peter a hibás. Viszont ahogy halad a könyv, és egyre több mindenre derül fény kiderül, hogy az apró események formálták Peter tetteit.
Az apja Lewis aki boldogságkutató mindent kutatott, csak a saját családja boldogságát nem. Nem látta hogy mi történik egyik fiával sem.

Akire a legjobban haragszok, és elítélek az Lacy, Peter anyja. Eleinte szimpatizáltam vele, viszont ez hamar el is múlt. Nem látta hogy mi történik a fiával, és amikor kiderült hogy bántalmazzák, akkor ő vagy biztatta a visszavágásra, vagy megfenyítette. A kötet során többször felmerül benne, hogy gyűlöli Petert. Lacy kizárólag más gyerekével volt elfoglalva, a sajátjára rá sem nézett.

Tetszett, hogy az írónő több idősíkot használt. Bemutatta hogy Peter egész életében egy kedves és érzékeny gyerek volt. Ezt a Peter-t sajnáltam, és fájt érte a szívem.
A középiskolás tömeggyilkost viszont nem tudtam sajnálni. A kötet folyamán többször az az érzésem támadt, hogy Peter egy álomvilágban él. Nem fogta fel hogy mit tett, és hisztizik, mint egy kisgyerek.

Viszont ahogy megkezdődik a tárgyalás...Sőt, már az előtt Peter kezdi felnőni, kezd önmaga lenni. Elmondja a véleményét, még ha ez az anyjának nem is tetszik.

" Aki bement a Sterling High-ba és lövöldözni kezdett, nem egy hidegvérű, mindenre elszánt gyilkos volt. [...] Hanem egy rémült, megfélemlített fiú volt, aki mindig is kétségbeesetten kereste a védelmet - de sohasem kapta meg.

A kötet másik fő szála az Josie-é, Peter gyerekkori barátjáé, aki időközben átpártolt a menőkhöz.
Nagyon sokáig próbálkoztam azzal hogy megértem Josie-t. Miért olyan amilyen. Miért maradt Matt-el, aki nyilvánvaló hogy erőszakos és bántalmazta is? Miért annyira fontos neki a népszerűség?
Hiszek benne, hogy ha egyszer is, a legapróbb gesztust is megtette volna ő vagy bárki Peter felé, akkor Peter nem tette volna azt, amit.

Mondhatnám hogy meglepett az, ami a kötet végén Josie-val történt, de akkor hazudnék. Tudtam hogy van valami köze az egészhez. Viszont ahogy kezelte a dolgokat...Nem tudtam sajnálni érte.

Akiket valóban sikerült megkedvelnem az Alex bírónő. Hiába olyan amilyen, mégis megteszi a tőle legtöbbet.
A szerelmi szálat nem tartom igazán fontosnak, de végre Alex is megkapta azt, ami jár neki.
Jordan mint ügyvéd eleinte nem győzött meg, de a kötet végére sikerült megkedvelnem.

Amim kifogásolok, az a tárgyalás menete. Úgy gondolom hogy egy ilyen esetnél mindenkit előkerítetek a vádlott életéből. Minden apró momentumról tudnak.Ebből a szempontból az ügyvédek munkája elég silány.

Nem tudtam hogy mi lesz Peter-rel. Felmentik? Elítélik? Túléli?
Mi lenne igazságos az ő esetében? Megérdemli, vagy nem a börtönt?


Peter szemszögéből írt utolsó fél oldalba szinte belesajdult a szívem. Sejtettem hogy így fog végződni, de mégis...

Nagyon tanulságos, de egyben megrázó ez a könyv. Minden középiskolás kezébe belenyomnám, és biztatnám hogy olvassák el.
Maradandó élmény maradt a könyv, és biztos, hogy többször újra fogom olvasni!

A könyvek köszönöm az Athenaeum Kiadónak! 

Read More

Darynda Jones - Első sírhant

Fülszöveg:

Charley Davidson nyomozónő már 5 évesen beszélt a halottakkal. Sőt, az is megesett, hogy a halottak kértek tőle egy-egy apró szívességet, mint például igazságszolgáltatást a gyilkosaiknak. Charley azonban nagy árat fizet a képességéért, álmában ugyanis egy titokzatos idegen akarja megkaparintani magának a testét...



Borító: 5*
Sorozat: Charley Davidson # 1
Eredeti cím: First Grave on the Right
Kedvenc karakter: Reyes
Oldalszám: 424
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2013

Mióta kiderült hogy idehaza is megjelenik a könyv, azóta szemmel tartom. Amikor a borító is publikussá vált, szinte elaléltam. És amikor utána jártam, és kiderült, hogy az általam igencsak kedvelt pararomance írónők is bőszen ajánlgatják, akkor igencsak előreugrott a kívánságlistámon.

És azóta eltelt bő 2 év, és csak most sikerült beszereznem a könyvet...

Valami mindig visszatartott, és lám, jók voltak a megérzéseim.

Többen a korai Anita Blake-hez hasonlítják ezt a sorozatot. Ez kedvemre való. Maga a könyv már nem annyira.

Charley gyerekkora óta látja a szellemeket. Tinédzser korában megtudta, hogy ő voltaképpen a halál angyala. Az a feladata, hogy a szellemeket átvezesse a fénybe, amihez ő az átjáró. Az úgynevezett portál.

Charley magánnyomozó és egyben a rendőrség speciális munkatársa. Szinte mindig segít a rendőr nagybátyjának az ügyek felderítésében.

Voltak bizonyos elvárásaim a könyvvel kapcsolatban. Szerettem volna szeretni. De sajnos ez nem igazán jött össze.

Több helyen is olvastam, hogy sokan nem tudnak napirendre térni Charley humora felett. Nem igazán értettem, hogy mi a problémája az olvasóknak. De ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, rájöttem hogy miért is írták sokan hogy Charley "humora" erőltetett.

Mert valóban az. Sőt, szinte kínosan nevetséges, amiket Charley mondd, vagy próbál mondani. Az írónő többször ellövi ugyanazt a poént. Nem is lenne túl sok baj ezzel, ha a szövegkörnyezetből nem jöttünk volna rá hogy mit szeretne ebből kihozni.

Őszintén szólva magával Charley-val sem vagyok kibékülve. Az még hagyján hogy nagyon gyatra és erőltetett a humora, de sokszor éreztem úgy, hogy inkább egy elkényeztetett kislány, aki próbál nagylány lenni. Só se róla, nem olyan szörnyű Charley, mint ahogy hangzik. Csak van hová fejlődnie. És ez még enyhe kifejezés.

A nyomozás maga nem túl bonyolult. Adott nekünk három ügyvéd szellem, akiket szinte jobban kedveltem, mint a hősnőt. - Ez azért sok mindent elárul.

Nem tudják miért ölték meg őket, csak annyit, hogy egy elég fontos ügyön dolgoztak.

Charley nem is inkább rájuk koncentrál, hanem a rejtélyes idegenre, aki már lassan egy hónapja minden éjszaka álmában kielégíti.

Mint kiderül, ismeri a férfit. És nekem ez úgy jött le, hogy maga az egész kötet arról szól, hogy mi is megismerjük ezt a rejtélyes idegent.

Az írónő nem volt rest, és szinte instant love formájában kaptuk meg a szerelmi szálat. Charley sokáig azt sem tudja, hogy néz ki Reyes. Sőt, még a nevét sem tudja. De olyan szavakkal dobálózik, hogy "nem tud nélküle élni". Kérem, mi ez?

Mert oké, Reyes az egyik nagy pozitívuma a kötetnek. De az írónő nála is hibába esett, mivel túl titokzatosra sikeredett szegény Reyes.

Merthogy a könyvben maximum 10 mondatot ha elmondd. A továbbiakban inkább Charley-val szexel, és csendben néz ki az ablakon. Ó és igen, a másik alakjában a Charley-ra támadókat szeli ketté a kaszájával.

Remélem érzitek a cinizmusomat.

Szóval adott nekünk egy nagyon jó alapötlet. Itt vagy dögös férfi, aki magának a Sátánnak a fia. Adott egy nem túl eszes nyomozónő. Lehetett volna ebből sokkal több mindent kihozni.

Mivel magáról a Sátán fiáról fantáziál a hősnő, kíváncsi voltam, hogy mi is lesz velük. És a történettel is.

De szinte a fantasy elemet is sikerült elhagyni.

Charley azt se tudja, hogy mi is a feladata ebben a világban. A könyv végén világosítja fel Reyes, adva a következő könyv alapsztoriját.

Ennek ellenére olvastatja magát a könyv, viszont sokszor sikerült elkalandoznom. A könyv egyik nagy mozgatórugója maga Reyes. Rejtélyes, izgalmas, birtokló. De sajnos szinte semmit sem tudtunk meg róla.

Van potenciál a sorozatban, kérdés, hogy az írónő mit tud ezzel kezdeni. A borítót imádom, a történetben elég sok a lyuk, de ettől függetlenül megér egy misét a könyv. 

Read More

Amanda Stevens - Örök Kísértés

Fülszöveg:
A fiatal és titokzatos Amelia Gray sírkő-restaurátor, aki látja a szellemeket. Az élősködő kísértetek nem tudhatják meg, hogy látja őket, hiszen akkor élete is veszélybe kerül. A lány ezért elkerüli azokat az élőket, akiknek nyomában szeretteik nyughatatlan szellemei járnak.

John Devlin detektívnek brutális gyilkosságok felderítésekor lesz szüksége Amelia segítségére, ám a férfit árnyékként követi elhunyt felesége és kislánya.

A lány hiába küzd a férfi iránt érzett vonzalmával, nem hozhatja a kísértetek tudomására, hogy látja őket, sőt látja azt is, ahogy parazitaként szívják el a férfi életerejét. Azonban hiába igyekszik tartani a távolságot, a kettejük közti vonzalom elmossa a határokat e világ s a másvilág között…


Borító: 5*
Sorozat: Sírkertek Királynője # 1
Eredeti cím: The Restorer
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 366
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: 2013.03.01.

Nagyon régóta kívánságlistás volt nálam ez a könyv, és már bánom, hogy ilyen sokáig halogattam az olvasását. Először a borító varázsolt el, de a történet sem nagyon maradt alul.

Amelia Gray igen szokatlan foglalkozást választott magának. (Vagy az választotta ki őt?! ) Temetőrestaurátorként dolgozik. Az a feladata, hogy a régi, elfelejtett és elhanyagolt temetőket a régi állapotába állítsa vissza. Charleston fullasztó hőségében meg is kezdi az Oak Groove temető helyreállítását. Vagyis kezdené, ha nem találtak volna egy friss holttestet a temetőben...

Bevallom, hogy alábecsültem Amelia munkáját. Én is abba a tévhitben éltem, mint mások. Elég ki és lepucolni a sírokat és a temetőt, és kész is a munka. Nos nagyon tévedtem. Rengeteg kutatómunkát igényel ez a szakma. Sőt, inkább ez teszi ki az oroszlánrészét a munkának. Nagyon tetszett, hogy Amelia nem egy tucat hősnő. A munkájából és a képességéből adódóan átszövi őt a magány, de mégis okos és talpraesett. Mondhatni olyan, mint egy hétköznapi nő. Lehet hogy pont ezért szimpatizálok vele.
Gyerekkorában látott először szellemet, és az édesapja intelmeivel élni az életét. Amit eddig soha nem szegett meg.

" Soha ne vegyél tudomást a holtakról.

Soha ne tévedj messzire a megszentelt földtől.

Nagy ívben került azokat, akiket kísértenek.

Végezetül, ne kísértsd a sorsot! "

Igen ám, de felbukkan John Devlin nyomozó, aki szakértőnek kéri fel Amelia-t az ügyben. És igen. Devlin-t kísértik a holtak szellemei. A felesége, és a lánya.
Amelia élete fenekestül felfordul, amint Devlin belép az életébe. Nem elég hogy megszegi az egyik szabályát, ráadásul valaki rá vadászik és vele üzen a rendőröknek.

Nagyon érdekelt a könyv és a téma. Egy temetőrestaurátor, aki látja a szellemeket? Először azt hittem, hogy valamiféle Szellemekkel suttogó utánzatot fogok olvasni, de szerencsére erről szó sincs.
Az írónő stílusa nagyon tetszett. És a szellemeket is sokkal realistábban ábrázolta, mint azt általában szokták.
A történet elég hullámzó. A könyv feléig lassan hömpölyög, olyan információkkal elrejtve, amit csak a könyv olvasása során értünk meg. De mégsem zavaros. Viszont a könyv közepétől hirtelenjében beindulnak a dolgok, és zajlanak az események. Ezután ismét lelassít az írónő, és vissza. Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, fogalmam sem volt, hogy az írónő mit tervez, mit akar kihozni a könyvből. De éppen ez tetszett benne a legjobban. Amelia-val együtt én is csak vártam, és sodródtam az eseményekkel.

Amelia éli a biztonságos, és unalmas életét. De ahogy halad a könyv, rá kell jönnie, hogy valami megváltozott. És ennek bizony meglesznek a következményei.
Amit nem igazán értettem, az a szerelmi szál. Elég kiforratlannak és kicsit instantnak  tűnt. Amelia hogyan, és miért kezdett el ennyire vonzódni Devlin-hez? Mert erre utaló jeleket nem igazán láttam. Ő is megjegyzi, hogy hirtelen elkezdte vonzani a férfi, és ő sem érti miért. Viszont nem kaptunk semmi szenvedés, már ami a szerelmi szálat illeti. Devlin tiltott gyümölcs, és a kapcsolatuk sokáig megrekedt a plátói szinten. Amivel nincs is baj.

A könyvben sok titokra fény derül, de még több kerül elő. Ki és miért gyilkolja meg az áldozatokat, és miért pont Amelia-n keresztül üzen? Valamint a szellemek miért viselkednek másképp, mint szoktak?
A könyv olvasása során megkapjuk a válaszokat. Az írónő remekül keveri a hétköznapi és paranormális szálakat. Szinte természetesnek hat, ahogy Amelia elkezd nyomozni a képességét használva.Amint felbukkan egy kérdés, szinte véletlenszerűen talál összefüggést egy korábbi kérdésével.
Szinte nem is tudtam, hogy ki az elkövető. Természetesen megvoltak a magam gyanúsítottai, de az írónő jól átvert.

A végkifejlet nagyon tetszett. Pörgős, izgalmas, hátborzongató. A tettes indokai viszont mindent vittek. Az írónő tökéletesen beillesztette a paranormális szálat a cselekménybe.

Amelia szülei, viszont nem vettek le a lábamról. Se az apja, se az anyja nem tettek rám túl jó benyomást. Azt várná az ember, hogy mivel az apja is hasonló képességekkel bír majd segít Amelia-nak, és felvilágosítja. Ehelyett nem csinált semmit. Az édesanyja meg teljesen elzárkózott tőle, és titkolózik. Kíváncsi vagyok, hogy miről akart beszélni Amelia-val.

Amit még kiemelnék, az Próféta. (Akik olvasták a könyvet, érteni fogják.) Nagyon érdekes karakter, és ami kiderült róla...! Elismerésem az írónőnek.

Az könyvben van valami, ami azonnal rabul ejti az olvasót. A temetők, a gyilkosságok, a szellemek és a hátborzongató lények, amikről még nem tudunk...

Le sem bírtam tenni a könyvet. Köszönhető ez Amelia-nak, akit nagyon hamar sikerült megkedvelnek. És részben Devlin-nek is, aki a maga titokzatos személyével kezd elvarázsolni. De a legjobban mégis a kísértetek, a különös és furcsa dolgok fogtak meg a könyvben. Valamint a hangulat.

Nem ilyen pararomance könyvekhez vagyok szokva, viszont Amanda Stevens már félig levett a lábamról ezzel a könyvvel. Ide nekem a folytatást!

Read More

Hamarosan érkezik # 4

Ismét jelentkezem a Hamarosan érkezik bejegyzésemmel. Sokat gondolkodtam, hogy milyen nevet kéne ennek a rovatnak adnom, mert ez inkább az én kívánságlistámon illetve várólistámon szereplő könyvek bemutatása, mint általános beharangozó. De még nem jutottam dűlőre, szóval addig is marad ez a név.

Ismét sok könyvet hoztam, több ilyen posztot kéne prezentálnom, és akkor nem gyűlnének ennyire össze.

Fülszöveg:
Lehet-e túlságosan szeretni? Travis Maddox két dolgot őrzött meg az anyja halálos ágyán mondott szavaiból: Nagyon szeress! És még keményebben küzdj! A Veszedelmes sorscsapásban Travis életét könnyűvérű lányok, illegális fogadások és az erőszak teszik ki. De éppen akkor, amikor legyőzhetetlennek érzi magát, Abby Abernathy térdre kényszeríti. Minden éremnek két oldala van: a Gyönyörű sorscsapásban Abby mondta el, hogy látja a szerelmüket. Most elérkezett az idő, hogy Travis szemén át lássuk kettejük kapcsolatát, és újabb részletekre is fény derüljön.


Eredeti cím: Walking Disaster
Sorozat: Gyönyörű Sorscsapás # 2
Kiadó: Maxim
Megjelenés: 2013.október.15
Goodread-es értékelés: 4,27

Miért figyeltem fel rá?
Már írtam a könyvről az előző ilyen posztomban, de akkor még javában tartott a borítószavazás. Nem titok, hogy nekem a másik jobban tetszett, de ez legalább illeszkedik az első részhez. A Gyönyörű sorscsapást imádtam, a hibái ellenére is. Ez a könyv Travis szemszögéből mutatja be az eseményeket, szóval ki nem hagynám.  És míg nem felejtem el: A kiadó Facebook oldalán található űrlap segítségével október 15-ig kedvezményesen (30%) lehet a könyveiket megrendelni, és két kötet után ingyenes a szállítás.

Fülszöveg:
Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat… Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről. A Reason to breathe a nagy kritikai elismerést aratott Breathing-sorozat első kötete.


Eredeti cím: Reason to Breathe
Sorozat: Breathing #1
Kiadó: Maxim
Megjelenés: 2013.október.1
Goodread-es értékelés: 4,33

Miért figyeltem fel rá? 
Bevallom őszintén, ha csak a borítót nézem, akkor nem vettem volna fel a listámra. De ahogy utánanéztem a könyven egyre biztosabb voltam benne, hogy nem bánom meg, ha beszerzem. Tipikus YA könyvek tűnik, de mégsem az. A családon belüli erőszak kényes téma, kevesen is foglalkoznak vele. Érzem, hogy ez egy remek könyv, alig várom, hogy a polcomon tudhassam. A Blogturné keretein belül pedig olvashattok erről a könyvről véleményeket, és bele is olvashattok a könyvbe.

Fülszöveg:
Kresley Cole története szenvedélytől fűtött mese egy kitaszított démonról, akit vámpírvérrel mérgeztek meg. És egy sebezhető fiatal boszorkányról, akit a férfinak még önmagától, vámpír énjétől is védelmeznie kell.


Eredeti cím: Demon from the Dark
Sorozat: Halhatatlanok Alkonyat Után # 8
Kiadó: Ulpius-ház
Megjelenés: 2013.október.14
Goodread-es értékelés: 4,46

Miért figyeltem fel rá?
A fülszövegből túl sok minden nem derül ki, de akik figyelemmel követik ezt a sorozatot, van némi fogalmuk arról, hogy ki lesz a hősnő. Igaz, még Garreth és Lucia kötetét sem olvastam, de mivel Cole az egyik kedvenc írónőm, bizalmat szavazok neki. És ne felejtsem el megemlíteni a borítót. Anya.Úr.Isten. A sorozat legjobb borítója, az biztos. Igaz, az eredetit nem veri, de én már annak is örülök, ha a hazai borító eléri az elfogadott szintet.

Fülszöveg:
Mick Riley, a profi futballista és nagyvilági életmódja a legutolsó dolog, amire Tara Lincoln partiszervezőnek szüksége van, annak ellenére, hogy a férfi forró és szenvedélyes egyéjszakás kalandjuk során már bebizonyította, nem csupán a pályán állja meg a helyét. Tarát egy korábbi szerelmi csalódása olyan mélyen megsebezte, hogy többször nem akarja kitenni magát hasonló fájdalomnak. Ám Mick a fejébe vette, hogy legyőzi a lány ellenállását és ebben semmi sem állíthatja meg. Tökéletes játékot eszel ki, hogy elnyerje Tara szerelmét..


Eredeti cím: The Perfect Play
Sorozat: Play by Play #1
Kiadó: Ulpius-ház
Megjelenés: 2013.november.25
Goodread-es értékelés: 3,97

Miért figyeltem fel rá? 
Imádom SEP – Chicago Stars sorozatát. Ez a is sorozat hasonló. Bizonytalan voltam, mert féltem, hogy több lesz a könyvben az erotika, mint amennyire – szerintem – szükség van. De megnyugtattak, hogy szeretni fogom a könyvet. És amúgy is. Jó ideje szemezek ezzel a sorozattal. A borítója… Hála az Úrnak, az eredetivel jelenik nálunk. Már ezért érdemes beszerezni. És láttátok a sorozat többi borítóját is? Csak annyit mondok: OMG!

Fülszöveg:
„Volt Beau-ban valami rossz, ami vonzott. Mi ütött belém? Miért akartam annyira vétkezni?”
Ashton kezd belefáradni, hogy folyton a jó kislányt kell adnia; alkalmazkodni szülei és barátja, Sawyer Vincent elvárásaihoz. A fiú maga is a tökéletesség élő szobra, a gimnázium bálványozott élsportolója, minden lány álma. Ám amikor elmegy nyaralni a családjával, Ashton szeme megakad udvarlója unokafivérén, Beau-n. Nála szexisebb srácot életében nem látott, és bár a fiú, a kisváros rossz hírű fekete báránya, végzetesen vonzódik hozzá. Beau a testvéreként szereti Sawyert, ezért százszor is meggondolja, mielőtt nyitni merne a tabunak számító Ashton felé. Igyekszik is távol tartani magát tőle, noha kislánykora óta szereti. Mikor azonban Ashton fel akarja eleveníteni a gyerekkori barátságot Sawyer távollétében, Beau tudja, hogy nemet kellene mondania. Egyikük sem szeretne fájdalmat okozni Sawyernek, ám minél inkább igyekeznek kerülni egymást, annál hevesebb lesz a vonzalmuk. Aminek egyre nehezebb ellenállni…


Eredeti cím: The Vincent Boys
Sorozat: A Vincent Fiúk # 1
Kiadó: Maxim
Megjelenés: 2013.október.15
Goodread-es értékelés: 4,03

Miért figyeltem fel rá? 
Nem is tudom. Az írónőre már régebben felfigyeltem, és örültem, hogy idehaza is megjelennek a könyvei. A könyv tipikus amerikainak tűnik, de én imádom a tipikus amerikai sztorikat. A borító is tetszetős – erre szavaztam – szóval a polcomra vele.

Fülszöveg:
Két vadidegen, Graham Larkin és Ellie O’Neill akkor ismerkednek meg – legalábbis virtuálisan –, amikor Graham véletlenül e-mailt küld Ellie-nek kedvenc háziállatáról, Wilburről. A két tizenhét éves fiatal e-mailezni kezd egymással, bár az ország átellenes felén élnek, és még egymás keresztnevét sem tudják. Szellemes és feledhetetlen levelezésükben Graham és Ellie feltárják egymás előtt az életüket, reményeiket és félelmeiket. De mindent azért nem osztanak meg a másikkal: Graham nem tud Ellie családjának titkáról, Ellie-nek pedig fogalma sincs, hogy Graham a rivaldafényben él. Miután Graham kihasználja a lehetőséget, hogy elutazhasson Ellie otthonába, a maine-i Henley városkájába, netes kapcsolatuk végre valóban személyessé válik. De vajon lehet-e egy pár két ennyire különböző hátterű fiatalból úgy, hogy minden ellenük szól? Egy sorsdöntő nyár történetét elmesélve Jennifer E. Smith új regénye bizonyítja, hogy az élet – akárcsak a szerelem – tele van meglepő felfedezésekkel és szerencsés tévedésekkel.


Eredeti cím: This Is What Happy Looks Like
Sorozat: -
Kiadó: Maxim
Megjelenés: 2013.október.15
Goodread-es értékelés: 3,70

Miért figyeltem fel rá?
Az írónőnek ez a második kötete, ami idehaza megjelent. Vagyis csak fog. A másik könyvét nem olvastam, de a fülszöveg nagyon megtetszett. Még nem olvastam ilyen témájú könyvet, és van egy olyan érzésem, hogy tetszeni fog.

Fülszöveg:
Charley Davidson nyomozónő már 5 évesen beszélt a halottakkal. Sőt, az is megesett, hogy a halottak kértek tőle egy-egy apró szívességet, mint például igazságszolgáltatást a gyilkosaiknak. Charley azonban nagy árat fizet a képességéért, álmában ugyanis egy titokzatos idegen akarja megkaparintani magának a testét.. Szexi és fordulatos, humoros és kemény, paranormális-romantikus detektívregény, J.R. Ward, a Megsebzett szerető sorozat írónőjének ajánlásával, Kresley Cole és Sherrilyn Kenyon rajongóinak.


Eredeti cím: First Grave on the Right
Sorozat: Charley Davidson #1
Kiadó: Athenaeum
Megjelenés: 2013.október.31
Goodread-es értékelés: 4,09

Miért figyeltem fel rá?
Legelőször a borító fogott meg. Imádom! A fülszöveg elolvasása után pedig…Igazi pararomance csemege. Nyomozás, szellemek, romantika. És ahogy a fülszöveg is mondja, ha szereted Ward, Cole vagy Kenyon könyveit, akkor érdemes adni neki egy esélyt. (A fülszövegnél direkt hagytam meg a Ward bakit. Remélem a Kiadó észreveszi a hibát, és majd javítja.) 

Fülszöveg:
Nem Colton Calloway-be voltam először szerelmes, eleinte az öccséért, Kyle-ért voltam oda. Kyle volt az első igazi szerelmem, az első, minden értelemben. Aztán egy viharos augusztusi éjszakán Kyle meghalt, és vele halt az az ember is, aki addig voltam. Colton nem arra tanított meg, hogyan éljek tovább. Nem gyógyította be a sebeket. Nem hozta rendbe a dolgokat. Arra tanított meg, hogyan kell szenvedni, és hogyan kell mindent elengedni.


Eredeti cím: Falling Into You
Sorozat: Falling #1
Kiadó: Ulpius-ház
Megjelenés: 2013 (?)
Goodread-es értékelés: 4,15

Miért figyeltem fel rá?
Bevallom nőiesen, nem nagyon bízok a kiadó nem pararomance könyveiben. Hiába NA, valahogy a kiadó mindig belenyúl az olyan kötetekbe, amit jobb lett volna nem kiadni. De a fülszöveg nagyon tetszik, és olvastam róla értékeléseket is, szóval bízom a megérzéseimben, és azt mondom, érdemes lesz beszerezni.

Fülszöveg:
Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt. A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni. Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel. Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt. De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni. A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.


Eredeti cím: Rule
Sorozat: Marked Men #1
Kiadó: Ulpius-ház
Megjelenés: 2013.szeptember (?)
Goodread-es értékelés: 4,21

Miért figyeltem fel rá? 
„A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete.” 
Piercing?Tetoválás?Vad természet? NA?Perfect!
Viccet félretéve, a fülszöveg megvett magának, bár annyit nehezményezek, hogy a szereplők nevei számomra annyira furcsák, hogy soha nem tudom, hogy melyikük a lány, és ki a fiú. (Persze egy idő után rájön az ember lánya) 

Fülszöveg:
Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.


Eredeti cím: Touch
Sorozat: Denazen #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.október.30
Goodread-es értékelés: 3,91

Miért figyeltem fel rá? 
Még régebben figyeltem fel a könyvre, de utána el is feledkeztem róla. De a Könyvmolyképző gondoskodott róla, hogy ismét felfigyeljek rá. A fülszöveg nagyon ígéretes. Különleges képességű fiatalok? Egy olyan társaság, akik ezeket a fiatalokat elfogják? YA és romantikus? Hát gyerekek, ide ezzel a könyvvel!

Fülszöveg:
A szenvedélyt csupán egy hajszál választja el a megszállottságtól… Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, de Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal, mert Kasey egyébként is elég fura. Ami azt illeti, Alexist is furának tartják az iskolatársai és a szülei, sőt, még a saját goth haverjai is. A dolgok egyre különösebbek lesznek, amikor a régi házban, ahol a lányok laknak, különös dolgok történnek: ajtók nyílnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is. És Kasey is megváltozik. Kék szemei zölddé válnak, elkezd régiesen beszélni és több óra is kiesik az emlékezetéből. A legnyugtalanítóbb azonban Kasey ellenséges viselkedése: az addig kedves, babaszerető kislány eltűnik, az új Kasey pedig dühös. Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát – de mi van, ha a zöldszemű lány már nem is Kasey? Mit tennél, ha a várost halálos veszély fenyegetné, de senki sem hinne neked?


Eredeti cím: Bad Girls Don't Die
Sorozat: Bad Girls Don't Die #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.november.30
Goodread-es értékelés: 4,05

Miért figyeltem fel rá?
A borító felkeltette az érdeklődésem, és a fülszöveg elolvasása után tudtam, hogy nekem ez a könyv kell. Krimi, YA, szellemes, gótikus. Kérdés-e hogy kell?

Fülszöveg:
Ne hunyd be a szemed. Kivéve akkor, ha a sötét valóságot már nem tudod elviselni. Cape Cod turisták által kedvelt városában, Eastportban él egy csodabogár família. Az én családom. Én tisztánlátó vagyok. A bátyám médium. Anyánk telepatikus képességekkel bír. Míg a turisták odáig vannak értünk, a városban az emberek inkább lesajnálnak minket. Bár egy impozáns viktoriánus házban élünk, házi kísértetünk még sincs, és otthonunk földszintjén rendeztük be spirituális vállalkozásunkat: családi jósdánkat.


Eredeti cím: Clarity
Sorozat: Clarity #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.október.31
Goodread-es értékelés: 3,84

Miért figyeltem fel rá?
„Eastportban él egy csodabogár família.” 
Engem ezzel az egy mondattal megvett magának a könyv. Imádom a bolondos családokat, főleg az olyanokat, akik ilyenek. Médium, tisztánlátó, családi jósda? A fülszöveg nagyon ígéretes, és mivel odavagyok az ilyen típusú könyvekért, jöhet a polcomra!
 

Fülszöveg:
Rachel Morgan, a boszorkány, az Inderland Biztonsági Szolgálat egyik legjobb fejvadásza volt. A vadászterülete Cincinnati városa, egy sötét, alternatív Földön, ahol vámpírok, farkasemberek, tündérek, koboldok élnek és járnak az emberek között, némelyek álruhában, némelyek teljesen nyíltan, nem titkolva valódi természetüket. Rachel Morgan elől egyetlen gonosztevő sem menekülhetett, akár boszorkány volt, akár vérfarkas, akár tündér, akár élőhalott. Ám valami megváltozott. Kezdetben úgy tűnik, csupán a szerencséje hagyta el, és ezért vall egyre gyakrabban kudarcot, s felettesei ezért bízzák meg egyre megalázóbb feladatokkal. Amikor aztán legfrissebb zsákmányával, egy minden hájjal megkent kobolddal éppen a Szolgálathoz tart, a lény felajánlja neki, hogy szabadságáért cserébe teljesíti három kívánságát. Rachel rádöbben, hogy itt a kiváló alkalom arra, hogy egyszer és mindenkorra változtasson az életén, legfőképpen azzal, hogy otthagyja a Szolgálatot. Ezzel alaposan magára haragítja a Szolgálat amúgy sem vajszívű vezetőit. Így rövidesen azon kapja magát, hogy korábbi fejvadász társai ezúttal őrá vadásznak, s ebben a játszmában már nem csupán a szabadsága, de az élete a tét…


Eredeti cím: Dead Witch Walking
Sorozat: The Hollows #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.október.31
Goodread-es értékelés: 4,02

Miért figyeltem fel rá?
Már nagyon régóta szemezek a könyvvel, de eddig csak halogattam az olvasást. Már egyszer megjelent idehaza ( 2008-ban), de a kiadó felfüggesztette a sorozat folytatását. A Könyvmolyképző megvette a jogokat, és újra kiadja a könyvet, és reméljük a folytatást is. A fülszöveg mindig is tetszett, a mostani borító is jó. Nem értem, miért halogattam az olvasást, hiszen tényleg jónak ígérkezik.

Fülszöveg:
Isobel Lanley, a pom-pom lány elborzadva veszi tudomásul, hogy Varen Nethers-szel kell megírnia az angol dolgozatát. A dolgozat leadási határideje hihetetlenül igazságtalan módon a rivális focicsapat elleni nagy mérkőzés napjára esik. A hűvös és tartózkodó, cinikus és éles nyelvű Varen már az elején tisztázza, hogy a dolgozaton kívül nem akar a lánytól semmit. Isobel azonban hamarosan kifogásokat kezd keresni, hogy Varen-nel találkozhasson, miközben egyre jobban elszakad barátaitól és az erőszakos és féltékeny barátjától. Isobel egyre mélyebbre merül Varen álomvilágába, ami a jegyzetfüzetébe írt sorokból kelt életre, egy világba, ahol Edgar Allan Poe félelmetes történetei válnak valóra. Ahogy egyre jobban felfordul körülötte a virág, Isobel felfedezi, hogy az álmoknak és a szavaknak sokkal nagyobb az erejük, mint azt gondolta és, hogy a legijesztőbb valóság az, amit az elme annak hisz. Képes lesz megmenteni Varent az Őrülettől, ami fogva tartja őt vagy mindkettőjüket felemésztik Varen rémálmainak árnyai?


Eredeti cím: Nevermore
Sorozat: Nevermore #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.szeptember.30
Goodread-es értékelés: 3,92

Miért figyeltem fel rá?
Sokat vívódtam, hogy kell-e nekem ez a könyv. Még most sem igazán tudom. A Blogturné keretein belül ezt a könyvet is kivesézik a bloggerek, és elolvasva a véleményeket még így sem tudom, hogy kell-e nekem ez a könyv. Szó se róla, érdekes és tetszik is, de valami visszatart. Megvárom, hogy többen értékeljék, és majd akkor döntök. Annyi mellette szól, hogy még csak hasonlót sem olvastam még.

Fülszöveg:
Hat hete már, hogy az apokalipszis angyalai alászálltak, és elpusztították a modern világot. Nappal az utcai bandáké a hatalom, de az éjszakákat a rettegés és a babona uralja. Mikor az angyalsereg harcosai tovaszállva magukkal ragadnak egy gyámoltalan kislányt, annak tizenhét éves nővére, Penryn bármit megtenne, hogy visszaszerezze a húgát. Bármit. Ha kell, akár arra is hajlandó, hogy alkut kössön egy ellenséges angyallal. Raffe félelmetes harcos, de most legyőzötten, szárnyaitól megfosztva, haldokolva hever a földön. Korszakokon átívelő háborúkban vívott győztes csatákat, most pedig egy éhezéstől legyengült tinilány kell, hogy megmentse az életét. Miközben átvágnak a sötétségbe és káoszba merült Észak-Kalifornián, csak egymásra támaszkodhatnak a túlélés érdekében. Kénytelenek együtt megtenni az utat, hogy eljussanak San Franciscóba, az angyalok erődítményébe, ahol a lány mindent kockára tesz, hogy megmentse a húgát, az angyal pedig kénytelen legnagyobb ellenségeinek könyörületességére bízni magát, hogy újra ép és egész lehessen.


Eredeti cím: Angelfall
Sorozat: Penryn & the End of Days #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.november.15
Goodread-es értékelés: 4,29

Miért figyeltem fel rá?
A borító nagyon szép, és a fülszöveg első mondata megvett magának. Az apokalipszis angyalai? Ide vele! De aztán tovább olvastam a fülszöveget, és lankadt a lelkesedésem. Nem vagyok egy disztópia fan. De mégis tetszik nekem ez a könyv. Majd meglátjuk, milyenek lesznek az értékelések, és utána kiderül…

Read More