Sherrilyn Kenyon - Pokoli Tűz

Fülszöveg:

Egy szakítás mindig fájdalmas, ám ha a szerelmünk ezt kurta levélkében közli, ráadásul a mi költségünkre, az különösen megviseli az embert.
Pontosan ez történt Bride McTierneyvel, akit szinte a porba sújtott barátja megalázó eljárása. A gyötrődő nő próbálja túltenni magát a történteken – nem sok sikerrel, ám váratlanul felbukkan üzletében Vane Kattalakis, aki egyszer, a Mardi Gras éjszakáján már látta őt, s akkor rögvest beleszeretett. Szenvedélyes románc veszi kezdetét – már-már túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen.
Vane dögös és ellenállhatatlan, ám a végsőkig elgyötört, ugyanakkor halálosan veszélyes. Egy farkas. Vadásznak rá az ellenségei, meg akarják ölni, ezért nem is keresett párt magának. De a Sorssal hiábavaló szembeszállni – ha egyszer Bride jelöltetett ki számára, nincs erő, mely megmásíthatná a felsőbb akaratot. Vane-nek három hete van, hogy meggyőzze a nőt: a lehetetlen létezik, máskülönben arra kárhoztatják, hogy szex nélkül élje le hátralévő életét.
Hogy szerelmük beteljesedjen, meg kell vívniuk a harcukat egy farkastörvények uralta világban…

Imádtam!
Az egész történet elvarázsolt. Vane és Bride is bemutatkoztak már Talon könyvében, úgyhogy nem ismeretlenek.
Vane-t egy pillanat alatt megszerettem Talon könyvében, és alig vártam, hogy olvashassak róla. És nem csalódtam. Vane igazán kitett magáért. Ő az egyik kedvenc karakterem. Imádtam a próbálkozásait, ahogyan próbál emberi lenni, csak is Bride kedvéért. A hűségén és az aggodalmán meghatódtam. Számomra Vane tökéletes, és ez egy cseppet sem zavar.
Bride egy olyan karakter, akit hamar meg lehet kedvelni, és egy pillanat alatt lehet vele azonosulni. Végre egy olyan hősnő, akin van pár kiló súlyfelesleg, és nem egy fogpiszkáló. Értelmes és okos, bár nem viselte valami jól, amikor megtudta, hogy kicsoda valójában Vane.

„ Bride utálta magát, amiért összeomlott. Mi baja van? Ráadásul ez a férfi a karjaiban viszi.
Viszi! És nem panaszkodott Bride súlya miatt, nem panaszkodott, hogy kövér, és megszakad alatta. Egyszer viccesen megkérte Taylort, hogy vigye át a küszöbön, amikor összeköltöztek, barátja azonban kinevette, és megvádolta, hogy szándékosan akarja megbénítani.
Az éjszaka folyamán Taylor végül beleegyezett a dologba, de csak azzal a feltétellel, hogy Bride szerez egy targoncát.”

Imádtam a prológust, sőt az egész kötetet. Nem unatkoztam egy percre sem. A könyv felét vigyorogva olvastam. Egyes részeknél hangosan felnevettem, és volt, hogy szomorúan csóváltam a fejemet. Az érzelmi skála felét biztosan végigjártam.
Az előző kötetekben ahányszor felmerültek az árkádiaiak és a katagariak soha nem tudtam, hogy mi is a különbség közöttük. Itt végre minden a helyére került. Tetszett, hogy most az alakváltók vannak előtérben. Nagyon tetszik a világuk.
Sok visszatérő szereplő felbukkan, aminek külön örülök, mert jó tudni, hogy hogyan is állnak. A randi tanácsadást sikítósan nevetve olvastam. Az egyik legjobb rész.

„Vane habozott. (…)
– Randevúzási tanácsra van szükségem. Gyorsan.
Ash felvonta az egyik szemöldökét.
– Rám ne számíts. Még sohasem randevúztam.
A három emberférfi döbbenten meredt rá.
– Mi az? – kérdezte védekezően Ash.
Nick nevetni kezdett.
– Ezt nem hiszem el. Azt ne mondd nekem, hogy a hatalmas Ash még szűz!
Ash vetett rá egy gúnyos pillantást.
– Nos, Nick! Olyan fehér vagyok, mint a hó.
– Hogyan boldogultál randi nélkül mostanáig? – kérdezte Kyrian Ash-től.
– Régebben ez nem volt központi kérdés – válaszolta tömören Ash.
– Én elhiszem, számomra viszont központi kérdés – jelentette ki Vane, és közelebb lépett hozzájuk. – Te hogyan ismerted meg a feleségedet, Julian?
Julian megrázkódott.
- A testvérem, a szexisten, megátkozott. Kétezer évig csücsültem egy könyvben. Grace berúgott a születésnapján, és megigézett a könyvből.
– Ezzel semmire sem megyek. Mi a helyzet veled, Kyrian?
– Arra ébredtem, hogy össze vagyok bilincselve Amandával.
Ez már sokkal jobban tetszett Vane-nek.”

Valerius-ból is kaptunk egy keveset. És a Szentély is nagy szerephez jutott, aminek még jobban örültem.
A Peltier családot imádom. Tetszik a rendszer is, amit kiépítettek.
Fang-ot nagyon sajnáltam. Jó lett volna, ha jelen van, de helyette kaptunk egy imádnivaló Fury-t. Az ő novelláját már olvastam – nem értem, miért nem egy egész könyvet kapott –, és ott is nagyon megkedveltem, de itt…. Imádtam! A beszólásain hangosan nevettem.
Ash, is feltűnik, Simi-vel az oldalán. Simi fantasztikus. Imádom a kis démont. És persze Ash-t is.
Olvasás közben úgy éreztem, mintha én is ebbe a nagy családba tartoznék. Kenyon egyszer sem okozott csalódást, az ember azt kapja tőle, amit vár. Vagy még többet.
Zárójelbe megemlítem, ami nem tetszett. De ez a magyar kiadó hibája. Először is. Fury, alias Szőrös. Amikor bemutatkozott, hogy ő Szőrös Kattalakis. Atya.Ég! Nem tudom mit gondolt a fordító, de én a helyében szégyenemben elásnám magamat. Volt pár magyartalan mondat is. A név elírásokon már nem is csodálkozom. Egyik percben Remi, két sorral később Reni. Anja egyszer Anya, és most megkapták az eredeti nevüket Julian és Kyrian is. Jó lenne, ha végre eldöntené a kiadó, hogy kit, hogy hívnak…

 „ – Kaja!
Az ajtón Ash barátja, Simi lépett be, arcán ragyogó mosollyal. Hosszú, fekete haja lelógott az arca két oldalán, a fején pedig egy pár vörös szarvat viselt. (…)
Bride észrevette a döbbenetet a medve klán néhány tagjának arcán.
– Mondd csak, Vane! – szólt oda halkan a férfinak. – Simi valójában micsoda? Állat, növény vagy ásvány?
– Egyik sem – válaszolta nevetve Vane. – Simi démon. A szó legszorosabb értelmében.
– Valaki számolja meg a kölyköket! – kiáltotta Dev.”

Értékelés: 5*

Borító: 3

Sorozat:  Sötét Vágyak Vadásza ( Dark Hunters) # 6

Kedvenc karakter:  Vane, Bride, Simi, Acheron 

Oldalszám: 408

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás dátuma: 2012