Jennifer Blake - Karnevál

Fülszöveg:
A nagyapja hajózási vállalatánál elnök-vezérigazgatóként dolgozó Jessica Meredithnek szembe kell néznie Rafael Castelar, a hajózási iparmágnás könyörtelen üzleti ajánlatával. Találkozásuk azonban nem úgy sikerül, ahogy várják. Nem sokkal később Jessica részt vesz egy elegáns partin a karnevál idején, ami az éj leple alatt vad orgiába torkollik. Szerencsére a lányt megmenti egy vonzó, álarcos idegen, aki ölelésével megnyugtatja, majd a gyönyörök felé repíti. A csábító érzékiség hálójában vergődve, valamint a családja és riválisa állandó támadásaitól tartva Jessica nem tehet egyebet, mint hogy erőt vesz magán és karmait megélesítve harcba indul… még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy annak a férfinak a karjaiba kell vetnie magát, aki elszántan harcol a lány családjának birodalmáért és a nőért, aki mindezt birtokolja…

Újraolvasás.
Egyszer már olvastam, és most, amikor nyaralni mentem, gondoltam jó lenne ismét elolvasni. Könnyed, nyári olvasmány. Könnyen le tudtam tenni, ha kellett. Így sikerül három nap alatt elolvasnom.
Azt hiszem, ez volt az első Blake regényem, és így utólag belegondolva, a legjobb is. Ez sem egy hű de nagy alkotás, de kiemelkedőbb, és jobban lekötött, mint a többi könyve.
Az alaptörténet jó, bár inkább a rejtélyre, és a családi vállalkozásra koncentrál a könyv, mint magára a szerelmi szálra. Kevésnek, de mégis elégnek éreztem Rafael és Jessica közös jeleneteit, és szerelmi életük alakulását. Rafael nem tett rám túl nagy benyomást, sikerült valamennyire megkedvelnem, de voltak percek, amikor felképeltem volna. Jessica olyan, mint egy jégkirálynő, de mégis kedvelhető karakter. A rokonok felbukkanása néha sok volt, mert elég volt megjegyezni, hogy ki-kicsoda.
A rejtély, avagy a langyos krimi szál jó volt, de könnyen rá lehetett jönni, hogy ki is áll a dolgok mögött, de a cinkostársra nem számítottam.

Értékelés: 4 
Borító: 2
Sorozat: - 
Kedvenc karakter: - 
Oldalszám: 316
Kiadó: Aquila
Kiadás dátuma: 2006