Fülszöveg:
„És mutatok neked valamit, ami egészen más,
Mint árnyad, amely reggel lép mögötted,
Vagy árnyad, amely este kél előtted:
Egy marék porban az iszonyatot megmutatom neked.”
MacKayla Lane már nem az a naiv, idealista, divatbolond lány, aki Írország földjére tette
gondosan pedikűrözött lábát. A Dublinban töltött néhány hónap megváltoztatta, de még
mindig hajtja a bosszúvágy. Tudja, hogy a nővére gyilkosa közel van, de a gonosz még
közelebb.
Macnek van egy nagy előnye. Tudja, hogyan találhatja meg a Sinsar Dubh-t, amelyért
tündérek és emberek egyaránt készek gyilkolni, de ez az ősi, mágikus könyv annyira gonosz,
hogy mindenkit megront, aki csak hozzáér.
Az árulás légkörében már nem tudni, ki az ellenség és ki a barát. Veszélyes háromszög alakul
ki Mac, egy kielégíthetetlen étvágyú, halált hozó szextündér és a titokzatos Jericho Barrons
között.
Barrons megtanítja használni újonnan felfedezett adottságát: látja a tündéreket, sőt akár
megölni is képes a máskülönben halhatatlan lényeket, megérzi a varázserejű tündérrelikviák
közelségét, köztük az egymillió éves Sötét Könyvét, a Sinsar Dubh-ét, amelynek tulajdonosa
kezében tartja a világ sorsát. Dublinban eluralkodik a káosz , az idő egyre fogy. Közeledik az
év világos és sötét felét elválasztó nap, amikor a legkönnyebben lehet közlekedni a világok
között. Halloween őrületes éjszakáján Dublinban elszabadul a pokol, Mac pedig ezúttal
teljesen magára marad a sötét erőkkel szemben…
Újraolvasás.
A könyv ott kezdődik, ahol az előző befejeződött. Megtudhatunk egy keveset a Sinshar Dubh-ról, és Mac-el együtt be kell látnunk, hogy ez a könyv sokkal rosszabb, mint gondoltuk.
Az egész könyvben érezni a feszültséget. Amikor először olvastam, arra gondoltam, majd Barrons valahogy megoldja, hogy a falak ne omoljanak le. Ő meg tudja csinálni. De ott volt egy másik gondolat, hogy ennek meg kell történnie. Dilemmába estem, hogy mit szeretnék jobban. A falak leomlását és jöjjön egy teljesen új világ, vagy maradjunk a megszokott világban?
Mac ebben a kötetben kicsit a sarkára áll, és nem fél kérdezni. Nagyon tetszett, hogy kérdez, gyanakszik, kutat, és próbál ő is olyan tervvel előállni, ami független Barrons-től.
Christian is többet szerepelt, aminek nagyon örültem. Nagyon kedvelem ezt a jóképű skótot. Ő is sokat tud, de mégis keveset.
Barrons-ről kötetről kötetre többet tudunk meg, de még így is nagyon keveset. De még mindig imádom, annak ellenére, hogy egy manipulatív seggfej. Imádom, amikor az önuralma szertefoszlik. Még azt is szeretem, amikor üvöltözik. Közte és Mac között való közös jeleneteket tüzesek voltak, és én meg teli szájjal vigyorogtam és kuncogtam. Nehezen türtőzteti magát Mac közelében, és úgy mondd kedvesebb is hozzá, de a maga módján.
„– Tudja, Fiona O'Bannionnel van – mondtam neki. Az ajkam égett a hidegtől. Úgy tűnt, még Barrons is átfagyott. Sápadt volt.(…)- Szeretők voltak?Rám nézett.– Igen.– Ó! – Megkevertem a kakaót. – Egy kicsit öreg, nem gondolja? –Ahogy kimondtam, rájöttem, hogy hülyeséget beszélek. Nem a valóság, hanem a látszat alapján ítéltem. A valóság az, hogy Barrons legalább kétszer olyan idős. Sőt, ki tudja, mennyivel?Halvány mosolyra húzódott az ajka.Sírni kezdtem.Barrons rémültnek tűnt.– Ezt azonnal hagyja abba, Ms. Lane.– Képtelen vagyok rá. – A bögrém fölött szipogtam, hogy ne lássa az arcomat.– Próbálja meg erősebben!Egy nagyot szipogtam, megrázkódtam, majd abbahagytam.– Már egy ideje... nem voltunk szeretők - vallotta be, s közben figyelmesen nézett.– Ó, ne legyen már ennyire beképzelt! Nem ezért sírtam.”
V’lane egyre többet szerepel, aminek szintén örülök. Kedvelem őt is. Egyre emberibben viselkedik, amit picit furcsának tartok, de tetszik is.
Annak ellenére, hogy olvastam már mindegyik részt, még így sem nagyon világos, hogy V’lane mit miért tesz. Persze vannak nyilvánvaló dolgok, de van pár számomra még megmagyarázhatatlan tényező vele kapcsolatban.
Elkezdődik a készülődés a Samhain-ra. Mindenki teszi a dolgát, és reménykednek, hogy sikerrel járnak.
A könyv végén a Nagyúr, és az Unseelie hercegek is felbukkantak. Első olvasáskor majd’ kiugrottam a kedvenc fotelemből erre a fordulatra.
Na is a könyv befejezése? Amikor rádöbbentem, hogy a könyv végére értem, majdnem sikítva toporzékoltam, hogy ilyen nincs. Miért pont így, és miért pont most van vége?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése