Fülszöveg:
Tizenkettő egy tucat – ez Gracie Snow. Ráadásul ő is éppen ilyennek látja önmagát.
Gracie harmincéves és még szűz. A szülei annak idején egy aggok otthonát vezettek, s a lányt éjjel-nappal idős emberek vették körül. Édesanyja pedig gyakorta mondogatta neki, hogy női ágon hozzájuk hasonlóan valamennyi felmenőjük jelentéktelen külsejű volt. Apja halála után az édesanyja túlad az öregotthonon, és lányával Floridába költözik, ahol Gracie-nek életében először a saját lábára kell állnia. Úgy véli, egy filmstúdiónál szerzett produkciós asszisztensi állásával unalmas hétköznapjaiból jegyet váltott a kalandok csillogó világába. Ám azonnal minden a feje tetejére áll, amikor első megbízatásaként a stúdió legújabb filmjének leendő sztárját, a futballikon Bobby Tomot kell rávennie arra, hogy időben jelenjen meg a forgatáson és teljesítse a szerződését.
Bobby Tom Dentont – akivel a Chicago Stars játékosaként találkozhatunk a Csak te kellesz!-ben –, a két Super Bowl-gyűrűvel büszkélkedő futballista playboyt egy kooly térdsérülés visszavonulásra kényszerítette. Azzal a feltétellel írta alá filmes szerződését, hogy a jeleneteket szülővárosában, a texasi Telarosában forgassák, egy olyan kisvárosban, amelyre halál vár, mivel a legtöbb munkást foglalkoztató gyárat a tulajdonosa máshová akarja költöztetni.
A szemmel láthatóan öntelt és sekélyes, ám szívdöglesztő és milliomos Bobby Tom nem igazán tudja, mit kezdjen megváltozott életével. A pénz és a nők mellett – gondolja eleinte – a filmezés bizonyosan szórakoztatni fogja, ám a hamarosan kezdődő forgatástól mégis ódzkodik. Tervezi ő, hogy csatlakozik a stábhoz Telarosában, ám abban nem biztos, hogy mikor. Arra viszont akár fogadásokat is kötne, hogy semmiképpen sem utazik Gracie Snow kíséretében
Gracie azonban nem hagyja lerázni magát, és amikor – nem kis bonyodalmak után – végre megérkeznek, a lány rövidesen Bobby Tom személyi asszisztense lesz.
Ő az első nő, aki a gyanúsan nyájas, csábítástól csöpögő, cowboy-dumás Don Juan-álarc mögött meglátja a hihetetlenül intelligens, ám végtelenül magányos embert. Pontosan Gracie az, akire Bobby Tomnak szüksége van…
Újraolvasás.
Nem is tudom, hogy mit mondjak. Bobby Tom-ot az előző kötetben már valamennyire megismertük, és megkedveltük. Én biztosan. Itt kicsit másabb volt, ami sokszor a rovására ment. Öntelt, egoista és már-már soviniszta. Nem jó párosítás.
Az egyik meccsen súlyos sebet szerzett, és fel kellett hagynia a focival, ezért most nem Chicago-ban játszódik a történet, hanem a cowboy-ok földjén.
Ezzel nem is volt bajom. Inkább Bobby Tom volt az, akit néha fejbe vertem volna. Nem nagyon tetszett a viselkedése. De a kötet végén, amikor rájött, hogy szereti Gracie-t, onnantól már imádtam. A kvíz kérdések jó pofák voltak.
Gracie egy tipikus szürke kisegér. Elszigetelve élt, és sok mindent nem tud a világról. Tetszett a külsejét érintő változás, és hála az égnek SEP nem esett abba a hibába, hogy a jellemét is megváltoztatta. Igazából nem volt vele bajom, de az a ragaszkodás, amit a kötet elején mutatott, nekem nagyon sok volt, és megkönnyebbülten fellélegeztem, amikor abbahagyta. És az se igazán tetszett, hogy hat nap alatt szerelmes lett B.T-be, amikor nem is ismeri. Ha ezeket nem nézem, még akkor se lesz egy nagy kedvenc. De a könyv közepénél sikerült megkedveltem. Tudta, hogy mit várjon B.T-től, és nem kért többet.
Örültem, hogy Phoebe és Dan is felbukkantak. Kaphattak volna több szerepet, de bennük nem lehet csalódni. Imádom a párosukat.
Tetszett, hogy két szerelem is kibontakozott a könyvben. Suzy-t igazán megkedveltem, és Way-n se okozott csalódást. Bár egy kicsit sokkolt, amikor a gardróbban ügyködtek.
Jó volt olvasni, tetszett, hiszen SEP írta, de akkor sem üti meg az előző kötet szintjét.
Gracie harmincéves és még szűz. A szülei annak idején egy aggok otthonát vezettek, s a lányt éjjel-nappal idős emberek vették körül. Édesanyja pedig gyakorta mondogatta neki, hogy női ágon hozzájuk hasonlóan valamennyi felmenőjük jelentéktelen külsejű volt. Apja halála után az édesanyja túlad az öregotthonon, és lányával Floridába költözik, ahol Gracie-nek életében először a saját lábára kell állnia. Úgy véli, egy filmstúdiónál szerzett produkciós asszisztensi állásával unalmas hétköznapjaiból jegyet váltott a kalandok csillogó világába. Ám azonnal minden a feje tetejére áll, amikor első megbízatásaként a stúdió legújabb filmjének leendő sztárját, a futballikon Bobby Tomot kell rávennie arra, hogy időben jelenjen meg a forgatáson és teljesítse a szerződését.
Bobby Tom Dentont – akivel a Chicago Stars játékosaként találkozhatunk a Csak te kellesz!-ben –, a két Super Bowl-gyűrűvel büszkélkedő futballista playboyt egy kooly térdsérülés visszavonulásra kényszerítette. Azzal a feltétellel írta alá filmes szerződését, hogy a jeleneteket szülővárosában, a texasi Telarosában forgassák, egy olyan kisvárosban, amelyre halál vár, mivel a legtöbb munkást foglalkoztató gyárat a tulajdonosa máshová akarja költöztetni.
A szemmel láthatóan öntelt és sekélyes, ám szívdöglesztő és milliomos Bobby Tom nem igazán tudja, mit kezdjen megváltozott életével. A pénz és a nők mellett – gondolja eleinte – a filmezés bizonyosan szórakoztatni fogja, ám a hamarosan kezdődő forgatástól mégis ódzkodik. Tervezi ő, hogy csatlakozik a stábhoz Telarosában, ám abban nem biztos, hogy mikor. Arra viszont akár fogadásokat is kötne, hogy semmiképpen sem utazik Gracie Snow kíséretében
Gracie azonban nem hagyja lerázni magát, és amikor – nem kis bonyodalmak után – végre megérkeznek, a lány rövidesen Bobby Tom személyi asszisztense lesz.
Ő az első nő, aki a gyanúsan nyájas, csábítástól csöpögő, cowboy-dumás Don Juan-álarc mögött meglátja a hihetetlenül intelligens, ám végtelenül magányos embert. Pontosan Gracie az, akire Bobby Tomnak szüksége van…
Újraolvasás.
Nem is tudom, hogy mit mondjak. Bobby Tom-ot az előző kötetben már valamennyire megismertük, és megkedveltük. Én biztosan. Itt kicsit másabb volt, ami sokszor a rovására ment. Öntelt, egoista és már-már soviniszta. Nem jó párosítás.
Az egyik meccsen súlyos sebet szerzett, és fel kellett hagynia a focival, ezért most nem Chicago-ban játszódik a történet, hanem a cowboy-ok földjén.
Ezzel nem is volt bajom. Inkább Bobby Tom volt az, akit néha fejbe vertem volna. Nem nagyon tetszett a viselkedése. De a kötet végén, amikor rájött, hogy szereti Gracie-t, onnantól már imádtam. A kvíz kérdések jó pofák voltak.
Gracie egy tipikus szürke kisegér. Elszigetelve élt, és sok mindent nem tud a világról. Tetszett a külsejét érintő változás, és hála az égnek SEP nem esett abba a hibába, hogy a jellemét is megváltoztatta. Igazából nem volt vele bajom, de az a ragaszkodás, amit a kötet elején mutatott, nekem nagyon sok volt, és megkönnyebbülten fellélegeztem, amikor abbahagyta. És az se igazán tetszett, hogy hat nap alatt szerelmes lett B.T-be, amikor nem is ismeri. Ha ezeket nem nézem, még akkor se lesz egy nagy kedvenc. De a könyv közepénél sikerült megkedveltem. Tudta, hogy mit várjon B.T-től, és nem kért többet.
Örültem, hogy Phoebe és Dan is felbukkantak. Kaphattak volna több szerepet, de bennük nem lehet csalódni. Imádom a párosukat.
Tetszett, hogy két szerelem is kibontakozott a könyvben. Suzy-t igazán megkedveltem, és Way-n se okozott csalódást. Bár egy kicsit sokkolt, amikor a gardróbban ügyködtek.
Jó volt olvasni, tetszett, hiszen SEP írta, de akkor sem üti meg az előző kötet szintjét.
Értékelés: Régi: 5; Új: 4
Borító: 2,5
Sorozat: Chicago Stars # 2
Kedvenc karakter: -
Oldalszám: 398
Kiadó: Victoria
Kiadás dátuma: 2009
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése