Susan Elizabeth Phillips - Született csábító

Fülszöveg:
A Chicago Stars hátvédje, Dean Robillard a legszerencsésebb fickó a világon: szupersztár sportoló, a liga büszkesége és szép, mint egy görög isten. De ő is kerülhet rossz hangulatba. Dean kocsiba vágja magát, hogy megnézze végre vidéki házát. Amikor letér a sztrádáról egy gyér forgalmú főútra, megpillant valakit…
Blue Bailey festőművész, aki nem tud sokáig megülni egy helyben. Fuvarra van szüksége, Amerika leghíresebb futballsztárjának pedig nagyon lenyűgöző a sportkocsija. Most már csak annyit kell tennie, hogy folyamatosan szórakoztassa a férfit, és eltitkolja előle kétségbeejtő helyzetét: nincs egy vasa sem, sehol nem várja senki.
Dean és Blue hihetetlenül vonzódnak egymáshoz. Életükbe és egymás iránti leküzdhetetlen vonzalmukba belekeveredik egy ötvenes rocksztár, egy házvezetőnő és egy tizenegy éves kislány; a gyerek kétségbeesetten vágyik családra. A vadóc művésznő és a vonzó futballsztár a nyár folyamán kockázatos játékot játszik, harcolnak önmagukkal és egymással. Megismerik egymás gyenge pontjait, és megtanulják szeretni egymást. A testi szerelem korábban jön, mint a lelkek egymásra találása… 

Újraolvasás.
Többszöri olvasásra is nagyon szeretem, a hibáival együtt. Olyan érzésem támadt, mintha SEP kifogyott volna az ötletekből, mert olyan, mint Kevin és Molly története, csak egy kicsit átdolgozva. De ez sem zavart. Dean-nel amúgy is elfogult vagyok. Látom, hogy túl tökéletes, de ez se vette el a kedvem tőle. Tetszett, hogy most a férfi karakter jött rá hamarabb, hogy szerelmes.
Blue-t igazán megkedveltem. Szeretem az ilyen bohókás karaktereket. De egy idő után már idegesített a csökönyössége, hogy mindig, mindent egyedül oldjon meg. De ezt leszámítva jól kijöttünk.
Kicsit furcsának tartottam, amikor Dean visszament Chicago-ba, magára hagyva Blue-t, hogy tesztelje. És az újságos részt is elég furcsán reagálta le Blue.
April-t eleinte nem nagyon kedveltem, mert milyen anya az olyan, aki azt csinálja, amit ő tett. De ahogy haladt a történet, úgy nőtt a szívemhez, bár nem igazán tudom elképzelni őt 50 évesnek. Túl fitt, túl csinos. De ez se zavart. Jack volt az, aki annak ellenére, hogy jó beszólásai voltak, valahogy nem igazán kedveltem meg.
Nita és Blue beszélgetésein igazán jókat nevettem. Annabelle és Heath is feltűnt pár mondat erejéig, aminek igazán örültem.
Összességében, látom az összes hibáját, de én akkor is nagyon szeretem. Sajnálom, hogy ezzel a kötettel véget ér a Chicago Stars sorozat. Szívesen olvasnám tovább!

Értékelés: 4,5

Borító: 3,5

Sorozat:  Chicago Stars # 7

Kedvenc karakter: Dean, Heath, Annabelle

Oldalszám: 440

Kiadó: Victoria

Kiadás dátuma: 2007